Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-13 / 209. (2726.) szám
A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 Kd; külföldre : évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki A képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több Egyes szám ára 1*20 Ki, vasárnap 2» —Ki Szerkesztőségi Prága (L. Panská ulice 12, UL emelet — Telefon; 3031V — Kiadóhivatal; Prága 0. Panská allce 12. UI emelet Telefon: 34184 SŰROÖNVCIM. HÍRLAP. PRAHA SZÉPTEVŐK LÁZÁR KORUL Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ Helyeslőn állapította miéig a szlovén szkói magyarság egyik vezére pozsonyi beszédjében, hogy az ellenzék legiflőtob hivatása és csaknem egyetlen fegyvere: a kritika. Kritika, de nem a kritikáért, nem a meddő ne- gációórt, hanem kritika otiyan értelemben, amely egészségesen egésiziti ki és teszi teljessé a kenetruktiv irtást, ameily palléroz, javít, nyesegetni igyekszik a rendszer hibáit b a maga kívánságaiban azt a pluszt jelenti, amely nem értéktelen tényezője a fejlődésnek, A magyarság pártijai éö törvényhozói egyenesen megbecsülhetetlen hivatást teljesítenek Okkor, amikor kritikai szerepüket állandó résenállássail és hajthatatlan gerincességgel töltik be s elmoudhatjuik, hogy a vérszegény prágai parlamentarizmus még eitvér'abb képet mutatna enélkiiil az — ismételjük — konstruktív értékű oppozicó nélkül, amely eddig is megszámlálhatatlan eotk fénysugárral villantott rá a kormányzati rendszer hibáira és fogyatékosságaira nemcsak a kisebbségi politika, hanem a köztár- áfcaági politika szélesebb relációiban is. De tűi a kri'tika mesgyéjón, építő erőről és irányzatról is tanúságot tett ellenzéki pártjaink törvényhozási munkája, amikor a kérdések, interpellációk ée törvényjavaslatok máig valósággal könyvtárra menő tömegével a problémák gyakorlati megoldására is szolgált megfelelő javallatokkal. Ma is, amikor köztársaságszerte kortes- Járma hasogatja a füleket, a magyarság pártijai, bár minden okúik és joguk meglenne hozzá, hogy a kritika legélesebb ostorát .suhogtatva előljárjanak a front legádázabb küzdelmeiben ée a vk integer tiszta pengéjével osztogassák a megérdemelt sebeket, mégsem ezt teszik, vagy legalább is csak másodsorban teszik. Mert még a választási harc közepette is előbbrevaió kötelességüknek érzik, hogy cselekedetekkel segítsenek inségíbejiutoftt népükön: párt közi konferenciát hívnak össze Zsolnára, hogy Szlovénsz- kó éö Ruszinszkó Ínségének s gazdasági bajainak leküzdésére megtalálják a leggyor- saibb és a legcélravezetőbb utakat, a magyar nemzeti párt elnöki tanácsa hatalmas memorandummal fordul a köztársaság elnökéhez e becsületesen föltárja előtte a sebeiket, a szlovenszkói és ruszinszkói tarto- mánygyüléseken pedig a magyarság képviselői harcolnák az iuségfront legelső soraiban. Ez az erkölcsi fölény és ez az emelkedett kötelességteljesités magasan megkülönbözteti pántjainkat ellenfelei kiöl, a kik nyakig elmerültek a kortes-psziohózisban, akik nem ösmernek magasabb szempontot és célt a azülkebb pártérdekek öklelőzésénél és nem látnak maguk előtt magasabb erkölcsi pozíciót a husosifazék szintjénél. A gueritladiá- borunafk ezt a legalacsonyabb fajtáját, a kőin itácsi-háborúskodást, annál nagyobb sikerrel űzik s a panamaivádak büzbomibáit olyan bőségben szórják egy más felé, hogy az a jámbor választópolgár minden képzelőtehetségét fölülmúlja s szédülve nézheti a dantei képet, amely meztelenül állítja elébe pártok és emberek évtizedes hallatlan politikai bűneit. A koalíciós pártok igen hasznos szolgálatot tesznek azzal, hogy igy egymás beleibe taposnak, mert itt igazán nem kell a belekből jósolni, hanem csak a fekélyeket é(s daganatokat megállapítani, hogy a választók végezetül is rájöjjenek a szentenciára: ezek azok a pártok, amelyekre jó lelkiismeretű embernek szavaznia nem lehet. De mit is keresnének Szloveniszkón ezek a pártok, amelyeket a politikai ^üzletszerzés és a párt-kainizmus annyira elfoglal, hogy tizenhárom esztendő a Iáit még odáig sem tudtak eljutni, hogy a szűkkeblűi, nacionalizmus érdekein túl komoly tudomást szerezzenek Szlovénsakó és Ruszinszkó problémáiról s legalább valaminő politikai álláspontot alakítsanak ki magukban, amit szlovenszkói politikának lehetne nevezni. Szlovemsizkó ezek számára prairie, amely legfeljebb arra jó, hogy ilyenkor választás idején voksokért portyázzanaik el odáig; ezek a vofcsok is természetesen csak arra kellenek, hogy prágai pozíciójukat növeljék általuk. Szlovenszkói nem érdekli, hogy melyik a nagyobb panamista: Benes vagy Kraimár pártja-e, mert a tisztánláltó ezlevenszkói közvélemény ezt már úgyis eldöntötte. Ezekben a polémiákban legföljebb az dőlhet el, Jjjogy melyikük szolgálhat rá inkább a „3/eciáni cin izmus “ epitihetonjára. Hogy hol hullötitiaik nagyobb provízióik, arról érdekes adalékokkal szolgálhat ez a csatározás, mert szó van itt 150.000 koronás összegtől egészen tizenegy millióig, szó van szén- és dohánytszálli fásokról, ar a nyjáradék-üzletek- ről, intervenciós panamákról s a prágai W iil sompály aud viar ral kapcsolatos pénzeikről, de ezek mind psak piTlanabfölvételék, kis kihasított szalagok a tizenhárom esztendeje pergő filmből p úgy aránylanak a valósághoz, mint, teszem azt, a Fertő-fő az Álla ntikumlho'Z. Hogy a cseh iparospáritiról s vezetőinek bűneiről valóságos pamflet látott napvilágot, abban nincs semmi csodálatos. CsedáGenf, szeptember 12. A ma délelőtti népszövetségi ülés első szónoka Vascon- cellos portugál delegátus volt, aki után Hyams belga külügyminiszter beszélt Európa pénzügyi helyzetéről. A két szónok után Curtius dr. német külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre és általános tetszés mellett megtartotta kíváncsian várt nagy beszédét. Az érdeklődés ma nem volt olyan nagy, mint tegnap Rriand beszédekor, de a delegátusok padjai ma is tömve voltak. Briand és Curtius előadási módja között lényeges különbség van. Mig Briand szöveg és előzetes megfogalmazás nélkül beszél és néhány pillanat alatt a hallgatók szivéhez tud férkőzni közvetlen modorával, a nemet külügyminiszter gondosan előkészített és nyomtatott beszéddel jelent meg latos inikábib aiz, hogy ez a prooonisziroizotit centralista párt, amely a Morván-túli kapi- tailisömiuB érdekeinek a legszeménmetlenebb szolgaitsággal apportíroz, egyáltalán bemerészkedik a sziloivenszkó'i őslakos iparosok és kereskedők sorai közié, hogy Heródes- politikáiját a sztoveniszjkói' szavazatokkal megerősödve folytassa tovább. Nehéz megállapítani, hogy ebben a manőverben az erkölcstelenség vagy a sémim ibevevés ná- gyobb-o, mert ez a voks-bajjhászás azt a felfogást árulja el, hogy ,a szlovenszlkói iparos intelligenciáját és politikai érettségét az iparoispárti vezérek olyan alacsonyfokunak tartják, ami ezt a szemérme üe n játékot lehetővé teszi. Olyasvalami ez, mintha valaki a miaga javára akarná felszarvazta tűi a holtakat, akiket ő maga küldött a másvilágra. Az agráriusok és miagyar szimekre átfestett potyázó fcüiöniitimiémyeik miár kevés szót érdemelnek. Maiga az az ujabib tény, hogy szlovenszkói listáikat a csehek kezdik feltűnőién jnajorizálni, nyíltan állítja elénk a szlovenszkói hivatalois agrárpolitika lelkét, amely már osatk bizonyos laza látezat- •száíakofni tartozik magáihoz a szlováksághoz is. Az agrárpolitika maga is érzi már sorsát, ment többhelyütt már nem is merészkedik saját színeiben futni a választás mezőnyén, mint például Ruszinszkóiban, hanem úgynevezett színtelen listákkal próbálja misztifikálni} a közvéleményt. Nyugodtan jósolhatjuk, hogy ez a (misztifikáció hasonlóan meg fog törni a választók józan fölösmerésén, mint ahogyan elbukott sok bűnével és bűnös .módszerével az egész agrárpolitika, különösen a magyarság soraiban, ahol még a földreform csábos Ígéreteivel sem tudott soha komoly zavart kelteni. A csehszlovák szociáldemokrácia szintén méltóképpen küldte el névjegyét a szlovák és miagyar falvakba Dérer nyilatkozatával, amelyben a kultuszminiszter azzal hivalkodik, hogy a cseh kultúra expanzív céljait szolgáló cseh kisebbségi iskolák költségvetését évii 117 millióról 139 millióra emelte 6 azonkívül még külön 280 milliós építési a delegátusok előtt és a szöveget száraz, tárgyilagos módon adta elő. In médiás rés kezdte beszédét és csak olyan problémákkal foglalkozott, amelyek az őszi népszövetségi közgyűlés érdeklődésének középpontjában állanak. Nem méltatta a népszövetség eddigi munkáját, mert, mint mondotta, ezt a feladatot másoknak engedte át, ellenben találó érvekkel fejtegette, hogy mit kell a népszövetségnek a jövőben tennie, hogy legyőzze Európa pénzügyi és gazdasági krízisét. A beszédnek az európai együttműködésre vonatkozó része általános érdeklődést keltett és különösen a nép- szövetség szakemberei találtak benne sok megs zi vl e mlő argum e n tu mot. Curtius beszédének második része a lefegyverzés kérdésével foglalkozott és sok álapoit szervezett a graniosár-iiskolá'k céljaira. Miaga a szociáldemokrata Právo Lidu álliiüja ki a bizonyítványt D ér érnék, minit arról már megemlékeztünk, hogy különb nacionalista, mint polgári miniszter-elődei voltak. Szociáldemokrata szempontból mindenesetre különös btzonyiitvány. De> vájjon milyen bizonyítványt fognak kiállítani Dé- reirmiek a szlovákok? És mi lehet a válasza a miagyar kisebb jégnek, amely ezernyi panasza éls követelése teljesítésére évtized óta hiába vár s csak most, a választási atmoszférában kapta ,meg a miagyar tanítóképző felállítására tizenhárom esztendő óta az első pozitív ígéretet. Az európai szociáldemokráciának csodabogara a csehszlovák szociáldemokrata párt, amely nacionalizmusában túltesz a legszélsőbb nemzeti pártala- kulásokon és csodálatos együttérzéssel vesz részt bárminő kapitalista és imperialista kormányban. Nos, egy kapitalista, imperialista s még hozzá nációnalizmussal is terhelt .pártnak a tönkrepzegényedett, Ínséges szlovenszkói munkásság soraiban, ha még él benne az önérzet legkisebb szikrába, ml keresnivalóba sem lehet. Kilátása meg éppen sem mi. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarok, legyen az termelő vagy munkás, és az utóbbi kategóriába beleszámít a kisebbségi sorsiban .viisszahullásra Utóit minden inted- toktüell is, nem lehetnek dilemmái, a/mlkor a választási urna elé járul. Ma fokozottan íkeffl éreznie kötelességét, amit eddig mindig híven teljjesi-tett. És nem szabad elfelejtenie aztt, hogy ez a választás a nemzeti küzdelemnek újabb etaippja s benne nemcsak a községiek vezetőségének jövendő arculata, hanem közvetve a magyarság jelenlegi erőhelyzete is ed fog dőlni. Éls neon szabad elfelejtenie azt sem, amikor tőle, törekvéseitől és vágyaitól idegien Marta kerül a kezébe, hogy nem lehet az jó patrióta és hasznos polgára a szükebb közületnek sem, aki olyan rendszert és pártot támogat, amely Szlovenyszkót mai Lázár-sorsára juttatta. olyan mondat volt benne, amely szemmel- láíliatóan inkább a német közönségnek szólt, mint a genfi összejövetelnek. A német külügyminiszter szerint a lefegyverzési konferencia a népszövetség próbaköve. Curtius beszédének első részét többször szakította félbe a tetszés megnyilvánulása, a második rész, amely erősen német izü volt, nem aratott ekkora sikert. Mindazonáltal bizonyosra vehető, hogy a német külügyminiszter nyilatkozata kedvező visszhangot fog kelteni Genfben. A beszéd Mint mondottuk, Curtius beszédének, elején megállapítótta, hogy a népszövetség Őszi ülésszakának programját két n:;.gy tény determinálja: a borzalmas gazdasági helyzet és IfT Ne Soriadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül ^ A nagy elíenjátékos Genfben Curtius föltűnően merész szavakkal követelte az általános leszerelést A német külügyminiszter napja a népszövetség közgyűlésén — A gazdasági és a pénzügyi világhelyzet német beállításban — A népek kötelesek leszerelni Franciaország meglepetést készít elő a leiegyverzési konlerencián? •V rf’V- HM SZÁMUM! A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL | ^ Áraakwona
