Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-02 / 199. (2716.) szám

jVt Mai Hámunk 12 oitfal 199‘ (2716) szám ■ Szerda ^ szeptember Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kft; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kft. A képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szára &rm 1.20 Kft, vasárnap 2, - Kft. A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő; politikai napilapja Felelős szerkesztői QZURANYi LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága n, Panská ulice 12. H, emelet, — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon; 34184 SŰRQÖNYCIMi HÍR L A P. PRftHfl Veni Sancte A tizenharmadik Veni Sancte a magyar kisebbség küzdelmes élettörténetében, baljós­latú szám .és imig az élet friss hajtásai a nyár tözétől kipirult arccal, lelkendezve és lelke­sedve tódulnak be az iskoláknak a hosszú szü­net után először kitárt kapuin, az idősek homlokára a gondok és aggodalmak szánta­nak mély barázdákat. Elsősorban a Veni Sancte egy olyan súlyos Időszakában ért, amikor a gazdasági válság a husiinkat égető valóság. A városi polgárság, az iparos, kereskedő és munkásosztály már szinte belefásult a krízis .még-megújuló ostro­maiba, az idén a magyarság nemzeti adomá­nyának javatömegét tevő, a nemzet életerejét jelentő •földmivesosztályunk szenved olyan példátlan Ínségben, aminőre a legöregebbek is alig emlékeznek vissza. Ha idáig is súlyos gondokat okozott a gyermekek iskoláztatása, ha nagy terhet jelentett a gyermeknek idegen helységben való éltetése, ruházattal, tan­könyvekkel, tanszerekkel való ellátása, tan­díjnak fizetése, akkor ezek a gondok szinte lebirhatatlanoknak tűnnek fel most, amikor tulon-tul sok magyar családban hiányzik im­már a betevő falat is. Pedig a magyar tanulósereg iskoláztatásá­ról, kulturális kiképzéséről feltétlenül gon­doskodnunk kell, ha csak nem akarjuk elte­metni mindörökre a magyar jövendőt. Nagy Széchenyink mondotta, hogy a nemzetnek ki­művelt emberfőkre van szükségük s ma a lét­ért való közdelem apokaliptikus napjaiban, a technikai s kulturális fejlődés szédületes ira­mában sok, mennél több műveltségre van szükségünk, hacsak a határkuli nyomorúságos pária-sorsába nem akarunk eülyedmi, aki az­után mindenféle kizsákmányolásnak ki van szolgáltatva. Amikor tehát a Szentlélek befogadására nyílnak meg a gyermekszivek, első és legfon­tosabb problémánk a tanulóifjúság szociális helyzete. Ezen a téren politikai munkára is szükség van, amelyet pártjaink már beve­zettek g fokozatos erővel folytatnak. Legutóbb a magyar nemzeti párt zsolnai elnöki taná­csa foglalkozott ezzel a kérdéssel e hozott nagyfontosságu határozatokat. Ha & d'iáksegé- lyezés költségvetési tételeit áttanulmányoz­zuk, megállapíthatjuk, hogy a kormány a ma­gyar diákok szociális segélyezésére semmit sem fordít. Ez az eljárás a legkiáltóbb ellen­tétben van a demokráciával s a humanitással, 'amelynek elsősorban azokkal szemben kell megnyilvánulni, akik a segélyezésre, gyámo- ’litásra leginkább rászorulnak. A magyarság jogosan megkövetelheti a kormánytól, hogy a magyar adófizetés arányában juttasson ma­gyar kulturális és szociális intézményeknek megfelelő támogatóst. Ám a társadalmi munkának sem szabad szünetelnie. A szegény is adjon szegénységé­ből filléreket, a gazdag pedig tejesit.se erejé­hez mérten nemzeti és emberbarát! kötelessé­geit. A nemzeti áldozatkészségnek, jóakaratu munkának felemelő példáit, láttuk a múltban éppen diákjóléti intézményeink terén, de az nem egészséges és sokáig fenn nem tartható állapot, hogy minden teher és munka kevesek vállára háramoljon. Keserű és — sajnos — jogosult panaszok hangzanak el úgy egyes személyek, m'int egész társadalmi rétegek ellen, hogy bár még a mostani viszonyok kö­zepette is elegendő anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, a nemzeti érdekekkel szemben szőrösszivüek. Jól jegyezzék meg az ilyenek, hogy a történelem nem felejt és a történelem kinek-kinek érdeme szerint ítél. A krízis Veni Sandája a szárazz kenyéren tengődő magyar dióksereg iránti 'kötelessé­geinkre ébresszen­Megkezdődött a génit üzem A népszövetségi tanács és az Európabizottság megtartotta ebö ülését Jelentéktelen program — Curtius islcMer takaródét fuj?— Schober bukik? — A plánom elnökségének kényes kérdése Gén!. szeptember 1 A népszövetségi ta­nács talán sohasem ült össze kritikusabb világhelyzetben, mint ma, 64-ik ülésszaká­nak megnyitási napján. Ironikus véletlen­nek tekinthető az is, hegy az ábécé sorrend szerint a tanács elnöke Lerroux spanyol külügyminiszter lett, tehát egy forradalmi állapotban levő ország képviselője. Az első ülés napirendje rendkívül szerény volt s eltekintve Curtius dr. német külügyminisz­ternek a gazdasági bizottság munkájáról szóló jelentésétől, csupán a lepra leküzdé­sére alakult bizottság ir előadója olvasta fel jelentését bizonyos brazíliai javaslatok­ról, továbbá a venezuelai delegátus számolt be a menekültek ügyének állásáról. Ké­sőbb Curtius dr. felolvasta jelentésiét, mely­ben méltatta a gazdasági bizottság érdie­méit. mind teoretikus, mind praktikus szempontból. A bizottság értékes munkát végzett a legtöbb kedvezményes klauzula újabb felhasználhatóságának ügyében, mert az utóbbi időben ez a szerződési mód rend­kívül diszkreditálódott. Ugyanakkor az egy­séges vámnómenklatúra kidolgozását is elő­készítette és nagy vonalaiban megszövegez­te a követendő alapelveket. Három javas­latot dolgozott ki a nemzetközi állategész­ségügyi konvenciók számára s a javaslatok alapján meg van a remény, hogy a keres­kedelmi jog szabadságának megsértése nélkül a világ védekezni fog tudni a jár­ványos állatbetegségek elterjedése ellen. Curtius javaslatára jelentését mindenek­előtt a népszövetség plénuma hallgatja meg. Ugyanez történik a menekültek kér­déséről szóló javaslattal is. A délelőtt 11 órakor kezdődő ülés ennek a sovány programnak a lebonyolítása után végétért. Az Európabizottság a vámkérdés jegyében Géni, szeptember 1. Az Európa-bizottság főkomitéja ma délelőtt a preferenciális vá­mok kérdésével foglalkozott, mely alka­lommal különösen a preferenciális rend­szer alapján megkötött német—magyar és német—román kereskedelmi szerződések szerepeltek a napirenden. A német kor­mány nevében Posse német minisztériumi igazgató azt a javaslatot tette, hogy ezt a két szerződést fogadják el mintának, mert a hasonló szerződések rendkívül alkalma­sak a délkeleteurópai agrárállamok sanya­rú helyzetén való segítésre. Collins holland delegátus csatlakozott Posse indítványához, de annak megállapítását kérte, hogy a pre- ferenciális szerződések minden esetben csak kivételt alkotnak. Találgatások a vámunió körül Genf, szeptember 1. A nemét—osztrák vámunió kérdésének eldöntése küszöbön áll. A hágai döntőbíróság holnap dönt, de addig a legellentétesebb hirek érkeznek Hágából. Német tóm sok úgy tudják, hogy a döntöbiróság a német álláspontot fogad­ta, el helyesnek, viszont a Havas-ügynök­ség az ellenkezőjét állítja. Semleges forrá­sok szerint a hágai bíróság inkompetenciá­ját fogja bejelenteni. Beavatott körök úgy tudják, hogy Curtius német külügyminisz­ter a népszövetség európai bizottságában még a tanács vámuniós tárgyalásai előtt nyilatkozatot olvas fel, amelyben megálla­pítja, hogy a nemzetközi hágai döntöbiró­ság szakértői javaslata szerint a vámunió­ban hatásos segélyeszközt kell látni a sú­lyos gazdasági problémák kiküszöbölésére. A német kormány régi tervéhez híven az osztrák—német vámunió helyett egy széle­sebb alapokon álló vámuniót akar megszer­vezni és hajlandó e célból megfelelő tár­gyalásokba bocsátkozni. Éppen ezért Cur­tius dr. arra fogja az európai bizottságot kárai, hogy nyelőre tekintsen ej ?■. német —osztrák vámuniós terv megvitatásától. A német külügyminiszter nyilatkozata bizo­nyára alkalmas lesz arra, hogy a hágai íté­let után várható népszövetségi vitának élét elvegye. Ki lesz a közgyűlés elnöke Genf, szeptember 1. Ebben az évben rendkívül nehéz megfelelő személyiséget találni a népszövetség plenáris üléseinek vezetésére. A jelöltek között több név sze­repel és sokam arra gondolnak, hogy a ne­hézségek kikerülése végett újból TituJes- cut, a tavalyi elnököt választják meg, ami természetesen súlyos precedenst teremtene a jövőre nézve. Egyelőre Titulescun kívül Apponyi Albert gróf magyar delegátust, Pofit is görög népszövetségi delegátust és Wennerstin volt pénzügyminisztert, a svéd delegátust emlegetik. Schober vesszőfutása Páris, szeptember 1. A párisi sajtó Géniből úgy értesül, hogy Schober osztrák alkanceílár ma, vagy holnap hivatalosan visszavonja a vámuniós javaslatot. A Petit Párisién ugyan­csak a kérdés „végérvényes elnapolásáról^ tud. Szerinte a csatlakozás nem aktuális többé. Schober szándéka még ma nyilvánosságra ke­rül, azaz még mielőtt a hágai döntőbíróság meghozná döntését. Schober az úgynevezett koordináta bizottságban teszi meg visszavonuló nyilatkozatát, amely minden kétértelműséget kizárva, bejelenti a vámuniós terv halálát. Cur­tius valószínűleg kénytelen lesz ugyanilyen ér­telemben nyilatkozni. Schober környezetében azt suttogják, hogy az alkanceílár Bécsbe való visszatérése után azonnal lemond állásáról. A Matin genfi jelentése szerint az osztrák alkan- cellárnak egyetlen kívánsága az, hogy eljárá­sát önkéntes gesztusnak tekintsék és nem sze­retné, ha a dolgot úgy állítanák be, mintha a körülmények kényszerítő hatása alatt cseleke­dett volna. Ma Curtius és Schober egész nap a vámunió sorsáról tanácskoztak. Az Intransi- geant jelentése szerint Ausztria azért mond le a vámunióról, mert sürgősen francia kölcsönre van szüksége, holott kölcsönt Párisból csak úgy kap, ha szakit a szoros német—osztrák gazda­sági együttműködés tervével. Orosz-lengyel tárgyalások Genfben Páris, szeptember 1. A Matin értesülése szerint az oroszok és a lengyelek Genfben érintkezésbe lépnek a támadást kizáró pak­tum megkötése céljából. A jövő szombaton nagy lengyel-porosz tanácskozás lesz Genf­ben. Az Oeuvre berlini tudósitója szerint a német diplomácia nagy része egyáltalán nem érezné kellemetlennek az orosz—lengyel tá­madást kizáró szerződés megkötését. Csak az nyugtalanítaná Németországot, ha a szovjet a lengyel territórium status quo-ját garantál­ná. Ebben a tekintetben mindenki ismeri a németek érzelmeit. Ekkor sem kerülne hábo­rúra sor, mert Németország nem viselhet há­borút, de olyan helyzetbe sohasem kergethető a birodalom, hogy az úgynevezett keleti Lo­carnót aláírja. Ez a jövő föladata lesz és Né­metország sohasem adja föl a reményt, hogy a korridor kérdésében egyszer mégis meg­egyezik a lengyelekkel. Berlini diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a lengyel kor­mány berlini nagykövetté Radziwill herceget nevezi ki. A herceg az excsászár unokatest­vére s így már családi súlyánál fogva alkal­mas az ellentétek kiküszöbölésére. A Matin ismételten rámutat a francia—orosz tanács­kozások inditóokaira. Briand alapelvét Laval is átvette és azon a véleményen van, hogy Franciaország nem nélkülözheti az orosz pia­cot s mindenekelőtt kereskedelmileg tisztázni kell a helyzetet a szovjet és Franciaország között. lessállitották a német diszkontot A gazdasági újjáéledés jele — Megnyílik a berlini tőzsde Berlin, szeptember 1. A Birodalmi Bank központi bizottsága Luther dr. elnöklete alatt ma délután 8 százalékra csökkentette a. német diszkontot. Az uj rendelet holnap lép életbe. Ugyanakkor a IDombardot 10 százalékra csökkentik s igy a Birodalmi Bank betartja ígéretét, hogy a gazdasági élet számára azonnal megkönnyíti a hitelek beszer­zését, amint a központi jegybankkal megegyezve lehetőség kínálkozik erre. Kitűnő for­rásokból származó információ szerint a Birodalmi Bank a jövőben eltekint mindenfajta válltórenstrinkciótól. A tőzsde megnyitásának napjaiban eleget kíván tenni a hiteikért s leteknek és a lehető legnagyobb előzékenységet tanúsítja a bankokkal szemben. London, szeptember 1. Az Egyesült Államok bankjai aláírták a Németországnak en­gedélyezett moratóriumot. A legtöbb newyorki nagybank már tegnap elfogadta a bázeli döntést, míg a többi pénzintézet ma követi példájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents