Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-10 / 206. (2723.) szám

<PRKGAI-A\A(AftR'HI Rí® 1931 szeptember 10, csütörtök. 6 A miniszterelnök lapja lesújtó Ítéletet mond Benes külügy­miniszter kereskedelmi politikájáról „Kereskedelmi szerződéseink elsősorban politikai és csak másodsorban kereskedeSmá egyezmények" Prága, szeptember 9. A Venkov mai szá­ma vezető helyen ,,A mi kereskedelmi poli- tikánk“ cím alatt egyebek között a követke­zőket irja: — A gabomabeihozatalt engedélyező bizott­ság pénteken ül össze, azonban nagyon ke­vés a remény, hogy hivatását sikeresen töl­tené be. A bizottság összehívásánál mutatott huza­vona okozta azt, hogy a köztársaság terü­letére ismét igen nagymennyiségű búzát és lisztet szállítottak. Ha a magyarokkal való vámvitánk ez év el­ső felében jelentősen csökken tette a búza­liszt bebozatálát, úgy most sokezer vagon külföldi búzát importálnak, ami ugyan határozott előny a malmaink számára, ennek árát azonban a belföldi búza fogja megfizetni. Ugylátszik, hogy a giaíbonabeho.za t alt enge­délyező bizottságban a mezőgazdaság képvi­selőinek igen nehéz munkájuk lesz. Elsősor­ban az eddigi gabonaimport pontos kimuta­tásait, majd a gabonabehozatal teljes beszüntetését kell követelniük, legalább átmeneti időre, amíg nyilvánvaló lesz, hogy a belföldi áruban a kereslet és kínálat miként alakul. Egyelőre azonban még az is bizonytalan, hogy a bizottság ha­tározatait kompromisszumokkal vagy szava­zással fogja-e hozni s amíg az nem dől el, addig a mezőgazdaság képviselőinek a helyzete a bizottságban nagyon nehéz lesz. Megnehezíti a helyzetet különösen az, hogy egyes államok máris nyilvánosságra hozták, hogy a csehszlovákiai gabouabehozatalt korlá­tozó intézkedések ellen tiltakozni fognak. Egyébként Jugoszlávia a múlt napokban már diplomáciai utón tiltakozott, azt mondván, hogy a jugoszláv búzának Cseh­szlovákiába való szállítását megnehezít­jük. Jugoszlávia ehhez a tiltakozásához azt a fenyegetését fűzi, hogy retorziós in­tézkedésekkel él. — Most kezdődik a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások újabb fázisa. Számos kevésbé fontos tételnél sikerült létrehozni az egyezséget, g most azt kí­vánjuk a magyaroktól, hogy a mezőgazda- sági tételeket illetőleg a fa részére bizto­sítsanak vámmentességet, továbbá, hogy a zöldség, zsír, hús, állat s különösen a sertés vámját felemelhessék. Ez a kérdés azonban még nincs eldöntve, mert a tár­gyalások súlypontja a magyarok ama kö­vetelésén nyugszik, hogy hatezer vagon lisztet és 8000 vagon búzát megkülönböz­tetetten alacsony vámkedvezményben ré­szesítsék. A magyarok még nagyobb kon­tingenseket kívánnak, ez azonban nem a legsúlyosabb kérdés. A legnehezebb az, hogy a magyarok azt követelik, hogy ne­kik is adjuk meg ugyanazokat a kedvez­ményeket, amilyenekben a jugoszláv bú­zát részesítettük s ráadásul még a belföl­di és a külföldi gabonánk kiőrlési arányát is diktálni akarják, — Mialatt Németország a Romániáival kötött uj kereskedelmi szerződésében 50 százalékkal csökkentette a román árpa vámját, ugyanakkor semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy ugyanezt a kedvez- míényt megadja a csehszlovák árpának is. A preferenciáiig vámok szerencsétlen rend­szere az államközi kereskedelmi politikai tárgyalásokban megszüntette a bizalom utolsó maradvanyalt is és ezzel erősem ve­szélyeztetve vannak az államok kereskedel­mei kapcsolatai is. Mindez elsősorban Cseh­szlovákián bosszulja meg magát. Nem azért, mintha mi ennek, a rendszernek a hívei vol­nánk, ellenkezőleg, hanem azért, mert nálunk a külügyminiszter csinálja a ke­reskedelmi politikát, ami azt jelenti, hogy a mi kereskedelmi szerződéseink elsősorban mindig politikai szerződések és csak azután kereskedelmiek. Más szavakkal, pénzünket a ködös jövőbe invesztáljuk s a markunkban tartott verebet valami távoli., jövőbeli túzok képéért ki­adjuk. A körülmények szerencsétlen találko­zása folytán éppen Franciaország az, mely­be nnünkét ebbe a szerencsétlen nem-keres­kedelmi politikába kényszerít és a szent tü- relmességre tanít bennünket még azzal is, hogy a saját piacait is elzárja a ml árunk előtt. Éppen most folytatunk Franciaország­gal nem valami kedves tárgyalásokat a francia fabehozatali tilalom miatt s előbb háromezer, most 4500 vagon csehszlovákiai fa kapott vámmentességet. Ezzel szemben azonban a francia textilipari termékeket Prága, szeptember 9. A cseh agrárpárt dél­utáni szócsöve, a Vecer vezető helyen Kor­dács utódjának személyéről közöl érdekes kombinációkat, Az egyik jelölt egy prágai prelátus, aki egyházjogász és magas egyházi funkciót tölt be, a másik Kaspar dr. könig- grátzi püspök, a harmadik pedig egy prágai szerzetesrendi prelátus, Vykoukal emauzi apát. A cseh papság körében azonban még arról is beszélnek, hogy van még egy negye­dik jelölt is, akinek a neve eddig nemi merült föl a sajtóban s akinek jelöltségét kizárólag egyházi érdekek diktálják s akit magának a pápának cseh bizalmasa­ként ismernek. Egy magasállásu szeszeiespap ez, aki hosszú időt töltött külföldön, széleskörű nemzetköd összeköttetései vannak, amellett pedig kitűnő ismerője a csehszlovákiai egyházi viszonyok­nak. Az illető cseh pap s ellene a kormánynak sem lenne ellenvetése s tőle a magas egy­házi körök valószínűleg a csehszlovákiai világi klérus viszonyainak alapos megrefor­málását várják. Értesülésünk szerint a pápa ezen bizalmasa — folytatja a Veéer — uem más, mint Hudecek dr. redemptoris- ta atya, aki már hosszabb idő óta buzgó vé­delmezője Rómában a cseh ügyeknek. Je­lenleg Rómában tartózkodik s prágai ér­sekké való kinevezése eléggé valószínű. A cseh agrárápárt lapjainak ezen legutolsó kombinációja valószínűleg a magyar herceg- primási szók betöltésének az analógiájára alapul, ahol Serédi hercegprímás személyé­ben szintén egy egyszerű, de tetterős szerze­test küldött a pápa az ország első egyházi méltóságába. KaríSá* BüsgisS nyilatkozik Cifiaíi fíSüej? Prága, szeptember 9. Kordács érsek inter­jút adott a Bohemia munkatársának. Az ér­Lomlon, szeptember 9. Tegnapi számúinkban je­lentettük, hogy az uj MacDonald-kormány tegnap délután bárom órakor bemutatkozott az alsóházban. MacDonald miniszterelnök hosszú beszédben vázolta a kormány programját és azokat az okokat, ame­lyek a Labour-kormány bukásához és ez uj kor­mány 'megalakításához vezettek. Elmondotta, hogy augusztus 8-én. értesítést kapott az Angol Banktól, amelyben a bank vezetősége közli vele, hogy a helyzet katasztrofálissá vált. Londont, a világ bank- közpomtját, minden oldalról megrohamozták és a font sorsa a szó legszorosabb értelmében órák alatt dőlt el. A kormány előtt két ut állít. Vagy átveszi a felelősséget, vagy tétlenül végig­nézi, ahogy a City bankjai összeomlanak. Ez az utóbbi katasztrófa maga után vonta volna egész Anglia pénzügyi csődjét és az inf! áriót. Ilyen körűin lények között MacDoiuild nem tehetett mást, minthogy érintkezést keressen az ellenzék­kel és megalakítsa a nemzeti koncentráció kormá­nyát. A imiuiiiszt erei nők beszéde illán Ffenderson, az el­lenzék vezére emelkedett szólásra. Egyetlen sértő kiiifeijezóflt sem alkalmazott Macit minid személyére, kell nagyobb mértékben beengedni. Fran­ciaország lehetővé teszi azt, hogy 18.000 mé- termázsa idei komlót szállítsunk immár 200 frankra emelt vámmal terhelten, a jövő két évben azonban már csak 8000 méter mázsát szállitihatunk. Ugyanakkor azonban már olyan magas lesz a vám, hogy a mi kom­lónk Franciaországban nem érvényesülhet. Mialatt Franciaország ilymódon rendezi a kereskedelmi szerződését s velünk önkénye­sen bánik el, azalatt Svájc követelésének is engedni voltunk kénytelenek. A 280 fran­kos cipővámot 350—600 frankra emelik mi­nőség szerint. Svájc egyébként újév után a fa és a textdilnemüek vámját is emelni akar­ja, ami ugyancsak súlyosan érinti a cseh­szlovákiai kivitelt, S mialatt körülöttünk minden állam emeli a védővámokat, a len­gyelek alig várják, hogy fölemeljük a ser- tésvámpótlékoí, hogy ebben az esetben til­takozást jelentsenek be ellene. A lengyelek természetesen tetszés szerint emelik a saját vámjaikat — fejezi be cikkét a Venkov. sek újból hangsúlyozza, hogy7 előzetesen sem­mi tudomása nem volt az ellene készülő „komplettről". Jelenleg egy jelentésen dolgo­zik, amelyet Pacelli kardinálisnak, a Vatikán államtitkárának fog beküldeni. Az újságíró ama kérdésére, hogy Ciriaci nuncius az ösz- szes püspökségektől mily összegeket kapott, a nunciatura építésére, Kordács azt válaszol­ja, hogy egyesek 600—800.000 koronát adlak, sőt némelyek milliós összeget is. A nunciatu­ra épületéhez való hozzájárulás — mondja az érsek — uzus volt, de nem volt uzus egy für­dőhelyen fekvő villához való hozzájárulás. Az olmützi káptalan 100.000 koronát küldött, de a nuncius kijelentette, hogy ez az összeg számára sértést jelent és a káptalanra szé­gyen, ha legalább 500.000 koronát nem küld. Erre az olmützi káptalan újból 100.000 koro­nát küldött, de ezúttal már a Szentatya ren­delkezésére, hogy lojalitását Így juttassa ki­fejezésre. A Szentatya a káptalannak ezért szép levelet küldött. Az újságíró megkérdez­te Kordácsot, hogy beszélí-e előzetesen le­mondásáról. — Soha nem is gondoltam rá — feleli az érsek. — Ezért ért engem a lemondásra vo­natkozó diktátum villámcsapásként s szinte csoda, hogy gy engélkedő állapotomban a ví­zi tációk túli kimerültségemben agyszélhiidést nem kaptam. A nuncius a munkakönnyités móduszáról emberibb módon tárgyalhatott volna velem. Brezanba sok cseh katolikus jön, hogy szimpátiáját és ragaszkodását jut­tassa kifejezésre és az elkövetett embertelen­ség ellen protestáljon. Vegye tekintetbe az összes pártok sajtójának a hangját, ez is til­takozás az emberi méltóságon, a nemzeten, az érseken személyében elkövetett lebecsü­lés ellen — fejezte be nyilatkozatát Kordács érsek. de rámutatott azokra a hibákra, amelyeket véle­ménye szerint a miniszterelnök elkövetett. A mun­káspárt elsősorban azért létezik, hogy segítsen a szegényeken és gyámolitsa a handioapelt munkanél­külieket. A helyzet tényleg olyan volt, hogy áldo­zatokat követelt, de miért kiért MacDonald legelő­ször azoktól áldozatokat, akik maguk is áldozatai a gazdasági és politikai állapotoknak? Hemderson be­szédének további folyamán bizonyos kabinél-1it-1 kokat leplezett, le. Elmondotta, hogy akkor, amikor ötven—hatvan millió .fontos megtakarítást sikerült már biztosítani, az ellenzék vezérei váratlanul újabb 25—90 milliót követettek a munkanélküliek segélyezésének rovására. Henderson és a minisz­terek többsége nemi leljosiifíhet't'ék ezt a kívánságot és inkább lemondottak. MacDonald azonban tárgya­lásokba bocsátkozol! Baldwinnal és Sir Jlenberl Sámuel lel és el fogadt a követelése kel anélkül, hogy nriniszlerkollégáiinak, vagy pártjának véleményei meghallgatta volna. Sir Berbert Sámuel felszólalása után Henderson válaszolt a liberálisok vezérének. Jellemző, hogy sem MacDonald, sem a kormányban maradt Labour kollégái egyetlen szóval som reflektáltak Hember­Serül imipfimás kinevezéséhez hasonlóan szerzetespapot küld a Vatikán a prágai érseki székbe? Kcrdác újabb hírlapi nyilatkozatában hadakozik a Vatikán prágai követével MacDonald és Henderson párviadala az angol alsóházban Az sMMikimondotta, hagy álfán# pénzügyi bizottsággá alakúiét són támadásaira. Annál hevesebben szállt síkra a. kormányért Winston. Churchill, aki fölpanaszolta a régi munkáskormány felelőtlen gazdálkodását. Mac- Donald idejekorán belátta a hibákat és levonta a konzekvenciákat, mig pártjának nagy része csökö­nyösen ragaszkodott a kifelé kiéteégtelenül mutató* és szeimif'ényve&ztő, de befelé a teljes bomlásit elő­készítő úgynevezett szociális gazdálkodáshoz. Chur­chill beszédjét a munkáspárt irónikus helyesléssel fogadta. A konzervatív párt nevében Baldwin be­szélt, aki a koalíciós kormány megalakulásának kö­rülményeit vázolta. A tegnapi ülés utolsó szónoka Sir Oswald Mosley volt, aki a védvámipoliti'kát aján­lotta a kormánynak. A beszédek elhangzása után az alsóház 809 szava­zattal 250-nel szemben elfogadta a miniszterelnök javaslatát, amely azt kívánta, hogy a ház állandó pénzügyi bizottsággá alakuljon át. A javaslat elfogadása egyúttal a bizalom megszava­zása volt. MacDonald kormányának többsége körül­belül 59 szavazat és a különböző pénzügyi és taka­rékossági javaslatok elfogadásánál is körülbelül ea a többség várható. A fogadtatás Az angol sajtó tartózkodóan fogadja MacDonald tegnapi parlamenti győzelmét. A miniszterelnök beszéde lendület és lelkesedés nélkül volt s ugyanilyenek ma a lapok vezércikkei is. A leg­több kommentár behatóan foglalkozik a krízis okaival és az orvoslás módjaival. Az ellenzék or­gánumai váltig azt erősitgetik, hogy MacDonald a külföldi bankok nyomása alatt cselekedett és most a világtőke foglya. A jobboldali lapok ezt az állítást igyekeznek megcáfolni és ahhoz a hátulról jött tőrszurás-Jegendához hasonlítják, mellyel a németek a világháború elvesztését szokták in­dokolni. Szeptember 25-én tárgyalja a felső bíróság Haler képviselő ügyét Pozsony, szeptember 9. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonj elöntése.) A pozsonyi felsőlb Íróság Scbéfer tanácsa szeptember 25-én fogja tárgyalni Major képvi&elő ügyét. Mint annakidején közöltük, a kerületi bíró­ság nyolethónapi börtönre ítélte Major kom­munista képviselőt a kossuti véres pünkösd előidézése miatt. Ukrán hazaárulás! per te§f®!®r$2is&asi Varsó, szeptember 9. Szeptember 10 é9 19 között Lembergben lefolytatják a haza­árulása port az ellen a tizenkilenc ukrán ellen, akik állítólag resztvettek a keleit- galíciaii szabotázsaktusokban és megszer­vezték az ukránok ellentáillását. Budapesten ülésezik a légiforgalmi társaságok nemzetközi szövetsége Budapest, szeptember 9. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Ma nyitották meg Budapesten a légiforgalmi társaságok nemzetközi szövetségének a közgyűlését, amelyen csaknem valamennyi európai állam légiforgalmi vállalatai képviselve vannak. Az idei közgyűlésen különösen két kérdéssel foglalkozik a szövetség: Az egyik az egész Európára kiterjedő gyors légipostái szállítás megszervezése, a másik a légipostái forgalom kiterjesztése oly városokra is, amelyekben repülőtér nincs. Eddig ugyanis csak Magyar- országon, Németországban, Svájcban és Bel­giumban lehetett szállítani légipostával kül­deményeket oly városokba, amelyekben a re­pülőgép nem állott meg. Hárem gátépítő munkás belefulladt a Moldvába Prága, szeptember 9. A Prága közelében fekvő Vraliéiban egy gátépítésnél a Moldván ma reggel súlyos szerencsétlenség történt. Egy ponton, amelyen öt munkás volt, rend­kívül veszélyes árba került s csak két mun­kás tudott még idejében úszással elmene­külni. Három társuk, köztük egy szlovák munkás, az örvénynek esett áldozatul. Kilómba fulladt Budapesten a vörös szeptember nyoltadika Budapest, szeptember 9. (Budapesti szer­kesztőségünk tele fon jelen lése.) A tegnapra tervezeti vörös nap csúfos kudarcba fulladt. A kommunista ági Iá torok a kültelkeken igye­keztek ugyan röpiratokkal tüntetésre csábíta­ni a munkásokat, törekvésük azonban meddő maradi, még csak szórványos tüntetések sem fordullak elő s a rendőrségi beavatkozásra sor nem került.

Next

/
Thumbnails
Contents