Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-10 / 206. (2723.) szám
1931 szeptember 10, csütörtök. 3 eát, magunk intézhetjük, hogy mi itt meg tudjuk kapni azt a szlovenezkói autonómiát, amely nekünk, itt lévő ocda ke tóágnak. közjogi ée> -kulturális szabadságunkat' garantálja. Nem akarom türelmüket míg hosszasabban igénybe venni. Választások előtt állunk. Ezért kérem önöket arra, hogy tartsunk ösz- sze és bízzunk egymásban. Amig ón vezetem a pártol, újból hangsúlyozom, hogy a pártnak függetlenségét teljes erővel megőrzőm. A pártnak elveiből egy jiottát sem engedek és becsülettel, — amire harminc esztendőnél hosszabb parlamenti múltam és közéleti szereplésem garanciát nyújt — meg fogom tartani a párt önállóságát. Sohasem cselekszem másképp, mint ahogy azt a pártnak alkotmánya szerint való alkotmányos szervei kívánják. de tiltakozom az ellen, hogy konventiku- lumokkai, vagy pedig ráfágasokkal, konkrét bizonyíték nélkül való burkolt célzásokkal a pártnak .egységét, a pártban való jóhiszeműségei, 'a párt vezetése iránti megbecsülést gyengítsék.-•'" A Választásokon nekünk egymás erejét számba kell ven ív s számba kell vennünk a lakosság hangulatát is. Miután a községi választásoknál megengedett a listakapesolás, mindenütt, ahol igy bozza magával a helyzet, kapcsolunk, de önálló listával megyünk. Kérem önöket még egyszer, pártunkat, annak elveit fel ne adják, pártunk zászlaját magasan lobogtassák és akkor nec porta inferi praeivalebunt nos! Az internacionalista Dérer évi 50 miiéiif tötte! kait A granksá? iskolák éoi 122 milliós káltsésveÜsSt károsít év alatt 21 milliévai és SIS miitfős építési alappal* toldotta mag Prága, szeptember 9. Dérer iskolaügyi miniszter a Národni Politika , mai számában érdekes nyilatkozatot tesz az úgynevezett csehszlovák ..kisebbségi41 iskolákról. Tudvalevő, hogy ezek az iskolák a szláv expanziót szolgálják. Ezek az iskolák, melyeket nagy fényűzéssel rendeznek be. mint azt maga Engl'is volt pénzügyminiszter is leszögezte, nemcsak a cseh és szlovák kisebbségek gyermekeit-, hanem német és magyar gyermekeket igyekeznek magukhoz hódítani és a szláv kultúra- részére fölnevelni. Dérer- miniszter szociáldemokrata nagy nacionalista- büszkeséggel állapit ja meg, hogy mimszterkedése első pillanatától azon dolgozik,- hogy ezeket fejlessze. Ismeretes. hogy az ő nevéhez fűződik a 280 milliós iskolaalapítási alap létesítése, 1929-ben az állam költségvetésében — mondja a nyilatkozatában Dérer — 117,967.465 korona volt fölvéve a ..kisebbségi44 iskolákra. j ~ 1930-ban, tehát már az én miniszterkedésem alatt a kisebbségi iskolákra már 122,789438 korona, ezidén pedig 139.338.000 korona volt a költségvetésbe fölvéve ugyanerre a célra. 1930-ban tehát az előző évhez képest a Kisebbségi iskolaévet 4,321.982, 1931-ben pedig 161 millió 543.5Ő2 korona volt a növekedés. Az 1932-es év költségvetési tervezetben is 3 millió 986.000-rel többet szántam a kisebbségi iskolákra a zelőző évhez képest. Azonkívül- a kisebbségi iskolák . rendszeres. építése is bizonyítéka annak, hogy sorsuk nem közömbös nekem. A pénzügyi törvénybe sikerült fölvtéetn-i építkezési .célra tíz évre szólóan 280 280 millió koronát, itt külön meg kell még jegyeznem, hogy a költségvetési évben ki nem merített összegek nem vesznek el. Azonkívül meg van az a- felhatalmazásunk, hogy a későbbi évek kvótája terhére előre fölvehetünk épitkezéeJ kölcsönt. Igv a pénzügyminisztérium és a közmű. nka-tlgvi minisztérium segi tségével már 1931-re sikerült a kisebbségi iskolák építésére további tíz millió koronát biztosítani, úgy, hogy ebben az esztendőben a kisebbségi iskolák építésére nem csupán a 28 milliós részlet esik, han-mi az említett tiz millió is, azaz összesen 38 millió. Ebben az esztendőben tizenöt iskola építését fejezték beJellemező, hogy ezt a szociáldemokrata Dérer a cseh nacionalisták föorgáuimúban, a Národni Politikában tartja szükségesnek elmondani. Az internacionalista miniszter bebizonyítja, hogy külörnb nacionalista, mint polgári elődei voltak. py v Grandi beszédének hatása'—Glasz-fratcii Ipfíieiedés? - Uimnm Mosott keressük a visszhangot Grandi olasz deleA fceressténtfSKOciaiizniisá két balogja Még mielőtt szavaim befejezném, meg kell még emlékeznem kél halálesetről is, amely pártunk soraibau mély és osztatlan részvétet keltett. Az egyik Ölvedi László elhunyta. ölvedi mély és erős katolikus és nemzeti érzésű költő volt, akinek elveszte nagy vesztesége az egész magyar kultúrának. A másik Rakovszky István halála, aki a k-üz- i dö katolicizmus egyik kgbáír-abb katonája, a néppártnak egyik megalapítója és a katolikus öntudat meg nem alkuvó, bátor tényezője volt. Elmúlásuk a mi erőforrásaink gyengülése volt. Arra kérem a tisztelt Végrehajtó Bizottságok méltóziassaék megengedni, hogy- az elhunytak fölött jegyzőkönyvben fejezzük ki részvétünkét és ezt a hátramaradottakkal közöljük. A gyűlést megnyitom, A végrehajtó bizottság tanácskozásai Ezután az országos főtitkár jelentését fogadta el a végrehajtó bizottság, majd Jablo- niczky dr. képviselő a községi választásokról, Böhm Rudolf szenátor a gazdasági válságról tartott' előadást. A végrehajtó bizottság részletesen megtárgyalta a községi választásokkal és a gazdasági válsággal kapcsolatos intézkedéseket, majd az országos pártelnöknek, Sziillö Géza dr. képviselőnek és Esterházy Jánosnak köszönetét szavazott a szlovenszkói és ruszin- szkói magyar kisebbségnek a genfi konferencián való sikeres képviseletéért. A végrehajtó bizottság köszönetét szavazott Riílot Nándornak -a pártközpont érdekében tanúsított, áldozatkészségéért és Jabloniczky János dr.-nak a németnyelvű pártlap megalapítása körül kifejtett önzetlen munkájáért. Meghívó A Prágai Magyar Hírlap Szövetkezet alakuló ülését 1931 szeptember 16-án délelőtt fél 10 órára a Prágai Magyar Hírlap helyiségében (Praha II, Panská 12) ezennel összehívom. Kelt Komárom, 1931. szeptember 5. Az alapítók nevében: Szilassy Béla dr. s. k. Tárgysorozat: 1. Elnökválasztás az alakuló közgyűlésre. 2. Jegyző kijelölése és két hitelesítő kinevezése. 3. A jelenlevők megállapítása s a jegyzett üzletrészek számbavétele. 4. Az elnök felhívása, hogy kivánják-e a szövetkezet megalakítását. 5. Apport tárgyalása. 6. Alapszabályok tárgyalása. 7. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kinevezésének' tudomásulvétele, illetve jóváhagyása. 8. Elnök és vezérigazgató választása. 9. Az alapítóknak felmentés. 10. Esetleges indítványok. * Félreértések elkerülése céljából megjegyezzük, hogy a Prágai Magyar Hírlap Szövetkezet alakuló közgyűlésének keddi számunkban először közölt meghívójában a közgyűlés napja tévesen volt föltüntetve. Az alakuló közgyűlés nem szeptember 15-én, hanem §sep*er**r 16-án lees. Géni. szeptember 9. A népszövetség plé-j numa ma délelőtt folytatta tanácskozásait, i Számos szónok emelkedett szólásra. Délután nem Desz ülés, hanem a bizottságok tárgyalnak. Holnap délelőtt Curtius dr. tartja meg kíváncsian várt nagy beszédét. Ma Sir Mitter hindu delegátus, Voshisava japán delegátus, Hughes Gutrie kanadai és Ghika román delegátus beszéltek a népszövetség különböző problémájáról, az európai bizottság feladatairól és a lefegyverzési gondolat előmozdításáról, A kanadai delegál tus fejtegetéseit a plénum nagy figyelemmel hallgatta, mert szavaiból kiviláglott, hogy Kanada mint az egyik 'legnagyobb exportország aggodalommal figyelj az európai bizottság munkáját. Nemcsak Orcszor-! szagot, hanem Kanadát is nyugtalanítja az ! európai államok egységes preferenciás í vámrendszerének gondol: ta, A román delegátus kijelentette, hogy Románia valamennyi áilaanmafl, tehát Szovjetoroszország- gal is hajlandó gazdasági szerződést kötni. Az eddigi szónokok nyilatkozataiban hiába gátus tegnapi beszédére, amelyben mint ismeretes a lefegyverzési moratórium életbeléptetését kívánja a lefegyverzési konferencia évére. A delegátusok egyszerűen elfelejtették ezt a javaslatot, holott az olasz kormány a visszhangtól tette függővé, vájjon a beszédben elhangzott indítványt konkrét javaslat formájában benyujtja-e a lefegyverzési bizottságba, vagy sem. Ás eredmény eddig jelentéktelen, úgyhogy a fegyverkezési moratórium valószínűleg nem valósul meg. Párás, szeptember 9. Grandi népszövetségi beszéde a francia sajtó legnagyobb részében kedvező visszhangot keltett, ámbár a jobboldali lapok a francia elvek elárulását és megtorpedózását látják benne. Ennek ellenére az orgánumok többsége jóakarattal veszi tudomásul az olaszok békekészségét és Francia- ország felé való közeledését. Az Ere Nouvelle, amely különben nem olaszbarát, formájában és tárgyában egyaránt mérsékeltnek mondja a beszédet. Amit Grandi a lefegyverzésről mondott, megszívlelendő és megvalósítandó. A föltétel természetesen az, hogy Olaszország hivatalos politikáját összhangba hozza hivatalos megnyilatkozásaival. A Petit Párisién szerint Grandi beszédéből látni, hogy a francia s az olasz tétel összeegyeztetése küszöbön áll. A Maiin szerint Grandi a fasizmust ki akarja emelni eddigi európai izoláltságából és részt akar venni az európai szolidaritás megválósifására irányuló nehéz munkában. Természetesen a lapok nem feledkeznek meg arról sem, ami Grandi beszédében ellentmond a francia felfogásnak. Az ellentmondás nyilvánvaló a döntőbíráskodás és a biztonság kérdéseiben. Az Écho de Paris úgy véli, hogy Grandi szántszándékkal hangoztatott olyan elveket, amiket a francia kormány nem fogadhat el. Olaszország egyre jobban az angol-amerikai koncepció felé orientálódik és különösen Amerikának hízeleg. Grandi beszéde olyan, hogy akár Stimson elmondhatta volna. A Petit Journal szerint Grandi viszont a német álláspontot fogadta el a lefegyverzés kérdésiében. Ugyanezt állapítja meg a Journal is és a lap szerint Olaszország a tegnapi beszéddel Amerika jóakaratát akarja kivivői. A jobboldali sajtó hevesen támadja az olaszokat és az Ordre megái lapítja, hogy Grandi nemcsak a francia politikai tételnek, hanem Franciaország anyagi, szükség- szerűségeinek is ellentmond. Géni, szeptember 9. Litvánov tegnap elhagyta Géniét. Elutazása előtt a francia szakértőkkel tárgyalt. Briand-nal nem találkozott. Curtius tegnap IiasszanfartóaiU tanácskozott a francia külügyminiszterrel. Jóünformált körök szerint a német és a francia külügyminiszter Lávát és Briand küszöbön álló berlini látogatását készítette elő. ■ i : HÖLGYEIM! BIZONYÁRA MINDANNYIAN HARMONIKUS, JÓMEGJELENÉS 13EK AKARNAK LENNI! 9 Ismer; e azonban már a modern művészet titkát, teinfcjét ruháival megfelelő összhang- zásba hozni? Bizonyára szívesen veszi erre nézve az autentikus helyről nyert felvilágosításokat. Az Elis&beth Arden cég. London, kitűnő alkalmat nyújt önnek erre nézve, amennyiben egyik vezetőállásban lévő hölgyét Londonból e célból Pozsonyba küldi. A világhírű londoni Arden cég szakképzett asszisztensnője ez‘évi SZEPTEMBER 29 és OKTÓBER 3. KOZOTT RENDELKEZÉSÉRE ÁLL. Ez alatt az idő alatt díjtalanul kérheti ki a londoni hölgy tanácsait. Meg fogja Önnek magyarázni, hogyan kel! helyesen púdert, rúzst és ajakpirositót használni, hogy teintje toilettje színéhez illő legyen. Megmutatja, önnek, hogy itt egy ügyes vopás, ott egy sötétebb-tónus, mily szépséghibákat tud elleplezni és mily előnyösen tudja arcának szép vonalait előtérbe hozni. Mindennél azonban fontosabb "az, hogy részletesen megmagyarázza a híres „Arden- •kezelés ‘otthon44 (Home Treatment). mikéntjét, mely arcbőrét üdévé, puhává, ifjúvá teszi. Övömmel és szívesen állunk kedves ismerőseink rendelkezésére ezzel a részünkre semmiféle kötelezettséggel sem járó szolgálattal. Az ENGEL D. cég, Pozsony Masmyk tér 6 ezennel szívélyesen meghívja Önt a Fő-téren fekvő uj szaketablissement meglátogatására, melyben konzultálása a legnagyobb diszkréció mellett fog történni. Tekintettel arra, hogy ipinden valószínűség szerint sokan fogják ;tz Engel céget ez alkalomból felkeresni, ajánlatos, ha látogatását, a cégnél előre bejelenti, .hogy biztosítva legyen arról, bogy megfelelő figyelemmel szolgálják majd' ki. Használja ki, kérem, ezt a ritka és kedvező alkalmat!
