Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-08 / 179. (2696.) szám

1931 augusztus 8, szombat. 'pragai-AVagVarhirlar A porosz kormány oktroijal kényszerítene a lapokat népszavazási fölhívásának közlésére Az ellenzéki lapok koncentrikus támadása a Braun-koaliciö ellen Prága, augusztus 7. A világ közvélemé­nyének figyelme most újból Németországra Irányul és ez alkalommal egy belpolitikai probléma váltja ki az általános érdeklő­dést,. Augusztus 9-én lesz a német belpolitika jelentős, nagy napja, tudniillik a porosz­országi népszavazás. Hugenbergék hatalmas jobboldali tábora, amely alighanem az eddig mérsékelt nép­párttal is megszaporodik, nagyon sokat vár ,a vasárnapi népszavazástól. Tulajdonkép­pen úgy látszik, mintha a népszavazás té­mája nem volna túlságosan jelentékeny. Afölött kell csak szavaznia a porosz nép­nek, hogy feloszlassák-e a porosz parlamentet és kiírják-e az uj választás óikat vagy sem. Ez azonban sokkal nagyobb jelentőségű kérdés, mint. ahogy az első szempillantás­ban feltűnik. Poroszország ma úgyszólván Németország egyetlen állama, amelynek kormánya baloldali. Braun miniszterelnök baloldali koalíciós kabinetjének megdöntésére so­rakozott fel a jobboldali tábor. Még bizonytalan, hogy támogatni fogják-e őket ebben a tervükben a kommunisták. Kezdetiben a kommunista párt e tekintet­ben egy fronton haladt a jobboldallal és követelte a népszavazást. Most azonban a kommunista pártszervezeteidben megoszla­nak a vélemények és egyre erősbödik az a felfogás, hogy mégsem szabad a szélsőbaloldali német munkásságnak a szélsőbaloldali nagy- iparospártot uralomra juttatnia. Akár támogatják a Hugeruberg-akciót a kommunisták, akár nem, mindenképpen olyan tétel, amellyel számítani kell és ame­lyik könnyen válhat veszedelmessé. Ha Németország legnagyobb államiéban, Po­roszországban is megbukik a demokrácia és a jobboldal kerül uralomra, akkor ennek közvetlen kihatása lesz a birodalmi né­met politikára is. Elkerülhetetlenné vál­nék ebben az esetben a Brüning-kormány bukása és egy jobboldali színezetű kor­mány uralomrajutása. Ez természetesen súlyosan befolyásolná azokat a tárgyalá­sokat, amelyek Parisban, Londonban, Newyorkbain és Rómában kedvező meder­ben folynak és a külföldi tőke mostani elhelyezkedésé­nek sorsát is Német országban. Ezért van óriási fontossága a vasárnapi szavazásnak. A porosz kormány kényszerítő felhívása Berlin, augusztus 7. A porosz kormány a népszavazás körül kifejlődött pártküz- delmekbe a porosz köztársaság történem téíben egyedülálló módon avatkozott be. Ebből a célból igénybe vette a birodal­mi elnök julius 17-iki rendeletét, amely a kormányoknak lehetővé teszi, hogy a szükségrendeleteiket kényszer utján je­lentessék meg az egyetemes sajtóban. A porosz kormány sajtóosztálya tegnap az összes lapoknak megküldte a népszavazás ügyéiben kiadott felhívását és kötelezővé tette, hogy a lap első oldalán vastag sze­déssel közöljék. A kormány felhívása rendkívül éles fcónusu. Lényeges részei­ben a következőket mondja: Olyan pártok, amelyeknek fanatikusai napomként véres harcokban állanak egy­mással szemben, most hirtelen találkoztak. Az Igen-cédula azonos fegyverével az el­gondolható legellentétesebb célokat akar­ják elérni, az egyik egy bolsevista, orosz mintára megalkotott Szovjetporoszországot, a másik a régi, népellenes Poroszországot a maga háromosztályu választási jogával vagy fasiszta uralmi rendszerrel. A nacio­nalisták és kommunisták a káoszt, a fenn­állónak megbuktatását akarják elérni, A felhívás a továbbiakban rámutat arra, hogy még a népszavazás sikere esetén is csak december elején lehetne legkorábban választani. A politikai szenvedélyeket a legmagasabb fokra csigáznák. A baloldali és jobboldali radikálisok a nagy bástyát, a demokrácia citadelláját akarják megdönte- ni. Ezzel akarják megadni a tüzjelt, hogy Németországban elérkezett a demokráciá­nak, a népállamnak végső órája. Végezetül a porosz kormány kiadja a jelszót: Tartózkodjatok a népszavazástól! Ne ve­gyetek részt a népszavazásban! Berlin, augusztus 7. A ma reggeli berlini lapok első oldalon közük a porosz kor­mánynak a választók tömegeihez intézett felhívását a népszavazás ügyében. A Vor- waertis szerint a kormány csak nagyon ne­hezen szánta el magát arra, hogy megnyi­latkozását a szükségrendeLe t igénybevételé­vel publikálja, a fennforgó körülmények között azonban kénytelen volt ezt az utat választani, hogy az egész néphez beszélhes­sen, Az ellenzéki lapok, mint a Deutsche Zeitung és a Berlin am Morgen vastag sze­déssel közük ugyan a kormány felhívását, de nagyon kis hetükkel, mig az ellenzék ál­lásifoglalását feltűnő tipográfiával dombo­rítják ki A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a kormány megnyilatkozása a gyen­geségnek és az aggodalomnak jele. A lap különösen a kormány centrumpárti belügy­minisztere ellen fordul és azt írja, hogy a oentxumpárt, amely eltűr egy ilyen politi­kai visszaélést, ezzel kihívta maga ellen a legélesebb harcot. A Börsenzeitung a felhí­vást egy provinciális Szociáldemokrata lap cikkével tartja egyenlő színvonalúnak. A Deutsche Tageszeitung szerint a porosz kormány a lakosság legnagyobb részében megerősítette azt a meggyőző­dést, hoigy őt a német birodalomban a szociáldemokrácia legnagyobb bástyájá­nak kell tekinteni, amelyet sokféle fele­lősség terhel a dolgok fejlődése miatt és nagy része van abban, hogy a politikai és gazdasági fejlődés idáig süllyedt. A Tag is azt olvassa ki a felhívásból, hogy a kormány rendkívül fél a nép döntésétől, mig a Deutsche Zeitung meglepődik a kiáltvány gyönge tartalma miatt. A kőim* műn is fa Roie Fahne, amely ma jelent meg újból elsőizhen, a fasiszta kormányzómüvé- szet legnagyobb teljesítményének mondja a felhívást. külföldön mgerenditették a bizalmat. Már akkor kezdték kivonni a külföldi pénzeket és a német pénz igyekezett külföldre menekülni. Másfél milliárdot vontak el akkor a német gaz- I dasági élettol. A kamatok emelkedtek es a né­met értékpapirosok kurzusa sülyedt. , A múlt év őszétől kezdve kereken négymilliárd külföldi pénzt vontak el a német gazdasági ‘ élettől. A krízis csúcspontját a Danath-Bank összeomlásával érte el. A fizetési forgalomnak erre bekövetkezett meg- - bénulása megdermesztette a német gazdasági életet. A birodalmi kormány fáradhatatlan tö­rekvéseinek végre sikerült a megingott bankok megerősítése és meg lehetett indítani a fizetési forgalmat is. Hogy a fizetési forgalom tegnapi napján min­den teljes rendben bonyolódhatott le és álta­lánosságban a befizetések meghaladták a kivé­telek összegét, ez a legjobb bizonyitéka a fe­lelős tényezők eredményes fáradozásainak. Azonban ez az eredmény nem lett volna lehet­séges, ba maga a német nép nem tanúsította volna a legerősebb felelősségérzetet és példás önfegyelmet. Szombaton már megnyílik a takarékpénztárak szabad forgalma is. A takarékpénztárakban a legjobb garanciákkal 12 milliárdnyi tőke van el­helyezve. Telzességgel lehetetlen ezt a hatalmas Összeget egyetlen egy aktussal likvidálni. A ta­karékpénztárak fizetési forgalmának az a termé­szete, hogy csupán a szabályos és a szükséges fizetéseket kel! eszközölnie. Ezt mindén ember­nek be kell látni. Gondoskodás történt arról, hogy a takarékpénztáraknak rendelkezésükre álljon szombaton a szükséges összeg. Az ilyen nehéz időkben minden felelősségér­zettel biró állampolgárnak együtt kellene halad­nia az újjáépítés utján. Figyelmeztetek Anglia példájára. Angliának is meg van a maga gondja és baja, de , az angol pártok ilyen időben együtt haladnak és politikai moratóriumot hirdetnek ki. Mi pe- i dig azon az utón haladunk, hogy politikai küz­delemben marcangoljuk szét magunkat. ¥ ¥ Katonai diktatúra vagy Msevizmus? Berlin, augusztus 7. Tegnap este Höpfer- Aschoff porosz pénzügyminiszter a berlini Rund- funkon hosszabb előadást tartott Németország pénzügyi és gazdasági válságának vitájáról. Elő­adásában többek között a következőket mon­dotta: A német népnek a világháború befejezése után is tovább kellett küzdenie létéért. Ez a küzdelem nem volt felelőtlen. A versaillesi szerződés Né­metországot lebirhatatlan reparációs-terhekkel sújtotta. A háború utáni első évek ennek az Ítéletnek végrehajtása körüli harcokban teltek el. A szankciók korszaka volt ez, A szankciók kísérlete, különösen az a törekvés, hogy német területek megszállásával erőszakol­ják ki az Ítéletet, nem vezetett eredményre. A reparáciŐs terhet gazdasági alapra kellett he­lyezni. Egyidejűleg sikerült a valutát stabilizál­ni. A német nép akkor hallatlan bátorsággal és reménységgel látott hozzá gazdasági életének felépítéséhez. Ez a felépítés azonban csupán rövid és hosszú lejáratú külföldi kölcsön igénybevételével volt lehetséges és látszólagos virágzást idézett elő. 1929-ben már megmutatkozott, hogy Német­ország nem tudja a reparációkat fizetni. A Young-tervet sokan támadják és mégis volt eredmény, mert — eltekintve a reparációs ter­hek azonnali csökkenésétől — a megszállott területek kiürítését hozta magával. Ezáltal te­remtette meg a lehetőséget annak, hogy 1931- ben, amikor a szükség újból emelkedett, a repa­rációs kérdést újból felvethettük. Ez a chequersi látogatással összefüggésben történt. Ez a megis­mételt kísérlet vezetett Hoover üzenetéhez. A helyzet nem látszott reménytelennek. Áz ünnepi év megadta volna a lehetőséget, hogy a birodalomban és az országokban le- küzdjük a költségvetési nehézségeket. Ebben a helyzetben a fizetési válság, mint egy uj rettenetes zivatar tört rá Németországra. Az okok részben politikai természetűek. A vég­zetes szeptemberi választások a belföldön és a Vasárnap le6z Poroszországban a népdöntés és ha eredménnyel végződik, elkeseredett választási harc következik rá. Egyik oldalon a kommunis­ták támadnak a kormányra azzal a jelszóval, hogy vesszen a fasizmus, vesszen a kapitalista gazdasági rend. A másik oldalon a jobboldali radikális ellenzék támad azzal a jelszóval, hogy le a marxizmussal, le a mai gazdasági rend ellen­ségeivel. Mindenkinek be kell látnia, hogy a nép­szavazás eredményének esetén a győztesek egy­mást marcangolják szét és a vég nyers katonai diktatúra lenne, amely azonban a nagy gazdasági problémákkal nem tudna megbirkózni, vagy pedig feltétlen szük­ségességgel a bolsevizmusnak kellene bekövet­keznie­Kedvezi amerikai ítélet London, augusztus 7. A Daily Mail berlini levelezője meginterjúvolta Sprague dr.-t, az Angol Bank amerikai tanácsadóját, aki a né­met gazdasági krízissel kapcsolatban a német kormány meghívására Berlinben tartózkodik. A kiváló bankszaktekintély interjújában a kö­vetkezőket mondotta: — Ha az árak nívója végre emelkedni fog és a világkereskedelem újból lüktetésbe kezd, akkor Németország valószinüleg a leg­első ország lesz Európában, amely magához- tér. Nehézségei főleg pénzügyi és költség- vetési természetűek. Ipari fölszereltsége és természetes segélyforrásai elsőranguak. A mostani német kormány megfontolt és bátor. Sok olyan megtakarítást hajtott végre, ame­lyekre a korábbi német kormányokat hiába hivták föl. Angliát az a veszedelem fenye­geti, hogy a megegészségesedés bekövetke­zésekor messze a háttérben marad. A német ipar termelési költségeit csökkentette, a.z angol ipar ezzel szemben nem. Anglia csu­pán Ausztráliának és más országoknak ajánlja ezeket a rendszabályokat, maga azonban nem követi őket. Megváltoztatják a julius 17-iki rendeletét Berlin, augusztus 7. A birodalmi elnök a hozzá érkezett számos távirati kérdésre kö­zölte, hogy a porosz kormány tegnapi rendelete alkal­mat adott neki arra, bogy megkeresse a bi­rodalmi kormányt az 1931 julius 17-i rende­let megváltoztatása végett. A Conti-iroda értesülése szerint a birodal­mi kormány mai tárgyalásán foglalkozott az elnök kiyánságával. Egész. bizonyos, hogy a julius 17-i rendeletét megváltoztatják. Való­színű, hogy a döntés a hétfői ülésen történik meg, amikor Brüning és Curtius római utjük­ről már visszatértek. Meghosssabbitják a röwl^® lejáratú német hiteleket A megállítás) bizottság bevárja a porosz népszámlálás eredményét P á r i s, augusztus 7. A Nemzetközi Fizet­ségek Bankjának megállító bizottsága ma ül össze első ülésére Baselben és a Petit Pári­sién szerint egész sor kérdést fog elintézni. Elsősorban megegyeztek abban, hogy a bi­zottság elnökségét a Chase National Bank elnökének, Albert Wiginnek ajánlják föl, aki ma délelőtt érkezik meg Cherbourg kikötő­jébe. A Petit Párisién arról is hirt ad, hogy a bizottság első ülésén Melchior német bankár részletes jelentést tesz Németország pénz- ‘ ügyi és gazdasági helyzetéről. A vitát az­után a porosz népszavazás utáni időre hagy­ják. A Schliessner igazgató által Párisban és Londonban vezetett megállitási tárgyalások a Petit Párisién szerint még ezen a héten véglegesen befejeződnek. Arra a megegye­zésre jutottak, hogy a rövidlejáratu hitele­ket általában hat hónapra meghosszabbítják. Newyorki értesülés szerint a Federal Keser­ve Board a többi Federal Keserve bankok­kal együtt elhatározta, hogy ebben a meg­egyezésben résztvesz. Prága, augusztus 7. A nemzeti demokra­ta Národ és Pozor jelentése alapján megír­tuk, hogy három magasrangu cseh katoli­kus pap Rómáiba utazik, hogy a Kordács- osetről informálják a pápát és azt javasol­ják, hogy Velehradon patriarchátust léte­sítsenek s Kordácsot nevezzék ki patriar- cíhának. Most a Národ megcáfolja saját hírét s azt írja, hogy a közlés minden alapot nél­külöz. Az agrárius Veoser pedig megálla­pítja, hogy ez a hír imár csak azért sem fe­lelhet meg a valóságnak, mert Bulka bud- weisi püspök, akiről a két lap azt irta, hogy Zavoral apáttal és Podlaha fölszentelt püs­pökkel Rómába utazik, tizenkét év előtt meghalt. A szociáldemokrata Právo Lidu most már nyílt támadást intéz a nuncius ellen és esti lapjában a következőket írja: Prágában egyáltalában nincs szükség a pápai nuneiusra. Erre a körülményre már 1925-ben figyel­meztettük a közvéleményt a Marmaggi- affér alkalmával. A prágai érsek az egyhá­zi regulák szerint mint pápai legátus végzi hivatalos teendőit. A katolikus teológiául kézi lexikon szerint legátus annyit jelent, mint követ, aki a pápát rezidenciáján kívül képviseli." Ebiből a szociáldemokrata sajtó arra következtet, hogy a prágai érsek, mint a pápának követe, magasabb hivatalt foglal el a nuinoiusnál. ügy látszik, hogy Kordács érsek és Ciriaci nuncius között emiatt voltak nézeteltérések, mert a prágai érsek joggal tartotta magát a pápa magasabb rangú követének, mint a nuncius — folytatja a lap — s abból a né­zetből indult ki, hogy Prágában a pápai nunciusnak nincs mit keresnie. Egészen természetesnek találjuk — írja a Vecernik — hogy Ciriaci nunciust bor­zasztó excesszusai után Prágából máméi előbb visszahívják. Azonban a csehszlovák egyházi funkcioná­riusoknak is kötelességük ragaszkodni ah­hoz. hogy Prágában ne legyen pápai nun­cius. A lap végül reméli, hogy a csehszlo­vák hierarchiának római delegációja állást foglal majd az ellen, hogy Prágába nunciust küldjenek. s „Prágában nincsen szükség a nuneiusra"- írja a cseh szociáldemokrata sajtó — Cáfolják a patriarchátus! tervről szóló hirt

Next

/
Thumbnails
Contents