Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-06 / 177. (2694.) szám

1931 augusztus 6, ©sütörtölk. ^>ita:Gfti-MA<AaR-HRaiaB Brüsilngi Ss@8t«Sfájr az elektronok szárnyán figyelmeztette kötelességeire a német nemzetet I külföldi segítség előfeltétele a regeneráló nemzeti munka — A kancellár hatalmas expozéja a nésiet krízis történelmi napjairól Berlin, augusztus 5. A birodalmi kancel­lár tegnap este másodízben használta tel a rádiót, hogy közvetlenül forduljon a német ■néphez. Amiig azonban a kancellár első be­szédének elsősorban külpolitikai jelentősé­ge volt és kizárólag a német-francia megér­tést akarta előkészíteni, mostani beszéde inkább belpolitikai és gazdasági jelentőségű. A kancellár szükségesnek tartotta a német nép szilárdságának nagy próbája, a teljes bán kiforgatom megnyitása előtt telje.? nyílt­sággal felállítani az utolsó hetek mérlegét és kifejteni a jövő fejlődés lehetőségeit. Ez a mérleg Így alakult: A nagyobb külföldi kölcsön egyenlőre nem valósulhat meg Szükséges az önsegéiyezés Minden önsegélynek provizórikus jellege van Németországnak a külföldi gazdasági élettel megmásíthatatlan kapcsolatai és összefüggései vannak Itémetország köré nem szabad kinai falakat vonni A kancellár az erők egységesítésére hívta fel a német népet és ebiben az összefüggés­ben figyelem remélté nyíltsággal foglalt ál­lásit az augusztus 9-iki porosz népszavazás ügyéiben. Ez az állásfoglalás arra a megálla­pításra támaszkodik, hogy Németország ipa­ri nép, amelynek nemzetközi gazdasági kapcsolatai vannak és igy nem állíthat fel maga körül kinai falakat akkor, midőn a jö­vőbeli külföld 1 hitel lehetőségét a külföld bizalmától tették függővé és e bizalom elő­feltételeiként a belpolitikai zavarok meg­akadályozását jelölték meg. A francia—német viszony Jelentősége Brüning kancellár beszédét rögtön a Hoover-terv ismertetésével kezdette meg. Már hat héttel ezelőtt tartott beszédében óvta a német népet attól az illúziótól, mintha ez a terv Németországot tartósan átsegíthetné a válságos helyzeten. Ennek a jövendölésnek a fejlődés, sajnos, igazat adott. A német nép az összes társa­dalmi rétegekre nehezedő súlyos próbát példás nyugalommal állotta ki, megőrizte a rend és nyugalom iránti természetes érzé­két, amivel az egész világon elismerést vál­tott ki. A kancellár ezután a külföldi hitelek hir­telen kivonása következtéiben előidézett sú­lyos pénzügyi helyzetet ismertette és igy folytatta: Ma az egész világ egységes abban a felfogásban, hogy a népek története szorosan egymásba kapcsolódik, hogy egy olyan nagy szerve­zetnek. mint Németországnak gazdasági testében jelentkező zavarok neim marad­hatnak komoly következmények nélkül a külföldre vonatkozólag sem. Senki sem vonhatja kétségbe annak a tételnek az I igazságát, hogy egy népnek az Ínsége nem jelenti a más nép előnyét. Európá­nak és a világnak a boldogulása elsősor­ban attól függ, hogy azok, akiket a világ­háborúban a tragikus sors egymás ellen­ségeivé tett, most olyan elhatározásra jussanak, amelyet a nyomasztó sors köve­tel meg tőlük. A német kormány tudatában volt annak, hogy milyen fontos szerepet játszik az európai fej­lődésben a Franciaország és Németország kö­zötti viszony jövőbeli alakulása. Közben meg­történt a párisi látogatás és a londoni kon­ferencia. Erre az amerikai és angol államfér­fiaknak berlini látogatása következett és ked­den este a kancellárnak és a külügyminiszter­nek római látogatására kerül a sor. A francia államférfiak berlini látogatása alkalmával folytatni fogják a Párisban meg- kezdett eszmecserét a német-francia vi­szony kialakulására vonatkozólag. E külpolitikai megbeszéléseknek eredményei természetesen mégosak első lépést jelente­nek azon az utón, amelynek végpontjában a tartós nemzetközi együttműködés áll. Az ilyen összejöveteleknek eredménye és a nyomasztó szükség által ébresztett re­ménységek között mindig fájdalmas distan­cia fog fennállani. A kezdeti csalódásoknak azonban nem szabad a végeredményt megza- varniok. Minis nagyobb küifőEtii segéiy A kancellár ezután a londoni konferencia eredményéről beszélt, a 400 millió dolláros hitel meghosszabbításáról, a megállitási ak­cióról és a bankszakértok bizottságának lé- tesitésérőL A nagyobb külföldi hUel pillanatnyilag és belátható időn beliül nem esik a reálpolip*- kai lehetőségele peretekbe. Ennek különösen az az akadálya, hogy ilyen nagyobb külföldi kölcsönhöz több nagy állam garanciáját követelik meg, aminek elérése részben államjogi, részben pénzügy-technikai okok miatt ezidöszcrint teljesen kizárt. Ezért Németország és gazdasági élete most elsősorban az önsegélyre és a saját erejére vetett bizalomra van utalva. Senki se aggód­jék amiatt, hogy a birodalmi kormánynak ez az állásfoglalása egy tulélezett nacionaliz­mus eredménye. Senki sem lehet jobban meg­győződve az államok érdekeinek nemzetkö­zi összeszövődéséről, mint a birodalmi kor­mány. Kizárt dolog, hogy Németországot kinai fal­lal vegyék körül, amelyen belül a német nép — igényeinek kielégítésével — kizá­rólag a saját gazdasági tevékenységének az utján járhatna. Ezután a kancellár ismertette a szükségren- d eleteket, amelyekkel a német kormány a pénzügyi helyzetet szanálni kívánja. Bizalmat a bankok iránt! Megnyugtatásul ki kell jelentenem mondotta a kancellár — hogy nem a cirkulá- ló fizetési eszközök tulnagy bősége miatt szenvedünk. Ezért az az aggodalom, hogy a keservesen megtakarított é& bankban elhe­lyezett pénzünk az inflációs időhöz hasonlóan veszélyben forog, teljesen tárgytalan. Ellen­kezőleg közelfekvő az az álláspont, hogy bfinkietétünk ből minél kevesebbet vegyünk ki, sőt növeljük azt, mert a pénz vásárló ereje a birodalmi kormány intézkedései és politikája következtében növekszik. A bankforgalom helyreállítása felveti a né­met néphez intézett kérdést, hogy saját ere­jére és méltóságára való eszmélése elég el­határozott-e arra, hogy a gazdasági élet egész­ségessé tevésében aktív részt vegyen. A szükségrendelet és a kielégítő előírások csu­pán a megkövetelt technikai intézkedéseket tartalmazzák. Ezeket az intézkedéseket tarta­lommal és valósággal a gazdaságilag felvilá­gosított nemzetnek kell kitöltenie. Nem lehet elkerülni, hogy itt és ott nehéz­ségek fel ne lépjenek. De egy olyan időpont­ban követelni készpénzt, amikor nincs arra feltétlenül szükség, a meg nem indokolt idegesség jele, nem pedig a gazdasági gon­dolkozásé. Az az aggodalom, hogy az ipart űző és a kis kézművesek pórul járhatnak, alaptalan. Tény, hogy egyelőre eltekintettünk a takarékpénztárak forgalmának teljes fel­szabadításától, mint aihogy az a bankoknál megtörtént.’ Ez azzal van összefüggésben, hogy a takarékpénztári betétek lég többnyire első jelzálog-biztosítékokban fféküsznek, te­hát hosszú lejáratú kölcsönöket jelentenek és a takarékpénztárak nincsenek a napi pénzfor­galomra ráutalva, mint a bankok. A kormány azonban közeli időpontban a takarékpénztárak forgalmát is helyre­állítja s még ezen a héten közli a korlát­lan forgalom megnyitásának terminusát. A kancellár ezután igy folytatta: A birodalmi kormány természetesen nem tekinthet el attól, hogy hosszú ideje meg­fontolt rendszabályokat ne készítsen elő az egész hitelügy és tőkeforgalom, továb­bá a részvényjog terén. Ez a nyilatkozat nem jelent támadást a szabad bankipar- ral szemben. De ha nrár egyszer az állam az érdekeitek sürgető megkeresésére mentöleg és támogatóiam kapcsolódik be ezen a téren, nem mondhat le arról a jo­gáról, hogy a jövő veszedelmeket meg­előző olyan intézkedéseiket tegyen, ami- nőket más nemzetek már régebben be­vezettek. Kikapcsolni a belpolitikai zavarokat A birodaLmi kormány és a birodalmi bank nem akar- a csalatkozhatatlansággal kérkedni. Intézkedéseiket olyan időkben tették, amikoí a helyzet óráról-órára válto­zott, de mindig az a törekvés vezette őket, hogy a legjobbat tegyék. Olyan történelmi feladatot, amilyent ne­künk kellett leküzdenünk, az egész világ- történelem keveset ismer. Most minden németnek hozzá kell járulnia a nagy feladat megoldásának sikeréhez. A nagy külföldi isegély a lehetőségek határán, kívül van, de ami mostanra vonatkozik, an­nak. érvénye nem örökre szóló. Idegen segítségre csak az számíthat, aki önmagán tud segíteni és ezzel a környező világ bizalmát megnyeri. Egy olyan nép, amely nem bízik elegendőképpen saját erejében és csak a kritikában válik lri, sohasem szerezhet a világban tiszteletet és bizalmat. i Ezért a környező világ segíteni fog rajtunk, ha látni, fogja, hogy a nehéz órákban nem csökken, hanem növekszik az erőnk. Ennek a fejlődésnek kedvező kilátásai szempontjából szükséges, hogy a német belpolitikai élét mentesüljön a zavaroktól, nélkülözhetet­len előfeltétel a rend és nyugalom fenn­tartása. Olyan időpontban, amikor a nép összes erőit a gazdasági szükség leküzdésére kell egybegyüjteni, az egymást marcangoló poli­tikai küzdelmeket be kell szüntetni. — Ha megkérdeznek engem — fejezte be beszédét a kancellár — hogy mit tartok a porosz tartományi gyűlés fetoszlatása ügyé­ben bekövetkezett népszavazásról, azt keli felelnem, hogy áliámjogilag nem birodalmi, hanem porosz ügyről van szó. Hanem mint állampolgár és nem mint pártpolitikus kir jelentem önöknek, hogy engem nem fognak a választási urna előtt látni. Ennek az órá­nak az a parancsa, hogy a pártpolitikai el­lentéteket né élezzük ki, hanem hidaljuk át. Szükség van az összes erők szintézisére, amelyek készek arca, hogy kéz a kézben ha­ladjanak az építő állami politika utján. Csak igy vívhatja ki Németország a többi nagy államalkotó népek sorában egyenjogú I helyét Berlin, augusztus 5. Brüning tegnapi rádió­beszédét az összes német lapok beatóan kom­mentálják- ^ A Vossische Zeitung a beszédet az elmúlt viharos napokkal való leszámolásnak mondja és azt olvassa ki belőle, hogy a német külpolitika visszatért a Strese- mann lefektette alapokra. A Germania a beszéd karakterisztikumá- nak tartja a hamis illúziókkal való felszámo­lást és a német nép megnövelését a politikai és gazdasági realitások tiszta és száraz meg­ítélésére. A Börsenkurier Brüninget Mantor Germa- niae-nek mondja. A bankforgalom megkez­désével bevezetett kormányintézkedések szempontjából azt a megnyilatkozást tartja a legfontosabbnak, hogy a kormány nem ké­szül csapást mérni a bankipar szabadságára. ‘ A Deutsche Allgemeine Zeitung a beszé­det az utóbbi hetek jó technikai összefoglalá­sának mondja és Brüning szózatát a német nép lelkiismeretéhez szóló felhívásnak te­kinti. A Börsenzeitung éppenugy, mint a többi jobboldali lap, különösen a kancellárnak a porosz népszavazás ügyében elfoglalt elutasí­tó álláspontját kritizálja. Brüninget azzal gyanúsítja meg, hogy beszédének ebben a ré­szében brüszk módon optált a szociáldemok­raták javára. A Lokalanzeiger megállapítja, hogy a kancellár tegnapi beszédének tónusa a német néphez intézett felhívásban sokkal mérsé­keltebb volt, mint első felhívásának tónusa, amelyet, a világ közvéleményéhez intézett. A Deutsche Tageszeitung és a Deutsche Zeitung a beszédet kiábrándulásnak tekinti. A kommunista Berlin am Morgen a kancellár szavait a fizetési forgalom felvétele ünnepé­lyes megnyitó beszédének mondja. Paris keűmzmn HM Páris, augusztus 5. a birodalmi kancellár beszédét. a sajtó ked­vezően fogadja. Hangsúlyozzák a beszéd őszinteségét és lojalitását. Különösen azt a tényt emelik ki, hogy Brüning nyíltan a Stahlhelm ellen foglalt, állást é$ beszédé­ből kicseng az az aggodalom, hogy a német nemzetiek győzelme Németországot köz­vetlenül az örvénybe taszitaná. Páris, augusztus 5. A lapok behatóan kom­mentálják a kancellár beszédét. Elsősorban azokat a helyeket húzzák alá, amelyekben a kancellár a német-francia megértés fontos­ságát hangoztatja. Ebben a vonatkozásban a beszédet bátor megnyilatkozásnak minő­sítik, egy olyan férfiú beszédének, aki nyíltságát s lojalitását, amelyet már Párisban is meg­mutatott, teljes mértékben igazolja. Azt a reményt, hogy a francia államférfiak berlini látogatása egyéb morális eredményeket szül, mint a párisi és londoni tárgyalás, a Petit Journal azért tartja értékes reménységnek, mert a római látogatás elöestélyén hangzott el, te­hát arra mutat, hogy a német államférfiak a legnagyobb súlyt Franciaország és Né­metország közötti közvetlen tárgyalásokra helyezik. A radikális Oeuvre azt dicséri meg a beszéd­ben, hogy Brüning dr. hidegvérrel és elha- tározottan úgy rajzolta meg a helyzetet, amint az a valóságban van. A radikális La Repub- lique szerint a beszéd a nemzetközi bizalom­hoz és szolidaritáshoz intézett himnusz..Ez mindenesetre kissé konvencionálissá vált be­szédmód, de hasznos. A kancellár nem té­ved, amikor a német-francia együttműködés útjait keresi. Ha Brüning dr. nem csupán a német nép, hanem a francia nép számára is kívánt beszélni, akkor a helyes szavakat mondotta ki. A francia sajtóból csupán a Coty-tapok tartják fenn most, is a bizalmatlanság állás­pontját Németországgal, szemben, annak ellenére, hogy a kancellár rendkivül világosan rajzóba meg a problémák körvo­nalait. Az amerikai vélemény Newyork, augusztus 5. A reggeli lapok Brüning beszédét teljes szövegében hozzák. A 3 1 berlini sajti kommentárjai

Next

/
Thumbnails
Contents