Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-29 / 196. (2713.) szám

1331 augusztus 29, szombav. t>r\gaiA\ag^arHIRLAX> Oktalan támadások a beregszászi magyar internálni ellen Beregszász, augusztus 28. Az államfordulat óta Ruszinszkó magyarságának egyetlen gimnáziuma van. Idezsufolódnak messze vidékről — Kassától Kőrösmezőig — a tanulnivágyó magyar diákok. Az intézet tanulóinak egy jelentékeny része, éppen a legszegényebb magyarok gyermekei, naponta jár­nak be vonaton, autóbuszon, biciklin, gyalog ter­mészetesen testi és erkölcsi épségük veszélyével. Nem volt eddig a magyar diákok számára inter- uátus. Ugyanakkor a ruszin diákok számára két internátus is van a majdnem tiszta magyar lakosú Beregszászban. Nem irigyeljük a ruszin diákoktól, csak az igazság, a helyzet megvilágítására említjük S. O. S.-jelek az ins^vidékehről Ruszinszkó nyomorgó gazdái is hiába várják a segélyt Az illetékes hatóságok még mü se tettek a vetőmag* is segélyakció megindításáért — A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosz­tályának lévai tanácskozása meg. Most végre Beregszász és vidéke magyar társa­dalmának éveken át tartó munkálkodása és áldo­zatkészsége folytán szeptember elsején megnyílik a magyar internátus egyelőre 16—20 tanulóval. — Teljesen a magyarság erejéből, a magyar társada­lom áldozatkészségéből. Kormánysegitség nélkül. Ezt az alkalmat a kormánypárti sajtó egyrésze •nem át a Íja felhasználni a nagy áldozatokkal létesí­tett magyar internátus elleni oktatlan és igaztalan támadásra. Kvart él yosháznak nevezi látatlanban, anélkül, hogy megtekintette volna az öt szoba, konyha, kamra, pince és fürdőszobából álló, csa­tornázással és vízvezetékkel ellátott, kerttel és gaz­dasági udvarral rendelkező magyar internátust. — Ezt irja előre, látatlanban, tudatlanul: ,-Kvárté­lyos házat nyitnak tiz magyar diáknak, ahol lak­hatnak és elhatnak, de ahonnan minden hiányoz­ni fog- ami a modern internátus jellegét megadná nekik.“ Megszoktuk már ezektől a soviniszta újságírók­tól, hogy minden magyar társadalmi megmozdulást megpróbálnak elgáncsolni. De a rosszhiszeműség­nek és korlátoltságnak ezt a fokát még őróluk sem tudtuk feltételezni. Hisz nem tudjuk elképzelni, hogy a kormányhoz közel álló cseh emberek előtt kedves dolog lenne az efféle oktalan támadás. — Nem tudjuk elképzelni, hogy a müveit cseh embe­rek ne sajnálnák az étlen-szomjan, hidegben- melegben, esőben, hóban, fagyban, vonaton, autó­buszon, biciklin, gyalog mászkáló tiz-tizenegy éves magyar kisdiákokat. Nem tudjuk elképzelni, hogy csupán azért ne sajnálná, mert magyar anyák szül­ték őket. Meg vagyunk győződve, hogy a kis agrárujság oktalan cikke nem éri el kártékony célját még akkor sem. ha a politikát hajánál fogva akarja be­hurcolni oda, ahová eddig a politika nem tudott •behatolni: a magyar internátusba. Azt irja ugyanis értó szándékkal, hogy „A magyar nemzeti és kér. szoc. pártszövetség mindent elkövet, hogy az inter­nátus feletti felügyeletet a maga kezébe kaparint- sa“. Kijelentjük, hogy nem védekezni altarunk, csak mindenkinek a felvilágosítása és tisztánlátása oká­ból lehozzuk itt az Internátus-Egyesület választ­mányának névsorát. Tesszük ezt azért, hogy min­denki lássa, hogy pártszövetségünk hány taggal van az Internátus Egyesületben képviselve: Ékkel Lajos, Lopour József dr., Ortutay Jenő, Polchy István dr., Orosz György, Délczeg'h Sándor, Forgon Pál, Lenkey Ferenc, Joanovics Aurél, Fekéeházy Zoltán, Háda Sándor, Krokovay Károly, dr. Walfr- becker Gyuláné, Péohy Aladár, Rázsó Lajos, Rott- man Ignác, Ságh Simon dr., Simon Mózes dr., Si­mon Menyhért dr., Szűk Aladár dr. és Halász Bernát. Tehát 21 között 7, azaz hét taggal van képvisel­ve pártszövetségünk. De ez nem tart vissza ben­nünket attól, hogy a magyar internátuaért minden munkát és áldozatot meghozzunk. Mert nekünk a magyar internátus nem politika, mi igenis azt tart­juk, hogy oda semmiféle politikát nem szabad be­vinni. Ellenben van egy másik igazság is, ez pedig az, hogy a pártszövetségünkhöz tartozó minden egyén, ki az internátusi bizottságnak tagja, ko­molyan fogja fel ebbeli minőségét és fáradhatat­lanul dolgozik a mindnyájunk által szentnek tar­tott cél, a magyar diákság támogatása érdekében. Sőt fokozottan dolgozik az is, aki az Internátusi bizottságnak nem is tagja. Azt szeretnék, hogy ezek a kormánypárti lapok és a köréje csoportosult egyének és politikai pártok nemes versenyre kel­nének velünk a magyar internátus naggyá való ki­építésében és őszinte lélekkel mondjuk, nem lenne nagyobb örömünk, mint hogyha e nemes verseny­ben mi lennénk azok, — akik bár nagyon sokat dolgoztunk és a munkánknak eredmény© is volt, — de akik mégis a dolgozók és a magyar jövőért adakozók, áldozatothoaók soraiban, — legutolsó helyre kerülnénk. Tegyék meg és ekkor mi kész­séggel emelünk kalapot munkásságuk előtt. * ..........a karaván halad. A magyar intemátusnak mi nden oktalan roszakarat ellenére is élnie kell. És élni fog! Ez idő szerint még csekély anyag! erők állanak rendelkezésére és igy, hogy mi.idén zavar nélkül lebonyolítható legyen a növendékek ellátása, u'b'l felhívjuk a magyar közönséget az infcernátöe támo­gatására. Felhívjuk olvasóink figyelmét az inter- nátuei bizottságnak már több formában megismé­telt, kérelmére, hogy a növendékek ellátását és to vábbi célját megval ősi tandó úgy természetbeni, mint pénzbeli adományaikkal támogassák az inter­nál u*i bizottság valóban önzetlen, és mindenki ál­lal c-ak elismerésre méltó munkáját. Éröv-illésünk szerint az internátusi bizottság a gimnáziumi tanulóikat gyüjtőivekkel felszerelve ki fogja küldeni Ruszinszkó minden magyar községé­be, hogy az internátus részér© természetbeli ée pénzbeli adományokat gyűjtsön. Nagyon okos el­Ungvár, augusztus 28. (Ruszin szikói szorkes z tlő® égünk tői.) Az ín­ség, amely Szlovenszkói sújtotta, Ruszinsz­kó bán hatványozott mértékben jelentkezik. Ruszinszkó mindig az a terület volt, ahol az éhínség a téli hónapok alatt rendszeresen felütötte fejét. Képzelhető, hogy milyen rém­ségekkel ijesztget most, mikor az aratási ka­tasztrófa itt még a Csallóközinél is nagyobb. Míg Szlovenszkón a kormány a magyarság .pártjai képviselőinek nyomatékos fellépése folytán megkezdette a vetőmagakciót, addig Ruszinszkóiban az erre vonatkozó intézkedé­sek a kilométertávolság arányában marad­tak ed a szlovenszkóiak mögött. A ruszinszkói magyar pártszövetség par­lamenti és országos képviselete, az ungvári szövetségi központi iroda utján, mihelyt az első segélykiáltások elhangzottak, azonnal összeköttetést keresett az illetékes hivatali faktorokkal, hogy figyelmükét a közeledő ínségre idejében felhívja, hogy tőlük a se­gélynyújtás módozataira vonatkozó (felvilá­gosításokat kapjon. Azonban az a szellem, ami itt minden közigazgatási tényezőt ha­gyományosan áthat, ezúttal is jelentkezett. Bizonyítja ezt az, hogy ebben a legveszedel­mesebb időpontban úgy a földművelésügyi referálás vezetője, mint a járási főnök hosz- szu szabadságát élvezte s így nem volt, aki a vetőmagakció ügyét kezébe vegye és előre segítse. Tény az, hogy a ruszin szkói közigazgatási hatóságok é s hivatalok máig se rendelkeznek semmi inieiativával aura vonatkozólag, hogy a segélyakciót lefolytassák. Csupán a kormány intézkedéseinek végre­hajtói ebben az ügyben. Ez az oka, hogy minden újabb lépést csak akkor tesznek meg, ha erre közvetleniül Prágából utasítást kapnak. Most végire, hogy az illetékes faktorok visszajöttek szabadságukról, Köszörű Károly pártszöivetségi főtitkár felkeresi© őket s az Ínség-*, illetve védőm aga keié állásá ról a kö­vetkező információt kapta: — A kormányzat tudatában van a nagy nyomornak s tőle telhetőleg segíteni kíván a gazda tár sadalmon — mo ndották az illeté­kes tényezők — s a segítés abban nyilvánul, hogy a kormány gondoskodni fog megfelelő vetőmagról és azt a községenkint összeírt szükségletnek megfelelően bocsátja majd a rászorulók rendelkezésére. A beszerzendő vetőmag áráért a kormány kélesztőndei jót­állást vállal. Adóslevelet vesz a gazdáktól, mélyben a vetőmagot vásárló gazdák kötele­zik magukat, hogy ez idő alatt lefizetik a vetőmag vételárát. Hogy honnan fogja a kormányzat a vető­magot beszerezni, erre nézve megállapo­dás még nincs. Tény azonban, hogy a vámmentes vetőmag behozatalát a kor­mányzat nem kívánja. Köztudomású, hogy Romániából és Magyar­országból olcsó pénzen lehetne vetőmagot ■III, lül I »»I"|WPW«WMHWW határozásnak tartjuk ezt. A sárospataki és debre­ceni régi magyar kápsálö d!tVok képe elevenedik meg lelkiezemeinto előtt, mely a régmúltban ige­nis alkalmas volt arra, hogy a sárospataki és deb­receni ősrégi kollégiumok, konviktusok fenntartási költségének igen tekintélyes részét a magyar kö­zönség áldozatkészsége biztosította, a diákság pe­dig megösmerkedett sok-sok lafujával az ország­nak, alkfllm.ii nyílt, mint. kis diáknak olyan helye­ken megfordulni, ahol különben nem járt volna. Bár nagyon jól tudjuk, hogy az ez évi leirbatatien rossz termés nagyon nehéz helyzet elé állítja a jó­szívű közönséget, de az eddigi példákból azért mé­gis azt látjuk, hogy a magyar embernek áldozat- készsége az a nemes forrás, melynek édes vize so­ha tol nem apad. Még ebből a nincsből is tud jut­tatni, mint ahogy tudott juttatni már néhány falu népe pár liter búzát, tengerit, krumplit, paszulyt. A sok helyről összeadó',t pár liter tekintélyes má­zsákká növekedőit eddig is ékes bizonyságául annak, hogy a Jószívű nemes adakozóknak a száma nem csekély Ruezinezkőnak e sokat szenvedett vidékén- B. I. dr. , szerezni, ha a kormányzat e kivételes hely­zetben annak vámmentes behozatalát enge­délyezné. így a vetőmag ára bizonyára 120 —150 korona lesz. Azt se tudja senki, hogy miikor áll majd a vetőmag a gazdák rendelkezésére? Erre vonatkozólag annyit sikerült megtudni, hogy szeptember 10-ig feltétlenül rendelke­zésére kívánják bocsátani a gazdáknak. Hogy azonban az ólomlábakon járó hivata­los intézkedések eljuttatják-e eddig az idő­pontig a vetőmagot az arra ma is rászoru­lóknak, szintén nagy titok. A pártsaövet ségi főtitkár panaszt tett amiatt, hogy egy-két cseh agrár kortes — a nyomor vámszedőiként — a falvakban azt hirdeti, hogy vetőmagot csak az kaphat, aki a cseh agrárpártba belép és tagija lesz a gaz­dasági egyesületnek. Ez az utóbbi azt jelen­ti, hogy a szegény gazdától évi tagsági dij fejében 12 koronát szedtek be, de a segélye­zendő listájára fel nem vették. Illetékes he­lyen erre kijelentették, hogy a vetőmag beszerzéséhez és kiosztásához a cseh agrárpártnak semmi néven neve­zendő köze nincs, 7flfrg;lKJiLfíuXatS" Jtüf •dk’'*. B4H.lr kV.'/- Oi Uk Levelező sz!wálwtin®S, nőtlen, kereskedelmi iskolát végzett, köny­velésben jártas, jócsaládból származó fiatal­ember kerestetik. Ajánlatok szlovák és német nyelven megírva, fényképpel Schuiz göztéglagyárak r. t. Sucany okres Tűre. Sv. Martin címre küldendők. abban mindenki részesülhet, aki arra igényt tart s ha valaki ilyen hazugságokkal akarna pártjának tagokat toborozni, azt megfelelő büntetéssel sújtják. Éppen így semmi törvényes rendelkezés nincs arra se, hogy valaikii kényszer hatása alatt tagja legyen a járási gazdasági egye­sületnek. Itt emlitjük meg, hogy abban az akcióban, melyet a gazdasági fel segítés örve alatt a szociáldemokraták kezdeményeztek s ame­lyet a cseh lapok oly nagyarányúvá fújtak lek a magyar pártszövetség pártjai nem vesznek részt. A magyar nemzeti párt gazdasági liütiilclfip ÍZ ipulpniltii Léva, augusztus 28. (Saját tudósítónktól.) A magyar nemzeti párt lévavidéki mezőgazdasági szakosztálya tegnap tartotta Léván a katasztrofális gazda­sági viszonyokkal kapcsolatos értekezletét. Majthényi László elnök megnyitó beszédé­ben markáns vonásokkal jellemezte a szo­morú helyzetet, amely a Garam vidékén meg­bénította a gazdasági életet, de kitért az ál­talános közgazdasági viszonyokra is, mely­nek során megállapította, hogy az egész vilá­— A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József** keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keseriiviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. gon keresztül száguldó válságnak Csehszlo­vákiában még külön speciális okai is van­nak. — A mi államunk vezető politikusai — mondotta többek között —- amíg politikailag az ország erejéhez és nagyságához nem illő költséges nagyhatalmi politikát űztek, addig gazdaságilag a teljes elszigetelődés politiká­ját folytatták és a szomszédainkkal való gaz­dasági közeledés és együttműködés helyett a soviniszta politikai célokat tekintették előbb- revalóknak, belföldön pedig nem gondoskod­tak idejében a termelő osztályok kellő vé­delméről a gazdasági válsággal szemben, hogy a jelenlegi katasztrófa elkerülhető le­gyen. Ha történt is vagy történik is valami intézkedés a kormány részéről a gazdasági helyzet enyhítésére, az rendszerint vagy későn történik, vagy kevés történik s ami történik is, az rend­szerint kizárólag a történelmi országok ér­dekében és szempontjainak figyelembevé­telével s a szlovenszkói gazdák érdekeinek mellőzésével, vagy éppen annak ellenére. — A történelmi országok érdekében oldot­ták meg többek között a gabona vámkérdés t is, a csehországi rozst védték a szlovenszkói búza rovására s így volt ez mindmáig az ösz- szes gazdasági intézkedéseknél. — Ilyen körülmények között érthető, hogy a szlovenszkói magyar gazda helyzete a vál­ságos években még a többi országrészben, sőt a más országbeli gazdákénál is súlyosabb lett, amit fokozott a tényleges viszonyoknak meg nem felelő kulcsok szerinti adókivetési rendszer, ami gazdaságunkat a végromlásba sodorta. A szlovenszkói magyar gazda hely­zete már elviselhetetlenné vált volna a gaz­dasági válság és az említett egyenlőtlen el­bánásnál fogva még akkor is, ha be nem kö­vetkezik éppen a szlovenszkói föld magyarlakta ré­szén az a katasztrófa, amelyet az elemi csa­pások és a borzalmasan rossz termés hoz­tak, de viszont ez a még sohasem tapasztalt rossz termés maga is elegendő lett volna ahhoz, hogy a gazdálkodókat létalapjukban támadja meg. Ez a kettős csapás, hogyha idejébeu nem jön segítség, a pusztulást jelenti. — Mert ha a kormányzat azonnal és sürgő­sen nem lát hozzá a mentéshez, óriási ka­tasztrófát enged rázúdulni az állam egyik legvirágzóbb részére, Csehszlovákia éléstáré­ra. Hogy a magyar gazdákon segítsenek, az immár elsőrendű államérdek. — De segíteni kell egyáltalában az ország­ban élő bármily nemzetiségű gazdákon, mert éppen úgy, ahogy az egész termelési és el­osztási világválság ezelőtt két évvel a mező­gazdaságon kezdődött, innen, illetve ennek következményeként terjedt át sorban az egész világon a kisiparra, a kereskedelemre, a gyáriparra, azután a bankokra, azért ugyan­olyan sorrendben kell az orvoslást is meg­kezdeni. Mert akármilyen szédületes a vilá­gon az ipari fejlődés, még ma is a mezőgazdasággal foglalkozók, a gazdák és gazdasági munkások vannak nagy többségben. A gazda jó vagy rossz helyzete szükségkép­pen vonja maga után a többi termelő, pro­duktív osztályok jó vagy rossz helyzetét, azért nálunk is a gazdákon kell az összes többi osztályok érdekében is segíteni. Az általános helyesléssel fogadóit beszéd után Beinrohr Dezső titkár terjesztette elő a napirendet, rámutatott arra, hogy a gazdák követelései csak olyan dolgokat ölelnek fel, amelyek teljesithetők az összlakosság érde­keinek figyelembevételével s minden párt- politikától mentesen. Rátér az állami vetőmagakcióra s foglalko­zik a lévai járás vetőmagkiutalásával, mely 1 tegnapi számunkban már ismertettünk. Meg­állapítja, hogy a nemesített vetőmag ára 114 korona, inig az állami akcióból származó, nem is neme­sített vetőmag kedvezményes éra IfíO ko­rona, igy ez az akció nem segítségnyújtás, hanem üzlet az állam számára. Itt csak a vámmentes gabonabehozatal segí­tene. A bérlő gazdák ebből súlyosabb meg­terhelés nélkül teljesíthetnék bérleti kötele­zettségükéi, a bérbeadók pedig megkaphat­nák teljes járandóságaikat. A moratóriumra azért van szükség, meri még ma is többszázra rúg a kibocsátott adó- végrehajlási határozatok száma. Nem igaz az, hogy a pénzügyi hatóságok a pénzügyminis/.­5

Next

/
Thumbnails
Contents