Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-28 / 195. (2712.) szám

10 1931 angasgtus 28, péntek. iSpOR'T­i .............. nini i| rriTTíimm Ma Parisban Csehszlovákia-M mérkőznek a vizipoióban Magyarország vezet - Hossz rendezés, hideg víz Paris, augusztus 27. A III. K-urópa-bajcoj-ság • tegnapi napjának legnagyobb szenzációja a 4 X 200 j méteres staféta volt, amelyet — mint már jelen- j tettük — Magyarország igen könnyen nyert meg! 9:34 perc alatt. Hogy rekord nem esett ez első­sorban a kedvezőtlen időjárásnak, a hideg víznek és a rossz rendezésnek tudható be. Júliát francia starter olyan idegesen tölti be hivatását, hogy a mezőnyt rendszerint többször kell elindítani, ami Természetesen az úszók idegzetének rovására is megy. Lenkey Magda kudarca is ott kezdődött, bog) a 100 méteres női gyorsuszás startját kétszer ismételték meg, úgyhogy a nagyobb rutinnal még nem rendelkező fiatal magyar uszónő a startolás­ban fáradt ki. A vizipoló-meecsek során is állandó vívódások vannak, amelyek közül a legkirívóbb volt az osztrákok tegnapi viselkedése, akik nem engedték meg, hogy az anyja hirtelen halála miatt eltávozni kényszerült Blitz helyett a belgák tarta-i lékot állíthassanak be. A rossz időjárás folytán természetesen a nézők is gyéren sorakoznak a ver­senyekre, a tegnapi meetingnek például csupán 1000 főnyi nézője volt. A 4 X 200 méteres staféta legjobb egyéni idejét Bárány István úszta ki 2:20.1 perccel, míg a leg­gyöngébb időt a francia teámban Taris Abszolválta 2:24.4 perccel. Ma egyébként újabb érdekes küz­delemre van kilátás a 400 méteres úszás döntőjé­ben, ahol Bárány István-tól meglepetést várnak. — Egyébként az nézőszámokban és a vizipoióban Magyarország vezet 47 ponttal, illetve három győ­zelemmel. Utána Németország következik 35.5 ponttal, 3. Franciaország 21, 4. Olaszország 6, 5. Csehszlovákia 5 ponttal. Tegnap délután egyébként eldöntésre került a 200 méteres női mellúszás is, ameleyt az angol Wolstenholme nyert meg 3:16.4 alatt a holland Kastejn és az Európa-rekorder angol Hinton előtt. — A 100 méteres női hátuszás döntőjébe a holland Braun és Korthoff, az angol Cooper és Harding, valamint a francia Huinblot és Blondeau jutottak. A magyar Maüasz Gitta és a jugoszláv Leinpret kiestek. Az elmaradt belga-osztrák mecos helyett két kombinált csapat játszott. A ,iehér“ csapat, amely­ben a magyar Sárkány is játszott győzött a Steiner- rel felálló „kék“ csapat ellen 6:2 (3:1) arányban. Csütörtökön Magyarország—Csehszlovákia válo­gatott vizipoló-teamjei találkoznak. A csehszlovák csapat a 400 méter fináléjába került Getrcuer nélkül áll ki. Franciaország—Németországgal mér­kőzik. Délelőtt a női műugrás és a 400 méteres női szabad úszás előfutamai kerülnek lebonyolítás­ra. A csütörtöki eredményeket lapunk belsejében közöljük. NŐI MŰUGRÁS Csütörtök délelőtt folyt le a 3 méteres női mű­ugrás. amelyet a német Jordán nyert meg 77 pont­tal. II. Eppl (osztrák) 72.96, III. Schlutter (német) 96.14, IV. Rigolage (francia) 68.55. V. Klapwiok (holland), VI. Poirer (francia), VII. Klauzovná (len­gyel), Vili. Erdős Vera (magyar). )( Kárpátaljai labdarugó eredmények. Huszti SK ami M’f mi........................ i mm mmi 'in 11 mi mmgfimnnrn —K irályházai SE 8:1 (4:1). Bíró: Vogel János. — Nagyszülőéi SE—SK Beszkid 4:0 (2:0). Rfthói 9C —Biztrica SK (Lengyelország) nemzetközi mérkő­zés, 2:1 (2:0). — Tartalékcsapatok bajnoksága: Olympia—SK RUSJ 2:1, UTK—TSC 3:0, Kapóéi SC—Ungvári Vasutas 3:1, CeSK—RFC 7:0, UAO— BFC 6:0. A bajnokság állása: 1. UTK, 2. CsSK, 8. PTE, 4. KSC, 5. UAC, 6. BFC, 7. Olimpia, 8. SK RUSJ, 9. Vasutas, 10. TSC, 11. RFC, 12. UMTE, 13. Kadimah. )( Amerika nőipáros bajnokságát az angol Betty Níutihatl és Whittingstaffi, Benett nyerték a Jaoobs- Rou-nd párral szemben 6:2, 6:4 arányban. )( A pörtsachf nemzetközi tenniszversenyen a magyar Kehrling a japán Kavachit 3:6, 8:6, 8:6 arányban győzte le, mig Matejka H. Slatoht 6:3, 7:5 arányban késztette megadásra. A férfipáros­ban a Matejka — Haberl pár 9:7, 8:6, 6:4 arány­ban győzte le a Kehrling—Artens kombinációt. )( A kassai LTC exhibitiós-tenniszversenyén tegnap a Tátrából hazatérő jugoszláv Kükuljevios, a magyar Drietomszky és Nedbálek dr. mérkőztek a kassai Gottesmann dr.-ral együtt. Meglepetésre Gottesman dr. Kukuije vicéét 6:3, 6:3 arányban le­győzte, mig Nedbálek dr. Drietomszkytól 3:6, 4:6, 3:6 arányban kikapott. — A férfipárosban a Ned- bálek-—Gottesmanri kettős játszott a Drietomszky —Kukuljevics pár ellen. A sötétség beállta miatt a játszma az előbbiek javára 6:4, 4:6, 2:1 arány­ban félbemaradt. )( A koppenhágai kerékpáros világbajnoksági ver­senyen a 172 kilométeres országúti profibajnoksá­got az olasz Guerra 4 óra. 53.43 p. alatt nyerte a francia Le Drogo előtt. — Az amatőr bajnokság­ban a dán II. Hansen győzött 4:57.33 alatt az ugyancsak dán Nielsen, az olasz Olmo és a svájci Saladra előtt. )( Dvkast sérülése miatt nem áll ki Nekolny ellen szeptember 2-án Csehszlovákia weltersulyu bajnokságáért. Nekolnynak erre a napra angol ellenfelet keresnek. )( A Riseley-serleg második elődöntőmeccsét Pilsenben játszották le vasárnap a prágai CsLTK és a középcseh-zsupa válogatottjai. Győzött a I. CsLTK 8:0 arányban. Zárnom—Píamcska í:í Prága, augusztus 27. A nagy érdeklődéssel várt Madrid—Prága mérkőzés, amint tegnapi számunk­ban már jelentettük, 1:1 (1:1) arányban eldöntet­lenül végződött és általában nagy csálódáet keltett, ügy a spanyolok, mint a Slavia—Sparta kombinált egyformán gyönge játékot produkált és a két csa­patban a kapusok, Zarcora és Planicska tűntek a leginkább ki. Mindkét együttesben a védelem volt a legjobb, mig a csatársorok teljesen csődöt mond­tak. A cseh kombináltban Svoboda egészen formán kivül volt, a halfsorban Káda az első félidőben pompásan tartotta vissza a spanyol támadásokat, azután azonban kifuit, úgyhogy a második félidő­ben Pleticha váltotta fel. A gólokat Silny, illetve Regueiro lőtték. A Cejnár által jól vezetett meccs általában lanyha lefolyást mutatott és csupán Zamora, valamint Planicska egy-két bravúros vé­dése keltett a rossz idő ellenére is 15.000 főnyi közönségnek némi örömet. A kornerarány 10:3 volt a prágai kombinált jávora. A RPOS és az UAC a Révay-serleg elődöntőjében Ungvár, augusztus 27. Augusztus 30-án vasár­nap találkoznak Ungvárott a kárpátaljai és a ke- letszlovenszkói kerület győztesei: az Ungvári AC és a Rimaszombati P0S a Révay-tennisz-serleg országos elődöntőjében. A győztes a Nyugat- és Középszlovenszkó kerületekből győztesen kikerült Lévai SE-tel szeptember 15-én, az MTSz tátrai ten- niszversenyének első napján játsza le a közép­döntőmeccset. A döntőt a meccs nyertesével a dijat védő Pozsonyi TE abszolválja, Szeptember. Párisi társasutazásaink: Szeptember 5.... Szeptember 12.... Szeptember 19 ......... Szep tember 30. Három és öt napos párisi tartóz­kodással egybekötött elit utazások. Három nap Párisban ..... 1080 Ké Öt nap Párisban ....... 1250 Kö Az árban benne van a III. oszt. gyorsvonat} vileldij Bécstől Parisig és vissza, szoba jó párisi szállodában, elsőrendű étkezés, a gyarmati kiállítás megtekintése. Az egyes programpontokat mindenki maga választja ki. Párisi autokar ut........................................50 Kő Versailles . . , . .........................85 Kő Mú zeumok .......... 30 Ke Biffel-torony ............................................40 Ke Paris éjjel ............................. 50 Ke Csatlakozó utak; Három napos londoni tartózkodás . 840 Kő Öt napos londoni luxus ut . . . . 1400 Ké 5 nap a Riviérán ......................... 850 Ke J0 nap a Riviérán ......................... 1200 Ké 5 nap Ostendébcn ...... 800 Ke A P. M. II. Utazási Irodája Bratislava. Central Passage. Tel. 27—07. K.ét testvét hasonlít egy- -p—iv másra, a 7 egyik szép a má­rút, r Mary krémet fth. Zia -Ak. Aj. lasxnált, arcáról mindee ki­'Jv" ' I -J! üté», oiájfalt, szeplő .dtönt, "fa' * íSSÉi arCAi üde /etL Ön f-v s használjon Mary krémet, t\ '/Cjd' tJ '-'iary-pudcrf , Mary-szap­iant... Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője: Or. ái'fítJ * L*d. Pollák, lekárnll* • •'>» v Pleifanoclu A központi szociális bistositó fogja leszámítolni az orosz áruválfőkat Prága, augusztus 27. A Hospodársky Roz­ii vét értesülése szerint a nehézipari szövet­ség legutóbb tartott ülésén élénken táreál­iák azt a kérdést, hogy az állami garanciával biztosított szovjetorosz váltókat ki számítolja le. Va]ószinü ugyanis, hogy a szovjetkor­mány a fakturaérték 50 százalékát váltóval fizeti. Ismeretes, —írja a lap'—, hogy a ne­hézipar azzal a kéréssel fordult a csehszlo­vák Nemzeti Bankhoz, hogy ezeket a váltó­kat ez az intézet eszkomptálja. A jegy bank az e szkomtól megtagadta azzal az indokolással, hogy alapszabályai szerint az államnak sem közvetlen, sem közvetett hitelt nem nyújthat s ily hitel volna az ál­lam által garantált váltók leszámítolása. A Nemzeti Ra,nk csupán abbeli készségének adott kifejezést, hogy az egyes bankok által leszámítolt orosz váltókat hajlandó reeszkon- táloi. Ehhez azonban a magán,bankoknak semmi különös érdeke nem fűződik, mert csak a saját belföldi normális kereskedelmü­ket szorítanák szülkebb keretek közé. A Nemzeti Bank ugyancsak elutasította ama cégek váltóinak leszámítolását is, amelyek állami garanciával szállítanának a szovjetkormány számára árut. A nagy magánbankok közül a Zsivno bank a leghatározottabban visszautasította a szovjet- váltók leszámítolását s az ő nyomán a többi -magánbank is valószínűleg elutasító állás­pontra helyezkedik. Most azonban uj -terv keletkezett ezen kérdés megoldsára. Ez a terv -ugyan még nincs kidolgozva részletek­be menően, azon csak most dolgoznak. E terv szerint az orosz áruszállítások fi­nanszírozása céljából némtet mintára külön szervezetet kellene létesíteni, mely pénz­ügyi szervezet a jegybankhoz is hozzáfér­ne, ezenkívül a közjogi szociális biztosító intézetektől és a közjogi pénzintézetektől, mint amilyen a Zemská Banka, megszerez­né a szükséges tőkét, mert ezeknek mód­juk van hiteit nyújtani pupilláris biztonság mellett s ezt az állami garancia nyújtja. A lap értesülése szerint a központi szo­ciális biztosító elvben már nyilatkozott is, hogy a végrehajtó szervezetet sikerüljön létrehozni. A nehézipari érdekeltségek a közeli napokban ankétet rendeznek, mely­re a magánbankok, a közjogi pénzintéze­tek és a szociális központok képviselőit is meghívják és ezen az értekezleten fogják tárgyalni a közvetítő intézet felállításának a tervét. így szól a Hospodársky Rozikvét jelentése, amelyhez a magunk részéről azt kel hozzá­fűznünk, hogy eléggé el nem ítélhető a központi szociális biztositó eljárása oly időben, amikor a ne­vezett intézet éppen a múlt napokban tette közhírré, hogy a községek, az útalap, az elek- trizációs alap hiteligényeit jövő év január­jáig nem képes kielégíteni, illetőleg eddig az ideig semmiféle hitelt sem nyújt, mert a rendelkezésre álló anyagi eszközöket tel­jesen kimerítette. Ismeretes, hogy a szlo- venszkói mezőgazdaságnak is égetően sür­gős szükséglete van hosszúlejáratú, olcsó hitelre. Ennk nyújtása elől azonban a szo­ciális központok a legridegebben elzárkóz­nak. Ugyanakkor pedig készséggel hajlandók ad,ni pénzt a társadalmi rend legnagyobb ellensé­geinek, az orosz bolsevikiieknek az áruren­delésekért. Ez semmiképpen sincsen rendjén. A földhaszonbérletek védelmére Egyházgelle, augusztus 27. „Quid-quíd agis, pru- denfcer ágas et reapiee finem!“ Ez az őslatin mon­dás sehol nem találhatna méltóbb elhelyezést, mint a népek parlamentjeinek kapui fölött. Bármit tégy, okosan tedd és fontold meg a végété Az egész világot megrázó háborús kataklizma- a belőle származó világkrizis, gazdasági, ipari, ke- resikedeknji válságok lázaa tevékenységre ösztönöz­ték a nemzetek törvényhozó testületéit. Az apróra széttördelt politikai pártok özönével árasztják el tör vényjavaslataikkal.a sokszor emberfeletti munkát végző parlamenteket, melyekből aztán több-keve­sebb módositá&sal majdnem ugyanannyi törvény vá­lik. Nem csoda, ha a túlhajtott tempóban készült tör vény özön között akadnak olyanok is, melyek az életbe átültetve, rövidesen, tökéletlennek bizonyul­nak. Ily -hiányos törvények azután több póttörvényt és számos „novellát1* szülnek. Pedig régi. axióma, hogy minél kevesebb korlá­tol, állíit valamely állam polgárainak cselekvési Bzabadsága elé, anélkül, hogy ezáltal a jogrendet és jogbiztonságot veszélyeztetné, — annál boldo­gabbak az illető állam polgárai. Ha ez az axióma helyes,, úgy a mai generációnak valóban kétségbe kell esnie mostani és még a jövő móhébem szunnyadó boldogsága felett. Mindezt pe­dig csak azért bocsátottam előre, mert a gyengén megalapozott törvények és célját tévesztett rende­letek szánva, ismét eggyel szaporodni készül, ha­csak törvényhozóink és a kormányt vezetők ala­posan meg nem fontolják, hogy a földhaszonbérle­tek „védelmével1* kapcsolatos számos javaslat közül melyik emeltessék törvényerőre. Szlovemszkó földje a folyó évben emberemlé­kezet óta nem észlelt, katasztrófa színhelyévé vált a gabona terméseredményének szokatlan mérvű csökkenése folytán. Miniden felöl a földet munkáló nép jajszava hallatszik. Segítségért kiált minden­ki, aki csak a, föld hozamából él. Indokolt a sok jaj­szó között a Földhaszonbérlők panasza, is.. Soha nem volt tán annyira helyénvaló, hogy a többi károsult gazda közt ök i» gyűlésekbe verőd­Orvosától kérjen tanácsol és csak az esetben keresse fel a GsiziJódBrómfürdöt Olcsó pausálárakt Fürdöigazgatóság Ciz-kúpele. nek, tanácskoznak, memorandumokat szerkeszte­nek, melyekben előadjak panaszaikat, megjelölik kívánságaikat. Akad is a bérlőgyülések által elfogadott javasla­tok között sok olyan, mely helyes utón jár, kellő megfontolás szülötte, életrevaló és keresztülvihető. Ilyen a. többek közt a külföldi gabonának korlátolt mennyiségben való vámmentes behozatala. A föld- mives annyi olcsó külföldi gabonát kapna, amely­ből fedezhetné vetőmag-szükségletét, a bérlő ki­egyenlíthetné a földtulajdonos haszonbérét. Ez egy kézenfekvő okos javaslat és minden nehézség nélkül keresztülvihető. Legalább így véljük ezt mi: egyszerű gondolkodású polgárok. Arról azután már nem tehetünk, hogy a Zemedelská Rada erre azt vá­laszolja, hogy ő a vámmentes búzában politikumot lát. Legfeljebb kissé, megokosodtunk tőle. Eddig ugyanis mi laikus lelkek azt hittük, hogy a búzában csak liszt van és korpa. Most megtudtuk, hogy po­litikum is van benne. Akad azonban a bérlőgyüléseken elfogadott és memorandumokba foglalt javaslatok között olyan is, melynek naivitása elképesztő, praktikus ke- reeztüivezetése a lehetetlenséggel határos. Szándékosan mellőzöm most annak a kérdésnek részletes taglálását, hogy az utolsó három év 8000 koronás (4000—12.000) átlagos földárai három mé­termázsás haszonbér mellett mily kamatot hajtanak a föld tulajdonosának, évi adóinak kiegyenlítése mellett és hány százalékos hasznot hajt a bérlőnek a rendes vetés forgók betartása mellett az a magyar holdankint maximum 400—500 koronára rugó öez- szeg, — melybe már vetőmag, mű- és istálló-trá- gyaérték és munkadij is bennfoglaltatik — amelyet évente a haszonbérelt földbe befektet. De már etikailag is kifogásolható az a mód, ahogy egyhéhány bérlő szanáltatni óhajtja magát a bér­beadó rovására. Az embernek önkéntelenül Agrip- pa meséje jut az eszébe: a tagok lázadása a gyo­mor ellen. A kenyérkereső harca a kenyér adó ellen. önkéntelenül is fölmerül bennünk a kérdés, vájjon gyakorlati gazda volt-e az a bérlő, aki javaslatá­ban az egész ország bérleteinek tárgyát répaföl­dekre, gabonaföldekre és legelőkre osztályozta és egy-egy kategória évi bérét katasztrálie{!) holdan­kint fix métermázsaezámban, — lehetőleg 100—200 kilogrammban kívánta megállapitani, hogy aztán a kata/sztrális holdankint melléje fektetett 5—600 ko­ronáját csak normális termés esetén is egy év alatt 1200—1300 koronára hizlalja fel. Hol itt az uzso­ra? Melyik fél szorul itt védelemre? És hol itt az ész'szerüség? Lehet egy ország termőföldjét egy és ugyanazon minőségűnek és ennek megfelelőleg egy és ugyanazon forgalmi- és bérértékünek nyilváníta­ni? Bizonyára nem. Még ugyanazon község hatá­rában sem. Mert hol is kezdődik az úgynevezett „uasora- bér“? A tapasztalat azt mutatja, hogy normális ter­més esetén könnyebben fizeti a bérlő az elsőrendű szántó négy mázsás haszonbérét, mint a rossz mi­nőségű. szikes, vagy kavicsos talajú földek bérlői az egy mázsásat. Ellentmondásnak látszik, de gaz­dák között köztudomású tény, hogy a legrosszabb, legterhesebb bérlet a legolcsóbb bérlet. A rossz ta­laj ugyanannyi, sőt több vetőmagot nyel el, mint a- jó, több munkát igényei, mint a jó, termése pedig mindig bizonytalan, legtöbbször kevés és silány. Nem feszegetem azt a bölcs javaslatot sem. mely csupán a 18 hektáros bérelt birtokon gazdálkodó­kat óhajtja védelemiben részesíteni. Csak rámutatok, hogy ennek az lenne a következménye, hogy a föld rövidesen a 19 hektárosok kezére kerülne és a meg- védelmezett kisbér lő bérlet nélkül maradna. Ha már mindenáron bele akarna nyúlni a kor­mányhatalom a kétoldalú szerződések megváltozta­tásába és eltekint a szerződések szentségébe és sérthetetlenségébe vetett hit megrenditésének belát­hatatlan következményeitől, úgy a fennálló szerző­dések enyhítése csakis a haszonbérek percentuális leszállítása, nem pedig a bérek bizonyos holdankinti métermázaában való meg állapit ása utján eszközöl­hető igazságosan. De ebben az esetben is módot kellene adni a ezerződő feleknek arra, hogy szerző­déseiket uj termés előtt hat hónappal, de legké­sőbb március 31-ével felmondhassák. Mert az egyik szerződő fél kötelezettségeinek a másik szerződő fél rovására való leszállítása és ugyanakkor a másik fél kötelezettségének teljeB fenntartása: a mai jog­rend mellett képtelenség. Természetesen ily felmon­dás esetén fennmaradnia a bérlő kártérítési igénye a befektetett trágyaérték megtérítésére. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a bérbeadók egy igen tekintélyes cso­portját az özvegyeik, árvák, elaggott szülők, sőt rokkantak alkotják, akik férfi munkaerő hiányában kénytelenek földjeiket haszonbérbe adni. Az indo­kolatlan bérleszállitás ezeket sújtaná a legjobban. Emberséges dolog, hogy a 3—4 mázsás haszon­bért élvező földtulajdonosok a folyó évi kataeztró- fális gabona-termés idején bizonyos százalékú bér- elengedést adjanak bérlőiknek. Ezt a. bérbeadók nagy része minden nyomás nélkül már eddig is ön ként megtette, annak dacára, hogy jó termés esc tón bérlőik nagylelkűé égére aligha kifuthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents