Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-26 / 193. (2710.) szám

1951 augusztus 26, szerda. ^I^GAlMACtoRHTRLflB 5 KOMMENTÁROK * Ha az angol font elveszti értékét — Benes hófehér fellegvára Nem szakadtak meg a csehszlovák-magyar tárgyalások Kassa, augusztus 25. (Kassai szerkesz­tős-ágiink telei önje leütése.) Több sajtóköz­lemény nyomán oly hírek terjedtek el Kas­sán, hogy a csehszlovák—magyar kereske­delmi tárgyalások megszakadtak. Ezt meg­cáfolja az a körülmény, hogy a csehszlovák delegáció kérelmére tegnap délután Reis. maim Mór és Vince Hugó fatermelők és Küldi dr. kamarai titkár Lillafüredre utaz­tak ahol a csehszlovák delegációnak a fa­kerítésekben részletes felvilágosításokkal szolgálnak. A tárgyalások folyamán ugyan­is nehézségeket okoz a csehszlovákiai ex­portjának kérdése. A fa behozatalát Ugyan­is Magyarország felé nagyon megnehezíti a magyar favám. Miután mindkét állam ér­deke. hogy a vámháboru mielőbb befeje­ződjék, ezért a két delegáció mindent elkö­vet á tárgyalások sikeres befejezése érde­kében. fül egy korményvélság Quito, augusztus 25. Az equadori kor­mány lemondott. Ayora köztársasági elnök Álba ezredesre bízta az uj kormány meg­alakítását. ParliüSüti fiig@iffái§k a Hasas Tátrában Ótátrafürcd, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Az egészségügyi mi* nisztérium meghívására a szenátus szociál­politikai és a képviselőház egészségügyi bi­zottságának tagjai látogatást tesznek Szlóvén- szkó fürdő'telepein. Vasárnap reggel érkeztek meg Sla.dék dr. egészségügyi miniszteri taná­csos és Mikyska dr. parlamenti titkár kísére­tében Csorbatóra Johánnis, Nentvich, Havrá- nek, Jilek, Berkovec, Riedl, Karpisková, Ei ©liliom szenátorok és Adámek és Stanislav képviselők. Vasárnap a vendégek kirándultak a pop- rádi tóihoz, hétfőn délelőtt pedig Tátraszép- lakra utaztak, ahol Guhr Mihály dr. főorvos fogadta és üdvözölte őket. Guhr dr. főorvos úgy a FeLka-patak áttörésénél levő morénák­nál, mint a szanatóriumiban ismertette a ven­dégek előtt a Magas Tátra klimatikus és gyógyjelen tőségét, valamint a tátrai fürdők egészségügyi berendezéseit. Ezután a szená­torok és képviselők Nitseh Andor szepességi képviselőnek, aki maga is tagja az egészség- ügyi bizottságnak, Tátraiszéplakon vendégei voltak délelőtti uzsonnára, majd Nitseh kép­viselő kíséretéiben, aki hétfő reggeltől kezd­ve állandóan együtt maradt a vendégekkel, Ótátrafüredre mentek, ahol Szász Emil dr. főorvos, Hoepfner Félix és Gross titkárok kí­séretében megtekintették a Graud Hotelt, a Tátra-szanatóriumot és Ótátrafüred többi in­tézményeit. Ezután az ujtátrafüredi Palace- szanatóriumba látogattak el a szenátorok, ahol Szontagh Miklós dr. főorvos és Vág H. Lajos igazgató fogadták, kalauzolták és a tisz­teletükre adott ebéden üdvözölték őket. Dél­után a társaság Tátralomnicra utazott, ahol Országh György mérnök, fürdőigazgató fo­gadta őket és mutatta meg a vendégeknek Tátralamnic fürdőt. Itt a szenátorok és kép­viselők a Kakaslomnic úrbéres község által épített Szepesi Otthont is megtekint ették. Kedden reggel a vendégek Javorinára rán- dultak ki, majd délután Matlárháza vendégei voltak, ahol Forberger Árpád igazgató, vala­mint Holzmann Gyula dr. és Eckstein dr. fő­orvosok kalauzolták a vendégeket a mindig jobban fejlődő nagy fürdőtelepen. Este a ven­dégek és a tátrai körök vacsorára gyűltek egybe az ótátraíüredi Grand Hotelben, ame­lyen számos felköszöntő hangzott el. A vendégek, akik rendkívül alaposan te­kintették meg a tátrai fürdőtelepékét, elra­gadtatással nyilatkoztak a Magas Tálra szép­ségeiről és legnagyobb elismerés és dicséret hangján emlékeztek meg a (fürdőtelepek nagyszerű 'berendezéseiről, kiválóan vezetett intézményeiről és arról a nagyszabású kul- turmunkáról, amely ezeket a telepeket meg­teremtette, a mai modern és kifogástalan ní­vóra emelte és világhírűvé tette. A Magas Tátra vendégei között meggyőződtek a sze­nátorok és képviselők arról, hogy itt nemzet­közi publikum van, meggyőződtek arról a nagy gazdasági értékről, amelyet a Magas Tátra fürdő tel epeinek idegenforgalma az ál­lam és a lakosság számára képvisel és meg­győződtek arról is, hogy nemcsak gazdasági és kulturális szempontból, hanem Csehszlo­vákia külföldi jóhirének emelése szempont­jából is rendkívül jelentős a tátrai fürdők munkája és hogy ezek a fürdők az állaim ré­széről is minden támogatást megérdemelnek. Szerdán reggel a vendégek elutaztak Trén­erén tépi ic fürdőre, ahonnan Pöstyiénhe is el­mennek. Nem éppen a legizlésesebb dolog, amit né­hány nacionalista francia lap az angol kor- mánykrizuáel kapcsolatban végez, de az eny­he káröröm megnyilvánulását mégsem ve­hetjük zokm a párisiaktól. Az idők változ­nak. öt és fér évvel ezeluU a francia frank rosszabb helyzetben Volt, mint ma az augo1 font. .A baloldali kartell kormánya segítsé­gért könyörgött Londonban, ahol gúnyos mo­soly fogadta a kverulánsokat. Fölényes jóta­nácsokat kaptak, de pénzt nem és a régi szö­vetségesek fogcsikorgatva, üres zsebbel tér­tek vissza hazájukba. A végleges angol- francia élhidegüiés ekkor kezdődött. Szeren­csére Franciaországnak még volt Poincaréja és a nemzetben élt még a háborús áldozat- készség hite, úgy hogy a csodával határos módon sikerült angol segítség nélkül meg­menteni a frankot. — Ma az angol font inog. Franciaország nem tagadta meg a segítséget, de kévésnek bizonyult. A pénzügyi válság elsöpörte MacDonald kormányát. A franciák mosolyogva idézgetik az 1926-os angol lapo­kat, amelyek hasonló helyzetben Franciaor­szág vógromlásái'ól Írták. „Mi lenne — Ír­ják most a francia lapok —, ha mi is előre örülnénk a font halálának? Ha kiszíneznénk magunknak, hogy milyen olcsón fogunk élni Londonban az infláció éveiben? Kiszámíta­nák, hogy egy francia frank csakhamar tiz fontot fog érni és ötszáz frankért Rolls-Roy- ceokat veszünk, vagy ötezerért megvásárol­juk a Buckingham-palotát, esetleg egy millió­ért az egyik jáljövedelmező brit gyarmatot, Jamaicát vagy Ceylont? S ha föláldozzuk a Francia Bank húsz milliárdnyi fölösleges aranyát, megkapjuk a zöld Írországot vagy Ausztráliát, az egész földrészt, szőröstül-bő- röstül?" — Istefa óvja Angliát! % Vasárnap délután, csendes, rossz idő. Prá­ga üres és dühös, mert a fellegek nem vo­nulnak le egéről. Egyediül és unottan felfe­dező Útra indulok a Hradzsin mögé. Szokott ginbe-gurba uccák, nemes bárok, kis, ódon házak, utszéli templomok, — hirtelen a Lo- rettói téren, ahol valamikor barnára komo- rnltan állt a Czernin-kaszárnya zord épület­tömbje, hófehér, nemes palota áll elém. Lá­tom, ugyanaz a ház, ugyanazok a vonalak és idomok, mégis milyen más, milyen szabad és finom az egész. A régi Czemin-palotát, Prá­A1 sócsal lóköz, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Juliue-augusztus hó-' napokban gazdáink minden járásban meg­mozdultak és a katasztrofális termés után segítséget kértek: elsősorban vetőmagot in­gyen vagy kedvezményes árban. Legutóbb mozgalom indult meg aziránt, hogy gazdáink vámmentes vetőmagot hozhassanak be a vámkiüUPöldről, amivel megtakaríthatnák a mázsánkint kirótt 57 korona vámot. Azonban a Zemedelská Rada — nem hiába nincsen annak egyetlen magyar tagja sem — ezt nem tartotta engedélyezhetőnek. Azonban a földművelési tanács akciója megindult és a komáromi járásba is megjött a hír, hogy 30, azaz harminc vagon búzavetőmagod osz­tanak ki 160 koronás árban. A járás vetőmagszükségletét hatszáz vagon sem fedezné, a harminc vagon egy nagyobb községnek sem elég, mert hiszen ez a ii ii in innfiiimm — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- ée bélzavarok, máj- és lépduzzadás, hát- és de­rékfájás ellen a természetadta „Ferenc Józsefi keeertiviz, naponként többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József-viz alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban ée füszerüzletekben kapható. ga egyik legimpozánsabb bároképületét, amely száz évig kaszárnya volt és különféle mellékép itkezésekikol elcsúfították, átalakí­tották a külügyminisztérium számára és visz- szaaöták eredeti szépségének. Azt hiszem, a világ legszebb külügyminisztériuma lesz ez. A Downing-Street, a Ballhauaplatz é3 a Quai d‘Orsay palotái elfakulnak mellette. Az em­bernek eláll a lélegzete, ha ránéz erre a disz­krét perspektívában pompásan érvényesülő hosszú egyenes csodára, a remek oszlopsorra, a különös tetőzetre és a különös faragásu ter­méskőkockákra a talpazatánál. Elölről nyu­godt, előkelő palota, oldalról, a pohoroleci völgy másik partjáról olyan, mint egy lenge fellegvár valahol Olaszország legpatinásabb vidékén. Egész környezete, ez a halk, gyö­nyörű tér, a kapucinusok Lorettái temploma, Európa egyik legszebb barok-faszádjával, leg- kiképzettebb udvarával és leggazdagabb kö- faragványaival, a Lorettói uooa harmóniája, a Hradzsin közeli tornyai, a Hradzsin előtti tér palotái, a bárok sikátorok, a környező völ­gyek és a völgyek mögött a Petiin hegyének bujazöld pompája, — egész környezete szem­kápráztató és egyedülálló Európában. A kül­ügyminiszternek kitűnő ízlése volt. Vájjon megéri-e a miniszteri székben, amig beren­dezik számára e palota harmincul éteres ter­meit? Megéri-e, hogy olyan épületbe költö­zik, melyhez viszonyítva az előző cikkben említett Buckingham-palota kismiska? Meg­éri-e, amíg a Czernin-kastély kertjéből ár­nyas park lesz és felépül a tervezett óriási külügyminiszteri büróház? Ha igen, többet nem kívánhat az élettől. Elvégre az uj prágai külügyminisztérium nemcsak a világ leg­szebb külügyminisztériuma lesz, de a legna­gyobb is. Elvitathatatlan, a köztársaság kiil- ügyét nagyobb és fényesebb épületből fogják igazgatni, mint az angol világbirodalomét, vagy Amerikáét. Az idegen méltán azt hi­heti, hogy a világ legnagyobb országának ügyei bonyolódnak itt le. Tuldimenzionálás? Nem. Csak Benes szisztémája. Mintha ebben az államban az első fix pont a legnagyobb fény, a legfőbb előkelőség és a mindent ki­vivő akarat a külügyminiszter volna, aki hiánytalanul eléri, amit kivan. A közeli Hradzsin jóval egyszerűbb, mint ez a hófehér fellegvár, Benes fellegvára. FULGOR. mennyiség osak háromezer holdra elegendő. És Gutának magának negyvenezer hold ki­terjedésű határa van. így talán az egy- és kéth oldás kisemberek szükségletét lehet majd, de nem is minden községben fedezni. A járás területén azonban nem is akarják átvenni ezt a drága vető­magot, hiszem min Jenkinek módjában ál’l a pozsonyi, párkányi vagy komáromi ki­kötőkben 115—116 koronás árban kitűnő búzavetőmagot venni. A morva búza Csallóköznek nem is alkal­mas, mert az más klimatikus viszonyok közt termett. A 160 koronás búzaárba kétévi ka­mat van beleszámítva, mert a vetőmag árát két év múlva kell megfizetni. Hogy ez nem segítség, hanem játék, az minden komoly és gondolkodó ember előtt világos. Emellett a komáromi járás falvaiban nap­ról-nap ra folynak az árverések ée az adóhátralékosok uzsorakamatra vesznek föl pénzt, csak hogy az árverés borzalmai­tól menekül jenek. A járás területén 25—30 millió olcsó köl­csönt jegyeztek a gazdák. A kisgazdaföldek értéikük feléiig meg vannak terhelve. A köl­csönök nagyi-észét adófizetésre jegyezték, mert azt a faluzó végrehajtók behajtják. Az adóterhek leírása helyett az általános végre­hajtás izgalmaival van tele az egész járás, amely most feszült kíváncsisággal várja a garanciális kölcsönök elintézését és a be­ígért adókönnyítéseket meg az árverések be­szüntetését. Magyarországi uradalom parcellázásából Budapest közelében, fővonal mellett, kitűnő tala]u kisebb nagyobb gazdaságok . elad ők. Érdeklődőknek díjtalan felvilágosítással szolgál B. í. gazd. tan. Blockner J. hird. irodája óimén Badapest IV., Városház-utca 10. Románia is aláirla a megnem­támadási paktumot Bukarest, augusztus 25. A Curentul mai száma megerősíti a Petit Párisién ama jelen­tését, hogy Románra is csatlakozik a „meg nem támadási" paktumhoz. A párisi román követ bukaresti utazása is ezzel van össze­függésben. Dúca külügyminiszter az erre vo­natkozó tárgyalásokról Sinajában tegnap tett jelentést a kormánynak. Revolverdörrenés Irta: KARINTHY FRIGYES Az aíblaktálblát betette, elzárta az ajtót,. a két levelet odiaíektette az Íróasztalra, hogy szembetűnjön. Aztán hátradőlt a karszékben. Behunyta a szemét. A kakast már levélírás előtt lehúz­ta a fegyveren, — enélkül a bizonyosság nél­kül le se tudta írni a határozott szavakat, — anost csak fel kellett emelni, a homlokához illeszteni. Mutatóujjával a ravaszon, amit enyhe mozdulattal lehet már leesett inteni, néhány másodpercig várt még. Élvezte ezt a néhány másodpercet. Élvezte, mint a fogorvosi székben, a napok óta nem alvó szenvedő, hogy most egy rán­tás, aztán nyugalom lesz és csend lesz és mindennek vége... Ée el fog hallgatni odabent az elviselhetet­len kattogás ... a kibírhat a fclan kintorna... ami három nap óta nem hallgat el — a sza­vak kintornája, a szavaké, amiket az az asz- szony mondott — amik el nem hallgatná­nak, jól tudja már, ezer esztendeig, ha élet­ben maradna — s egyszerre eltűnik majd a mozgókép, az elviselhetetlenül berregő, visz- szatérő szalag, mindig ugyanaz, ahogy arra az emberre nézett az asszony — ami el nem múlhat többé az ő boldogtalan agyából, csak úgy, ha Bzétloccsantja a tükröt, a tükröt, ami nem akar mást visszaverni, csak ezt a képet. Milyen jó lesz — Csend — csend — örök­kévaló csend — boldog semmi — most — m ingyárt — most — most — mo — És a harmadik „most" ezó közepén lá­gyan, bársonyosan megnyomta a ravaszt — És ekkor rettentő dörrenés következeit, ahogy várta — erősebb volt, mint ahogy szá­mított rá, még tudta, hogy azért oly rettentő erejű a hang, mert koponyafalai verik vissza, belülről — és most, a dörrenés után kellett volna a nagy csöndnek bekövetkezni. Ehelyett mennydörgés szólalt meg, a dör­renés nyomán — mennydörgés, mintha száz­ezer ágyú szólalna, vagy lőpor raktár rob­banna fel — előbb a szobafalak verték vísz- sza. Aztán kitágult a robaj. Most már az egész mennybolt rengett és roibajlott és dör- gött. A dörgő, fekete robbanás, mint szét­áradó legyező, átfogta a láthatárt, elérte a napot — abban a pillanatban iszonytató de­tonációval felrobbant a nap és sötét lett, ko­romsötét, de korántsem nyugalom, — a fe­kete űrben egymásután robbantak fel, dörög­ve, egyre hangosabb dörgéssel, a távoli csil­lagok, messze naprendszerek, a legyező gömbije kitágult s mint végtelen sora a gyú­lékony s robbanékony rakétáknak, az egész Mindenség, elsötétülve, egyre hangosabban, elképzelhetetlen ordítással fokozta, egyre fo­kozta a revolverdörrenés visszhangját és töb­bé meg se szűnt ez a növekvő hang... Mesz- szebb, egyre messzebb, körben, egyre kör­ben; hangosabban, egyre hangosabban, rob­bantak fel tejutak, világrendszerek, ködfol­tok, elgondolthatatlan szférák, világok, me­lyekről tulajdon terem tőjük se tudott — és ez a dörgés egyre tágabb és szörnyűbb és ré­mesebb lett és már nyilvánvaló volt., hogy ilyen rémesen és borzalmasan fog dörögni, egy örökkévalóságon át, az összeomló világ- egyetem, mely végtelen idők óta lett és csak végtelen időkön át pusztul el, állandó, foko­zódó visszhangjától egy revolverdörrenés- nek... S egy örökkévalóságon át igy ordított cs dörgött és omlott össze és üvöltött fájdalmá­ban és haragjában a megsértett Rend, amit a büszke bátorság és öröm teremtett s egy ostoba, gyáva kis gondolat valahol kilukasz­tott és összezavart. 600 vagon helyett csak 30 vagon vetőmagot juttatnak a teljesen tönkrement komáromi járásnak Ez is tuldrága s nem felel meg a vidék klimatikus viszo nyalnak - A járás lakossága harminc millió kölcsönért folyamodik

Next

/
Thumbnails
Contents