Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-26 / 193. (2710.) szám
4 <PRKGAiyV\A<iYi\RHIRIiAR 1981 augusztus 26, szerda. Egy újságíró-szélhámos zseniális kalandjai A kínai alkirály szenzációs memoárjait — W. F. Mannix riporterkalandor hamisította Egy honolului börtönben Ma meg Li Hung Csöng „autentikus" önéletrajzát - Hamis riportok a kubai forradalomról és a boxerlázadásróI — Történelemhamisitással karriert csinált Newyork, augusztus. A regényes életrajzok kora fellázadt az ortodox történelem merev és korlátolt ténylial- maza ellen, meg akarta keresni az emberi a tények mögött és épen ezért kitöltötte a történelmet anekdotákkal, pszichoanalízissel, szociológiával, korrajzzal: és most azon az az utón van, hogy a történelem heüyett megalkossa emberek, életek és országok regényét. Hogy ez a készülő regény-szerű történelem mennyivel lesz „igazabb", mint ortodox elődje, még nem tudjuk. Biztathatjuk magunkat avval, hogy ez az uj történetírás alkalmat ad arra, hogy intuíciónkkal megerezziik a történelmi alakokat és ha tetteikről elferdítve. vagy egészen hamisan értesülünk, legalább atltüüjeiket érezhetjük. Annyi bizonyos, hogy érdekes cserét csináltunk. A történelmi korszakokat a nagy kortársak emberi portréján keresztül kapjuk, Srachey Anglia történetének egyik legérdekesebb részéi egy nő és egy férfi regényén keresztül hivja uj életre, Ludwig drámát formált II. Vilmos életéből és a dráma kerete egy darab uémet történelem ... A csere nagyon érdekes, de hogy mennyi a meghamisított tény, felfogás ebben az uj, most kialakuló kollektív regényben, azt még nem tudjuk. Csak jelek vannak... Az alkirály szenzációs naplója Egy évvel a háború előtt jelent meg a híres kínai államférfin, Li Hung Csang memoárja. A kinai alkirály, Lord Curson és Lord Salisbury barátja, teremtette meg 1897-ben a békét Japán és Ki na között; bölcsessége és diplomáciai tisztessége legendás volt Keleten és Nyugaton egyaránt. Li Hung Csang a császár legbizalmasabb környezetéhez tartozott, ő intézte éveken - keresztül a kinai birodalom külpolitikáját. Az összes francia, angol, amerikai és német diplomaták, akik érintkeztek vele őszintén méltányolták nemzetközi politikai tájékozottságát és emelkedett szempontjait. így természetes, hogy Li Hung Csang halála után néhány évvei szenzáció volt, amikor a legtekintélyesebb angol-amerikai könyvkiadővállalat, a Hougliton Mifflin Conipany bejelentette, hogy kiadja a híres kínai államférfin emlékeit, amelyek a modern Kina történetének legfontosabb részéről rántják le a leplet. A kézirat autentikus! Néhány részlet a szenzációs memoárból már előbb megjelent a New York Sun-ban és a London Observer-ben és nagy érdeklődést keltett. Az előkelő angol-amerikai könyvkiadóvállalat, amelyhez az angol kéziratot postán küldték el, a kinai bel- és külpolitikai ügyek szaktekintélyeivel olvastatta el azt, akik autentikusnak találták. A memoárok angol kéziratát egy William Francis Mannix nevű amerikai ujságiró küldte be az előkelő könyvkiadó céghez. Kísérőlevelében közölte a céggel, hogy az alkirály feljegyzéseit a Kwang tartomány kormányzója, Li unokaöccse gyűjtötte össze és az alkirály kantoni palotájában helyezte letétbe. 1911-ben a császári kormány és a nagy állam- férfiú örököseinek engedőimével Emimet Ro- berts őrnagy az alkirály angol titkára, dr. Wang pekingi tudós közreműködésével átvizsgálták és lefordították angolra. 170.000 szót fordítottak le és az igy lefordított jegyzetekből, dokumentumokból és naplórészietekből állította össze ő, már mint W. F. Mannix a memoárokat. Ezután a könyvkiadó vállalat Forste-r volt amerikai belügyminiszter, egykori kinai követet kérte fel, . hogy nézze át a kéziratot, Forster, aki a kinai-japán béketárgyalások idején hosszú ideig Li-Hung-Ceang mellett dolgozott, el volt ragadtatva a könyvtől és a memoár előszavában többek között a következőket irta: Li Hung Csang nem ismeri saját életét „Az elmúlt száz év sok tudóst, nagy generálist, államférfiul és diplomatái produkált, de ezek közül egy sem volt, aki jellemében úgy egyesítette volna a 'bölcset, az államférfiul, a katonát és a diplomatát, mint Li Hung Csang. Ezért mindnyájan örömmel üdvözölhetjük a nagy kínai memoárjait, amelyekből jobban megérthetjük ezt a hatalmas embert.14 A könyv megjelenése után néhány hónappal, amikor rnár William Maunixnak, a kéz-, irat közrebocsájtójának rengeteg ajánlatot tettek különböző nagy lapok, hogy még egy második, harmadik kötetrevalót is szedjen össze a nagy államférfin memoárjaiból, lassanként kiderült, hogy a könyvben néhány különös hiba van- Mintha a nagy kinai politikus néha kissé téves beáll itásban irta volna meg a vele történt dolgokat. Ez a néhány hiba arra késztette a Hougliton Mifflin Conipariyt, hogy nyomoztasson a könyv, jobbanmondva a kézirat származása után. Hosszú, pontosan öt évig tartó nyomozás után, derült csak ki, hogy „Li Hung Csang memoárjai" közönséges hamisítvány, az állítólagos közrebocsátó, William Francis Mannix irta az egész könyvet a honolului oahu- uiegyei börtönben, ahol sikkasztásért rámért egy évi börtönbüntetését töltötte. Egy kóbor, állásnélküli ujságiró, a romlás szélén, megrokkant egészséggel követte el az irodalmi és történelmi hamisításnak ezt a mestermüvét. A könyv ezután még hosszú ideig forgott úgy közkézen, mintha tényleg a nagy kinai államférfin memoárja- volna. Több kiadást ért meg a könyv és most, évek múltán a Hougliton Mifflin Comp, kiadta a könyvel újra regényformában. A regényt az uj kiadás cimiapja szerint William Francis Mannix irta és a könyv előszava néhány sorban beszámol arról, hogy a könyv közrebocsátása alkalmával, mint igazi életirás jelent meg. W. F. Mannix ezt a dicsőséget, hogy ö szerepel saját müve szerzőjeként, már nem érte meg. Élete azonban angol és amerikai újságírók körében legendává terebélyesedett és azt hisszük, nem kell soká várni arra, hogy most már a szegény Mannix igazi, hamisitatlan életrajzát részletesen megirja valaki. Képzeljük csak el: Egy életrajzhamisitó életrajza... HadiéudósUásoh — távot a háborútól Mannix bizarr karrierjét az 1895—98. kubai forradalom alatt kezdte. Néhány évvel a forradalom előtt Mannix egyetemi diplomájával a kezében vándorútra indult. Kisebb vidéki városok Harsonáinak és Híradóinak volt találékony riportere. Rendszerint mindenünnen néhány hetes működés után eltávolították túlságosan színes fantáziája miatt. Egy ideig mint megjavult alkoholista tartott előadásokat a puritán amerikai városokban, azután egy ötlet hatása alatt az alkoholellenes prédikálással szerzett pénzén leu'tazott Kubába. Itt felütötte főhadiszállását a legnagyobb havannai hotelban és megkezdte haditudósítói működését. A legelőkelőbb amerikai és angol lapokban jelentek meg riportjai. Mannix mindenütt jelen volt, a legvéresebb ütközetekben, a legnagyobb felfordulásokban résztvett és tudóisi- tott. Egyetlen lap sem bízta meg tudósítással, Mannix nem tett mást, mint rengeteg példányban legépeltette tudósításait és elküldte a legfontosabb lapoknak. A Manmix-riportok tisztán megírásuk módjával, brilliáns stílusukkal és meggyőző való szerűségükkel elfogadtatták magúkat a szerkesztőkkel. Mannix híres ember lett. A havannai spanyol kormány azonban rosszindulatú hazugságoknak minősítette tudósításait és a kitűnő újságírót kitoloncoltatta az országból. Mannix ekkor rövid ideig nemzeti hős volt. Még az amerikai kongresszusban is felszólaltak és elégtételt követellek a hitürnő amerikai újságírót ért sérelemért. Rövid ideig a kiváló tudósító nemzeti hős és hivatása mártírja volt. Mannix mástélmiltiódoltáros tévedése Tudósításai persze a legritkábban tartalmaztak valóságot, mert Mannix sohasem volt ott, ahonnan irt. és mindent kitalált, kiszínezett és még tévedésből sem irta meg az igazai. Ez még nem derült ki, amikor egy fiiadeífiai újság szerződ télié. Innen rövidesen azért rúgták ki, mert egy bán lebukásról írott riportjában ösz- szeicserélte kél bank nevét és igy egy teljesen jó anyagi viszonyok között levő bankot rohantak meg a riport hatása alatt a betevők. A bank súlyos anyagi károkat szenvedett és másfélmillió dollárra pörölte be a lapot Ez a tény befejezte Mannix riporteri tevékenységét. Egy riporter, akit nem ismernek szavahihetőnek, Amerikában éhenkalihat. Mannix is erre a sorsra jutott volna, ha nem marad meg mestersége, a hamisítás mellett. Eseményeket már nem hamisithatott többé, tehát csekkeket hamisított. Egyik városból a másikba utazott, mert mindenütt égett a talpa alatt a föld. Végül esik úgy tudótl megmenekülni a feljelentések elöl, hogy San Franciakéba utazott és beállt az amerikai hadseregbe. Mannix tudta, hogy azonnal Kínába vezénylik és igy megmenekül a börtön elől. ügy is 'örlént. 1900-ban, a boxerlázadás idején, mint amerikai közkatona Kínába került. Télviz idején százada Pekingben táborozott. Itt ismerhetett meg a kinai életből annyit, amennyi feltétlenül szükséges volt Li Hung Csang memoárjainak megírására. 1911Jben, a boxerlázadás elfojtása után kilépett a hadseregből és Honoluluba utazott. Itt hamis névén sikerült bejutnia a honolului angolnyel- vü újság szerkesztőségébe. Csak rövid ideig irta azonban honolului vezércikkeit, mert egyszer részeg fővel néhánybólláros csekket hamisított gazdája, a lapkiadó nevére. Elitélték és egy évre az Oahu megyei börtön lakója lett. A börtönben szerény, kedves és engedelmes volt. Rövid idő nndtán összebarátkozott a fogházigazgatóval, aki megengedte neki, hogy könyvéket hozathasson be. Barátainak levelet irt és kérte, hogy küldjenek be neki Japánnal és Kínával foglalkozó könyveket, mert kiszabadulása után úgyis Keletre akar menni, hogy az angol és amerkai lapoknak tudósítson. Egy éven keresztül olvasott Kínával és Japánnal foglalkozó könyveket a kitűnő Mannix és egy év múltán kész volt Li Hung Csang autentikus életrajza, amelyet, mint a Hougihton Miiül in cégnek megírta, Einmel Róberts őrnagy, az alkirály angol titkára és dr. Wang pekingi tudós fordított. Mondanunk sem kell, hogy dr. Wang és Emimet Reberts Maunix fantáziájának gyermekei. Sa-jtóváMafat — a Holdban Börtönből való kiszabadulása után sürgősen nagyobb összegeket kért kölcsön barátaitól, akiknek jelezte, hogy mos»t már végre nagy és komoly vállalkozásba fogott. A komoly vállalkozás első lésése pazar levélpapír megrendelése volt. A levélpapír fején ezek a szavak diszlettek: „The Pacific Associated Press Y okohama, Tokió, Hongkong, Peking, Manila, Sidney, Vladivostok. William F. Mannix elnök, Waldo E. Burr igazgató, Wmg. Leonard pénztáros. A tekintélyes, nemlétező sajtóvállalat levélpapírján körlevelet irt a legnagyobb könyvkiadó cégeknek, a Hougliton Mifflin Compainytől választ kapott és elküldte a kinai alkirály memoárjainak kéziratát. A kéziratot megvették, W. F. Mannix pénzt kapott. Mire azonban a második kötet megjelent volna, már lassanként kiderült, hogy Li Hung Csang nem ismerte saját élettörténetét. Amikor például amerikai tanulipányutjárál, Vancouverből tért vissza, családjának állítása szerint, akkor a memoárban azt irta, hogy San Franciskában szállt hajóra. Volt néhány ilyen kis elirás és a hamisítás kiderült. William Francais Mannix időközben elköltötte a honoráriumot, megbízhatatlansága ekkorra már annyira közismert volt, hogy sehol sem tudta eladói egyeben sorát sem és végül valahol egy kis amerikai városban delirium tre- mensben meghalt. De négy-öt éven keresztül az egész civilizált világ Mannix elképzelésén keresztül szemlélte Kínát, a császátr, a diplomáciai bonyodalmakat és last nőt leas't, a hatalmas kinai államférfin emberi portréját. Mannix hamisítása •kiderült. Most elsőizben már uigy jelent meg, hogy a címlap maga is elismeri az életrajziu'- misilást. De mi lett volna, ha Mannix jobb körülmények között élt volna, ha beszerezhetett volna minden adatot Li Hung Csangra vonatkozólag, ha a kis ténybeli tévedéseket k i ke rü 1 he t le vol na. Akkor bizony még ma is azt hinnénk, hogy Li Hung Csang igazi memoárjait olvassuk. Mannix csak azért vesztett rajta, mert nem volt elég pénze és összeköt tetőse, hogy minden szükséges adatot beszerezhessen. Miért függesztették föl Csapass Géza plébánost? Pozsony, augusztus 25. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefo'njeientése.) A cseh és szlovák sajtó határtalan gaudiummal hozta azt a hirt, hogy a nagyszombati püspöki hatóság az egyházi ténykedések gyakorlásától fölfüggesztette Csaposé Géza nagysenkőci plébánost azért, hogy Szent István napján Pesten járt. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetni Csaposé Géza plébánossal, aki az esetről a következőket mondotta: — Tényleg jártam Szent István napján Budapesten, ahol rokonaimat látogattam meg. Távollétemben híveim egyrészét felelőtlen elemek fölizgatták, hogy tegyenek följelentést utazásom miatt. Ez meg is történt. Az egyházi hatóság fölfüggesztett az egyházi ténykedések gyakorlásától azért, hogy engedély nélkül hagytam el a plébániát négy napra. A fölfüggesztést. a püspöki hatóságtól azzal csikarták ki, hogy a szlovák községben nem kell nekik olyan pap, aki Szent István napját Budapesten ünnepli. Csaiposs Géza plébános végül 'hangsúlyozta azt, hogy a híveivel a legjobb egyetértésben él s a híveknek csak egy része engedett a felelőtlen elemek izgatásának. Csaposé Géz51 egyébként. a fölfüggesztő határozat ellen jogorvoslattal élt. Magyar leányotthonok Prágában A szlovenszkói magyar egyetemi hallgatók, i!'etve hallgatónők támogatására alakult nagy- bizottság eddig két leányotthont tartott fönn Prágában a. magyar főiskolai hailgatónők részére éspedig egyet Erzsébet-otthon név alatt, Praha, II.. Krakovská 7. alatt é6 egyet Praha- Smiehov, Havlicková ul. 10. e*. alatt Róza-ott- hon címen. A nagybizottság azt tervezte, hogy a folyó iskolai évtől kezdve ezen otthonokat egyesíti, azért is. hogy az otthonon kívül lakó felsőbbiskolás leányoknak is módot és alkalmat nyújtson, egy nagyobb lakásban, a gyakoribb összejövetelre, — az összetartás ápolására és a női szemináriumok, szakosztályok munkájának ki- fejtihetésére. Ez azonban csak nagyobb anyagi áldozatok és a havonkint fizetendő dijaik fölemelése mellett volna foganatosítható, ami a jelen gazdasági viszonyok között egyelőre nem eszközölhető. így a nagybizotság akként határozott, hogy ezen leányotthonokat továbbra is csak az eddigi keretek között tartja fönn. — Mindkét otthonban — miután az eddigi bennlakók közül tanulmányaikat többen már befejezték — néhány hely megüresedett, amelyeknek betöltésére a nagybizottság ezúttal pályázatot hirdet. Az ezen otthonokban való bentlakásra pályázhatnak olyan magyar nemzetiségű szlovenszkói illetőségű leányok, akik tanulmányaikat a Prágában levő egyetemeken, vagy egyéb főiskolákon végzik. Fizetendő: legkésőbb minden hó 5. napjáig előzetes havi részletekben az otthonok vezetője kezeihez havi 200 (Kettőszáz) korona. Ezért az ellenérték: lakás, fűtés, világítás, takarítás és reggeli. (Szegénysorsu és jól tanuló egyetemi hallgatónők ebédet és vacsorát jutányos áron a prágai magyar diákmenzán is kaphatnak.) Ágyneműt (párnát, párnahajat, lepedőt és takarót) a növendékek maguk hoznak. Mosásról maguk gondoskodnak. Az otthonok vezetősége fönntartja azon jogát, hogy a nem megfelelő viseletű, összeférhetetlen, a házirendet be nem tartó, esetleg ragályos 'betegségben szenvedő hallgatónökkel az otthont elhagyathassa, — a bennlakó növendékek részéről azonban a fölmondásnak csak a tanév végére van helye. Kivétel ez alól. ha valaki a II. szemeszterben tényleg más városban folytatja tanulmányait és ezt a más egyetemen való fölvétellel igazolja, vagy igazolt betegség miatt tényleg nem folytathatja tanulmányait, A fölvételt kérők ez iránti kérelmüket folyó évi szeptember 15. napjáig tartoznak beküldeni éspedig: akik az Erzsébet-otthonban kívánnak elhelyezkedni, Szakáll Hajnalka címére, Praha, II.. krakovská 7. címre, akik pedig a Róza- otthonban. azok Irmán Klára dr. címére. Praha- Sinidhov, Havlicková ul. 10. I. címre. A kérvényhez csatolandó: 1. Iskolai bizonyítvány. 2. Erkölcsi bizonyítvány. 3. Egy kötelező nyilatkozat, hogy a folyamodó a jelen pályázatban irt föltételeket és a házirendet betartja, 4. Egy a szülő, vagy a gyám részéről kiállított kötelező nyilatkozat, úgy a. föltételek tudomásulvételét illetően, valamint arra vonatkozólag, hogy a fizetési föltételek pontos 'betartásáért készfizető kezességet vállal. 5. Hatósági bizonyítvány arról, hogy a. folyamodó, illetve szülője, vagy gyámja a fönt körülirt fizetési kötelezettségeknek eleget- tenni képes. Folyamodni azok is tartoznak, akik a megelőző évben már valamelyik otthon lakói voltak. A fölvétel tárgyában a nagybizottság a lég jobb belátása szerint határoz. A szlovenszkói magyar egyetemi hallgatók támogatósára alakult- társadalmi nagybixottság képviseletében: Grosschmid Géza dr. szenátor, o bizottság elnöke. Szakáll Hajnalka, Irmán Klára dr. az ÉrMóbel-otthon vezetője, a Róza-otthon vezetője.
