Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-23 / 191. (2708.) szám

14 'PRKfiM-MAfife&R-HlRLAP 1931 augusztus 23, vasárnap. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A britt szigetekről előrenyomult depresszió szom­baton az egész köztársaságban szeles, esős időjárást idézett elő. Nyugat felől magaslégnyomásu terület halad előre, amely az időjárás átmeneti javulását idézheti elő. — Időprognózis: Félig derült, hűvö­sebb, később délnyugat fele! esőrehajló. — A pozsonyi YMCA kereskedelmi isko­lája. Az YMCA pozsonyi titkársága közli: Azok, akiket nem vettek fel a pozsonyi taní­tóképzőbe vagy az állami kereskedelmi isko­lába, még beiratkozhatnak a pozsonyi YMCA (Sánc ut) kétéves magánkereskedelmi isko­lájába vagy egyéves és öíOiónapos kereske­delmi tanfolyamába. Az iskola az iskolaügyi minisztérium felügyelete alatt áll az abszol- vensei jogérvényes bizonyítványt nyernek. A vidéki tanulók élvezik a kedvezményes vas­úti diákigazolványt. Saját internátus. Pro­spektust díjmentesen küld a pozsonyi YMCA igazgatósága (Sánc ut, telefon 23—44.) — A berlini rendőrség kivonult a Kari Lieb- knecht-házból. Berlinből jelentik: Tegnap éj­szaka-, valamivel éjfél után kivonult a rendőri készültség a Kari Liebknedht-foázból. A rend­őrség elvonulása után megjelentek a Rote Fahne alkalmazottai több kommunista képvi­selő vezetésével és újból birtokba vették a há­zat. A Biilow-térre és környékére elrendelt, úgynevezett korlátolt ostromállapotot továbbra is fönntartja a rendőrség. — UNDERWOOD ÍRÓGÉP (gyári nj) kizá­rólag Kellernél, Ko.s-iee, Kér. Kamara Palota és Ungvár, Fried Palota. — Szeptember az olcsó nyaralások hónapja. Benne vagyunk az utóidényben. Az utósze­zon mindig a leszállított árak melletti nya­ralást jelentette, ma egyenesen az olcsó nya­ralást biztosítja, mert a fürdőhelyek minden­hol alkalmazkodnak a gazdasági viszonyok- hogz és erősen redukálják az árakat. Aki át­tanulmányozza a P. M. H. utazási irodájának a szeplemberi üdülésekre vonatkozó közle­ményeit, az megállapítja, hogy szeptember­ben olcsóbban lehet élni egyes fürdőhelye­ké.}; mint odahaza. A belföldi fürdők olcsó árak mellet- állnak a közönség rendelkezé­sére s a ma meghirdetett karlsibadi olcsó a-r- ranzsmánk sok gyógyulást kereső olvasónk­nak teszi lehetővé, hogy szeptemberben ku- rázzon a világhírű Sprudel mellett. Az osz­trák fürdőhelyeken olcsóvá teszi a nyaralást az augusztus 17-én életbelépett fürdőkedvez­mény a vasúti árakra vonatkozóan s a csalá­dok számára biztosított külön utazási kedvez­mény. Különösen a meleg tavak (wörti tó, millstatti tó) iránt mutatnak olvasóink nagy érdeklődést s itt utazási irodánk igen kedvez­ményes ellátást tud vendégeinek nyújtani. Az adriai tengeri fürdők szeptemberi árai feltű­nően olcsóak s az az érdeklődés, melynek eredményeként utazási irodánk augusztusban közel száz embert küldött az olasz és jugo­szláv tengerpartra, jóformán semmit sem csökkent most, mikor egy uj szabadságdátum: szeptember elseje előtt vagyunk. Egyenesen meglepőek azok az olcsó árak, amiket a ba­latoni fürdőkre nézve hirdet meg ma utazási irodánk s az olcsó árakhoz még hozzájön az a tekintélyes utazási kedvezmény, melyet a P. M. H. vendégei a magyar vasutakon élvez­nek, ha legalább 5 napot töltenek a Balaton mellett. — Nagy tűz pusztított Csekej községben. Nyitrai tudósitónk jelenti: A közeli Csekej köz­ségben a napokban nagy tűz pusztított, amely három gazdaságban okozott jelentékeny 'kárt. A tűz Kiss József gazdaságában keletkezett az egyik kazal tövében és pillanatok alatt sorra bontotta lángba a közelben álló kazlakat és gazdasági épületeket. Tekintve, hogy elham­vadt a behordott gabona jelentékeny része is. a kár meghaladja a negyvenezer koronát, mely­nek csak egy kis része fog megtérülni biztosí­tás révén. A jelek szerint gyújtogatás történt. xx Erelmeszcdés a vég kezdetei Ha minden 40 egész biztos, legtöbben elkerülnék az időeiőtti éven felüli egyén megszívlelné e mondást, úgy úgynevezett fájó öregséget, vagy a korai halált. Az évek során az erekre lerakodó mész idővel a haj­szálereket eltörni és a vérkeringést a nagyobbacs­ka erekben is nehézzé teszi. Ez okozza azt, hogy szédülés, főfájás, vagy az '"lakban zsibbadásos ér­zés jelentkezik, továbbá az elmeszesedéssel kap­csolatos, itt fel nem sorolható sok mindenféle be­tegség. amit a szenvedő öm aga is a vég kezdeté­nek nevez. Az orvosi tudomány tapasztalatokon alapuló álláspontja, hogy az érelmeszesedés ellen Jódot kell a szervezőbe juttatni. A mesterséges jódkészitménvnhnek ]pnlöbb=7Ör nagy hátrányuk az. hogy a szervezet nem tudja ]* *" felszívni, (ab- sorbeálni) sőt sokszor más hrjók olőidézői. A ta­pasztalatok beigazolták, hogy az érelmeszesedés­nek legbiztosabb eihnszero a „Cigelka-Ludovicus* igen dús jódtartalmú természetes gyógyforrás vize. Ezen szerencsés összetétel*' <t<’íW'ví~ kiváló gyógy* erejéí a tudós or-osi kar js teljesen elismeri ? igen sok fi1'* ’’ nrvo= saját magénak is rendeli. A P^vaí Lexikonban is olvas'-’-' ”1-* fV kötet. 262 oldal), hogy értékes ásványi összetételében a ha­sonló ásványvizek felett áll. A légzőszervek huni- toe bántalmalnál is kiválóan érvényesül gyógyha­tású. Míg a hasonló jódos forrásvizek Igen kelle­metlen izflek, a Cigclka/-Liidovi<:ii9 jódos gyógyvíz kellemes ezódabiearbonáe Ízzel bir, amit a szerve­zet, mint emésztést elősegítő. étvágyfokozó italként vesz magába A Clyclka-I,tirlnvíciip jódos gyógyvíz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és jobb füczerüzletokben. Ahol nem volna, forduljanak a „Cigelka" jód,os gyógyforrások vállalatához Bar- deJov-(Bártfa), Szlovenczkő (CSR). (2-) Meghódítja Shakespeare a Irmneia színpadot? Budapest, augusztus. Shakespeare! a franciák sohasem szerelték Őszintén. Egy Hennéquin n-evü kritikus úgy nyilatkozolt róla, mint a világ legrosszabb Írójáról; Anatole Francé, Jules Léniáit re kissé vállveregetőén dicsérték, százegyné- hány évvel előttük Voltaire, aki tulajdonképp Franciaországba importálta, részeg barbár­nak nevezte, akinek nagyszerű feivillanásai vannak. Shakespeare-nak valójában csak akkor volt Franciaországban konjunktúrája, amikor a klasszikus konvenciók ellen láza­dó romantikusok átmenetileg fegyvertársat találtak benne Corneille és Racine művésze­te ellen. Legyünk igazságosak és valljuk meg, hogy az olyan francia, aki őszintén ra­gaszkodik a francia irodalmi hagyományok­hoz, csak áldozatok árán, hősies erőfeszítés­sel és bizonyos rezignációval tudhat Sha- kespeareben gyönyörködni, egész mivolta, robusztus, féktelen fantáziája annyira ellent­mond a mértékadó francia géniusznak. Mindamellett történtek kísérletek Shakes­peare átplántálására a francia színpadra és a francia lélekbe. A tizennyolcadik század vé­gén Ducis kibékitette Shakespearet a tragé­dia francia szabályaival, átírta alexandrinu­sokba, kiirtotta belőle a komikus jelenete­ket, egy díszletbe és huszonnégy órára vonta össze a cselekményt, de a konzervatív fran­cia kritika még ebben az enyhe formában is visszautasította Shakespearet. A francia szín­pad még a romantika virágzása idején sem tűrte meg az integer Shakespearet; Alfréd de Vigny is kénytelen volt átdolgozni Othel- lót, amely 1829-ben került színre a Théatre Francais-ben és óriási vihart keltett, mert ki­mondták a „zsebkendő" szót, amelyet soha azelőtt nem mondták ki francia színpadon. Victor Hugó könyvet irt Shakespeareről; a könyv valóságos apotheózis, az elején az egész emberiség zseni-hadserege hódol Sha­kespeare nek, mint valamennyi között a leg­nagyobbnak, de a sok szenvedélyes, szinte mértéktelen rajongásból nem derül ki vilá­gosan, vájjon Hugó csakugyan olvasta-e bál­ványát és mintaképét. A romantika megbukott és vele együtt Shakespeare is kiment a divatból. Egy-egy parádés színész kedvéért néha előadták Hamletet, Romeo és Júliából már régen vig­operát csináltak, de Mrunnet Sully hátbor­zongató és meglehetősen délirancia Hamlet- je ellenére Shakespeare ismerete egy lépést se haladt előre Franciaországban. Közvetle­nül a háború előtt Reinhardt hatása alatt és Antoine példáján felbuzdulva Gémier elő­adott néhány Shakespeare-darabot, ezekkel az 1920-as években is megpróbálkozott, mint az Odéön igazgatója, de kísérletei nem sike­rültek. A Szentivánéji álom meghatóan eset­len mesterembereiből kék- és zöldparókás, lisztesképü bohócokat csinált, az erdőt füg­gönyökkel helyettesi tette, ami kétségkívül modern és stilizált színpadi beállítás, de fő­képp kevés pénzbe kerül. A Velencei kal­márból az Odéon színpadán unalmas sokada- lom lett, amelyből éppen csak a fantázia hiányzott. Ami a Comédie Francaiset illetti, Mounet Sully halála után egyáltalán nem foglalkozott Shakespeare-rel. Ittotf megjelent a lapokban egy kis bir, hogy Le Bergy, a színház kiérdemesült bonvivánja, eljátssza Hamletet, de a dologból Shakespeare szeren­cséjére nem lett semmi. Néhány év előtt megjelent André Gide Antonius és Kleopát­rája, amely egyike a világ legjobb Shakes- peare-fordi tásnak és Franciaországban min­denesetre korszakot alkot, mert betüszerint ragaszkodik az eredetihez, de nem akadt szinház, amely előadja; Jacques Copeau idő­közben megszűnt müvész-szinháza, a Vieux Colombier, igen jó előadásban bemutatta a Vizkeresztet, de ezzel mindent elmondtunk, ami az utóbbi évtizedben Shakespeare érde­kében történt, Most váratlanul azt a hirt olvassuk a fran­cia lapokban, hogy Paul Morand átdolgozta Marcell Schwob, a tudós és az angol iroda­iamban igen jártas háború előtti francia író Hamlet-forditásál és a darab a jövő szezon­ban szinrekerül a Comédie Francaiseban. Paul Morand kozmopolita iró, igen fogékony angolszász sajátságok iránt; a közönség is éberebb, nyugtalanabb, megértőbb lett az utóbbi húsz évben, nem lehetetlen, hogy a párisi publikum végül mégis befogadja Sha­kespearet. Nem lehetetlen, de nem túlságo­san valószínű. Ugyanolyan valószínűtlen, minthogy a Shakespearen nevelkedett buda­pesti közönség befogadja a franciák nemzeti klasszikusát, Racin©-t. Hevesi András. Greta Garbó önmagáról Arthur Höllriegel, a legkitűnőbb német újságírók egyike könyvet irt Hollywoodról, a filmmetropolisról. Höllriegel amerikai kör­útja óta igen sok cikket irt a tengeren tulon tett tapasztalatairól és ezek közül legutóbb jelent meg egy intim beszélgetés Greta Gar­bóval. A kitűnő riporter azt mondja, hogy Greta Garbó nem olyan, amilyennek elképzelte. Először is nem látszik olyan magasnak, mint a vásznon, azután meg rendkívül szívélyes, egyszerű és közvetlen. Ha azután beszélni kezd — az író szerint — és az ember hallja találó és mélyórtelmü megjegyzéseit, akkor olyan Garbó áll előt- tün, aki nagyobb, mint volt bármelyik film­jében. Olyan egyszerű, mint egy gyermek, de egy nagyon okos gyermek. Ha beszél, szinte más szemmel nézi a hallgatója a dol­gokat. — A színpadon nem lehet megtanulni a flímjátszás ezer titkát, — beszélte Greta — a make-up és a pantomim művészetét, mely­re a filmnél szükség van. A színpadon hasz­nált széles mozdulatok hasznavehetetlenek a filmnél, ahol fontosabb az érzelmek letompi- tása, mint a heves emóciók megjátszása. — A színpad azonban legalább a koncen­trálásra megtanítja az embert. A színpad szigorú tanítómester, a vászon azonban kö­nyörtelen hajtó. A film sokkal nagyobb mér­tékben megköveteli a testi és szellemi töké­letességet, mint a szinpad. Gyakran éjjel­nappal kell dolgoznunk, a vasárnapot sem kivéve. Mennyi olyan kényelmetlen apró probléma merül fel, amelyről a kívülállók­nak sejtelme sincsen. — A make-up maga is különálló probléma, nemkülönben a hajviselet. így az én szemem zöld. A filmen fekete. A hajam szőke. A filmen hol világosabb, hol sötétebb, aszerint, amelyen fényt használnak. Hosszas kísérle­Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép a má­sik uít, a szép Mnry krémet használt, arcáról minden ki­ütés, májfolt, szeplő eltűnt, orca fGtalos üde lett. ön s használjon Mary krémet, Mary-pudert Mary-szap- parit.. . '.'egyen egy egész garnitúrát. Készítője: Dr. Lad. Polliit, lekáruik v PieüCanoch. tezés után elhatároztam, hogy egészen vilá­gos make-upot használok az arcomhoz, mert ez hat a legelőnyösebben a vásznon. A szem­öldökeimet viszont ívelnem kell, hogy a sze­mem kellő hangsúlyt kapjon. Sokat kellett kísérleteznem a ruhákkal és színekkel is. így rájöttem, hogy a zöld szin az, amely leg­inkább összhangban van a megjelenésem­mel. A hajamat viszont ki kell fésülnöm az arcomból és könnyű hullámokba " fordítani, mert ez emeli legjobban az arcomat a fil­men. — Általában nagyon kell ügyelnie az em­bernek önmagára. Ha nem vigyáztam volna az egészségemre, nem értem volna soha cél­hoz. Gyenge fizikumú leány voltam és mint északi embernek, nagyon szokatlan volt a hollywoodi kiima számomra. Eleinte bete­geskedtem is. Minden erőmet össze kellett szednem, hogy megálljain a helyemet! Ahe­lyett, hogy résztvettem volna a társasági élet­ben, ha nem dolgoztam, odahaza pihentem. Majdnem annyi órát aludtam, mint amennyit ébren töltöttem. Csupa egyszerű és tápláló étel volt az eledelem, többnyire friss főzelé­kek. Sokat sétáltam a tengerparton. Igaz, a a jövedelmemből tarthattam volna nagy es­télyeket, de a nagy társadalmi élet nem biz­tosíthatta volna azt a nyugalmat, amely most körülvesz. A vásznon pedig a fáradtság leg­kisebb jelét azonnal észre lehet venni. Az ember megcsalhatja önmagát, de a felvevő- gépet nem. Téved az, aki azt hiszi, hogy a filmszínész élete könnyű és ragyogó. Kemény munka ez, amely egész embert igényel és aki csak félig adja magát oda neki, az na­gyon gyorsan megállapíthatja, hogy ezen a pályán nincs mit keresnie! (*) KáMor Dezső hangversenykörutja a Magas Tátrában. Tátraiominicról jelntik: Kál- dor Dezső, a kiváló magyar énekes, aki nem­rég tért vissza nagy németországi hangver- senyturnéjáról, nagy sikerrel abszolvált egy kisebb hangversenykörulat, melynek egyes állomásai a Magas Tátra fürdőhelyei és a szo­pós ségi városok voltak. A körút kiemelkedő pontja a tátraszéplaki est volt, amidőn egy szellemesen és ötletesen összeállított kabaré- müsor keretében lépett fel. A kabaré rende­zője és konferánsza Nenvéiny Vilmos dr. volt. Káldor Dezső utolsó latrai estjét a tátralom- nici nagyszálló hangversenytermében tegnap tartotta meg. A szépszámú közönség nagy tetszéssel fogadta vérbeli művészettel elő­adott dalait, melyeket a nagy tehetségű mű­vész bőséges repertoárjának megfelelően magyarul, szlovákul és németül adott elő. (t.) (*) Megjelent Szlovenazkón egy kifogásta­lan ABC-s könyv. A szlovenszkói tankönyiv- dzsungel’ben üditő tankönyv jelent meg, egy nagyszerű kiállítású, igazi műgonddal készült ABC-s könyv. A tankiönyvgyárosok sokszor belső pedagógiai melegséget nélkülöző, szak­szerűtlen és sokszor magyartalan könyvei között ez a könyv harmonikus, meleg, a gye­rek leikéhez férő. A magyar iskolai tanítás legfontosabb kelléke éppen a® a néhány ele­mi iskoláskönyv, amellyel a gyermek tanul­mányait megkezdi s közte elsősorban az ABC-s könyv. A könyv nemcsak külső kiál­lításában és pedagógiai megoldásában kitű­nő, hanem erős erkölcsi világnézetet is ad. A könyv, módszeres összeállítását tekintve, a legmodernebb didaktikai vívmányok alap­ján készült. Szakit például a régi szótagolva olvasás módszerével. A könyvben nincsenek kötőjelekkel szótagokra bontott szavak, ame­lyek olvasása nehézzé teszi a szókép áttekin­tését és értelmi felfogását. Viszont nem kí­sérletezik a még nem eléggé bevált globális módszerrel sem, hanem egyesíti a két mód­szer előnyeit: kötőjel nélkül szótagolja a sza­vakat s ezzel biztosiba a szótest egységes át­tekintését. Az Állami Kiadó nagyszerű kiál­lítást adott a könyvnek. Harmos mester mű­vészi képei kitünően érvényesülnek s szem­léltetnek. A szöveg és a kép egyforma peda­gógiai érzékről tanúskodik. A tartalmi szép­ség is könnyen gyökeret ver a gyermek szi­vébe. A szerkesztők a szövegrész összeállí­tásában és elrendezésében nagy szakszerű­ségről tettek bizonyságot. A tartalomjegyzék a legjobb ifjúsági írók nevét mutatja. Gyer­mekeink a magyar nyelv alapjainál a legjob­bat s legszebbet kapják. A könyv minden so­rát a magyar nyelv szeretető s az erkölcsi vi­lágnézet hatja át. (sz.) (*) Orosz-francia filmbarátkozás. Ábel Gance leg­ismertebb francia filmrendező a ku 1 tuszk ot má n y hozzájárulásával tanácskozást folytatott az orosz filmipar vezető embereivel. A több hétig tartó tár­gyalásokat egyezmény pecsételte meg. A Berlinben aláíróit megállapodás szerint Ábel Gance rendez néhány filmet. Oroszországban, azonkívül átülteti orosznyelvre két, legutóbbi francianyelvü filmjét. A szovjet-rendezőkkel közösen megcsinálja a nagy pacifista Napokon-filmet, amely a francia hadvezér oroszországi hadjáratát és híres visszavonulását vi­szi filmre. Az orosz kormány pénzzel, a francia kormány pedig gépekkel támogatja a közös akciót. (*) Ki irta a könyvet? A Comedie Francais-nek házi botránya, van. Nemrégiben megjelent egy könyv a francia piacon. A ciáné: .(Frivol élet a hábo­rú alatt". Az iró neve nincsen feltüntetve a köny­vön, amely csupán ennyit- jelez szerzőjéről: Irta a Comedie Francaise egyik tagja. A könyv megjele­nése után a francia állami szinház felügyelő bizott­sága. házi vizsgálatot rendelt el annak a megália- pifására,, hogy ki irta a könyvet, Már eleve kijelen­tette a szinház igazgatója, hogy az illető tagot elbo­csátják a Comedie Francaise kötelékéből. A vizsgá­lat eddig nem járt eredménnyel, mert- a könyv ki­adója a legszigorúbban titkolja a szerző nevét. So­kan azt hiszik, hogy az iró nem is tagja a híres ál­lami színháznak, hanem a könyvreklám érdekében adta ki az újdonságot ilyen álnév alatt, (*) Jannings királyszerepre készül és krumplit kapál. Janningsot, aki ez idő szerint St. Wolff- gangban nyarat, felkereste egy újságíró. Jannings örömmel mutatta meg vendégének villáját, ame­lyet csak nemrégiben vásárolt. Amint elbeszélte, azelőtt is szívesen időzött Salzburgkammergutban. de arra soha sem gondolt, hogy itt vásároljon vil­lát, mert nem szerette a villák erőltetett tiroli stí­lusát s különben 6em hitte volna, hogy a nyaralók­tól ellepett vidéken nyugalomra találhatna. Fritzi Massary hívta fel figyelmét erre a villára, amely egy erdő közepén s egyben tó partján is fekszik. Az idegenek szeme előtt valósággal elrejtett he­lyen a művész zavartalanul élvezheti pihenőjét, amely voltaképpen sok fáradtságot is jelent. Jan­nings ugyanis szenvedélyes kertész és rendkívül büszke arra, hogy a parkban minden az ö ültetése. Korareggel kel fel és vagy a parkban, vagy a ve­teményes kertben munkálkodik. A újságíró láto­gatásakor krumplit kapált. Kertészkedés után feleségével halászni indul. Sikeres halászat után következik az ebéd, majd kevés pihenés és azután tanulás. Uj szerepét tanulja Jannings. Kari Zucker- mann darabjában VII. Károly királyt alakítja, aki walesi herceg korában a legnépszerűbb alakja volt Európának. Szinte sajnálattal gondol az Ufával kötött szerződésére, amely már szeptemberben Berlinbe szólítja, annyira boldognak érzi magát St. Wolffgangban. — Viszont az Ufa Jannings krumplija, káposztája és kalarábéja miatt nem várhat a sok reményre jogosító filmjének meg­kezdésével. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A nagy attrakció. (Richard Tauber). A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A pokol angyalai. (Repülő-hangosfilm). FÉNIX: Az utolsó bohém. (Cseh beszólőfilm). FLÓRA: Az ezred kedvence. (Cseh hangosfilm). LUCERNA: A varázskeringő. (Öhevalier. 4-ik hét). MACESKA: Egyszer mindenkihez eljön a szerelem. PASSAGE: A hercegnő hadnagya. (Nagy K. 3. hét). Első banská-bystricai ruhafestő vegytisztító és gőzmosógyár Kemény Dávid, Banská Bjstrica Ruhafestcs, — vegytisztitás, — gőzmosás. Megbízható kiszolgálás. Olcsó árak Alapítási év 1902.

Next

/
Thumbnails
Contents