Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-23 / 191. (2708.) szám
10 ^^CAI-MASigAR-HÍKTiAe Bárffofllrdo régen és ma Bár ff a, augusztus közepe. A kies fekvésű, szépséges Bártfa hatalmas j múltra tekint vissza. Hiteles okmányok s$e-j rint gyógyforrásait már 1550-ben is ismerték! s a bártfáí múzeumban ma is megtekinthető í okirat szerint a hat. fülkés fürdöliázat három forintért adták bérbe. Bohóc zy László grófnak 1653—1657 években Írott sajátkezű naplója is; megemlékezik a fürdőről. 1767-ben a fürdőt.j Báiifa város térképe „Savanyú víznek" jel-j zi. A tizennyolcadik század végén ítjár vendég-! 1Ő és 12 vendégszobából álló faépület van a gyógyforrások mellett s a forrás ió gyógy" eredményeinek híre hamarosan elterjedt az ■ ország határain is túlra. Különösen a közeli! Lengyelország kezdi felkarolni, miután Le~ s'czky Tamás lengyel nemes szétvitte jóhirét. FadziMl Ingyei herceg, Potöczky, Ignác gróf és mások látogatásáról emlékeznek meg e korból á régi krónikák. Bártfa a múlt század eleién A lengyel főurak látogatásai felhívják a figyelmet Bártfaiürdőre. Lassacskán felfedezik a természeti szépségekben gazdag gyógyforrásokat a magyar főnemesi családok is, elsők közt az Andrdssyak, Csákyak, Forgácsok, Sza- páryak, Sz'rmayok, Péchyek. A múlt század első évtizedeiben családi kúriák épülnek a fürdő körül. A szezon elején társzekérek indulnak el a vidéki kastélyokból, udvarházakból, parádés hiniók, hátaslovak és nagy személyzet vonulnak be a kényelmes, díszes udvarházakba. A Bornemissza, Keczer, De- seioffy házak és Tahy udvar, melyek még ma is láthatók, ekkor épülnek. Az állandó színházban 1828-ben Déryné ifjasszony is fellépett. A zöldaszta] mellett nagy tétek gurulnak, vagyonok úsznak s a könnyű pénz ide vőnza Pest, Bécs és Prága kitűnő ötvöseit, iparosait. Királyi vendégek Közel félezer résztvevője volt a nagykálnai ref. leánykonferenciának Értékes szellemi és erkölcsi eredmények útjelzői a református leányok évenkénti összejövetelei Léva, augusztus 22. (Saját tudósit ónktól.) A szlovens&kói és kárpátaljai egyetemes református kenvén í. megbízásából a tegnap Nagykáínján megrendezett Ieánykonferencia a református leányok óriási se regél mozgás irtotta ebbe a szépen fejlődő garamiparti községbe, mélynek hagy temploma nem volt képes befogadni a mintegy félezer főt. számláló vendégét', mely Szlpivenszkó minden vidékéiből itt összejött, de elküldték képviselőiket a ruszinszkói református magyar leányok is. Különösen fölemelő jelenség volt, amidőn a konferenciát a svájci olasz református testvéreik nevében üdvözölte egy Svájci olasz nemzetiségű teológus, akinek, olasznyelvü baszódét ifi- Székely Béla főiskolai hallgató tolmácsolta magyarul. A konferenciát Sörös Béla losonci lelkész, teológiai igazgató nyitotta meg mélyhatásu beszéddel, amelyben a konferenciák jelentőségét emelte ki és irányt szabott a leánylel kék elé. Patay Károly, a barsi ref. egyházmegye esperese, meleg szavakkal üdvözölte a most megnyitó VI. leánykonferenciát és- a vendéglátó nagykálnai gyülekezetét. Majd a többi üdvözlések lezajlása után az előadások Sorozatát Zsemlye Lajos he fényi lelkész nyitotta meg, aki „A szolgálat értékei" címen tartott értékes előadást,, mélyet tanulságos hozzászólások követtek. Nagy Sándor felsőceCsei tanító művészi orgona játéka után Keuessey Kálmán dr. meteorológus, egyházmegyei tanáosbiró ..Hogyan világit, a lélek" címen tartott érdekes előadást a leány sereghez. Délután Agyagássy Sándor dr. garamvezekényi lelkész a ..Falusi leány a gazdaságiban" óimén tartott nagy figyelemmel hallgatott. gyakorlati értékű előadást, amit. Soóis Endre nagyodi lelkész „Mit jelent, a templom a református leány számára", majd Cirok Béla nagysallói segédlelkész „Egy református leány keresztyén munkaalkalma" óimén tartott, s figyelemmel hallgatott előadása követett, melyeknek mindegyike hatalmas utmulaitó volt a konferencia résztvevői számára.. Szépen illeszkedett az előadásokhoz Salga Vilma, Bura Ibis és Katona Rozália nagykálnai leányok kedves szavalata. A konferenciát, mely mély érzésekkel gazdagította a résztvevők lelkeit, gyülekezeti ünnepély zárta be. Itt emelkedett szellemű imái. mondott Pap József sárói, mélye n- szántó beszédet mondott Czegtédy Pál ga- ram'sallói lelkész. A nagykálnai férfikar, továbbá Patay Manci alkalmi szavalata. Becz Aranka kellemesen csengő szólóéneke, Simon József szesztai lelkész kiváló orgona- kísérete mellett, mély benyomást keltettek. Majd a nagykálnai egyház nevében Konta Károly lelkész búcsúzott el a vendéglátók nevében a konferenciától, végül Sörös Béla teológiai igazgató, a konferencia elnöke, nagyhatású beszédben here késztette a konferenciát, köszönetét mondott a vendéglátó gyülekezetnek és a konferencia messze földről összejött résztvevőinek. A konferencia előtt tartott templomi áhítat alk,alimával Boldizsár György mohai lelkész prédikált és a nagykálnai református vegyes és férfikar hatásosan szerepelt. A fürdő fénykorát éli. Messze földön nagy- híre van s több mint száz év előtt királyi vendégek nyaralnak Bártfafürdőn. 1809-ben Mária Lujza, Ferenc császár leánya tölt itt egy nyarat. 1821-ben Sombor cár látogatja meg a fürdőt s a pohár, amelyből a bártfai vizet itta, még ma is látható a bártfai múzeumban, A cári látogatásról kedves epizód maradt fenn. Atlasz Miklós dr., Brátfafürdö kitűnő igazgató-főorvosa maga is hallotta, még nagy- atyjától, — Vay Sándor könyvben is megírta — hogy a cár a fürdőből gyakran ellátogatott a közeli Raszlavicára, akinek úrnője, a szépséges Bánó Andrásné nagyon megnyerte tetszését. Mikor 1849-ben áz orosz hadsereg beözönlött a Kárpátokon, Raszlavícát a cár parancsára megkímélték. A hadseregnek tilos volt a rekvirálás és parancsban volt, hogy Raszlavjcán nem szabad senkinek bántódásá- nak esni. Kazinczy Ferenc barátfa 3ártfáró! A huszas évek táján jelenik meg Kazinczy Ferenc barátjának, gróf Desewffynék levelezése, aki leveleiben nagy szeretettel ir a fürdőről. „Borzas, de azért csendes bájait, a festők ecsetjére bizom. — A szép környék a fegyverek. gyantás párázatai és ^avanyuvjze, szintúgy gyógyítják, mint a testet, mint a lelkét... A hegyek, völgyek, erdők olykor a legjobb orvosok." Továbbá ezt. arja: „DéljlJe francia költő eleven verse Bátfára ie alkalmazható: Ki nyögve mozgatod a sérült tagokat, Nyavalyás, nézd körül e friss forrásokat. Mindegyik áidozik azon istenségnek, Melyet hivupk, rontunk s mondunk egészségnek. .........S ezer hajhoz tevén ezer boldogságot, Po kcl közepében teremt mennyországot. (Desevíffy fordítása.) Tompa Mihá!y — Psíofahez Í)q pepi csak uralkodók, fejed elmék és főnemesek látogatták a bires fürdőt, itt nyaralt a negyvenes évek kedvelt költője, Tompa Mihály is 1844-ben. Innen irta „Levél Petőfihez" című versét: Ismerétjén, azért mégis jóbarát Vedd egy víg, most korfuinak pár sorát Petőfi visszaválaszol: Hát fin. olvastam azt a verset. Melyet Te énhozzáip csináltál, Valahol a bártfai forrásnál. 1846-ban a magyar orvosok és termeszét.- vizsgálók Kassán és. Eperjesen laitolták VJI.dk nagygyűlésüket.. Pnlszky Ferenc és Be- ne Ferenc vezetésével kirándullak Bártfa.fÜr- düre s a bámulat, hangját! emlékeztek n)eg a látottakról. M égig érték, hogy egyszer itt tartják gyűlésüket. HaH-an évvé] később a magyar orvosok ét Hány érzékszerve van az embernek? A modern kutatás eddig tizenegy érzékszervet ismer — Emberek, akik az órájukat a fejükben hordják Az embernek öt főérzékszervét időtlen-idők óta ismerik már. A fiziológiai és pszichológiai kutatások azonban a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás érzékszervéin kívül rna, már újabb érzékszervek egész sorozatát regisztrálják, amelyek mind hozzájárulnak az ember fizikai átéléseihez. A hatodik érzékszervét sok esztendővel ezelőtt fedezte fel Goldscheider fizológm?. Goldecheider a, bőr hideget és meleget érzékeltető ideggócáit fedezte fel. Az emberi bőr minden négyzeteenti- métérére három meleget és 6—8 hideget érzékeltető ilyen góc van. Ezeknek a gócoknak az elosztása azonban a test bőrfelületének különböző részein egyenlőtlenül változik. A hetedik érzékszervet, a tapogatódzó érzéket ugyancsak évekkel ezelőtt fedezték fel. Mindenesetre furcsán hangzik, hogy a fiziológia különbséget tesz a tapintó és tapogatódzó érzés között. A bőrbe beágyazott, úgy konstrukciójánál, mint működésénél fogva különböző két organizmus azonban ezt a kétfajta meghatározást megkívánja. A tapogatódzó érzésnél a bőrön lévő szőrszálak játszanak nagy szerepet s ugyanilyen érzékszervek vannak a szájüregben és a nyelven, amelyek a beszédet, az éneklést és a fuvóhangszerek kezelését segítik nélkülözhetetlenül előA nyolcadik érzékszervet nemrégiben Frey német professzor fedezte fel. Ez az izomérzék, mely lehetővé teszi, hogy bármikor alvásból felébredvé, vagy csukott szemmel tisztában leterrhészet vizsgál ók bé is váltották ezt az Ígéretet. A szabadságharc alatt A 48-as szabadságharc vége felé Bártfa is a pusztítás zsákmánya lett. A betörő hadak feldúlják, színháza, és a graéfenbergi mintára épített vizgyőgyinfőzete leégett. A szomorú évek és a pusztítás hátasa alatt a gyógyhely visszahauyatlik és csak egy jó évtized múlva lendül fel újra. A fellendülés akkor következett be, amikor á hatvanas években egy környékbeli földbirtokosból, álló társaság nyolc évre bérbe veszi g fürdőt. 1868- bán Pete Zsigánond, a „fürdésiét" egyetemi magántanára Bártfát elsőrangú győgyv és ..kéjfürdőnek" nevezi, ahol a fürdövendégek Száma hétszász-nyolcózáz. A fellendüMés kora Három évre rá máj- 4752 vendéget látott Bártfafürdö. lSSőJien a történelmi társulat tagjái rándultak fel Bártfára. Édesapjával ott volt. az akkor még kilenc éves FHonld Kornél is. Henzehnann Imre, a kiváló archeológus magyarázatait nagy csodálkozással hallgatta, a kis Díváid Kornél s mikor már a magyar művészettörténet, elválaszthatatlan volt a uöt vétől, bevallotta, hogy ez a gyerekkori bártfai látogatás elhatározó befolyással volt éltére és munkásságára. A művészen őrt énét tudós és j ró •— Tarcáv György Volt. irőj névé —- öt ven Jvep át mjnden nyarat Itt töltött állandó műm kábán. A „betegek Mekkája" 1883-ban Bolefnann István dr. kiváló bal- neológus magasztaló cikket ir Bártfafürdőről: „Gyönyörű hely! Isten is csak jókedvében teremthette e kies zugot. Még ha hathatós, vasas-sós ásványvize sem volga itt, akkor is élSőpéudü klimatikus gyógyhelynek kellene lennie s bízvást felveheti versenyt íTancens- baddal, mert annak ásványvizein kívül csak a mintaszerű berendezés adta meg az európai jelleget és jelentőséget. Ha a Francensbadban kifejtett, emberi működésnek csak tizédrésze jutna Bártfának, akkor ez a természettől pazarul megáldott hely valóságos paradicsom lenne, a „betegek Mekkája". Ez a munka 1890-ben meg is kezdődött. A fürdő modernizálódott, a város és Zkn&nyi Schicartz Ármin és fia milliókat, invesztáltak, három gyönyörű hatvan-hetvén szobás szálló épült, modern fürdőház, kaszinó, játéktermek s 1897-ben a vizgyőgyintézet. A fejlődő, gyönyörű fürdőben Erzsébet királynő is pihenést. keresett és bárom hetet töltött itten, kúráját pontosan végezve. Elismeréssel ir az eredményről; „Pihenni és gyógyulni jöttem ide s megtaláltam mindazt, amit. kerestem." Látogatásának emlékét Donátii Gyula mesteri szobrával örökitetteék meg, amelyet 1820-ban a bártfai múzeumban helyeztek el. A modeíui Bártfa A század elején BerCe.niczy Albert vezetés-evei nt ország orvosai itt tartották 31-ik vándorgyűlésüket. A háborús évek pá ligása Után ■ifc egyre épülő é$ fejlődő Bártfafürdö jelent tősége egyre növekszik és gyógyforrásainak 1931 augusztus 23, vasárnap. gyünk izmaink és testrészeink helyzetével. Szór rosan összefüggésben áll ezzel az egyensúly- érzék, amelynek góca. a fül járataiban keresendő. A tengeri betegek megfigyelésénél ez a két érzékszerv játszik különös szerepet. Megállapították azt is. hogy a kettő szoros összefüggésben van egymással. A tengeri betegek rosszullétét és szédülés! érzéseit ezért ma már nemcsak az egyensulvérz'ékben beállott zavarokra, hanem az izomórzék zavaraival is magyarázzák. Ezek a zár varok azáltal állnak elő, hogy lábaink a hajó fedélzetén nem találnak mindig fix pontot, az ide- oda- ringatózó padló gyakran olyan munka elé is állítja az izmokat, amelyhez nincsenek szokva. Az izmoknak ilyen különmunkája minden alkalommal bizonyos sokkot jelent, izomérzékünk megrettenését. A tizedik uj érzék, amelyet ugyancsak nemrégiben Blix fedezett fel, az a fájdalomérzék. Ennek az érzéknek gócai a bőrben, a csonthártyán, a has- és a mell-hártyában és a szív körül találhatók meg. Testünk belső üregei, mint a bél, a gyomor, bizonyos mértékig érzéktelenek a nyomással, vágással és égetéssel szemben és csak a túlterheltséget érzik fájdalmasnak. Ez a fájdalom ugy áll elő, hogy a súly megterheli a gyomor és a belek- és izomszallagjait, amelyeken függnek. Végül a tizenegyedik érzékszerv, amelyet a legújabban fedeztek fel s amely körül még élénk viták viharzanak, az az időérzék. Az edinbourghi Winslow és heidelbergi Frobenius fedezték fel. Ismeretes, hogy vannak emberek, akik „órájukat a fejükben hordják", vagyis, akik egy-két perces eltéréssel a nap minden szakában, sőt még éjszaka. idején megalapítják a pontos időt. Azok a személyek, akikkel a, két tanár kísérletezett, túlnyomórészt legfeljebb két-három perces eltéréssel állapították meg a pontos időt, voltak azonban néhányan, akik percnyi pontossággal megmondták, hogy hány óra van- Egyeseknek ezek á kísérletek bizonyára nem tűnnek csodálatosnak, mert hiszen nagyon sok ember van, aki ha lefekvés előtt elhatározza, hogy reggel melyik órában kel fel, ugy ezt az elhatározását óra és a reggeli világítás befolyása nélkül is pontosan keresztülviszi. Heidelbergben egyébként ilyen kísérleteket is tettek. Négy embert szemeltek ki a kísérletek keresztülvitelére, akiknek 250 éjszakán keresztül azt a feladatot adták, hogy egy bizonyos időpontban keljenek fel és felébredésük pillanatát csengő segítségével adják tudtul a kisérletezőknek. Ezek az emberek teljesen be- sötótitett szobákban aludtak s a kísérletek csodálatos módon — a. 250 nap átlagát vév-e — sikerültek. Megállapították azonban a kutatók, hogy egy körülményt figyelmen kívül hagytak: a kívülről jövő uccazajt, amit nem tudtak teljesen kiküszöbölni. Minden, még a legkisebb zaj is. az alvó ember tudatalatti létezésére erős befolyás gyakorol. Ha azt vesszük ugyanis, hogy ueo tejeskocsi hatalmas kannáival minden reggel 6 /. óra tájban kocog be a városba, ugy az alvó ember, aki ezt a hangot már ébrenlétben gyakran megszokta, tudat-alatt is ráébred arra, hogy reg- gejedik. Hogy az időérzék milyen mértékben van kifejlődve egyes embereknél, azt csak kísérletekkel lehet megállapitani, kétségtelen azonban, hogy ehhez az érzékhez különösebb adottságok is szükségesek. Nincs még megállapítva, hogy az itt felsorolt és eddig felfedezett tizenegy érzékszerv valamennyi érzékszerve az emberi organizmusnak. Valószínű, hogy a. tudományos kutatások rövidesen újabbakat sorolnak majd az eddig elismertekhez. Hiszen még nincs megállapítva az sem, hogy az éhség, a szomjúság és a- fáradtság érzését, nem váltják-e ki az emberi szervezetben lévő ég ezekre az érzésekre beállított speciális, érzékszervek. hatása vatekedik Franzensbad, Gleichenberg és Luhaesovice gyógytényezőivel s emellett megvan as az előnye is, hogy elsőrendű klimatikus gyógyhely is. A mai vezetőség elismerésre méltó energiával tökéletesíti a modern Bártfagyógyfiirdb berendezését. Vendégeinek jelentős része Magyarországból és Szloveuszkóró] kerül ki- A fürdő vezetősége a múlt évben Hajós Alfréd budapesti építésszel, a Margitszigeti stadion építőjével, a kontinens egyik legideálisabbsn fekvő strandját építtette fel. Az állandóan 28 C fokú vízmedence fenyvesiekkel Övezett, napos platón fekszik, kitűnő homokstranddal. A kiépült fürdő minden kényelmet, megad és gyógy berendezései kitűnőek. A (fürdő nagy előnyei dacára is olcsó és ezért, a középosztály tagjai részére is elérhető. A vendégek és betegek állandóan a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg Atlasz Miklós dr. igazgató-főorvosról, aki BárHa-fürdö fejlesztéséért és népszerűsítéséért fáradhatatlan agilitással dolgozik s minden törekvése az, hogy a fürdőt a kor igényének megfelelően minden tekintetben kifejlessze, s hírneves, nagyszerű összetételű gyógyforrásaihoz a gyógyulást kereső emberek ezrei a biztos eredmény érzésével jöjjenek. A mai vezetőség elismerése mellett külön ki kell emelni Bártfa plébánosának és egyben polgármesterének. Zsebráezky Géza kanonoknak a nevét, aki esztendőkön keresztül elévülhetetlen érdemeket szerzett a fürdő fellendítése terén. U-R.)
