Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-23 / 191. (2708.) szám
4 ^iücgaiMa&yarhirlap 1931 augusztus 23, vasárnap. h KULTÚRA EGYENSÚLYA Irta: SCHÖPFLIN ALADÁR Nem emlékszem már rá, pedig nem nagyon régen olvastam, hogy hány milliárd ló ereje dolgozik a világon működésben lévő géipekben. Ha azt vesszük, hogy százötven évvel ezelőtt még alig voltak az embernek gépei s amik voltak. milyen kezdetlegesek voltak, akkor meg kell dermednünk a 19. század technikai tevékenységének roppant méreteitől. Hiszen ma már alig van munkánk, amit gép nélkül végeznénk s egy valamirevaló polgári lakásban több technikai készülék van. mint amennyit a középkor általában ismert. Most aztán sokfelé föltárnád az a. vélemény, hogy a technika dolgában tulmessze mentünk, a gép már-már az ember ellen dolgozik, fölszabadította magát a rabszolgaság alól, öncélúvá lesz, nem engedelmeskedik, hanem diktálja a tempót, kényszeríti az embert a termelés bizonyos mennyiségére. A civilizáció mesterművei előbb-utóbb a kultúra veszedelmévé válnak, — mondja ez a pesszimista elgondolás. Érdekes, hogy ez a gondolat a gépek hazájából, Amerikából hangzik legelőször és leggyakrabban. A dologban van is valami. A gép, ha egyszer meg van, kényszert is jelent, dolgoznia kell, amortizálnia kell a beszerzési árát^s bizonyos e’őrekalkulált munkamennyiség elvégzésével meg kell hoznia bizonyos előrekalkulált hasznot. A tulajdonos nem mondhatja: most egyelőre elég volt, nem dolgoztatom egy darabig ezt a gépet, mert azzal árt az üzletének és munkanélkülivé teszi azokat az embereit, akiknek munkája a géppel kapcsolatos. Ezenkívül sietni kell a gép kihasználásával, mert minden gépnek van egy ellensége: a jobb gép. A gép- tulajdonos mindig ki van téve annak, hogy kitalálnak egy tökéletesebb gépet, amely rövi- débb idő alatt kevesebb költséggel több gyártmányt tud előállítani s ezzel az ő régibb gépe veszt az értékéből, esetleg értéktelen ócskavassá válik. Az angol ipar nagy része emiatt is szenved: régi gyárainak, bányáinak gépei elavultak az amerikaiakhoz, vagy a németekhez képest s ezért nem bírják a konkurrenciát. Ma már a gyáraknak mindig attól kell félni, hogy a szabadjára eresztett emberi leleményesség mindig uj, meg uj s tökéletesebb gépeket talál ki és ezzel őket befektetéseik megújítására kényszerítik, azoknak visszatérülése előtt, mert a versenyben lemaradni a halált jelenti. Ezért minduntalan megesik, hogy nagy ipari kartellek, vagy konszernek megvásárolnak nagy pénzért egy uj találmányt, nem azért, hogy kihasználják, hanem azért, hogy megsemmisítsék, mint veszedelmes konkurrenst. Hogy ez milyen arányú lehet, azt mutatja egy a minap nyilvánosságra került eset. Egy mai hangosfilm fölvevő készülék ára húsz- és harmincezer márka körül jár. Egy német ember a hírek szerint kitalált egy olyan készüléket, amellyel hibátlanul lehet hangosfilmet fölvenni s az egész gépezet nem kerül többe 100 márkánál. El lehet képzelni, hogy megijedtek erre azok a gyárosok, akik eddig a hangos készülékeket gyártották. Azonnal tárgyalásokba bocsátkoztak a föl talár lóval, meg akarják venni a találmányát, meg- eemmisités céljából. De mi lesz, ha egy másik fö'találó egy még olcsóbb gépet szerkeszt és nem adja el nekik, hanem elkezdi gyártani. Nem lehet tagadni, van bizonyos túlzás a technika haladásában. Nem ártana egy kicsit szünetet tartani. Csakhogy nem igen lehet, mert ki tudná föltartóztatni az egyszer nekieresztett találékonyságot. Ennél azonban nyomosabb az, hogy egyesek egyenesen a gépek tultengését teszik felelőssé a világ mai gazdasági bajaiért, amelynek alap-oka a termelés és fogyasztás egyensúlyának megbomlása. Triviálisan kifejezve ez a vád igy szól: Mi az oka annak, hogy többet termel a világ, mint amennyit el tud fogyasztani? A gép, amely óriási módon földuzzasztotta a termelés mennyiségét. És mi az oka annak, hogy az emberi fogyasztás lecsökkent? A gép, amely egyre több emberi munkáskezet tud pótolni s ezzel egyre több embert tesz műnk anélkülivé, kiszorítja őket a fogyasztásból. Ez az okoskodás azonban nem áll meg egészen. Ahol munka- nélküli van, ott megállt bizonyos számú gép. Minden munkás úgy lesz munkanélkülivé, hogy valahol megszűnt, vagy csökkent a termelés. A tu’termelés pedig csak látszólagos. Volna elég ember, aki elfogyasztja, amit a világ termel, csak nem tudja megvásárolni a termelvényt. Olvastuk, hogy Kínában több százezer ember halt meg éhen, mialatt a világ gazdasága abban szenved, hogy a termelt élelmiszereket nem tudja eladni. Amerikában azon törik a fejüket, hogy a gabonatermésük és gyapotjuk egy harmadrészét meg kell semmisíteni, hogy ne nyomja a piacot. Ugyanakkor csak Amerikában vagy 7 millió munkanélküli van betevő falat nélkül. A bajnak aligha a gép az oka tehát. Az elosztás rendje körül van a hiba. Nem tudják a termelés eredményeit úgy elosztani, hogy mindenkinek jusson és a termelő is megéljen mellette. Itt jutunk oda, amiért ez a cikk Íródik. A világ egyre jobban fenyegető bajának okát én abban sejtem, hogy nem csak a termelés és fogyasztás harmóniája van megbomolva, hanem — ami énnél is nagyobb baj —- a kultúra különböző ágainak a harmóniája is. A technika nagyon is előreszaladt s más épp oly szükséges dolgok elmaradtak mögötte. A müveit világ összes közgazdasági bölcsei törik a fejüket a nagy válság megoldásán és nem tudnak kitalálni semmi okosat. Ebből az következik, hogy vagy nem eléggé bölcsek, vagy a közgazdaság tudománya kullog kelleténél lassabban a technika után. Nem lehet egy mai válságot megoldani olyan tudással, melynek elvei és módszerei még a háború előttről datálódnak. Az, hogy az államok szervezetei és az eszmei alapjukul szolgáló ideológiák elavultak, s hogy ennek megfelelően az emberek tömegének politikai gondolkodása messze a mai élet követelményei mögött marad, minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló. Például: ma már minden elfogulatlanul és tudományosan gondolkodó ember tudja és vallja, hogy a gazdasági válság egyik főökát a békeszerződésekben keli keresni, a másikat pedig az államok egymástól való elzárkózásában. A gondolkodó embereknek ezt a megalapítását azonban mégsem lehet gyakorlati valósággá tenni, mert az emberek túlnyomó többségének az agyában babonák, a szivében önzések vannak, amelyek miatt a politika nem tudja és nem meri rászánni magát azokra a módszerekre, amelyek a válságot megoldhatnák. Jó volna, ha lehetne egy fordulat, amelynek révén az az emberi leleményesség, amely megteremtette a modern technikát, átváltana más sínre és elvontatná a tudomány többi ágait oda, ahova a technika már rég eljutott. Jó volna, ha vissza lehetne állítani‘ a kultúra, különböző ágainak egyensúlyát. Buqsch villa Bugsch villa SCHREIBER PENSIO Tátra lomnic Tatranská Lomnlca A magas Tátrában az egyedüli megbízható szigorúan ortbodox kóser konyha. A Magas Tátra legszebb pontján. Elő és utőszezónban ]()"/„ kedvezmény. SCHREIBER Mór bérlő ÖLVED1 LÁSZLÓ: EUTERPE' Ha zeneszerző' lennék, balladát Írnék bé-mollban rólad, s úgy köszöníenélek a hangok színes orkánján keresztül. Úgy ölelnének a búgó ütemek, mint Madonna-szobrot a vadrózsainda. Nem huzta-voata bomba kényszer gyötrő parancsa, ösztönösen szökkent a nap felé s bimbózva borult az Istenanya homlokára. Lásd: igy hullanának balladám feslő rózsái, a hangok liliom-szived szeplőtlen oltára elé harmatgyöngyes áldozat gyanánt. Ha festő lennék, vászonra vetném a serdülő Tavaszt, amint rügyet fakasztva ragyog mosolya vén, lomha téli erdőkön keresztül. Táncos, piciny lábával hóvirágon lépeget: a szeme gyújtó hajnali sugár. Pirosló ajkán — ajkadon — az élet üdve reszket s keblének dobogását szinte hallani. Hozsánna, Tavasz, első szerelem! Botticelli nem festett ilyen Prima-Verát... Ha szobrász lennék, megmozdulna vésőm alatt a márvány lelke, hogy diadallal, büszkén olyanná alakuljon, aminő Te vagy, most és öröktől fogva: a Szépség forró lehelletévé, mely nem tűr kényszert, rut, igázó formát, meddő szabályt, avult előítéletet. Marad ős-ujnak s győztesen tépi le homlokáról a múlandóság ócska szemfödőjét. Ha mérnök lennék, a Mont-Blanc mennybe tornyosodó ormán építeném fel az Ifjúságnak templomát. Mérhetetlen gránitoszlop tartaná az oltárt, amelyre lelkemben őrzött képedet helyezném. Körülötte, fönt és lent: a néma csönd ezernyi, csodálatos, zengő sipon orgonálná a Végtelenség ujjongó himnuszát. A napsugár tüze a hókristályokon alázatosan törne meg s koszorút fonna fejed fölé. Ha búvár lennék, leszállanék a habzó tenger mélyibe, felhoznám neked a legszebb gyöngyszemet; mit valaha csak könnyezett a kagyló, s remegve tűzném éjsötét hajadba. Nem azért, hogy általa szebb lehess, de láthassam, hogy halványul a legszebb gyöngyszem is, hogy válik fakó, színtelen üveggé, ha szemed égő gyöngyei felragyognak. Ha búvár lennék ...! de nem vagyok az, bár kincset keresek az emberóceánnak mélyén. (S be sokszor találok helyette mérges iszapot.) Építeni is szoktam: a képzeletnek bohó tündérvárait. (Mont-Blanc helyett legtöbbször földön ballagok, a hétköznapok átka, gondja porba húz.) Szobrot faragok: önmagámnak képe mását, amelyen mégis százezrek vonása van, akiknek siró lelkét önnön telkembe szűrtem. Ha festek, szavak színesednek vásznomon, lassanként zengő dallá válik életem és minden emberélet teljessége muzsikál a lyra reszkető, ezüstös húrjain. * A kmeknul libán elhunyt nagy tehetségű fiatal költő nuütveilböl. Az angol orvotfzövetség akciója a babona ellen London, augusztus hó. Angliában az évszázadok során szinte rendkívüli mértékben terjedtek el a legkülönbözőbb babonák, amelyek helyenkint olyan ijesztő arányokat öltöttek, hogy azok ellen mo6t már egy komoly és hivatalos testület, az Angol Orvosszövetség is szükségesnek tartja fellépni. A holdnak az el'beri élet legkülönbözőbb megnyilatkozásaira gyakorolt varázslatos ereje évszázados balhiedelem, amely nemcsak a primitív népek körében általános, hanem a kultúra legmagasabb fokán álló nemzetek között is. Londonban és egész Angliában a legutóbbi esztendők során elkövetett bűncselekmények tettesei a leggyakrabban azt a furcsa mentséget hozták fel ártatlanságuk hangoztatására, hogy a terhűkre rótt bűncselekményt holdtöltekor vagy holdfogyatkozás idején követték el s hogy tettükért ilyen módon a hold ,,végzetes hatalma" felelős. A járványos hoIdkóros6ág egészen különleges esetei * leggyakrabban a tropikus vidékeken mutatkoznak, ahol holdváltozáskor egyes bennszülött törzsek lakóin az úgynevezett „tropikus téboly" vesz erőt. Ilyenkor valósággal önkívületben élnek a forró égövi vidék lakói és minden esztelen cselekedetükért a rejtelmes égitest titokzatos hatalmát hozzák fel mentségül. Szinte kísérteties befolyást tulajdonítanak a höld változatainak az angol partvidék halászai is, akik meggyőződéssel állítják, hogy holdtöltekor aránytalanul több hal kerül a hálójukba, mint uj- hold idején. Devonshire lakói bizonyosra veszik, hogy telihold világánál szedett gyümölcs hosszabb ideig marad frissen. Walesben pedig azt állítják a favágók, hogy az ujho'ld idején kivágott fa törzse nem korhad el. A legkülönösebb babona azonban kétségkívül a cumberlandi hercegség vidékén fészkelte be magát az emberek gondolatvilágába. Itt ugyanis meggyőződéssel állítják az emberek, hogy a köszvény gyógyítható, ha történetesen négyujjnyi széles csepiidarabot temet el a köezvényben szenvedő a földbe holdtöltekor. Ezzel az eljárással' azután örökre megszabadul kínzó betegségétől. A babonákkal szemben a legeredményesebb lépés a tiszta kereszténység volna, ámde értékes lépés az is, hogy erélyes lépésre határozta el magát az Angol Orvosszövetség, amely legkitűnőbb, európai hirü tagjainak aláírásával nyilatkozatot tett közzé, tudományos alapokon adva magyarázatát a holdkórosság és a holddal kapcsolatos babonák elterjedésének. A Harley Street tudós orvosai felhívják a közönség figyelmét arra, hogy a holddal összefüggésben álló balihiedelmek és mende- mondták nem egyebek, ősrégi, pogánykörbeli babonák csökevényeinél, amelyeknek orvosi szempontból a legcsekélyebb jelentőségűje sincs! — Tagadhatatlan, hogy a föld bolygójának csillagászati elváltozásai, amelyek egyébként az apályt és dagályt is előidézik a tengeren, bizonyos, alig észrevehető fizikai hatást gyakorolhatnak egyes köze- pesértelmü ember agysejtjeire, ennek jelentősége azonban semmiesetre sem több, mint a meteorológiai változásoknak hatása az emberi szervezetre. Vannak emberek, akik előre megérzik az időjárás megváltozását s akadnak egyesek, akik a normálisnál erősebben reagálnak az égitestek változásaira is. — A holdbéli babonáknak, bármilyen régi keletűek is legyenek, semmi komoly alapjuk nincs. — így hangzik az Orvosszövetség kijelentése, amelynek bizonyára általános visszhangja lesz a modern és felvilágosult Angliában. (R-y B.) — Kevesen tudják, hogy Japánban percenként, négy gyermek születik; hogy a világ legnagyobb bibliáját, mely 8048 oldal terjedelmű, nyolc láb magas és 1904 font nehéz, 8700 óra hosszat készítette kézi gumibetükkel egy los-angelesi magyar ember, Vajda Lajos; hogy Ausztria jelenlegi hadseregének összesen három tábornoka van; hogy az Egyesült Államokban tavaly 250 törvényes kivégzés történt; hogy egy most nyugalomba ment csikágói forgalmi rendőr 20 éves szolgálata alatt senkit eeni jelentett fel: hogy' Rockefeller mint, rikkancs, Ford mint mechanikus, Schwab mint gépész, Belrnont mint lóesi- ezár és Wandorbilt mint vasutas kezdték pályá jukat. Alapítva 1833. Telefon 33. \3 S ^ F dlszmü ^ A üveg, porcellája ^' nagykereskedése. • KOSICE, Fő-utca 19. Nagy választék. Jutányos árak. ’ I
