Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-21 / 189. (2706.) szám
Á, * Lt*Xx rí 1 jkJJaü^ juk>í. üi, p^cjucác. Hagyományos fénnyel és pompával ünnepelte meg a magyar főváros Szent István napját Budapest, augusztus 20. (Budaipesti szerkesztőségünk telefonálja.) Szent István- napját ezidén is a szokásos és hagyományos pompával ünnepelték meg a magyar fővárosban. A kora reggeli órákban zenés ébresztő volt & ennek nyomán a budai uocákban hatalmas tömegek kezdtek gyülekezni, különösen a Vártemplom környékén, ahonnan az ünnepi kör- menet indult. A Vártemplomban gyülekeztek közben a magyar közélet notabilitásai- József főherceg. Ferenc József főherceg, Festetich Taszilló herceg, Ripka főpolgármester, Al- mássy, Wlas&ics, Károlyi Gyula, Wekerle, Kle- belsberg s más közéleti tényezők. Nyolc órakor érkezett meg Serédi biboros-hercegpri- más, majd nyolc óra húsz perkor Horthy Miklós kormányzó, aki megszemlélte a diszszáza- dot. Az ünnepségek programja szerint ma este számos középületet kivilágítottak, a Dunán két pazarul kivilágított hajó vonult föl, nagyszabású tűzijáték volt a Gellér t-hegyen a este 9 órakor zenés takarodó zárta be az ünnepséget. A SzentjoM)-körmenet pontosan 8 óra 30 perckor indult a Vártemplómból. A kör- menetet rendörkülönitmény s katonai disz század nyitotta meg. Ezek után következett a szent ereklyét vivő csoport, melynek nyomában haladtak a főpapok, az egyházi rendek és apácák. Károlyi Gyula gróf Wekerlével haladt a menetben, Nagy Emil a lemondott kormány két miniszterének kíséretében lépkedett. Ezután a városok és falvak küldöttségei, az egyetemek tanári karai s az egyetemi ifjúság, majd a középiskolák következtek. Az idei körmenetben is igen sok külföldi csoport veit részt. így a tiroliak, a délolaszországi falvak, stájer és karinhtiai lakosok, bolgárok népviseletben vettek részt a festői szépségű menetben. Ezután a közönség beláthatatlan tömege következett. A körmeimet a már ismeer tetett program szerint a Mátyás-templomba ment, ahol a diplomáciai kar várta azt. Serédi biborosiher- oegiprimás itt nagymisét pontifikáit. A körmeire ttben mintegy 85—40.000 ember ve# részt politikai iránya egyébként változatlan lesz, ami kitűnik abból is, hogy az uj kormánynak továbbra is aktiv munkatársa maradok. Bethlen kormányai Budapest, augusztus 20. Bethlen István gróf 1921 április 13-án, Teleky Pál miniszterelnök lemondása után alakította meg első kormányát, amelyet már 1921 novemberében, az ismert Károlybpuecs után rekonstruált. Az első Bethlen-kormány tagjai voltak: belügy Ráday, külügy Bánffy, pénzügy Hegedűs, kereskedelemügy Hegyeshalmy, földművelés- ügy Nagyatádi Szabó, kultusz Vass, igazságügy Tomcsányi, honvédelem Belicska, népjó- lét Bernolák és tárcánélküli Mayer. Azóta Bethlen kormányát ismételten rekonstruálta. 3 a legutóbbi kabinetben az eredeti kormány tagjai "közül már csak Mayer volt miniszter. Károlyi Gyula közéleti múltja Budapest, augusztus 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Károlyi Gyula gróf dezignált miniszterelnök jelenleg 61-ik életévében van. Egyébként évtizedekig működött a közéletben. Hosszú ideig aradi főispán volt. A bábom alatt önként bevonult s mint huszárhadnagy az orosz fronton teljesített szolgálatot. A magyarországi kom műn alatt Aradon ellenforradalmi kormányt alakított, ez azonban nem kezdhette meg működését, mert a román hadsereg megakadályozta a Budapestre való vonulását. Károlyi ezért Szegedre sietett s az ott alakuló ellenforradalmi kormány munkáját segítette. Az ellen- forradalom idejében a közéleti szerepléstől tartózkodott, ismét csak 1928-ban lépett a nyilvánosság elé, amikor a parlament koronaőrré választotta. Károlyi a közelmúltban elvállalta Bethlen kormányában a külügyi tárcát s mint külügyminiszter eredményesen képviselte Magyarországot a külföldi tárgyalásokon és a népszövetség előtt is. Prágai sajtóvisszhang Prága, augusztus 20. A BethUe m-kormány lemondása a prágai cseh sajtót is élénken foglalkoztatta. Számos lap már vezércikkben foglalkozik Bethlen lemondásával. így Bernes uéimetnyelvű félhivatalosa, a Prager Presse vezércikkében többek között a következőket mondja: Bár bizonyos helyeken azt állítják, hogy Bethlen a külföldi tényezők kívánságára volt kénytelen lemondani, azért oly hangok sem hiányzanak, amelyek szerint Bethlen,nek a politikai életből való kikapcsolódása csak rövid időre van tervezve, nevezetesen addig, amíg a nagy, külpolitikai jelentőségű kérdések megoldódnak, amelyeknek érintetlenül hagyására Bethlen kötelezte magát. A néphangulat azonban olyannak látszik, hogy csaknem kizárt dolog, hogy az egyszer megbukott Bethlen a régi pozícióját visszafoglalhassa. A Prager Tagblatt vezéroi.kkbeen méltatja Bethlen tízéves kormányának érdemeit. A cikk szerint Bethlen NOMÁDOK Ma: Szekuía Jenő Fázósan reszkettek, suttogtak a nyircser- jék a parton, amikor Nógrádi Ákos csónakja kikötött a magányos és elhagyatott dunai szigeten. Sirályok csipogtak a fehér homok- torlaszokon, — ezek a félénk és emberkerülő madarak, — halk kiáltozással rebbentek széjjel, amikor Ákos ur belépett a bokáig érő vízbe, hogy a könnyű kis lélekvesztő t partra vontassa. Hajnali négy óra lehetett — alig több, ezt Ákos mindjárt megállapíthatta, hogy a karkötő Órájára pillantott. De már megélénkült a berek és a sűrű erdő hangos volt a madarak énekétől és a vöcskök és ha- lászcsánk riadt szavától, — mintha csak az újonnan érkezett szigetlakót akarnák üdvözölni. Minden nagyon tetszett Ákos urnák. Bejárta a csöppnyi kis földterületet, amely üde zölden ragyogott a vizek ölén, a hajnal sápadt világításában, mintha igy állana már a világ teremtése óta. A csónakosnak fölragyogott az arca. — Ezt a helyet birtokomba veszem. Itt fogok nyaralni négy hétig. Legalább nem zavarnak rokonok és ismerősök. S itten biztonságban vagyok a nőktől. Katonaviselt ember volt, aki a lövészárokban megszokta a nomád életet s nem riadt vissza attól, hogy éjszakáit erdő ölén, szabad ég alatt töltse el. Harmincötéves férfi, előkelő és gazdag ügyvéd s még agglegény — s babonából vagy régi, félig elfelejtett boldogtalan szerelem miatt — ideges irtózat fogta el a nőktől s fogadalmat tett, hogy meg nem nősül soha. S a tulajdon nagynéniétől is félt, aki erővel meg akarta házasítani _ s talán azért is menekül most ide, hogy legalább egy hónapig nyugta legyen nyűgös nőrokona gyöngéd erőszakoskodásától. — Élni fogok, mint Robinzon! — szavasa végzetévé vált az a körülmény, hogy mini zseniális miniszterelnök a gazdasági kérdésekben nem volt elég erős és emberei meg- válogatásánál is fontosabbnak tartotta a pártpolitikai megbízhatóságot a szakismereteknél. Bethlennek tízéves működése alatt nem volt szerencsés keze munkatársai megvált ugatásában. Különösen a ke reskedelmi és pénzügyi .rosszért egy időben rendkívüli válságban volt, amely rendkívüli fejeket igényelt volna, ehelyett azonban csak elméleti szaktudósok kerültek oda, akiknek nem éppen szerencsés kísérletei nyom ászt él ag hatottak, illetve nem hoztak annyi jövedelmet, amennyi az állam kulturális és gazdasági fejlesztésére szükséges volt. Magyarországnak 1928-ban még a legkiegyensúlyozottabb költségvetése volt, azóta az állam eladósodott és az ismert nehézségekbe került. Nagy kérdés, hogy kizárólag a személyi változások hoznak-e valami javulást. A gazdasági és politikai szerencsétlenségek egyáltalában neim mondhatók magyar különlegességnek, mert ma alig van állam, amely ilyenekkel nem küzdene. Az uj kormánynak ott kell megkezdenie a munkát, ahol azt Bethlen gróf abbahagyta. A Právo Lidu A szociáldemokrata Právo Lidu egyebek között a következőket Írja: Kell, hogy Bethlennek a politikai életből való távozása utódjainak okulásul szolgáljon. A magyar közéletre beláthatatlan következményekkel járna, ha Bethlen utódai is ugyanolyan utakon akarnának haladni a jövőben. Minden akcióra egy válasza volt Bethlennek: Nem, nem soha! S ennek az eredménye lett Magyarország izolációja, amelyen a nehéz órákban nem tudott segíteni sem Mussolini, sem Rotiher- mere lord. Bethlen bukása — a spanyol és .litván események után — iskolapéldája annak, hogy a diktaturák(?) csak átmeneti jelenségek voltak s azokat előbb-utóbb demok- .ratikus rezsimnek kell felváltania. Magyar- ország most súlyos pillanatok előtt áll. A diktatúra bukását csaknem mindig megrázkódtatások követik s az ily idő nem alkalmas a politikai kísérletekre. íeské Slovo Benes külügyminiszter pártjának a lapja, a Ceské Slovo megállapítja, hogy Bethlen kormányának a bukása váratlan volt, nemcsak a bel-, hanem a külföld számára is, A lap egyébként úgy véli, hogy a kormányváltozás oka nyilvánvalóan Magyarország pénzügyi és gazdasági nehézségeiben keresendő, mely nehézségek előidézésében a Bethlen-kormány is hibás. Bethlen sokkal tapasztaltabb diplomata, semhogy ne tanulna a német eseményekből. Bethlen látta, hogy Brümingnek Páris megkerülésére vonatkozó összes kísérlete hiábavaló maradt és hiába volt MacDonald segítsége. Magyarország is oda kénytelen fordulni. A párisi ut azonban feltétlenül magálelkesülten a fázósan remegő fák alatt. — Nem fog rámakadni a néni. Fölépítette a sátrát banga bokrok tövében, szélvédett helyen. Tűzhelyet is ásott, ahol majd megfőzi ebédjét a magával hozott alumínium edényekben. Egyelőre van konzerv, ami napokig elég, ha elfogy, majd áthajózik a túlsó partra, hogy megvásárolja a hiányzó élelmiszereket. Kutat nem talált a szigeten, hogy kábító szóraját csillapítsa. De eszébe jutott, hogy a Duna vizét is meg lehet inni, csak le kell szűrni és föl kell forralni. Korát meghaladó fürgeséggel felmászott a magas jegenyefákra és megdézsmálta a madarak fészkét, kutatva friss tojás után. Néha késő éjszakáig horgászott és boldog volt, ha kifogott egy-egy sovány kecsegét. De nem unta magát, kedvére volt a nagy csönd, a magányos élet és az el- hagyatottság s hogy teltek-multak a napok, már a legjobb barátja is alig ismert volna rá. Bőre feketére sült a hő napon: olyan volt már, mint valami indián. Valamint arról sem lehetett sejtelme, hogy nem él egyedül a szigeten. Elrejtve a sürü, csapzott és ijedt erdő mögé, a sziget keleti partján — uj lakó telepedett le —egy fiatal nő. ö is csónakon érkezett, napsugaras nyári reggelen a túlsó partról, ahol szüleinek villája és szöllője volt. De kereste a szent magányosságot, egy elhagyatott helyet, ahol nyugodtan olvasgathat és tanulhat, mert készült a vizsgájára, negyedéves bölcsészeit a n hallgató volt. Parcsamy Évának hívták, huszonhárom éves, nem túlságosan szép, de nagyon jókedvű és nagyon eszes kis teremtés. Fölállította a sátrát ő is s nem zavartatva magát a körülötte rajzó szúnyogoktól és nyüzsgő hangyaseregtől, egyedül fogyasztotta el estebédjét. Délután a nyugágyába vetette magát és késő estig magolt, míg el nem nehezültek a szempillái. Még a rádióját is fölszerel telte s magával hozta a szigetre az öblöstorku hangszórót is. Néha maga ie játszott, húzós hangszeren, a val hozza a mai magyar politika irányának megváltoztatását az egész fronton. A mai magyar parlament összetétele mellett kevés remény van, hogy a kormányváltozás haladást jelentene a demokrácia felé, amely a megkövesedett feudalizmus országában csak kiakasztott cégér az idegenek számára. Ha Bethlen lemondása a frankóid orientáció felé való lépést jelenti és ha a kisantánhoz való közeledést jelenti, — írja a Ceské Slovo — úgy azt csak üdvözölhetjük. Mi is és vezető politikusaink is megmondtuk már, hogy Magyarországgal meg akarunk egyezni nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is. Meg vagyunk győződve, hogy oly államok, amelyeknek annyi közös gazdasági, hagyományos politikai és nemzeti érintkezési pontjuk van, mint az Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria esetében fönnáll, eleve arra vannak hivatva, hogy barátságban éljenek. Ezeken az államokon felépíthető a jövőbeli Közép- európa, amelynek a nehéz gazdasági időkben elsősorban azt kell keresnie, ami az államokat közelebb hozza és nem azt, ami őket elválasztja. Kramár lapja, a Národni Listy ama véleményen van, hogy Magyarország külföldi kölcsöntárgyalásainak nehézségei azt mutatták meg, hogy a gazdasági csődtől az államot csak uj utak megtalálásával lehet megmenteni. A külföld Magyarországnak nem ad bendzsón, a hurok zümmögtetésével kisérve a rádió hangversenyét. Egyik éjszaka Nógrádi hangos énekszóra ébredt fel a sátrában. — Valaki énekel a szigeten! — kiált föl csodálkozva ... Egy nő! Meggyujtja a gyertyát. És kitekint az alaktalan sötétségbe. — S lant játékkal kiséri az éneket! Meglepte a hang neim közönséges szépsége. De nyugtalanította, hogy már nem él egyedül idekünn a magányos szigeten, hanem egy nő is idetelepedett, aki éjszakánként dallal és zenével riasztgatja. Pillanatokig azt hitte, hogy csak a káprázat játszik vele, mert az ének is hirtelen elhallgatott. De másnap nagyobb sétára indult a szigeten s akkor fölfedezte a diákkisasszony sátrát is. Parcsamy Éva is ott ült, kettészelt, csonka fatörzsön, a hullámmosta parton. Lábánál hevert a bendzsó. A nő kíváncsian rámosolygott a feléje közeledő idegenre, de ez nem biccentette meg a sapkáját sem s nem próbált közeledni vagy hmutatkozni: idegesen kapta el a fejét. — Nem szép... — állapította meg magában Ákos ur csalódottan — de gyönyörű hangja van! Éjszaka újabb zeneszóra ébredt! Most már a Tosca nagy áriája csapzott feléje a sürü, sötét erdő felől. — Isteni szépen dalol ez a lány... — tűnődik magában. — Csoda, hogy még föl nem léptették az Operában. Olyan érzései voltak, mintha visszacsöppent volna a regés ókorba s nem pöttömnyi dunai szigeten élne, hanefn a tenger hullámai zsonganak a sötéten bókoló fák alatt és nimfák vagy okeánidák énekelnek, mint ahogy céges-régen, a közéjük vetődött hajótörötteket üdvözölték. — Holnap fölkeresem . •. és bemutatkozom — fogadkozik, mig szédült fejét le nem húzza az álom. De határozatlan, tétova, csalódott és nögyü lölő férfiak módjára, neon mert átnándulnd a 1 kölcsönt addig, amíg a magyarok nem szerzik meg a külföld bizalmát. Amerika tartózkodása mellett Anglia a saját bajaival van elfoglalva s igy a magyaroknak csali Franciaország kölcsönözhet s ez előzőleg garanciákat kíván éppen úgy, mint Németországgal szemben. A kormányváltozás a gyakorlatban a magyar külpolitika uj orientációját jelenti, mert a kölcsön feltétele (?) az, hogy a magyarok hagyják abba a revíziós kampányokkal való állandó nyugtalanitást. A Franciaországgal való együttműködés a kisantanttal való együttműködést is jelenti, amivel szemben a magyar politika állandóan ellenséges érzülettel volt. A kereskedelmi tárgyalásokat barin adizben megnyitó Csehszovákia örömmel üdvözölné, ha a magyar kormány nemcsak átmenetileg, hanem tartósan is a magyar érdekeknek hasznosabb irányzatot kezdene, mint amilyen volt a Bethlen-kormány iránya. A légionárius Národni Osvobozenl Magyarország bel- és külpolitikája különösen a gazdasági és pénzügyi válság miatt zsákuc- cába jutott és zavarodottan áll a válaszúton. Az ilyen helyzet szélsőségesen veszedelmes minden kormány számára és Bethlen gróf ezért a maga számára előnyösebbnek tartja, hogy az uj kísérletek rizikóját más viselje és nem ő maga. A válság csak most kezdődik és nem lehet tudni, hogy hol és mikor végződik. sziget túlsó oldalára mégsem. Órákig tartó tervezgetés és tétovázás után, délután összecsomagolta a holmiját s vízre bocsátotta a csónakot, hogy visszahajókázzék a civilizáció és a kultúra ölébe. — Mi keresnivalóm volna ott? — dörmög- te sápadt arccal... — ha ezen az elhagyatott szigeten sincsen nyugta az embernek a nőktől. De nyugalmát nem nyerte vissza odahaza, Budapesten sem. Elalvás előtt mintha hallaná a sziget régi fáinak emésztő zúgását... s a dal is ott zsong egyre füle körül... mintha megbabonázták volna. — Kedves arcocskája volt... és gyönyörűen fekete szeme... — tűnődik a szigeti lányra visszaemlékezve. Rendkívüli intelligenciájú nő lehet. így történt azután, hogy újra csónakba szállt és kikötött a névtelen sziget alatt. Újra felütötte sátrát hatalmas tapolyok tövében. Módját ejtette annak, hogy bemutatkozzék Parcsamy kisasszonynak s később a lány szüleivel is megismerkedett. Már sűrűn felkereste őket dunaparti villájukban. Udvarolni kezdett a diákkisasszonynak, az udvarlásból szerelem lett, a szerelemből házasság. S már nászuton voltak Velencében s holdsütötte éjszakán ott állottak a Duna-szálloda erkélyén, amikor Nógrádi megkérdezi: — Hogy van, hogy most már sohasem énekelsz? — Én? Nekem nincs is hangom. — De olyan. szépen daloltál ott künn az erdőn ... s még bendzsón is játszottál. — A bendzsón én játszottam... de énekelni nem én énekeltem. — Hanem? — A rádiómat hallottad! Nógrádi percekre csalódottan elhallgat. De arca boldogan föl ragyog. Kezet csókol Évának. — Én ... én ... — dadogja — mégis nagyon hálás vagyok annak a rádiónak! Mert mór fülig szerelmes a feleségébe.
