Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-20 / 188. (2705.) szám

0 1931 augusztus 20, csütörtök. Brezina szerette a szlovákokat? Rambousek, a késmárki polgári iskola igazgatója, a nagy cseh költő egykori tanártársa megcáfolja Deml költőt — A körmöcbányai Katolikus Legényegye­sület jubileuma. Körmöcbányáról Írják: A körmöcbányai Katolikus Legényegyesület az elmúlt vasárnap ülte meg fényes ünnepsé­gek között fennállásának 40-ik évfordulóját. Jozif László c. kanonok-plébános, az egyesü­let elnöke fáradhatatlan vezérkarával együtt, ügybuzgó szeretettel gondoskodott róla, hogy az egyesület háza és kedves otthona a jubi­láns'ünnepségekre újjászülessék. Nagy költ­séggel restaurálták otthonukat és minden a legragyogóbb rendben várta az ünneplő kö­zönséget, melynek soraiban megjelent Blaiha Marián megyés püspök, Halkó Zoltán prelá- tus, püspöki helynök, a körmöcbányai pap­ság, a város polgármesterhelyettese, a vidéki egyesületek képviselői élükön Tost Barna kassai prelátus kanonokkal a Legényegyesü­letek Országos Szövetségének elnökével, Pa- lyó Mihály kassai kanonok és sok előkelő vendéi Zsúfolt ház nézte végig az ünnep előestéjén az egyesület műkedvelői által pompásan előadott színdarabokat. Mozsárlö­vések és ébresztőzene költötte fel a város ünneplő közönségét és a díszes felvonulás után a történelmi kincsekben gazdag vár­templomban fényes papi segédlettel megkez­dődött az ünnepi „Te Deum“, melyet Tost Barna prelátus celebrált, az ünnepi szónokla­tot a Szent Ferene-rend vizitátora mondotta klasszikus szavakkal világítva reá a Legény- egyesületek naovfontosságu hivatására. Az ünnepi közgyűlés beszámolóit érdekkel hall­gatta a nagyközönség és megragadta figyel­mét Praxner világi elnök szépen megszer­kesztett történelmi visszapillantása, melyben leszögezte, hogy Körmöcbányán 40 év előtt is magyar, német és szlovák nyelven játszottak színdarabokat az egyesület fiai és a legna­gyobb összhangban folyt a kulturmunka, most pedig csak szlovák és német nyelvű előadásokat engedélyeznek. Délben ünnepi lakoma volt, mely után vig hangulatban ma­radt együtt az ünneplő közönség. — A lévai főiskolások jétékonycélu hang­versenye. Léváról jelenti tudósítónk: Léva és vidéke főiskolai hallgatóinak önsegélyző egyesülete augusztus 23-án, szombat este a Sztránszky-szálló nagytermében műsoros es­télyt rendez. A műsor keretében Féder Re­zső, a kitűnő párkányi gordonkaművész is fellép, akit a pozsonyi rádióban való szerep­lése révén a közönség már kitünően ismer. Sikerült továbbá megnyerni Luccena Oszkár hegedűművészt,- a párisi Nagyopera első hangversenymesterét is szereplésre. Az es­tély iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. A műsort tánc követi. — Auíógázolás Pozsonyban. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: Ma délelőtt a Duna­esiccán a. járókelők az úttesten eszméletlenül dekvő emberre lettek figyelmesek. Az ismeret­len egyén több helyen vérzett és a lába el volt törve. Az előhívott mentők a kórházba szállí­tották. ahol az illető magáhoztért s közölte, hogy Meleiha Istvánnak hívják, Vár-ut 29. szám alatti háziban lakik, s előadta, hogy , a Duna- uceán egy autó gázolta el, az autóról azonban semmi közelebbi adatot sem tudott közölni. — Három turista halálos kirándulása a svájci gleccserekre. Páriából jelentik: Öt turista teg­nap kirándult a Grilla-gleocserre Chamonix mellett. Egyikük útközben lezuhant egy glecs- cserszakadékba és szörnyethalt. Kevéssel rá le­zuhant a másik s ugyancsak holtan terült el egy gleccserszakadék mélyén. A harmadik a két halálos baleset láttán vonakodott csak egyetlen lépést is tenni tovább s mielőtt élet- benmaradt két társa segítséget hozhatott volna, a szerencsétlen ember megfagyott. — Szabadtéri nyári kulturdéluitzn Léván. Lévai tudósítónk jelenti: A lévai kongregá­ció a piaristák kertjében, évszázados árnyas házak alatt kulturd élű tant rendezett, amely igen szépen sikerült. A szabadban felállított színpadon Reindl Mimi sikerült szavalata után Reindl Károly, Sass János lévai mun­kásköltő két szép költeményét mutatta be, a műkedvelő gárda pedig Csitl Károly Leány­csel című háromfelvonásos népszínművét ad­ta elő meleg sikerrel a munkászenekar köz­reműködésével. A főbb szerepekben Rácz Mariska, Bucsek Gyula, Lóderer Károly, Nyemec Ilona és Reindl Károly tűntek ki. „Dekora“ LATZXERáésUTsa Banská Bystrica j A közismert Stem és Knapp, bútorgyár szlovenszkói és ru- szinszkói föképviselete és lerakata. Berendez szállodákat, kávéházakat, szanatóriumokat, áruhá­zakat, stb. — Raktáron a legfinomabb kivitelű bálók, ebéd­lők, uriszobdk, amerikai konyhaberendezés, stb. — Saját tervezés és a megrendelő ízlése szerint tervezett bútorok készítését is vállaljuk — Előnyős fizetési feltételek — Orgonaavatás Garamszentgyörgyön. Lévai tudósítónk jelenti: A garamszentgyörgyi re­formátus egyház uj orgonáját Patay Károly bar- si esperes vasárnap avatta fel ünnepélyes ke­retek között. Az uj orgona, amely huszonöt- ezer koronába került, Csető Károly egyháztag liitíhüségének és áldozatkészségének a bizonyí­téka. xx Érzékeny és abnormális lábú Prága-lá- togatóknak. Prágai tartózkodása alatt min­denkinek módjában áll kényelmes és olcsó cipőt beszereznie. Bafa Vencel-téri „Szolgála­tok Házában" óriási választók van érzékeny Iáin és abnormális lábú vevők részére is. Ha nincs is pillanatnyilag cipőre szüksége, jöjjön és tekintse meg választékunkat. Meg-' mérjük lábát és oly cipőt ajánlunk önnek, mely lábának és hivatásának a legmegfele­lőbb. így módjában lesz bármikor, akár tele­fonon is megrendelni cipőjét. Prága, augusztus 19- Néhány nappal ezelőtt mi is foglalkoztunk azzal az afférral, amely egy morvaországi költőnek Brezináról irt em- keaései nyomán támadt. Jakub Deml ugyan­is azt irta a nemrégen elhunyt nagy cseh költőről, hogy megvetette, gyűlölte Szlovenszkói, a szlo­vákokat s a szlovák nyelvet. A szájába adott kijelentések valósággal fel­háborították a szlovák közvéleményt. Maradéktalanul senki sem adott hitelt Deml tolmácsolásának s most Rambousek kés­márki polgári iskolai igazgató, aki hosszú éveken keresztül tanártársa és jóbarátja volt Brezinának (Brezina tanár volt a jaromericei polgári iskolában), tárnadja meg Demlt s a Slovenslrá Politikához intézett levelében azt Írja, hogy Deml könyvére könyvben felel, de már most kijelentheti, hogy a Deml-könyv Berlin, augusztus IFI. Hamburg volt az első nagy város Németországban, amely rendőri szervezetét egy valóságos női osztállyal gyarapította. Tanácsos, kapitány, fogalllmazó, jegyző, sőt közrendőr is mind nő volt. Teljesen különálló osztály volt, a rendőri höl­gyeknek csak egyetlenegy férfiúval volt dol­guk, a rendőrség fejével, különben férfi kol­légáikkal nem kellett törődniük. Az összes bűnesetek, amelyekben gyermekekről, meg nőkről volt szó, a női osztály ügykörébe tar­toztak. Büszkék is voltak a hamburgiak mo­dern újításukra és női rendőrtanácsosuk még a Népszövetségben is előadást tartott egyszer kétségkívül nem mindennapos tapasztalata­iról. Géniben nagy elismeréssel is beszéltek Erkens rendőrtanácsosnő munkásságáról... Most egyszerre Hamburg városának szená­tusa eltörölte a női rendőrséget. Azaz a höl­gyek egy része magmarad ugyan egyelőre ál­lásában, de az ügyosztály élűére — egy rendőrtanácsost állítottak. Erkens asszony is működik ugyan, de önálló hatásköre megszűnt. Egyben elhatározta a szenátus, hogy lassan a női rendőrséget tel­jesen feloszlatja. Ez érdekes és sok tekintet­ben szenzációs elhatározás oka egy dráma, amefly néhány hét előtt az Északi-tenger egyik ismert fürdőhelyében játszódott le. Ott ugyanis holtan találták: Erkens asszony két közvetlen munkatársát, a hamburgi rend­őrség női osztályának két magas tisztviselő- nőjét, Dopfer és Fischer kapitánynőket. A két hölgy lefeküdt a tenger partjára és mérget ivott. Két napig úgy gondolták a fürdőxők, hogy a két barátnő kissé túlságosan sokat élvezi az üditő levegőt és a meleg napsugarakat. Mig a harmadik napon felfedezték a szörnyű va­lóságot. Időközben Hamburgban a két női rendőrt aggódva és telve rossz sejtésekkel keresték. Az öngyilkosok ugyan nem hagy­tak hátra leveleket, vagy holmi önvallomáso­kat, de bejelentették előzetesen tettüket a rendőr­főnöknek. Eltűnésük napján érkezet vissza szabadságá­ról főnökük, Erkens asszony. Nem várták be, amig hivatalát átveszi, hanem bekopogtattak a rendőrfőnöknél és kijelentették neki, hogy nem hajlandók többé Erkens asszonnyal együtt működni és inkább a halálba mennek, semhogy oly főnököt, akinek mi sem tetszik, aki csak kínozza őket parancsaival eltűrje­nek. A rendőrfő vigasztalta a kétségbeesett asszonyokat, hogy majd csak másként lesz és úgy vélte, hogy szavainak meg is volt a várt hatása. Csalódott, a két tisztviselőnő tényleg a halálba ment... Megindult a hajsza Erkens asszony ellen. A sajtóban, Hamburg város törvényhozásának mindkét házában és egész Németországban. A rendőrtanácsosnő fegyelmi vizsgálatot kért maga, ellen, de elutasították ama érthető megokolással, hogy a vádlók nincsenek többé életiben, nem Jaromerice vidékén talán még nagyobb fel­háborodást keltett, mint Szlovenszkón s mindenki hazugnak bélyegzi Demlt. Rambousek hosszabb ideig ismerte Brezinát, mint Deml, s mikor az államíordulat után Szlovenszkóra került, minden évben megláto­gatta híres barátját. Brezina minden alka­lommal érdeklődött a szlovenszkói állapotok iránt s nagy öröme volt — írja Rambousek — Szlovenszkó konszolidálásában. Soha sem élt Szlovenszkóval szemben oly°m kifejezésekkel, amilyeneket Deml ad szájá­ba, gyűlöletről szó sem lehet, ellenkezö- leg> Brezina igen szerette a szlovákokat Természetes, hogy kritikus szemmel nézte Szlovenszkói, csak úgy, mint a történelmi or­szágokat, de régen elmúltak az idők, — feje­zi be — Rambousek — „amikor azt hittük, hogy minden ami cseh, az szép". panaszkodhatnak és nem is védekezhetnek és nincs földi biró, aki velük szemben megálla­píthatná, hogy nem volt joguk öngyilkosság­gal befejezni földi pályafutásukat. Csak a komoly és bölcs szenátorok fogták fel más­ként a dolgot, ők véget vetettek Erkens asz- szony önálló hatáskörének. Kétszeresen tragikus ez az eset. azért is, mert Erkens asszony az öngyilkos tisztviselőnő­ket, mint régi ismerőseit és jó barátnőit vitte Frankfurtból Hamburgba. A hölgyek nyilván tisztelték és szerették egy­mást és kezdteben nagyszerűen ment is együttműködésük. A fordulat akkor követke­zett be, amikor Erkens asszony a saját be­vallása szerint a barátságos közeledés helyett elrendelte a hivatalos magatartást. ő maga tanácsos volt, a másik kettő csak kapitány. A kapitány köteles tisztelegni föl- lebbvalója előtt, köteles felelni annak kérdé­seire és a mi a fő, köteles minden kritika nélkül engedelmeskedni. A hölgyek — a ka­pitányok — úgy gondolták, hogy talán jobb lesz súrlódások elkerülésére az írásos eljá­rás, tehát papírra vetették jelentéseiket, ter­veiket, fontos előterjesztéseiket és vártak a feleletre. Az meg is jött, de telve kritikával, telve kifogásokkal. Semmi sem volt jó, amit a hölgyek ajánlottak, egész működésűk a ta­nácsosnő vélekedése szerint egyszerre csak hibákból állott. Egy férfi is tud, mint főnök, kiálhatatlan lenni, de sohasem fog annyi kel­lemetlenséget szerezni alárendeltjeinek, mint egy haragos nő. De végre is kitavaszodott, jött a nyár. Erkens asszony szabadságra ment és a két női kapitány végezte el a dolgát ki­tűnő szakértelemmel, sok szerencsével, az összes tényezők megelégedésére. Csoda-e, hogy a két nő nem bírt megbarátkozni a gondo­lattal, hogy Erkens asszony vissza fog térni, kiveszi kezeikből a hatalmat és ők újból csak alárendeltek lesznek és életüket meg fogja keseríteni a sok meg nem érdemelt gáncs, kegyetlen kritika és az apró bántó utasítások keresztülvitele? Ismét csak egy nő lehet annyira elkeseredve, hogy eldobja az életet magától kellemetlen főnöke miatt. A szörnyű elhatározás talán nem is volt nehéz, hiszen ketten voltak. Miután ki­itták a méregpoharat, átkarolták egymást. A világ egymás mellett lássa Erkens asszony áldozatait. Hamburg városának szenátusa nem kívánt a gyászos eset részleteivel foglalkozni, de nem is akar többé női. rendőrséget. Nem azért, mintha a bölcs testület valahogy ellen­sége volna a gyengébb nem egyen jogosult­ságának, hanem mert azt. a nézetet vallja, hogy , a nő, mint rendőr, vagy biró, — elhibázott dolog. A nőnek és talán nemcsak hamburgi megál­lapítás szerint, egy nagy ellensége van, — a nő maga. Az sem igazolt felfogás, hogy pél­dául a rendőri vizsgálat során a női vádlottak, vagy tanuk szívesebben tesznek vallomást a női tisztviselők előtt, vagy hogy nagyobb bi­zalommal viseltetnek irányukban és arról sem tudnak a hamburgi krónikák, hogy a női rendőrök több sikerrel feleltek volna meg fel­adatuknak, mint a férfiak. Sőt ellenkezőleg..* a nő — bocsánat a szóért — fél a nőtől, aki életében a sorsot próbálja játszani. A nő szívesebben látja magával szemben a talán keményebb férfit, mert gyanakszik a hatalmasabb nőre, aki bi­zalmat vár tőle. Német földön látni ugyan az esküdtbirák között nőket is, de azok rendsze­rint tisztes matrónák, akik előtt meg nem ha­jolni sértés volna. De már sem férfi, sem nő nem óhajt női állam- ü^vészeket, mert a nő, akinek egyszer hi­vatalból feladata kérlelhetetlennek lenni, tuWtesz a bűn elitélésében minden férfin. Mint védő azonban a nő valóban megfelelhet az ideálnak, mert ki tudna több és nagyobb ékesszólással a vádlott érdekében küzdeni, mint a nő, ha már egyszer hisz védence ár­tatlanságában? Párisban a szenzációs bűnesetekhez már ke­resik a női védőket Mindenfelé azonban, ahol a legtökéletesebb pártatlanság az első erény, a férfi a született vezető, fajdalom, még nem azért, mintha pár­tatlanságáról már eleve is meg volna győ­ződve a világ, hanem, mert rendszerint meg­bízhatóbb, közelebb jut a magasabb ideálhoz és sohasem tévedhet annyira, mint a nő. A nők küzdhetnek a fórumon, felemelkedhet­nek a legmagasabb méltóságokba, elsők lehet­nek a hivatalokban, a katedrán, tudós felfe­dezések fűződhetnek nevükhöz, de csak ritkán lesznek hivatott vezetők, irá­nyítók ott, ahol! az emberi sorsot a földi igazságszolgáltatás nevében formálják. Félreértések elkerülésére leszögezzük, hogy mindezt egyelőre csak Hamburgban állapí­tották meg. Lehetséges, sőt valószínű is, hisz nagy' a világ, hogy sokfelé másként fest az igazság... — Lépfenében betegedett meg egy őrsuj- falusi asszony. Komáromi tudósitónk jelenti: Herdics Jánosné harmincihatóves őrsujfalusi asszony a napokban betegként jelentkezett a komáromi kórházban, ahol megállapították róla, hogy lépíenés fertőzés érte. A csendőr­ség megindította a nyomozást annak kiderí­tésére, hogy az asszony hol juthatott lépfe- nés húshoz s egyáltalán előfordult-e a közr ségben lépíenés megbetegedés. Kiderült, hogy Herdics Jánosnak egyáltalában nincs tehene s a faluban sincs beteg szarvasmarha. Végül is kiderítették, hogy honnan a fertő­zés. Az asszony férje kefekötő s udvarán ren­geteg állati szőr van felhalmozva. Herdicsné valószínűleg egy lépfenében elhullott állat szőrével fertőzte meg magát munka közben. — Lábát amputálták egy szerencsétlenül járt komáromi szállítónak. Komáromi tudó­sítónk jelenti: Neuwirth Miksa komáromi szállító a napokban motorkerékpáron Zsar- nócára igyekezett üzleti ügyben. Rudnabánya mellett egy veszedelmes kanyarban gépébe belerohant egy morvaországi földbirtokos autója. Neuwirth motorkerékpárja felborult s Neuwirth oly súlyos lábtörést szenvedett, hogy a lévai kórházban, ahová beszállították, lábát térden felül kellett amputálnL Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép a má­sik rút, a szép Mary krémet használt, arcáról minden ki­ütés, májfolt, szeplő eltűnt, arca fiatalos üde lett. ön s használjon Mary krémet, Mary-pudert, Mary-szap- pant... Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője: Dr. Lad. Pollák, lekárnik v PieSfanoch. — Gyújtogatás okozta az ispácaá sorozatos tüzeseteket. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Ispácán az elmúlt napokban egymást követ­ték a tüzesetek s mindannyiszor éjszaka ke­letkeztek. Nyilvánvaló volt, hogy rendszeres gyújtogatás folyik s a csendőrség már nyo­mában is van a tetteseknek. — Egy csekk titokzatos utjai. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Érdekes csekk- csalásra derített fényt a pozsonyi államrend­őrség bűnügyi osztálya. Még ez év elején a Schwartz testvérek nagyszombati cég a nagy­szombati gőzmalomnak egy 14.142 korona ér­tékű csekket adott át, mely a pozsonyi Ipar­bankra szólt. A csekk február 26-én a gőzma­lom irodájából eltűnt s azzal február 17-én jelentkezett az Iparbanknál egy ismeretlen nő, aki Anna Nemankova néven a csekket beváltotta s a pénzt felvette. A rendőrség ekkor nyomozni kezdett a nagyszombati gőz­malom jelentése alapján ebben a rejtélyes ügyiben. Tegnap megállapították, hogy az Iparbank pénztáránál a csekket a Schwartz testvérek egyik női alkalmazottja, Hickwald kisasszony mutatta be és ő vette fel Neman­kova néven a pénzt. Hickwald kisasszony azt vallotta, hogy Schwartz Jakab beszélte rá, hogy a csekket váltsa be. Schwartz Jakab ezt azonban tagadja, illetőleg azt állítja, hogy a leány egy Balog nevezetű alkalmazottjának rábeszélésére ment a csekkel a bankba. Köz­ben Schwartz Jakab a nagyszombati gőzma­lomnak a 14.142 koronát készpénzben megfi­zette s erre a gőzmalom a bűnvádi feljelen­tést visszavonta. Tovább is homályos marad, hogy a csekk miként került a gőzmalom iro­dájából Schwartzíhoz, illetőleg Hickwald kis­asszonyhoz. flzasszony, mini rendőr Miért mondott csődöt Hamburgban az első német női rendőrség ? Az Északi-tengeri kettős kapitányöngyilkosság pontot tett a női rendőrség önállósága mögé — A nők nem tudnak igaz­ságot osztani, csak verekedni az igazságért

Next

/
Thumbnails
Contents