Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-18 / 186. (2703.) szám
<Pj&iXxAí-i v kA&iLMl-HiULkAú 1931 augusztus 18, nedd. JU A Szent István-nap megünneplésének kérdése Komoly katolikus papi helyről kaptuk a* alábbi tájékoztató közleményt: 1. A S- R. kongregatio 1923. jaiüus 6-án Stri- gonien döntvényében az esztergomi főegyházr megyének apostoli adminisztrátor által kormányzott részére vonatkozólag kimondotta, hogy „Festum S. Fundatoris Archi Dioece- eis", azaz a főegykázmegye sz. alapitójának ünnepe megtartandó. Ez a rendelet tehát a nagyszombati apóst adminisztratura plébánosaira kötelező. Igaz, hogy Oswald Riohárd, érseki vikárius 1919 augusztus 4-én 3385. sz. a. kiadott körlevelében Sz. István napjának megünneplését megtiltotta, de a) ily rendelet kiadására neki, mint érseki vikáriusnak joga nem volt; b)' a S. R. kongr. fenti döntése folytán a vikariális rendelet amúgy is érvényét vesztette. 2. Mikép védekezzék a papság, iha Sz. István napjának megünneplése miatt eljárást indítanak ellene? , Amint vannak állami ünnepek, pl. május 1, okt. 28. stb., amelyekbe az egyháznak semmi beleszólása nincs, úgy vannak egyházi ünnepek, amelyekbe viszont az államnak nincs beleszólása. (Hisz az egyházi ünnepek nem ütköznek állami érdekekbe.) A S. R. k. fenti döntése értelmében Sz. István napja egyházi ünnep, annak megtartása tehát az egyház belügye. Egyházi tilalom nincs rá, sőt megtartására egyházi rendelet kötelez. Az esztergomi főegyházmegye itteni papsága tehát ezen rndelet értelmében Sz. István királynak mint az esztergomi érseki egyházmegye ala- ~~ pitójának ünnepét megölni tartozik a templomban ezért őt senki meg nem büntetheti. Hasonlókép a hiveket nem lehet megakadályozni abban, hogy a szentmisén köznapon részt ne vegyenek. Ha valaki a plébániára jön és aug. 20-ára nagy misét kivan, a plebá- ^ nos azt elvégezni tartozik. Ha pedig ezt maga a hivő nép kívánja, — amiről azzal tesz tanúságot, hogy a misén megjelenik — a plébánosnak annyival inkább kötelessége, hogy a kívánságnak eleget tegyen. A nagyszombati apóst, adminisztrátor a S. R. k. fentidézett döntéséről annak idején úgy nyilatkozott, hegy az csak „elvi döntés“, a praktikus döntést a püspöki kar már előbb, a direktórium jóváhagyásával hozta meg. Erre g, a következő választ adhatjuk: . ^ 1. Lex portorior derogat priori. Róma elvi ‘ álláspontján nem változtat még akkor #em, ha annak gyakorlati alkalmazásáról van sző- Mikor a püspöki kar az egyházi naptárt Rómába felteresztette, Sz. István királynál kétségkívül kifeledte megemlíteni azt, hogy ő az esztergomi érseki megye alapítója, azért a S. R. k. a direktóriumot jóváhagyta. Később meggyőződést szerzett arról, hogy Sz. István „Fundator Adiveceris", erre azután meghozta a fentidézett döntést. 2. Miután a S. K. 1923 jul. 6. döntése spe- cialiteT az esztergomi főegyházmegye ideszakadt részére vonatkozik, kétségtelen, hogy az nem csupán elvi, hanem praktikus döntés is. Minthogy pedig a S. R. k. ezen azóta nem változtatott: világos, hogy az utóbbi érvényes. Újabban azt a vádat emelik, hogy „ünnepi istentiszteletet" tartunk, azaz Sz. István nap ját pro foro extemo is ünnepeljük. Ez ellen nyugodtan tiltakozhatunk, minthogy e napon kötelező munkaszünet nincs, a szentmise hallgatása sem kötelező. Ha a hívek ennek dacára a munkától tartózkodnak és a temip lomba mennek, ez más lapra tartozik, ettől őket senki el nem tilthatja. Az „ünnepi istentisztelet" fogalmához tartozónak tekintik azt, hogy az ünnepi nagymisét 9 vagy 10 órakor tartják szentbeszéddel. Ha tehát a Sz. Istvánnapi nagymisét pl. 8 órakor és szentbeszéd nélkül tartjuk, ez a vád önmagától elesik. A háromszori harangozást is szőváteszik. Ámde a harangozást bárki bármikor megrendelheti, akár az egész mise alatt harangoz- tathat. Ebbe senki bele nem avatkozhatik. A fentieket röviden összefoglalva: semmiféle tételes egyházi törvény nem tiltja, hogy a plébános bármely köznapon énekes misét .ne tarthasson. Ezzel szemben a S. R. k. egyenesen elrendeli, hogy az egyházmegye szent alapítójának napját meg kell ünnepelni. Ha pl. kis sz. Terézt vagy sz. Antalt stb. énekes misével megünnepelhetik a hívek, éppoly, sőt több joggal lehet Sz. István napján énekes misét végezni, miután az esztergomi ér- o sekség alapítójának ünnepéről van sző. Nem akar három napig Budapesten ingyen tartózkodni? Fejtse meg a lapunk vasárnapi számaiban megjelent keresztrejtvényeket « három napig ingyen tartózkodhattk Budapesten. Az ínség — számokban Egyedül a párkányi járásban 31 milliót vesztettek a gazdák a múlt évvel szemben 433 ezer métermázsa helyett ezidén csak 115 ezret arattak — Az országos keresztényszocialista párt fölhívása az erők összefogására Párkány, augusztus 17. (Saját tudósítónktól.) Ma már számadatokkal alátámasztva van módunkban a párkányi járás helyzetét a maga valóságában föltárni. Az óriási ínség nem csupán a mezőgazdaságot sújtotta, hanem ennek hatását az ipar és kereskedelem is érzi. A párkányi járás összterülete 111.234 kh, mely a kővetkezőképpen oszlik meg: Szántó 75.602 kh Kert 1.058 „ Szőlő 4.277 „ Kaszáló 4.790 „ Erdő 11.385 „ Legelő 6.172 „ Nádas 165 „ Terméketlen 7.476 „ A 75.602 kh a következőképpen tagozódik: Búzával vetett terület 22.680 kh Rozzsal vetett terület 6.048 „ Árpával vetett terület 15.120 „ Tengerivel vetett terület 12.852 „ Répa, burgonyával vetett terület 7.560 „ Takarmánnyal vetett terület 11.340 ,, 75.602 Mi A mai helyzet komolyságát kirívóan igazolja a következő kimutatás: 1930. évi termés búza á 9 q, ossz. 204.125 1930. évi termés rozs á 10 q, ossz. 63.505 1930. évi termés árpa á 11 q, ossz. 166.324 q 433.955 1931. évi termés búza á 2.5 q, össz. 56.701.50 1931. évi termés rozs á 2.25 q, össz. 13.608.36 1931. évi termés árpa á 3 q, össz. 45.361.20 q 115.671.06 összérték (az átlagos árak: búza á 120 K, rozs i 85 K, árpa A 110 K): 193Ó-ban: 46,191.714.80 K. összérték (a párkányi piaci árak szerint: búza á 125 K, rozs á 130 K, árpa á 123 K): 1931-ben: 14,636.201.90 K. Az 1930. évi összértékkel! szemben a veszteség 31,555.512.90 K. 1930. évben a főúti területek learatásához szükség volt kb. 5500- pár aratóra, akiknek összkeresete 43.395.55 q vegyes gabonát tett ki, vagyis páronként 8 q-t, ezzel szemben 1931. évben az 5500 pár arató keresett 11.567.11 q vegyes gabonát, vagyis páronként’2.10 q-t. Az 1921. évi népszámlálás adatai szerint a párkányi járás területén találtatott 48.345 lélek: a múlt évi népszámlálási adatok még nem kerültek nyilvánosságra, igy tehát kb. 3 százalékos szaporulattal együtt a járás lélekszámú 49.796. Az 1930. évi termésből egy lélekre esett 8.6 q vegyes gabona, amelynek értéke 840 K, mig 1931. évidén egy lélekre esik az össztermésből 2.35 q vegyes gabona, melynek összértéke 296.10 K. A fönti átlagiszámadatok mellett a helyzet megvilágítására álljon itt egy kisgazda esete: A kisgazda összbirtoka 2-6 magyar hold, vetőterülete s a termésmennyiség a következő: Búza 7. m. hold, össztermés 1568 kg. Árpa 5.75 m. hold, össztermés 915 „ Rozs 1.5 m. hold, össztermés 540 „ A termésből kiadott: búza 157 kg.-t arató- és 94 kg.-t cséplőgéprészTe; árpa 92 kg.-t aratóén 55 kg.-t géprészre; rozs 54 kg.t arató és 35 kg.-t géprészre. Ugyanennek a kisgazdának természetben még a következő kiadásai voltak: tekintettel az aratómunkások súlyos helyzetére és még kevesebb keresményére, tisztán emberiességből adott az aratómunkásoknak 50 kg. búzát, ezenkívül vetőmagszükségletre kell 640 kg., egyházi járandóságra 39 kg., kovácsjárandóságra 40 kg. s pásztorok járandóságára 35 kg., összesen tehát természetben kiadott 1055 kg. búzát, igy tehát marad neki még 513 kg. búza, a rozsvetőmag levonása után 460 kg. rozsa, amelyből fedeznie kell a család eltartását, illetőleg kenyér- szükségletét, az állami és egyéb közadókat. Az árpa termése, mint ilyen, számba nem jöhet, mórt gazdálkodásának folytonosságát biztosítandó, árpa termését kénytelen takarmányozási | célokra fölhasználni Ehhez járul még, hogy az állatárak katasztrofális esést mutatnak: 1930 augusztusában egy pár 7—8 hetes malac ára 160 K volt, ezzel szemben az 1931 augusztus 10-i zselizi vásáron egy pár 7—8 hetes malac 30 K-ért cserélt gazdát. A helyzet ugyanilyen súlyos, ha nem súlyosabb, a földmunkásokra is. Ezeknek úgyszólván már csak napokra van foeté-vő falatjuk. A párkányi járás példája természetesen csak egy a sok közül. A Csallóköztől kezdve keletig a helyzet majdnem mindenütt ugyanilyen szimp- tómákat mutat. Ezzel szemben a gazdatársadalom, amely a köztársaság fönnállása óta rendszeresen fizetett adót és minden kötelezettségének az állammal szemben eleget tett, elvárhatná, hogy ilyen baj esetén az illetékes kormány- tényezők az ínségesek segítségére siessenek, amig nem késő.-Asszonyok, -------ha szaggató fejfájásuk van, biztosan segítenek a Kérdezze meg orvosát. Minden gyógyszertárban kapható Csak az ismert eredeti csomagolásban vegye —■ -jffckytehJCuduő „Mindnyájunknak össze kell fogni r Pozsony, augusztus 17. Az országos keresztényszocialista párt központja a következő felhívást bocsátotta ki a párt tagjaihoz és szervezeteihez: Napról-napra aggasztóbbá válik gazdasági helyzetünk. Különösen a magyarlakta vidékeken máT most kopogtat a nyomor. A kormány segítsége egyre késik. Csak Ígéreteket hallottunk, eddig tetteket nem látunk. De nem szabad csüggednünk. Nem szabad ölbe tennünk kezünket, vagy a másik végletbe esnünk és a gyűlölet fegyverével megbontani sorainkat. Mindenki azon a helyen, amelyre a sors vagy híveink bizalma helyezte, tegye meg kötelességét. Törvényhozóink és tartománygyülési képviselőink már eddig is megtettek mindéin lehető lépést minden fórumnál és ezentúl is el fognak járni, hogy a segítséget kieszközöljék. Pártunk központja és titkárságai állandó érintkezésiben vannak^ az illetékes hatóságokkal és állandóan gyűjtik a panaszokat és a nyomorra vonatkozó adatokat, hogy azok felhasználásával is előmozdítsák a hatósági intézkedéseket. Tanácsot, útbaigazítást tekintet nélkül a pártállására keresztény szeretettel és megértéssel adunk mindenkinek, aki hozzánk, körzeti titkárainkhoz vagy egyéb szerveinkhez fordul. De mindez nem elég! Akiket legközelebb érintenek az elemi csapások és a nyomor következményei, azok is mozduljanak meg és kiáltsák bele a még sok helyütt süket fülekbe: Itt a baj a küszöbön! Közeledik a tél, már most nincs kenyerünk! Segítsetek, de sürgősen! Több szervezetünk már példaadóan tette meg ezt. Egybegyűltek, határozatot hoztak, összeírták a segítség módjait, küldöttséget szerveztek. így kell eljárni mindenütt, mert a néma gyermeknek anyja sem érti meg szavát. Ha hallgatunk, úgy — elveszünk. A községi és járási képviselőtestületekben lévő hiveinkhez szól elsősorban szavunk, ök vannak hivatva arra, hogy községenként és járásonként megindítsák az ínség leküzdésére és enyhítésére irányuló mozgalmat. Ebben a működésűkben a következő teendőket ajánljuk f igy elmeikbe: 1. Tegyenek meg mindent, hogy községenként és járásonként inségbizottság létesüljön, amelyben a mi embereink is megfelelő képviseletet kapnak. 2. Tájékoztassák a hatóságot állandóan a nyomorról és arról, hogy a segítség késedelme vagy elmaradása mily következményekkel fog járni. 3. Különös figyelmet fordítsanak a munkanélkülieknek és hajléktalan oknak felkarolására. 4. Követeljék és sürgessék közmunkák végzését (útépítés, u (javítás, építkezések, csatornázás stb.) és ellenőrizzék, hogy azokban az itteni munkanélküliek jussanak munkához. 5., A tél idejére állítsanak fel a község és járás hozzájárulásával éis a magán jótékonyság igénybevételével népkonyhákat, leves- esztókat. melegedőket. A lehetőség szerint szervezzenek felruházást és tüzelő, fakiosztó akciót is. 6. Mindazokat a vállalkozókat, vállalatokat, gazdákat, iparosokat és munkaadókat, akik előtt nem közömbös a magyar és egyáltalában az őslakos munkás sorsa, arra kérjék, hogy a már alkalmazott munkásokat a lehetőség szerint el ne bocsássák, ha pedig újakat fogadnak fel, azt a mi szerveink utján tegyék meg. 7. Adóügyekben vegye mindenki igénybe a megengedett jogorvoslatokat, akit pedig elemi kár (aszály, jégverés, árvíz, bogár- és légykár stb.) ért, kérje a neki járó adómoratóriumot, vagy adókedvezményt. Titkáraink ezekben mindenkinek rendelkezésére állanak. 8. Kérje ugyancsak mindenki, akit elemi kár ért, hogy kárát megtérítsék, hogy ka- mafsegélyt és ingyen vetőmagot kapjon. 9. A községi és járási kéipviséleti tagok járjanak mindezekben kezére a kárvallottaknak és maguk is szorgalmazzák, hogy a községi körjegyzőségeken, valamint járási hivatalokban a szükséges hivatalom nyomtatványok és űrlapok rendelkezésre álljanak. 10. Kísérje figyelemmel minden szerve®e- tiink a különböző mozgalmaikat és ami másutt beválik, annak megvalósítását mozdítsa elő saját vidékén is. A bajok okait most nem akarjuk kutatni, csak rámutatunk arra, hogyha évek ófa nem papírkosárba dobták volna pártunk törvényhozóinak és vezető tényezőinek különböző javaslatait, úgy a mostani nehézségekkel is játszva megküzdh ettek volna. Nem igy történt. De mert nem igy történt, nem szabad tűrnünk, hogy a káros következményekért mi szenvedjünk és elpusztuljunk. A keresztény alap, amelyen állunk, nem jelenti a csüggeteg lemondást és mindenbe való beletörődést. Fogjunk össze és egyesült erővel küzdjük le a nehézségeket, hogy népünket megsegítsük és megmentsük a pusztulástól. Egy mindenkiért, mindnyájan egyért! Pozsony, 1931 augusztus havában. Az országos keresztényszocialista párt központja. A jövőben a póttartalékosok csak április közepén rukkolnak Prága, augusztus 17. A nemzetvédelmi minisztérium hivatalos közlönyének legutóbbi száma hozza azt a rendeletet, hogy a póttartalékosság kedvezményét elnyerő személyek a jőben nem október elsején, hanem a következő év április 15-én, illetve ha ez a nap vasárnap vagy ünnep, úgy a rákövetkező hétköznapon kötelesek bevonulni. A rendeletet azért adták ki, mert az október elején bevonuló póttartalékosok kiképzése a rendelkezésre álló rövid idő miatt, amelyet még az őszi rossz időjárás is megrövidített, hiányosnak bizonyult s katonai szakértők nézete szerint, a tavaszi idő sokkal alkalmasabb a kiképzésre. Szerény nézetünk szerint a minisztériumnak nem lett volna szabad elfelejtenie, hogy a póttartalékosság kedvezményét csak aiok kapják meg, akik igazolni tudják, hogy a mezőgazdasági vagy ipari üzemük léte veszélyben volna, ha tizennyolc hónapot szolgálnának. \z ilyen személyekre a tavaszi hónapokban pedig igen nagy szükség van. éppen azokból az okokból, amelyek miatt nekik a kedvezmény megadatott s igy a legújabb rendelet logikusnak éppen nem mondható.
