Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-02 / 174. (2691.) szám
1981 augusztus 2, vasárnap. 5 •PRKGAlMAfi^ARHIRLSB A GRÁF ZEPPELIN | öt óra alatt nagyobb tudományos eredményeket I ért el, mint sarki expedíciók évtizedek alatt | Az arhiihíss világ sok problémába oldódott meg a Zepp expedíciójával | Tragédiák és emberi szenvedések a leket* halál birodalmában Prága, augusztus 1. A Zeppelin újból nyugodtan pihen a friedrichshafeni hangárban, megérdemli a pihenést és igaza van a léghajó nagyszerű parancsnokának, Eckener doktornak, hogy a világkörüli utazás mellett ez volt a Zeppelin legmagyo'bbszerü teljesítménye. Zeppelin grófinak, akit kinevettek, kigunyoltak majd megcsodáltak és most kegyelettel emlegetik a nevét, nagy álma teljesedőben van. A merev rendezem léghajó, a tömegszáW- tásnak eszköze, legyőzte az arktikus vidék rettegett veszedelmeit is, amelyek két évvel ezelőtt olyan rettenetes módon semmisítették meg a félmerev rendszerű Itáliát. Nagy eseményhez érkeztünk a Zeppelin sarki utjának sikerével a légi közlekedés történetében. Első ízben történt meg, hogy tőmegszállitásra is alkalmas, merev rendszerű léghajó áthaladt az északi sarkkörön és minden baj, minden megrázkódtatás nélkül pompás kondícióban, rekordidő alatt szelte át a fehér halál birodalmának aeronautikai szempontból olyan kevéssé ismert légrétegeit. Közlekedés a Sarkon át A Zeppelin sikere tehát a légi közlekedés szempontjából korszakalkotó fontosságú. A léghajó legyőzte a repülőgépet, legyőzte a sarki vidék egyéb közlekedési eszközeit is. Gyors és biztos. Kényelmes és veszélytelen, fis Eckener doktornak igaza van, amikor kijelentette, hogy ezentúl nászutas párok, ha éppen érdekli őket, hogy szerelmi fellángolásukat a sarki ég hideg levegőjével hütsék le, Velence helyett akár a sark vidéket is választhatják nászutazási célnak. Egészen bizonyosan küszöbön áll az idő, amikor a week- end kirádulásokba a fehér halál birodalma is bekapcsolódik. Nézzük először a kérdés közlekedési oldalit Nemcsak a turisztika szempontúból van nagy jelentősége a Zeppelin sikerének. Ennél fontosabb az a körülmény, hogy a Sarkvidékem át való ut rendkívül nagy mértékben megrövidíti a légi közlekedés útvonalait. Hogy szemléltető példát mondjunk, a világkörüli utón nyolc nap alatt száguldottá be a Zeppelin a Friedrichshafen és Tokio közötti immenzus távolságot az öreg Eurázia testén keresztül. Ha a sarkon át választja az útirányt, úgy ez a távolság nem is kétszer huszonnégy órán belül legyőzhető. Tokióból Berlinbe két nap alatt, elképzelhetetlen volt ez még egy-két évvel ezelőtt is, most már érzékelhető valóság. A földgömb újból összelapult néhány ezer kilométerrel. A tudomány eredményei Eckenert — saját szavai szerint — elsősorban mint léghajóst és mint üzletembert érdekelte a sarki utazás, de nem kevésbé kiváncsi a világ azokra az eredményekre, amelyeket a tudomány várhat a Zepp utjától. Szinte halljuk a csodálkozó kérdést, ugyan, ugyan, hát hogyan lehet korszakot alkotó tudományos eredményeket várni egy olyan úttól, amely nem is tartott huszonnégy óráig. Az — Leendő anyáknak kellő figyelmet kell for- ditaniok arra, hogy bél működésük rendben legyen, ez pedig a természete? „Ferenc József*4 keserüviz használata által érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi „Ferenc József** vizet, mert könnyen bevehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. A „Ferenc József,, keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban é? füszerüzletek- ben kapható. ilyen kérdésekre egyszerűen azt válaszolhatnék, hogy Piccard is csak néhány óráig tartózkodott a sztratoszférában, mégis e rövid néhány óra alatt több ismeretet szerzett a tudomány részére a kozmikus sugárzás lényegéről, mint évtizedek hangyaszorgalmú munkája. De közvetlenül megfelel a kérdésre az expedíció tudományos részének vezetője, az orosz Samojlovics professzor, a sarkvidék egyik legkiválóbb ismerője is, aki nem esik túlzásba, nem fuj fel eredményeket, csak egyszerűen azt mondja, hogy a léghajón végzett néhány órai megfigyelő munka nagyobb eredményeket hozott, mint aminöket a föld felszínén dolgozó expedíció k ét-három éves munkája hozhatott volna. És ne felejtsük el a tudományos munka Ívéit fajtája közti különbségeket. A Zeppelin magasan száll és igy a tudós széles területeket , tekinthet át, olyan földeket, tengereket, szorosokat, utakat foghat össze egy pillantással, amelyek idáig áthatolhatniunok voltak. Ismeretlen területek kartográfiái képe válik egyszerre világossá, földségek, szigetek kontúrjai honit a koznak ki teljes egészükben és a •tudós rendelkezésére állanak a pompás műszerek. A földrajzi és kartográfiái, térképezési munka szempontjából tehát elvitathatatlan a magasból végzett kutaitás előnye. Hogy pedig a meteorológiai viszonyokat a vertikális irányban kutató és igy különböző rétegeket átfogó kutató behatóbban 'tanulmányozhatja, miint a síkon mozgó és a föld felszintén felállított állomásokra utalt tudós, az ás első pillanatban természet szerűnek tűnik fel. A gyakorlati oldat Most már csak az a kérdése a laikusnak, hogy milyen gyakorlati értéke van a Zepp ilyetén kutató miunkjának? Erre általánosságban is meg lehet adni a feleletet. A tuKösxvény, csuiban szenvedőknek, nincs gazdasági válság mert 5TUBNIANSXE TEPUCE SiubnyafUrdön a 4-hcti gyógyítás vagy üdülés Csak KÉ 1.600. I Ebben az úrban bennt logiattatik módén b. szállókban való akás, elsőrendű étkeiéi (4szer naponta), borravalók, kiszolgáláséi járó dijak, világítás, kurtáin, gyógy vág- S strandfürdő •‘aszná*ata ■]' Visszautazásnál 50% kedvezmény. Bővebb felvilágosítást és prospektust kü < i Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice Szlovenszkó. a dós sohasem a gyakorlati eredményekkel törődik, ő az elméletért dolgozik, azért fáradozik, a gyakorlati felhasználás későbbi idők feladata, de meg nem valósítható a fáradságos pionirmunka nélkül. De a gyakorlati célok terén is nagyjelentőségű egy ilyen sarki expedíció. Rámutatunk elsősorban az aeronautika problémáira, amelyek a sarki légrétegek meteorológiai viszonyaival vannak közvetlen összefüggésben. Azután a gyakorlati meteorológiának sok olyan felderítetlen kérdése van, amelyek mind a sarki atmoszférikus viszonyokhoz kapcsolódnak. Ott vannak a mágnesesség nagy problémái, a föld mágneses sarkának rejtélyes vándorlása, a mágneses délköröknek eltolódása, amelyeknek ismerete mind szükséges ahhoz, hogy úgy a légi, mint a tengeri hajózás biztosabbá váljék a sarki vidéken, szükséges a pontos sarki komp assz elkészítéséhez. Ott vannak az elektromosság problémái is, az északi fény tüneményének precíz megismerése, annak összekapcsolása a föld Jégrétegének elektromos viszonyaival, a rádió problémái, annak a felderítése, miért vannak a sarki területen vákuumok, a hallgatás völgyei, amelyekben megszakad a külvilággal minden kapcsolat. A Zeppelin órák hosszat szintén elszakadt a világtól és ahogy most megtudjuk, az ő felvevő állomása tisztán hallotta Tokiót és Berlint, de leadó állomását senki nem tudta fogni. Ott vannak a geográfia és kartográfia problémái is. Mind izgató nagy kérdései az arktikus tudománynak. Szamojlovics professzor most dolgozza fel a Zeppelin utjának tudományos eredményeit és ez a publikáció csak nyolc nap múlva jelenik meg a sajtóban. Most közreadott nyilatkozata csak nagy vonásokban ismerteti az ....................................... nk éső Irta: CSBTHÓ KÖLMÓN Bodnárnak csinos háza volt az Apácák uccuján és egy jól menő a szt alos -műhelye a ház végében^ ahol négy legénnyel dolgozott. A házat is, a műhelyt áis az apjától örökölte, valamint egy szép, nagy szőlőt is a Kálvária mellett. Amint látható, Bodnár nem volt szegény ember s minthogy még nő télén volt, mikor mindezt örökölte, nem 'lehet csodálni, ha a leányos anyák figyelme féllé- fordult De csak az anyáké, mert a leányok csodálat ősképpen hallani se akarták Bodnárról. Ha a ineve szobakerűlt, elifintoriltottáfk az orrukat, vagy összenevettek egymással, ami egészen ostoba dolog volt, mert igaz ugyan, hogy Bodnár nem volt se szép ember, se okos ember, de hát részint nem az okosságával kereste a kenyerét, a szépségével mégkevésbé, részint pedig köztudomású, hogy a leányok nem mindig a legokosabb emberekbe szoktak balé szer élni, ami pedig a szépséget illeti, arra a példabeszéd is azt mondja, hogy a férfinak csak egy fokkal kell csinosabbnak lenni az ördögnél. Hogy mi nem tetszett hát .rajta a leányoknak, azt bajos lenne megállapítani. Ilyesmivel úgysem lehet elkészülni soha, még any- nyira sem, hogy az ember azt kisüsse, hogy valaminek a hiánya volté az ok, vagy az, hogy volt benne valami, ami ellenszenvessé, vagy, ami még rosszabb, nevetségessé tette? Elég az hozzá, hogy a leányok hallani se akartak róla, mint vőlegényjelöltiről, megszökdiöstek előle, hia táncra kérte őket, alig feleltek neki, ha szólt hozzájuk és ia hátamiögötlF figurát csináltak belőle. Annyira általános volt veleszemben ez a viselkedés, hogy Bodnár fenn se akadhatott rajta, mert logikusain azt következtet le, hogy a leányok „‘ilyenek“ és az, ahogy vele bánnak, a 'társadul mi. érintkezés általános formálja.. Az erdő vadja is szökik a vadász elől, mégse futott eszébe még egy vadásznak sem, hogy azt higyije, hogy ő nem szimpatikus az őznek, vagy a szarvasnak, hanem egyszerűen aíbban nyugodott meg mind, hogy az őz is, ta szarvas is félénk. Addig, amíg Bodnárnak élt az apja és ő miaga is ott dolgozott az öregnek a műhelyében, ez fel se igen tűnhetett senkinek, mert addig úgysem volt sző róla, hogy meg- házasodjék. ő maga se gondolt rá, sőt azután se neki jutott eszébe, hanem az édesanyjának, akt egy szép majpon, vagy egy félévvel az apja halála után, azt mondta: — Nagyon szaggatja már a kíöszvény a csontomat. Nem igen bírom én már ezt a nagy strapáit, hogy én főzzek rád is, meg a •legényeikre is! Ideje volna, hogy megháza- sodíj! Jőjjlön fiatalabb asszony a házhoz, vegye le rólam ezt a gondot, én meg meghúzom magam a hátsó szobában, élj áragat ok a templomba és ringatni fogom az unokáimat, amíg a jó Isten el nem szólít és megint Viszontláthatom az én jó uramat, a te édesapádat. Bodnár megvakulta a fülle tövét: — Igen, igen — szólott. — De hát kit ve. gyek el? Nem igen ismerek senki olyat.,. Az öregasszony készen volt a kérdésre, mert rögtön rávágta: — Hát itt van mindjárt a szomszéd kie- lyány! Vedd el azt! Bodnárnak kiderült a képe. Balról Káposztás Mihályék voltak a tőszoimszédjaik, akiknek volt egy csinos leányuk, Juci. Helyre, gömbölyű, .mosolygós teremtés volt, akin már megakadt egypárszor a szeme, mert a műhely ablakból át lehetett látni a kerítésen és Juci sokat ser tepertőit az udvaron. — A szomszéd kislyányt? — ismételte. — ‘Azt gondolja édesanyám? — Azt hált! Derekabb, dolgosabb, csendesebb. rendesebb, feleségnek valóbb lyányt úgyse találsz, ha az egész várost bejárod se! Minek keresgélnél hát messzebb, mikor ez itt van a szomszédban. — Hm? — tűnődött Bo|duár, de látszott rajta, hogy tetszik néki a dolog, mert a képe kigömbölyödött. — Aztán hogy kék eh hez hozzáfogni? — Hát egyszerűen! Úgy hogy vasárnap átmész hozzájuk és megkéred. — De hátha nem jön hozzám ? — Már ugyan hogyne menne! — felelte az öregasszony. — Négykézláb hozzád megy! Ha én mondám, elhiheted! Ami nem anyai elfogultság volt részéről, hanem egészen jóhiszemű állítás, mert ő már akkor megbeszélte a dolgot a szomszédasszonnyal és az biztosította róla, hogy a fia nem kap kosarat. Bodnár megnyugodott és elégedetten bólintott. — Hát jó! Ha édesanyám azt mondja! Meglehetem! — De mégis restellném,' ha kosarat kapnék! —- Hogy aztán ujjal mutogassanak rám és kiröhögjenek! — Mert furcsák ám a leányok — Alig állnak szóba az emberrel! Az öreg biztos volt a maga dolgában, azt vélte hát, nem kockáztat semmit, ha egy kis öhbiza limai önt a fia szivébe. Azt mondta: — Ugyan már te golyihó! Más ám az, miikor táncolni hívnak egy 'lyányt és megint más, ha feleségnek kérik. Az egyik csak játék, a másik komoly dolog! És ha komolyba megy a játék, ne hidd, hogy akad olyan magunkfajta leány a városban, aki ne kapna rajta, hogy a feleséged lehet!... És ha egy-kettő még akadna is, aki éppen már ed- igérkezett másnak, .akkor is, a szomszédé hozzád megy! Ezt ugyan ő maga se hitte komolyan, de gobdolta, miért ne hitesse el a fiával, mi1- kor nem kerül semmibe és annak örömet okoz. Arra, hogy az ellenkezője kiderüljön, úgyse kerülhet sor, mert hiszen a leány, ha egy kicsit vonakodva is, de már hajlandónak nyilatkozott, hogy kimondja az igent. Különben is, mire várna, szegény leány létére, akinek éppen csak az a kis stafirung- ja van, egyebe semmije? —■ Ez azonban nem baj! ö maga is igy ment férjhez annak idején. Az ő urán se kaptak túlságosan a leányok, aki szakasztott olyan volt, mint a fia, ő is habozott sokáig, mert restellte, hogy éppen ehhez az emberhez menjen, aki a kutyának se kellett, de hát végre is csak •közte, vagy a vénleányság közt volt választása és ime nem volt semmi oka utólag, hogy megbánja, hogy inkább azt választotta, hogy a leánypajtásai nevessenek rajta egy darabig. Végül is ő járt jól, mert az ura derék ember volt és jó módban, boldogan éltek egymással harmincöt esztendeig. Nem volt ő elfogult a fiával szemben •sem; éppen azért ezt mind elmagyarázta a szomszédasszonynak, aki aztán anyai bölcsességgel belátván mindennek az igazságát, kellő formában felhasználta az érveket és sikerüli is neki a leányát jobb belátásra bírni, bárha egy fciis sírás árán. — Hát Isten neki! Nem bánom, hozzá megyek! — sóhajtotta. — Ha édesanyám parancsoljaA szomszédasszony azonban nem elégedett meg ennyivel. Azt akarta, hogy a leánya ne áldozatból, engedelmességből nyújtsa a kezét Bodnárnak, hanem legalább is lásisa be, hogy ezt kívánja a saját java. — Én, fiam, nem parancsolom! — felelte. — Isten őrizz, hogy parancsoljam! Én azt szeretném, ha magad parancsolnád magadnak, hogy hozzámenj! Mert ha tudsz egy olyan okot mondani, amiért érdemes ilyen szerencsét elszalasztani, nemcsak hogy nem parancsolom, de meg se engedem, hogy hozzá menj! — Olyan... olyan furcsa, felszeg enrber! És minden barátnőm nevetni fog rajtam! — Mért volna furcsa ember! Nagyon rendes ember inkálbb! És azért, mert egy csomó leány nevet, hát csak nem fogsz pártában maradni? Hogy mégjobban nevessenek rajtad? Majd meglátod, ha jobban megismered ezt a fiút, nem is fogod felszegnek találni! Meri nem is az, csak addig, amíg idegennek érzi.magát!... A leány sóhajtott: — Igenis! — És lassanként kezdett neki