Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-14 / 184. (2701.) szám

6

1931 augusztus 14, péntek.

A háborús fejseb rejtélye...

Albert Blarez „kettéhasadt sem az orvosok,

sem a rendőrség nem tudja megállapítani

Egy dúsgazdag nantes-i gyáros Párisban elaludt és Avignonban ébredt \e\, ahová nem tudja hogyan került — Rongyos ruhában találta magát, de a zsebében 30.000 frank volt

rási adókból segélyhozzájárulást fognak kapni. Az adókra nézve kijelentette, hogy ígéretet kapott arra, hogy a mezőgazdasági tanács három évi moratóriumot lóg az illetékes pénzügyi hatóságnak javaslatba hozni.

Az Ínség enyhítésére pedig javasolja a múlt évi tejakció megismétlését, hogy legalább a betegek és teljesen szegénysorsu iskolás- gyermekeknek tejjel és olcsó kenyérrel való ellátását biztosíthassuk.

Kardoss Győző keresztényszocialista az ösz- szes választmányi tagok nevében köszönetét mond az eddig tett intézkedésekért, azonban tudomásul nem veheti és el nem fogadja a vetőmag árának tőzsdei napiáron való felszámolását, mert ez a mezőgazdák részére nem előny, hanem hátrány.

Ennek az lenne a következménye, hogy az amugyis anyagilag agyongyötört gazdatársadalom még jobban eladósodna. Egyebekben is tisztázni kívánja az egész kérdést, miért is a következő indítványt adja elő:

A szegényebb sorsú, haszonbérelt földekkel dolgozó és nagy elemi károkat elszenvedett mezőgazdáknak

feltétlenül — ingyenes vetőmag utaltassák ki. Kéri az itteni kiimának megfelelő, Tisza avagy Bácska vidékéről való teljesen vám- és vasúti tarifamentes vetőmagnak a behozatalát, mely esetben mezőgazdáink 50 —55 koronás búzavetőmaghoz jutnának. A vetőmag vételére állami segély folyósítandó, de ennek visszafizetésére legalább egyévi halasztás nyújtandó, mert gazdáink jelenleg fizetni nem képesek.

Az adóhalasztás meghonosításának azt a tervbe vett rendszerét, hogy az érdekeltek egyenként kérelmezzék a halasztás megadását, szintén nem tartja alkalmasnak, mert ez egy újabb fölösleges megterhelést jelentene a kérelmezőnek, miután az, a kérvény szerkesztésével, felbélyegzésével, posta- és egyéb költségekkel jár. Ezzel szemben ragaszkodik legalább 2—3 évi általános moratóriumhoz, valamint az 1931. évre esedékes összes adók törléséhez,

miután nincs egyetlen egy gazda sem, ki a folyó évi mérlegét haszonnal zárta volna le. Ez az általános moratórium kiterjesztendő az iparra és a kereskedelemre is, miután a gazdasági krizis őket is egyformán sújtja. Továbbá munkaalkalmat kell nyújtani a munkásságnak.

Minden segélyakció politikamentesen vezetendő keresztül.

Felkéri a járási főnököt, hogy tegyen sürgősen felterjesztéseket az országos hivatalnak, a Zemedelská Radának és az illetékes minisztériumoknak.

Baranyai Vilmos dr. magyar nemzeti párti indítványozta, hogy a járási hivatal utasítsa a járás összes jegyzőit és községi alkalmazottait, hogy a mezőgazdasági Ínséggel kapcsolatos összes írásbeli munkálatokat teljesen díjtalanul végezzék.

Az indítványokat egyhangúlag elfogadták.

Felhívás a vásselfyei járás valamennyi gazdájához

A vágsellyei járási hivatal utasította a járásihoz tartozó összes községi elöljáróságokat, hogy az idei vetőmagszükségletet haladéktalanul írják össze és legkésőbb augusztus 15-ig, tehát szombatig terjesszék be a járási hivatalhoz.

Ezúton is felhívjuk járásunk minden mezőgazdáját és bérlőjét, hogy vetőmagszükségletét haladéktalanul jelentse be községi elöljáróságának, hogy akciónk késedelmet ne szenvedjen.

A magyarság pártjai választmányi tagjainak megbízásából: Kardoss Győző járási választmányi tag.

A Keletszlovenszkói Gazdák Egyesülete a mentési akcióért

Nagymihály, augusztus 13. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A Keletszlovenszkói Gazdák Egyesülete Kassán tartott ülésén elhatározta, hogy a sajtó utján felhívja a figyelmet a nagymihályi, nagykaposi, királyhelmeci, szobránci, gálszécsi, kassai és szepsi járásokban mutatkozó katasztrofális termés- eredményre. Ezen a vidékeken a rossz termés következtében a gazdatársadalom ugyanolyan ínségbe került, mint a Csallóközben.

Keletszlovenszkó gazdái szintén gyors segítségre szorulnak és állami támogatásra várnak. Különösen a hiányzó őszi vetőmag tekintetében kell sürgősen intézkedniük a hatóságoknak. A Keletszlovenszkói Gazdák Egyesülete lépéseket tett a segélyezés iránt. Az egyesület a sajtó utján is felhívja a tagokat, hogy vetőmagszükségleteiket haladéktalanul jelentsék be lakóhely szerint az illetékes kerületi hivatalnál,

nehogy a vetőmagsegély-akeióból a késedelmes jelentkezés miatt kimaradjanak.

a-W Nem akar három napig Budapesten ingyen tartózkodni? Fejtse meg a lapunk vasárnapi számaiban megjelent keresztrejtvényeket g három napig ingyen tartózkodbatik Budapesten.

Avignon, augusztus 13. Párisban nemrég eltűnt egy dúsgazdag nantesi gyáros. Albert Blarez. A párisi rendőrség második hete nyomozott már a rejtélyes eltűnési ügyben de semmiféle eredményt neg tudott eléírni. Blarez julius közepén utazott el Nantesból, ahová julius 25-ére várták. Minthogy nem érkezett meg, Nantesben élő felesége telefonon felhivta egyik rokonát, Daudy ezredest, aki a hadügyminisztériumban katonai attasé. Az ezredes azt válaszolta az ijedt feleségnek, hogy Blarez csakugyan volt nála, de tudomása szerint elutazott Páriából.

Ruhák a Szajna partján

Két nappal a telefonálás után a Szajna-par- ton szürke férfiruhát találtak. A rendőrségnek az volt a gyanúja, hogy az, aki a ruhát viselte, a Szajnába ugrott. Megvizsgálták a szürke rucát és egyik zsebébe a szabó bevarrott céduláján ezt a nevet olvasták: A. Blarez. Noha semmiféle okmányt nem találtak a ruha zsebeiben, mégis

kétségtelennek látszott, hogy a SzajnA-par- ton talált ruha tulajdonosa az eltűnt nan- tesi gyáros.

A Szajnának azt a szakaszát, ahol a ruhát találták, naponta átkutatták, de nem sikerült megtalálni az öngyilkosnak vélt gyárigazgató holttestét. Fiatal felesége Nantesból Párisba utazott és a nyomozást végző rendőrtisztviselőnek minden lehető személyi adatot elmondott férjéről, gondolva, hogy sikerül közelebbjutnia a titok megoldásához. Mindez azonban semmit sem használt.

Senkisem gondolta, hogy a titok önmagától fog megoldódni, de nem Nantesben és nem Parisban, hanem Avignonban.

Három nappal ezelőtt egy éjjeliőr megjelent az avignoni rendőrség egyik őrszobáján és jelentette, hogy egy mozdulatlan munkáskül- sejü férfit talált az egyik pádon. Hiába rázza és költögeti, a férfi nem ébred fel. Olyan, mintha részeg volna, vagy mintha sokat ivott volna.

Két rendőr ment a padihoz, amelyen a férfi feküdt mozdulatlanul. Felnyalábolták és bevitték az őrszobára. A férfi durva bakancsot, kék munkászubbonyt, szürke nadrágot és közönséges vászoninget hordott. A rendőrőrszobán hirtelen kinyitotta a szemét é& megkérdezte, hol van? Mikor azt mondták neki, hogy Avignonban, nagyon csodálkozott.

— Ne tréfáljanak velem — mondta a különös férfi homlokát dörzsölgetve — a Trocadé- ro kertjéből hoztak ide. Biztosan elaludtam.

— Trocadéro nincs Avignonban — szólt rá szigorúan az egyik rendőr.

A becsületrend lovagja

— rongyokban

A férfi még nagyobb csodálkozással nézett körül a rendőrőrszobán és hallgatott. Zsebeit kikutatták és találtak nála

egy uj borotvát, egy pipát, egy fogkefét, egy doboz savanyucukrot, egy aranyórát és 31.155 frankot.

Nagyon gyanús volt a rendőröknek a borotvá- latlan, piszkos és rosszulöltözött férfi, akinél ilyen nagy összeg van. De most már nemcsak a pádról felszedett férfi, hanem a rendőrök is álm élkod tak, amikor a kék munkászobony zsebéből előkerült egy igazolvány, amelyen ez állt: „Albert Blarez, született Falaiseben 1882-ben, foglalkozása- gyáros. Lakóhelye Nantes. Volt katonatiszt, háborúban megsebesült, a becsületrend lovagja.”

A rendőr most már tudta, kivel van dolga, hiszen a dúsgazdag gyárost eltűnése óta Franciaország egész területén kutatták s fényképét és szemólyleirását elküldték minden városba.

Faggatták Blarezt, hogy került Avignonba, de a gyáron bambán nézett kérdezői szemébe és azt mondta, nagyon álmos? \e szeretne feküdni,

Avignon kerületi rendőrfőnöke saját szabóját ajánlotta fel a gyárosnak, aki mingyárt lefeküdt és mély álomba merült. Másnap reggel még mindig zavártnak látszott, de már többé- kevésbé összefüggően el. tudta mondani, hogy mi történt vele. De csak arról tudott számot- adni, hogy Párisban merre járt.

Fogalma sincs, hogyan került Párosból Avignonba.

Beszállították az avignoni klinikára és ott faggatták tovább, mert hiszen megtalálása

után is kötelessége volt a rendőrségnek, hogy megoldja a homályos rejtélyt. A rendőrség mindjárt táviratozott Párisba és Nantesha, ahonnan megérkezett felesége és dr. Robion nevű sógora.

A rejtélyes ut

Nekik is még súlyos fejfájásról panaszkodott s azt mondta, képtelen megmagyarázni, hogyan került rá a munkás ruha és hoigyan hagyta el Pár is t.

— A múlt csütörtökön, erre m'ég határozottan emlékszem — mondta a gyáros sógorának — éjféltájban elbúcsúztam rokonomtól, Daudy ezredestől. Nála vacsoráztam és vacsora után hosszasan elbeszélgettünk. Pontosan vissza tudok emlékezni mindarra, amiről tárgyaltunk. Mondom, éjjel elbúcsúztam tőle és gyalog elindultam, hogy taxit keressek és lakásomra menjek.

De hirtelen rettenetesen megfájdult a fejem, úgy hogy le kellett ülnöm a Trocadéro kertjében egy padra ...

Hogy azóta mi történt, nem tudom. Amikor az itteni rendőrőrszobán magamhoz tértem, azt hittem, hogy a Trocadéro kertjéből vittek be a rendőrőrszobára azért, mert elNewyork, augusztus hó. Tudományos körökben nagy érdeklődéssel foglalkoznak Wil- liam C. Dodd, a chicagói egyetem tudós tanárának egy legutóbbi rendkívül érdekes nyilatkozatával, amelyben részletes, mélyreható bírálat tárgyává teszi azokat a körülményeket, amelyek a büntető jogi szankciók alá eső cselekmények rohamos növekedését idézték elő az'Egyesült Államokban.

Közismert, hogy Amerikában a világháborút követő eszentedőkben egyenesen fantasztikus arányú bünhullám sepert végig. Elképzelhetetlen irányokban nőttek a kriminális esetek ezrei é<s bár elinte csak szórványosan ismétlődtek meg a különböző álarcos és automobilos banditák rémtettei, később már uton-utfélen, világos nappal hajtották végre hallatlanul vakmerő bűntényeiket az amerikai metropolisok alvilágának rejtelmes lakói.

A bűnözés arányai olyan szörnyű és vészt- jósló mértékben növekedtek a legutóbbi időkben, hogy maga a rendőrség is tehetetlennek •bizonyult a huszadik század modern „be- tyárjáivaT* szemben, a nagy városokban, ■Newyorkban és Chicagóban pedig, mint komoly tényezővel számol a közvélemény az AI Capone és cinkostársai által kifejtett fékevesztett terrorral, amellyel a sző szoros értelmében megsarcolják az amerikai közönséget.

i A hivatalos kimutatások megdöbbentő adatokban számolnak be a bűnesetek megismétlődéséről az Uj Világban. Amerika 48 államának bármelyikében évenkint több bűntényt követnek el, mint egész Angliában. A banditizmus, amely az uj világban nőtte ki magát, most tudományos vizsgálódások alapja lett és Wood tanár, a Columbia egyetem kitűnő professzora már régebben feltűnést keltő tudományos közleményben igyekezett magyarázattal szolgálni az angol-szász faj különös eltévelyedése miatt. Wood kimutatta, hogy az amerikai bónözők legnagyobb része idegen nemzetiségű és hogy a szeszcsempész bandák főnökei — akiknek szinte korlátlan hatalma közrendészeti szempontból a legnagyobb veszedelmet jelenti az Egyesült Államokban — szinte az Uj Világba kivándorolt európaiak.

Most azután William C. Dodd egészen különös, oknyomozó történeti kutatásokon alapuló megállapitásokban szűri le véleményét a megdöbbentő bünhullám eredetének indító okairól. Dodd hangsúlyozza, hogy az amerikai kriminalizmus nem egyéb, mint egy történelmi fejlődési folyamat logikus következménye! A mai nemzedéknek bűnhődnie kell a múltban elkövetett hibákért — jelenti ki Dodd tanár — és megszenvednie azt, hogy az Egyesült Államok valamikor valóságos gyűjtőhelye voltak az Európából odaszabadult

aludtam. Re<ttenetesen csodálkoztam, amikor láttam, hogy milyen idegen ruha van rajtam.

Miért jöttéim Avignonba? Hogy került rám ez a ruha? Igazán nem tudom.

Talán azért utaztam öntudatlanul Avignonba, mert gyáram több üzletfele itt lakik. Az is rejtély előttem, hogy miért találtak a zsebemben pipát és dohányt, mikor egyáltalában nem dohányzom. A legmeglepőbbnek azt tartom, hogy Párisban mindössze 1500 frank volt a zsebemben és amikor magamhoz tértem, a rendőrök több mint 31.000 frankot találtak nálam. Talán csak nem öltem vagy nem loptam? — tette hozzá rémülve.

A klinikán gondos ápolás alá vették a gyárost.

Az orvosoknak az a véleménye, hogy a különös kaland oka Blarez háborús fej- sebe.

A gyáros ugyanis fellövést kapott a háborúban, de meggyógyult és évek óta semmi baja nem volt. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást, hogy megállapítsa: mikor, me> re és hogyan távozott Párisiből a szerencsétlen gyáros és hol szerezte a 31.000 frankot.

kalandoroknak, szerencsefiaknak, tönkrejutott exisztenciáknak, fegyházviselt egyéneknek, kalózoknak, egyszóval mindazoknak, akiket Európából kiközösített a társadalom. Dodd kifejti, hogy az Egyesült Államok függetlenségét tulajdonképpen egy csapat közönséges csempész jelentette ki s hogy Washington és Lincoln kormányzásáig a lopás nem volt bűn Amerikában. Alig másfélszáz esztendővel ezelőtt az amerikai kontinens egész területén az ököljog uralkodott, senki sem gondolt aT- ra, hogy tiszteletben tartson olyan törvényeket, amelyeket még nem is ismertek akkoriban, a mindennapi kenyérért folytatott kegyetlen s kéhegyig menő küzdelem során pedig a fékevesztett szenvedélyek lettek úrrá a józan ész fölött.

KrimináLpszihológiai elm ©futtatásában Dodd tanár végül felemeli intő szavát a túlhajtott mozikultusz ellen és kétségbevonhatatlan adatokkal bizonyltja be, hogy a kalandos filmtörténetek mételyezik meg sok tekintetben az amerikai ifjúság lelkivilágát.

Sehor volt repQlőbadnagy ellen újabb elfogatási parancsot adtak ki

Sehor valószínűleg Oroszországba ment

Prága, augusztus 13. Olvaséinknak bizonyára még élénk emlékezetében él Sehor ol- mützi repülőhadnagy esete, aki tavaly katonai repülőgépen Németországba szökött s leereszkedett a bresslaui repülőtéren. A porosz hatóságok tiltott határátlépésért m^büntették, de ugyanakkor a csehszlovák hatóságok is kérték már kiadatását kisebb csalások és szökés címén. Németország elsősorban is visz- szaszolgáltatta a repülőgépet s azután arról értesítette Csehszlovákiát, hogy — mivel a politikai menekülteknek menedékogot nyújt — Sehort nem adja ki a szökés, csupán a csalások miatt. Sehor hadnagy azután visszakerült Csehszlovákiába s az olmützi hadosztálybiró- ság hat hónapi súlyos börtönre Ítélte el csalás cimén. Júliusban telt le Sehor büntetése, amikor is Sehort szabadonbocsátották azzal, hogy harminc napon belül elhagyhatja a köztársaságot. Amennyiben nem tenné, úgy felelősségre vonnák a szökés és a katonai repülőgép ellopása miatt s természetesen a büntetés is tetemes lenne. Nem tudni, hogy Sehor, akit természetesen hadnagyi rangjától is megfosztottak, elhagyta-e a köztársaság területét, csak annyi bizonyos, hogy a fogházban szorgalmasan tanult németül és oroszon!, amiből némileg következtetni lehet esetleges útirányára. A hatóságok most, a „kiméiéti idő,, letelte után ismét elfogatóparancsot adtak ki ellene szőkéé ée repülőgéplopás címén.

Az amerikai „bünhullám" indító okai

Dodd csikágói egyetemi tanár érdekes megállapításai a történelmi evolúció és a túlzott filmkultusz végzetes eredményeiről