Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-14 / 184. (2701.) szám

Hal siámunk 12 eEcSal ^ X. évf. 184. (2701) siám « Péntek * 1931 augusztus 14 'MlOVARHmMB Z'^t'^ntl^r^lre'tven^rsí A szlovenszkóx és ruszinszkói ellenzéki pártok T5S^Z£?™'-'ZL£Z2i fl Ifépes nfei'iékii^te^hflvon'é^t 2 50°Ke-vl *.óbb főszerkesztői politikai nCLpilopjo felelős szerkesztőt Telefon > 341S4. E*,.» oidm ár. 1.20 Ki. ™.vamep 2. Kt DZURANY/LÁSZLÓ fOHGACh GÉZA sQrqőhycimi hírlap, prahh A párisi német nagykövet Láváit ünnepélyesen meghívta Berlinbe Anglia a sasát krízisévei bajlódik — Hémetorszíg óriási deficitje Briolng Kegentterghez közeledik? Nyomor és lélekvásárlás Irta: Mágotsy-Bietz Sándor dr. Zugnak a harangok1 Nem ünnepségre hívnak, félne verik őket! Nincs tűz, sem pedig árvíz, hanem gaz­dáink küszöbén megjelent az Ínség és nyo­mában leselkedik a nyomor. Adósságaikban fűid oldó gazdáink vető­mag nélkül és szenvedésből meggyötört mezőgazdasági munkásaink kenyér nélkül maradtak. Dévénytől Kőrösmezőig az egekig ható, velőlrázó sikoly váltotta fel Szlovenszkó és Ruszinszkó máskülönben halálos csendjét. Megrázkódnak belé Prága kapui is, de a kormánykoalíció urai még nem hallják, avagy talán nem is akarják hallani. Nyaralnak! Szabadságon van a törvény­hozás is és a kormány is. Mintha a koalíció politikusainak nem volna fontos az egész eset. Hiszen Szlovénokéról és Ruszinszkóról van szó és ott is legnagyobb részben csak a magyarokról. Ha foglalkoznak is Szlovenszkó és Ruszin- ezkó mezőgazdaságát ez évben sújtott kata­sztrófák kártevéseivel, akkor Is elsősorban a telepesek és a maradékblrtokosok sorsa érdekli őket. Ha tesznek is törvényes intéz­kedéseket az elemi csapások által sújtott gazdák segélyezésére, avagy a mezőgazda­sági válságban kimerült gazdák hiteligé­nyének kielégítésére, abból a magyar gaz­dára nem száll sok áldás, nincs abban kö­szönet. Segély fejében a pártpolitika a lelkét kö­veteli cserébe. Nyomorát enyhítik, ha saját és fiai lelkét áruba bocsátja. Hatszáz vagon vetőmagot akarnak kiosz­tani, mely, ha mind őszi búza is, legfeljebb 40.000 hektár bevetésére elégséges. Szloven- szkón és Ruszinszkón azonban az utolsó évek átlagában 400.000 hektáron termeltek őszi búzát, mely terület legnagyobb részben a katasztrófáktól sújtott részeken fekszik. Hafszáz vagon őszi búza vetőmag tehát a szükségletnek csak tiz százalékát fedezi. Ki kapjon ebből előbb? Kinek a vetőmagszük­ségletét akarják fedezni? A földbirtokreform során Szlovenszkón és Ruszinszkón a maradékbir tokosok és te­lepesek részére kiosztott mezőgazdasági te­rület összesen kereken 300.000 hektárt tesz kis, mely területiből 57.000 hektár jutott a telepeseknek. Hozzávetőleges számítás alap­ján, az ő-szi búzával bevetett terület átlagos kiterjedéséből kiindulva, a földbirtok reform­mal kreált uj birtokosoknak 765 vagon őszi búza vetőmagra van szükségük, mely meny- nyiségiből a telepesek szükségletét körülbe­lül 420 vagonra tehetjük. Egészen természetes, hogy a telepesek, kik úgyis a legnagyobb anyagi nehézséggel küzdenek, vetőmagszükségletük fedezésére igényt fognak támasztani és ismerve a kor­mánypolitikának a telepesekkel szemben fennálló erkölcsi kötelezettségét, valamint tudva azt, hogy a cseh agrárpártnak saját pártérdekében telepes párttagjaival szem­ben mindent meg kell tennie, úgy számíta­nunk kell azzal, hogy a telepesek 420 vagon őszi búza vetőmag szükséglete kielégítést fog nyerni. A többi 180 vagonra pedig igényt fognak emelni 'a maradékbirtokosok. Mi marad azonban akkor a .katasztrófák­tól sújtott részek túlnyomó zömét képező magyar gazdáknak? Az elemi csapások által -sújtott gazdák részére az 1931 julius l6dki 122, -számú tör­London, augusztus 13. Az angol közvéle­mény nagy figyelemmel kíséri azokat a tár­gyalásokat, amelyek az angol miniszterel­nök vezetése alatt két nap óta folynak a költségvetés kiegyensúlyozásának mód­jairól. A legutóbb kitűnt ugyanis, hogy az angol államháztartás a folyó költségvetési évben 120 midiié fonttal passzív. Ezt a hi­ányt a brit birodalom jó hírneve érdeké­ben feltétlenül ki kell küszöbölni. Nem csoda, ha a közvélemény érdeklődése a sú­lyos belső probléma jegyében elfordult a külpolitikai kérdésektől és a saját közvet­len bajaival foglalkozik. A Cityben az a vé­lemény kristályosodott ki, hogy a kormány energikus ílépéseivel sikerülni fog a költ- ségvetét egyensúlyát helyreállítani. Ebben az esetiíW a külföld bizalma nem rendül meg és a londoni piac biztonsága helyreáll A sajtó a szanálási akció módjának kérdé­sében egyelőre csak találgatásokra van utalva. Állítólag a közeljövőben egy uj öt százalékos kölcsönnel konvertálni fogják az összes háborús adósságokat, sőt lehet, hogy a többi adósságot is. A tőzsde teljesen e hir hatása alatt áM és az angol háborús kölcsönök árfolyama máris csökkent. A kor­mány a közeljövőben bizonyára kommüni­két ad ki az eddigi tárgyalások eredmé­nyéről. A Daily Héráid értesülése szerint a három nagy angol politikai párt a jövő hét keddjén uj tárgyalásokba kezd a belső nehézségek eltüntetésére. Kétmilliárdos hiány Berlin, augusztus 13. Németország gazda­sági és pénzügyi körei tegnap és ma folytat­ták a két hét óta szakadatlanul tartó tárgya­lásaikat. Illetékes körök szerint abban az esetben, ha a birodalom nem csökkenti a mostani kiadásokat, a folyó költségvetési év hiánya kétmilliárd márkára fog rúgni. A legnagyobb bajt az adók befizetésének ka­tasztrofális csökkenése okozza. Jellemző, hogy vény állami segítséget biztosit olyan formá­ban, hogy a kárt szenvedett gazda bankköl­csön-ének kamatterhéből három százalékot az állam vállal magára. Ebben az állami se­gítségben azonban csak azok a kölcsönök részesülnek, melyeket a belügyminiszté­rium által meghatalmazott pénzintézetek folyósítanak. A magyar pénzintézeteknél felvett köl­csönök kamat-terűéihez nem járulnak hozzá. És mivel a .magyar gazda lehetőleg magyar pénzintézethez fordul kölcsönért, az állam segítségéből ki van rekesztve. A centralista politika nem azt nézi, hogy ki szenvedett kárt és ki szorul segítségre, nem segíti a gazdákat nemzetiségre és pártállásra való tekintet nélkül, hanem a segélyezés feltéte­leként azt követeli, hogy a kölcsönre szoru­ló gazda a centralista politika érdekeit szol­gáló pénzintézetek vazallusává váljon. így akarják a nyomort a kopmányipárto-k lélekvásárláisra kihasználni. így akarják azt a bankpolitikát teljes diadalra juttatni, mely régi önálló pénzintézeteinket megfolj­p-éldául a lakbéradókból eddig 50 százalékkal kevesebb folyt be, mint az elmúlt költségve­tési évnek ugyanebben az idejében. A krízis most elsősorban az adók behajtása körül mu­tatkozik s az állam elmaradt jövedelme köny- nyen végső katasztrófába sodorhatja a biro­dalmat. Laval berlini útja körül Páris, augusztus 13. Ma már bizonyosnak látszik, hogy Laval francia miniszterelnök a közeljövőben ellátogat Berlinbe. MacDo- naöd utazása után és Mussolini utazása előtt a francia miniszterelnök németországi ki­rándulásának óriási jelentősége lesz. Te­kintve, hogy Brüning kormánya a vasár­napi poroszországi népszavazásnál nem várt győzelmet aratott, a francia közvéle­mény hangulata megenyhült és a bizalmat­lanság nyomasztó atmoszférája mintha tű­nőben voÜna. A lapok természetesen egyelő­re semmi pizitivet nem tudnak Laval terve­zett útjáról. Az sem bizonyos, vájjon a láto­gatás a szeptemberi genfi népszövetségi ülésszak előtt vagy után történik-e. A Petit Párisién hangsúlyozza, hogy Lavail útjáról érdemlegesen csak a hivatalos német meg­hívás után lehet tárgyalni. Feltűnő, hogy a francia baloldali sajtó a miniszterlátogatás elnapolása mellett foglal áűlást, mert úgy véli, hogy a genfi ülésszak alatt kellőkép­pen eQőkészithető az összejövetel és néhány két múlva a miniszterek sokkal kedvezőbb auspiciumok mellett ülhetnek össze, mint most. Az Oeuvre szerint Laval utazását két dologtól kell függővé tenni: a genfi tanács­kozások eredményétől és a hágai döntőbí­róságnak a csatlakozás kérdésében hozott döntésétől. Természetesen német-francia megegyezésre csak úgy lehet kilátás, ha a csatlakozás eszméje végleg eltűnik a világ­ból. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik a radikális Republique is. Az elsietett né­metországi weekend nem hozna semmi jót és a tanácskozásokat kellőképpen elő kell tóttá, melynek következtében pénzintéze­teink száma 1919-től 1930-ig 246-ról 80-ia apadt, mely még ezen megmaradt pénzinté­zeteinket is egyre tovább sorvasztja és mindegyik pénzintézetünkéit, mely nem haj­landó a centralista érdekeket magáévá ten­ni, halálra ítéli. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági vál­ság enyhítése céljából tervbevetit állami mezőgazdasági hitel feltételeit illetőleg is. A mezőgazdasági hitel már közel egy év óta előkészítés alatt álló tervezete jiunius hó folyamán elkészült és valószínűleg mind­járt az ősz elején a törvényhozás elé kerül, de a magyar gazdának ez sem fog könnyí­tést hozni. A törvényjavaslat abból a té­nyeknek egyáltalán nem megfelelő megálla- pitásból indul ki, hogy mezőgazdaságig üze­mi hitelt (valóságban személyi hitelt), mely­nek összegét az egész állam területén 6 milliárdra teszi’ kizárólag csak a mezőgaz­dasági előlegpénztárak, a Raitflfeisen-pénztá­rak -és a gazdapénztárak folyós itattak. Ebből a megállapításból kiindulva aztán csupán készíteni. Az üres diplomatalátogatások nem vezetnek jóra. A nemzetek tetteket várnak s addig fölösleges minden utazga­tás, amíg nincs meg a tettek lehetősége. Á szocialista Populaire szerint jobb volna, ha Laval mindaddig nem menne Berlinbe, amíg nem határozott Franciaország maga­tartásáról és nem hajlandó az iniciativát megragadni Németország felsegélyezésére. A német-francia közeledést frázisokkal és kézszoritással nem lehet megsiettetni, első­sorban tettekre van szükség. A hivatalos meghívás Páris, augusztus 13. Berlini jelentések szerint Hösch párisi német nagykövet ma délelőtt megjelent a francia miniszterelnök­nél é« közölte vette, hogy kormányától kivar talos megbízást kapott a francia államfér­fiaknak Berlinbe való meghívására. Ezek után bizonyosnak látszik, hogy Laval a né­met fővárosba jön­Breitstheid Intelmei Berlin, augusztus 13. Breitscbeid dr. a Vorwürtz mai számában „Hová vezet az ut‘‘ címen vezércikket ir, amelyben centrumpárt és Hugenberg állítólagos közeledéséről szá­mol be. A szociáldemokrata politikus szerint Brüning kancellár néhány nappal ezelőtt fel­vette az érintkezést a német nemzeti párt ve­zérével. Breitsoheid szükségesnek tartja, hogy Brüning kabinetjének bázisát ki akarja széle­síteni, de ha Hugen.berggel egyesül, akkor a bázist nem erősiti, hanem gyengíti, mert a szociáldemokrata párt utjai ebben az esetben elválnának a kormány útjaitól. A belpoliti­kai aggodalmak lecsillapítására mindenek­előtt a valódi tényállás tiszta és őszinte meg- állapitására van szükség, mert a szociálde­mokraták csak a lehető legőszintébb politi­ka mellett hajlandók a kormányt támogatni. ezeknél, az úgynevezett mezőgazdasági pénzintézeteknél felvett kölcsönöket része­síti segítségben* Illetőleg kedvezményben. Egyáltalán nem veszi figyelembe, avagy nem is akar tudni arról, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón, ha vannak is ilyen „kivált­ságos" pénzintézetek mutatóban, a mező­gazdasági lakosság zöme, a magyarság egy­általán nem rendelkezik ilyen pénzintéze­tekkel. Nem önhibájából! Hanem azért, mert a magyarság minden ilyen irányú tö­rekvése elé ezer és ezer akadályt emeltek. A háború előtti világból átmentett 428 hitel­szövetkezetét a kormány semminemű támo­gatásban soha nem részesítette, azoknak érdekvédelmét és érdekeiknek megfelelő, önálló, külön központban való tömörülését nem engedélyezte. A magyar gazda kölcsönért csak magyar pénzintézetbe mehetett és most a törvény ezeknek a magyar pénzintézeteknek váltó- kiölcsöneit ki akarja rekeszteni a mezőgaz­dasági hitel kedvezményéből. Mezőgazdasági pénzintézeti szervezet Szlo-

Next

/
Thumbnails
Contents