Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-13 / 183. (2700.) szám
JÍ9MX dU^Uv«r>ua AWj termelő kéi nemére s az illetékes dohánybe- vóltáhivatal javaslatára a jövő dohánytermésbe adott előleg gyanánt írható át. , Ama termelőnek, aki az előleget teljes ösz- ezegében meg nem téritette, jövő évre szóló előlegre még az esetben sincs joga, ha neki a hátralék lefizetésére halasztás engedélyeztetett. i g) A folyamodványok, amelyekről a központi igazgatóság határoz, megokolás nélkül elutasdthatók. A határozat ellen panasznak nincs helye. Változatlanul nehéz a német gyapotipar helyzete Beríiin, augusztus 12. Ismeretes, hogy a rekord gyapot termésről szóló hírek nyomában a gyapot ára a nemzetközi piacokon rohamosan esni kezdett. A német gyapotiparnak a legközelebbi napokban való irányfejlődése teljesen bizonytalan. A jelen pillanatokban a kilátások kedvezőknek nem mondhatók. A megrendelések már julius második felétől nagyon megcsappantak s a helyzet csak a legújabb sziük9égrendeletek kiadása után javult némileg. Kormányrendelet a gyümölcsfák betegségeinek 8 kártevődnek kötelező irtásáról. A törvények és rendeletok gyűjteményében 104. szám alatt most jelent meg a kormánynak a gyümölcsfák betegségei és kártevői kötelező irtásáról szóló rendelete. Eme kormányrende- delet szerint a betegségek és kártevők egész tömege tartozik kötelező irtás alá. A telek tulajdonosa a fáit és bokrait a betegségekkel és kártevőkkel szemben védelmezni tartozik. Ha a tulajdonos a rendeletben előirt védő- intézkedéseket nem teszi meg, úgy azokat a községi elöljáróság a tulajdonos költségére elvégezteti. Ezenkívül a tulajdonos pénzbírsággal is sújtható. Erősen esik a román búza ára. A román búza ára a legutóbbi napokban ismét erősen esett. A bánáti és erdélyi búzát 150 lejjel jegyezték, ami oly alacsony ár, mint amilyen száz év óta még nem volt. Államsegély laoltványok vételénél. A pozsonyi állami mezőgazdasági kísérleti intézet közli: A szlovenszkói földművelésügyi tanács a földművelésügyi minisztérium megbízásából az 1929. évi fagyok által elpusztított fák pótlására állami segéllyel faoltványokat oszt ki. Egy-egy oltványnál az államsegély összege 6 korona. Ily oltványokat csak oly személyek kaphatnak, akik igazolják, hogy gyümölcsfáik 1929-ben megfagytak. A segélyezési akció nem vonatkozik a már kiültetett fácskákra, hanem kizárólag az ősszel ültetendő oltványokra. A kérelmeket augusztus 30-ig hivatalos nyomtatványon kell beterjeszteni a szlovenszkói mezőgazdasági tanácshoz. A kérelemhez szükséges nyomtatványt az állami mezőgazdasági kísérleti állomás, a mezőgazdasági tanács vagy a gyümölcsészeti felügyelőség válaszbélyeg csatolása ellenében díjtalanul küldi meg az érdeklődőknek. A kérvény-nyomtatványokat pontosan, a rajtuk levő utasítások szerint kell kitölteni, mert a nem teljes és későn beadott kérelmeket figyelembe nem veszik. A tejtermékeknek kiváló propagandát csinál a prágai mintavásár. Az őszi prágai min- tavásáron (szeptember 6--13) külön csoportot létesítettek, melyen a modern tejgazdaság berendezéséhez szükséges gépeken kívül szövetkezeti- és magán-tejgazdaságok és sajtgyárak termékeit fogják kiállítani. A csoport rendezésével a vásárvezetőségnek az a célja, hogy propagandát csináljon a nagyobb tej- és tejtermókfogyasztásnak. A csoport a régi vásárterület Ipari Csarnokában nyer elhelyezést. XII. reichnbergá mintavásár augusztus 15 —21. A vásár előkészítése már nagyjából befejeződött, a standokat már szétosztották, az építkezéssel készen vannak. Mind a tizenkét vásárépület az utolsó helyig megtelt. A nehéz gazdasági helyzet dacára is a külföld és belföld a legmelegebb érdeklődést tanúsítja az ezidei őszi vásárral szemben. A vásárvezetőség intézkedett azirányban is, hogy a német- országi vásárlátogatók akadálytalanul utazhassanak a reichenbergi vásárra. A XII. vásár iránt nemcsak a belföldi kereskedői körök, hanem az ipari körök is fokozottabb mértékben érdeklődnek, mint az előbbeni vásárok iránt. A vásár tartama alatt több szak- szervezet tartja gyűlését és számtalan vásárigazolványt rendeltek utána a szervezetek vezetőségei is. Mindebből csak arra lehet következtetni, hogy sok komoly vásárló közönség fog ezi-dén Reidienbergben összesereg- leni. Az uj bírósági illetékek. Annakidején közöltük, hogy a nemzetgyűlés julius első felében elfogadta a bírósági illetékek emeléséről szóló törvényt, amely augusztus elsején hatályba lépett. Az uj bírósági illetékek táblázatokba foglalva most jelentek meg füzet alakjában „Dér neue Gebührentarif“ cím alatt a reichenbergi Stiepel Gebrüder kiadásában. A füzet 8.20 koronáért kapható a kiadónál A csehszlovákiai gyárosok Oroszországba tanulmányútra készülnek. A csehszlovákiai gyár: iparosok köreiben mozgalom indult meg egy oroszországi tanulmányút megszervezésére. A szovjetkormány az utóbbi időben szívesen látja az ily kirándulókat s eddig a német, lengyel és olasz gyáriparosokat látta vendégül e azokkal nyomban nagyszabású szállítási üzleteket kötött. Most utaznak rövidesen az amerikai és francia gyárosok is Oroszországba. A szlovenszkói építészek s az állami közmunkák. A szlovenszkói épitészmérnökök és építőmesterek szervezetei memorandummal fordultak a kormányhoz és a törvényhozótestületekhez, amelyben azt követelik, hogy a kormány az állami közmunkákból Szlovenszkót illető százalékos részesedést a szlovenszkói vállalkozóknak adja ki. A memorandum fölpanaszolja azt, hogy a kormány az ötszázalékos, úgynevezett szlovenszkói kedvezményt nem tartja be s a közmunkák javarészét prágai cégeknek adja ki. A múlt évben az 52 milliót kitévő építési munkálatokból szlovenszkói cégek mindössze 14 millió értékű közmunkát kaptak. A központi hivatalok ezekre a panaszokra azzal válaszolnak, hogy csak oly prágai cégeknek juttatnak közmunkát, amelyek Szlovenszkón fiókot létesítettek. A szövetséghez tartozó bankok és fiókjaik augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján zárva maradnak. Ezen a napon a tőzsdék is szüneteinek. Az építészet a Dunavásáron. Az építészeti csoport az idei Dunavásáron Szlovenezkó ösz- szes nemzetiségeinek szaklapjai és különösen az ácsmesterek országos egyesületének kiállítása által képviseltetik. E kiállításra tervrajzok, faházmodeIllek, famegmunkáló gépek különböző szakmunkák elkészítésére, kerülnek. Híres építészeti anyag- és téglagyára, továbbá tetőc&erép- és aszbesztpala-cégek (Eternitas, Syenit, Eternit) úgy a betonáru-, fedőlemez-, elszigetelőlemez-, festék- és lakkfestékgyárak készitményeineík bő választéka kerül a kiállításra. Az ipari üzemek működő motoros és kézi beton- és vakolat-keverőgépeket, továbbá műköveket csiszoló és fényesítő gépeket-, formákat acsőkészitésre, fognak ki állítani. A Dunavásáron tüzoltókészülékek, kétkerekű motoros fecskendők és vili. tüzoltóbereodezések is láthatók. A vízvezetéket, szivattyút, kábelt, ei- szigetelőanyagot és weekendépületek berendezését, úgy harangokat vili. hajtóerővel szállító gyárak, ezt az érdekes csoportot készítményeikkel még kiegészítik. A szőlő behozatalához nem szükséges engedélyt kérni. A szőlőtermelők érdekszervezetei -már tavasszal azzal a kérelemmel fordultak az illetékes kormánytényezőkhöz, hogy az asztali szőlő behozatalát engedélyezési eljárásnak vessék alá, miután a belföldi termés fölöslegessé teszi a behozatalt. Az érdekelt minisztériumok a múlt napokban tartott értekezleten ezt a kérelmet azzal utasították el, hogy a szőlő behozatalának engedélyezési eljáráshoz való kötését az érvényes kereskedelmi szerződések nem engedik meg. A hízott liba kivitele is pang. A történelmi országok egyes községei a legutóbbi hetekig igen nagymennyiségű hízott libát exportáltak különösen Németországba. Ez a kivitel a múlt hetekben hirtelen annyira visszaesett, hogy jelenleg a havi libakivltel alig éri el a három év előtti kivitelnek a 3 százalékát. Németország a liba behozatalát különösen állategészségügyi rendelkezésekkel nehezíti meg, ezenkívül a vár -mókát is nagyon jelentősen emelte. Mig 1926- ban a liba német vámja kilogram önkin t 16 pfennig volt, 1928-ban már 30, 1930-ban 45 s ezidén 55 pfennigre emelték azt- Németország ezzel a saját libatenyésztőit kívánja védeni. Más államba a csehszlovákiai liba nem szállítható, ezért a tenyésztők az árut a belföldi piacra dobják, ennék következtében a zsirliba ára fokozatosan esik. A belföldi fogyasztást viszont az adóteher nagyon megnehezíti. Az élelmiszer vonaladó ugyanis a baromfi árának jelentős esése ellenére változatlanul megmaradt. Az egyes nemzetek cukorfogyasztása. A prágai ipar- és kereskedelemügyi minisztérium érdekes statisztikát állított össze az egyes nemzetek cukorfogyasztásáról. Eme statisztika szerint a legédesebb szájú emberek a dánok, mert Dániában egy lakos átlag 57.2 kilogram cukrot fogyaszt éven kint. A többi nemzet cukorfogyasztása a következő: Angolországban 53.9 kg, Svájcban 46.1 kg, Svédországban 39.8 kg, Írországban 38.1 kg, Hollandiában 37.1 kg, Finnországban 28.7 kg, Csehszlovákiában 27.8 kg, Németországban 27.4 kg, Franciaországban 25.5 kg, Észtországban 24.4 kg, Portugáliában 14.9 kg, Lengyelországban 14.8 kg, Magyarországon 14.6 kg, Spanyolországban 13.5 kg, Görögországiban 12.2 kg, Olaszországban 10.1 kg, Jugoszláviában 8.1 kg, Oroszországban 8 kg, Törökországban 6.6 kg, Albániában 6.6 kg, Végül a kinai emberre évenkint átlag mindössze 2.4 kg cukor jut. A csehszlovák köztársaságban is igen nagy eltérések vaunak az egyes államrészek között a cukorfogyasztás tekintetébe u. így Csehországban egy lakosra évenkint 33.1 kg, Morvaországban 30.8 kg s Szlovenszkón és Rusziszkón átlag 15.9 kg cukor jut. Csehszlovákia a cukorfogyasztást illetőleg a tizenharmadik helyen áll a nemzetek sorában s ezért az illetékes szervek elhatározták, hogy a cukorfogyasztás emelés© érdekéiben újabb nagyszabású propagandát indítanak. A legjobb propaganda volna — mint azt állandóan hangsúlyozzuk — a cukor indokolatlanul magas árának a leszállítása. , EJ ti e: W' m azaari ol ya ram ok HDAPBST BÉC8 BÉRLIK ZÜRICH ma tegnap ma tegnap ma tegnap ma tegnap Bnenoi Alret . — ,-— * —--• — 1. 193 1.238 148 50 158.50 Konstantinápoly ■—. —--.---— e-— .---.---Lo ndon . . 27.66 27.65 84.51 34.50 20 445 20.44 24.89 25— New-York . . 569.CŰ 569 50 709.96 709.95 4.2o9 4.209 5H.60 515.— Rio de Janeiro--, —--.---.--0*249 0.299 — Amsterdam . , 229.60 229 60 286.65 286.50 169.73 169.73 206.50 207.65 Athén . , ( 7.36 7.35 924 9.24 5.450 5.45 6.65 6.67 Brűssel . . , 79.30 79.50 98.80 99.10 58 61 £8.72 71.40 71.87 HeUinfffon • i--.----.----,--— .-10 .585 10-692 12.90 12.95 Róma . , ■ ■ 29.79 29 82 37.18 37.14 22.04 22.06 26.79 26.94 10.07 10 08 12.56 12-62 7.458 7.443 9 09 9.09 152.30 152.30 189.80 139.70 112 49 136-95 187.75 Oslo > t i « 152.35 1 2.30 l9ü.G5 169.70 112.49 112 61 136.95 187.25 Párit .... 22.32 22 32 27.87 27.90 18.53 1651 20.09 20.21 16.B7 16.87 21.l3 21.03 12.467 12 477 15.18 15.25 Züneh • « i Hl— 111.05 138.50 138 60 82.04 82 04--Sofi a . • • • t 4.12 4 12 5.14 5.14 3.052 3.052 3.71 3.72 47.80 49.76 82.05 64.80 86.16 88.16 43.40 49.10 152,40 152.45 190— 189.80 112.64 112 54 137.05 138— Bu lap est « ,--.----.--73 43 78.43 90.02 90.02 Béé* . ( # • V • 80.02 80.C2--# — —.-69 15 69,19 72-05 72.85 Varsó . i • f i 63.75 63.75 79.46 79.44 47.10 47.075 57.40 57.70 Berlin • « . • • • • 13o.l5 13o.l5 Románia két vezető kőolajtársasága egyesül. Bukarestből jelentik: Románia két legnagyobb kőolaj társasága, az Astra Romana és a Romana America társaság fúziós tárgyalásokat folytat. Valószínű, hogy az egyesülésre rövidesen sor kerül. Ismét csökkent a szeszfogyasztás. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint júliusban a következő szeszmennyiségek fogytak el. Fogyasztási célokra megadóztatva 16.638 (tavaly júliusban 20.300) hl, ecetgyártásra 1688 (1708) hl, denaturált szesz 24.350 (23.360) hl, ipari célokra 1765 (1234) hl, dynalkolgyártásra 6768 (4976) hl. Az idei szeszkampány első 11 hónapjában elfogyott szeszmennyiség: megadóztatott 6zesz 219.310 (a múlt kampány megfelelő időszakában 240421) hl, ecetgyártásra 19.683 (18.802) hl, denaturált szesz 186.430 (190.829) hl, ipari célokra 16.547 (17.906), dynalkolgyártásra 56.633 (42.171) hl. Különösen erősen csökkent a szeszkivitel. A világ fölösleges élelmiszerkészletei. Londonból jelentik: A Sunday Express egyik legutóbbi számában közli a következő statisztikai adatokat. A lap szerint jelenleg a földkerekségen 550 millió bushel búza van felhalmozva a raktárakban s amelyre vevő nincs. Ez oly hatalmas mennyiség, hogy a földkerekség népessége kenyérrel és liszttel 1933 augusztusáig el volna látva, ha a gazdák az idei termésüket teljesen meg is semmisítenék. A cukorkészletek mennyisége 6 millió tonna. Az 1931. évi kávészüret eredményét 26 millió zsákra becsülik, ami 13 millió zsákkal több a tavalyi termésnél. A teakészletek mennyisége csak az angol fenhatóság alá tartozó gyarmatokon 112 millió kilogram az 1926. évi 73 millió kilogrammal szemben. A gyapottermést 28 millió bálra becsülik, ami a szükségletet 12 millió bállal haladja meg. A hatalmas fölösleges kaucsukkészletek ezidén újabb 130.000 tona fölösleges mennyiséggel szaporodnak meg. Dalmácia borkivitele. A spalatoi állami gazdasági ellenőrző állomás statisztikai jelentése szerint Dalmácia ez év júliusában 1773 hektoliter bort exportált különösen Olaszországba, Ausztriába és Németországba. A dalmát bortermelők különben nagyon súlyos válságon mennek át, mert a tavalyi termésnek csak nagyon csekély részét sikerült eddig értékesíteni, a pincék és hordók még nem ürültek ki s igy nincs hely az uj ^zűrét eredményének a befogadására. Jugoszlávia ópiumkivitele. Ez év első felében Jugoszlávia összesen 11.024 kilogram nyersópiumot exportált éspedig az amerikai Egyesült Államokba 8291 kilogramot, Franciaországba 1920 kilogramot, Németországba 225 kilogramot, Norvégiába 200, Csehszlovákiába 170 kilogramot s a többit Magyarországba, Ausztriába, Olasz, Lengyelországba és Hollandiába. A hamburgi tőzsdén a nyers- ópiumot néhány bét előtt 7—9 sillinggel jegyezték. Ujabbnan az óvium ára leesett 6.3 sil- lingre. Elhalasztották az uj vasúti szállító levelek kiadását Annak idején közöltük, hogy a va- sutügyi minisztérium újfajta szállítóleveleket ad ki 8 azokat ez év szeptemberében hozza forgalomba. Miután egyes nagy cégeknél a ma érvényes szállítólevelekből még nagy készletek vannak, ezért az érdekeltek kérelmére a minisztérium az uj nyomtatványokat csak 1932 január elsején hozza forgalomba. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prágia, augusztus 12. A munka nélküli ség csökkenése és a berlini diszkóatleszámitáis következtében az irányzat szilárdult. A részvényeket nyitáskor a tegnapi nívón jegyezték, de aztán javulás mutatkozott. Berg és Hűtlen 50, Prágai Vas 25, Nordbaihn j bonok és Cseh-Mo.rva 20, Ringhoffer 18,! Oseh Cukor 10 koronával javult. A beruházási piacon a 4.50 százalékos pótjáradék 75, prémium kölcsön 40, konvertálható 15, Liszt- kölcsön, konzol, 5.50 százalékos negyedik, hadikölcsöu-kártalanítás 10, a két beruházási, a 4.50 és a 3.50 százalékos negyedik, a 4.2 és a 4 százalékos pójáradék, valamint hadi szállítás 5 fillérrel javult.-f A prágai devizapiacon Zürich és Pária a nemzetközi paritás fölött álltak, Madrid és Buenos gyengültek. J- Nyugodt a bécsi értéktőzsde. A hangulat nem volt barátságtalan, de az üzlet szűk határok között mozgott. Fedezetek következtében némi javulás állt be egyes értékeknél. A zárlat szilárd volt. Árutőzsde Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy zés Aussig loko 8125—81.50.-f- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — az irányzat nyugodt volt. Az árak változatlanok.-f- A berlini terménytőzsdén a kővetkező árakat jegyezték: búza 203—5, rozs 161—3, árpa 148—59, zab 148—53, búzaliszt 26.25— 34.75, rozsliszt 24—25.75, buzakorpa 10.25— 10.75, rozskorpa 9.75—10.25, viktóriaborső 26—31, lenpogácsa 13.20—13.30, szárazszelet 7—7.10. A prálal érléktfizsde írroliamait ma tegnap pén2 ár* pénz áru NyereménykBlesöu . , • • 101 15 101 65 104.— 104 50 $%-o. beruházási kölcsön . 100.80 101.30 101.80 102 30 8%-o« beruházási kölcsön 1923 100 35 100.85 1C1 30 102 20 Listtkölosön .................... 100.35 100.85 1C1 55 102 05 6%-ot konvertálható kölcsön 100.40 100 90 101.05 102 — 6%-os ív. államkölcsön . . 100.55 101.Oö 1( 1 65 102.15 5%-oa államkölosön 1928 . . 96.— 96 50 96.25 96.75 i%-c» Kassa-oderbergi . , 81.55 82.Oo 81.75 82.25 pótjáradék , t t 81.oO 82.—------------— 4. 2%-o* pótjáradék , * « ■ 77.25 77.75 79.60 80.10 l%-o» pótjáradék . * • . 72.— 72.50 75.35 75.85 3.50%-os pótjárad?k . , , 63.85 64.35 ——— Hadikölesönkártalanitáe . > 55.50 06j— 57.50 58.— 5%-os morva országos kölcsön —]__ —]_ —]__ —]— 3%os bábom előtti adósság , —]__ —"— — ]__ — 8%o» eseb jelzálog bank . 102^75 103 75 — ]— 103 75 8%-os morva jelzálog 6» országúi bank....................—_ —101 76 102 75 1%oa Kaaea-oderbergl 1880 • —_ — _ Űe eh Agrár Bank , , . « 499— 501.— 495 — 501.— Under Bank .»««.. 600__ 602.- 608 _ 610.— Oa eb Üutu . • * i i • 27j__ 276.— 28o.— 286 — Os eh Eezkomt * ■ ■ a • 280__ 285 — 289._ 299 — Os eh Iparbaak • a a a • 429 — 430.— 435 — 458 — Szlovák Bank . . . a a « l74 _ 1/5.- 173 - 175 — ílvnostenaká . • a a a t 371.— 372.— 384.— S85.— Oaitrák ültél ■ . ■ a a • — __ — — — --------------Wi ener Bankvereln . a a i 66‘— 67.— 69 so 70.50 Jugoszláv Bank , . a a « 33.25 88.75 39 25 39.c0 Nordbabn . 39ü0.- 392o._ 4l3U.1 414ü.— Nordbahn Bonnok a a a • 1240 _ 125j _ — _ — — Oa eb Cukoripar , a a a • 410 — 420 — 475‘— 48ö‘— Schöller . , • 61u]_ 6cQ._ 645]— 655 — tlorvát Cukor . . • a 1 1 132 — 135.— 113.— 122 — Aussiger Finomító , • a • 54Ü — — — 605 — 6lo — Srisik ..'•«• 616 — 618 _ 656 — 608 — Prágai Malmok . , , • » 670.— —.— 78b.— 795— Kohm Műtrágya . • a a 1 262 _ —._ —._ 2S0.— Ko lim Kávé . ■ a a a * 56]__ 60_ 55]— —]— Ko lini Szeaz . • • • a • — — — — — — — ’ — 1 ejipa.r .............................. 600 — 610]— 615'— 62o]— Au ssigr Vegyi v • t a • 5 3 — 128 — Eö8 — ÓS9 — Budweissi Sör .... . 22ju.— 23CÜ — 2400.— 24í{U — üöntgóhufei Cement . . . Ib3ó]— 1350.— 14/ü.— 1480.— Oseb-Morva Kőiben DanSk . 3440]— 84oú]— 3615.— 3625.— Brilnm Uépek ....................135]— 140 — —.— —.— Kmgnoffer.......................... . 60a]— 610 — 695.— 705 — Nyugato seh Szén . • « . 306.— 3l8 — 303 — 512.“ Atpine . . . . * a a • ól.— 63.— 66.— 67.— Berg és Hűtlen . > , t *2000.— 20/0.- 2275.— Í8n5.— Földi . . . , , a a • • 38/.- 3b9.- 429.- 431 “ Frágat Va* . a a a a « 1245.— 12o6.— 1330 — 1340.— Skoda.....................a a a « 1625 — 1029 — ll4ö.— 1149.— Poz sonyi Kábel ■ a a a • 915.— 925 — 975.— 98a.— inwald ................................... 162.— 165.— 178.— 182.“ Ulleschaul Papír * a a * 46o— 470.— 560.— 500.“ A prágai tőzsde devizajegyzései: augusztus 10 augusztus 8 Hiv. pénz áru pénz áru diök.% Amsterdam.. 1359-95 1363-95 1360— 1364-— Z Berlin .......... —.— —•— —.— —.— 10 Zürich............ 658-20 660-20 658-125 660.125 2 Os lo.............. 900 75 903-75 901.— 904-— 4 Kopenbagen . 900-50 903.50 900-375 903.375 3-50Stockholm 901.87 904.87 901.25 904.25 4 Mailand........ 176-24 177-04 176-22 177 02 5-50 Paris ............ 132.16 132 56 132-14 132.54 2 Lo ndon.......... 163-77 164-37 163.76 164-36 4-50 New Yc tU ... 33.71375 33-81375 33-71375 33-81375 1-50 Brűssel ........... 469.525 470-725 469-80 471.— 2.50 Ma drid.......... 299 — 301 — 304.— 306.— 6.50 Be lgrad........ 59-635 59.885 59-645 59.895 7.50 So fia.................. 24.36 24-46 24 3575 24-4575 8-50í Wien ............ 473.65 475.15 473.65 475-18 10 Wa rschau.... 377-20 379.20 377— 379— 7.50) Budapest .... —.— —.— —.— —•—■ Buenos Aires. 957.— 863.— 962.— 968.— 5 Helsingfora .. 84-66 85.06 84.62 85-02* 9 Riga.............. 650.50 653.50 650-50 653.50* 6 Rio de Janeiro 259-— 261-— 259.— 261-—* 7 "j Montevideo .. 18.90 19.10 18.90 19-10* —J Alexandria .. 167-50 168-30 167.50 168-30* 7 Athén .......... 43.60 43.90 43-70 44.—* 8 Bukare st .... 19-98 20.18 19-96 20.16* 9 Stambul..... —•— —.— 16 075 16 175 —] Kowno.......... 336.50 338.50 336-50 338-50* 7 | Lissabo n........ 150.10 150-90 150-10 150.90* 8.50j Ré vai............ 895.50 899-50 895-50 899-50* 7 Mo ntreal .... 33 54 33-66 33-54 33-66* 1.50| Prága, augusztus 12. Valuták. Holland 1358. jugoszláv 59.40, német 795.35, beJga 469.25, román Í9.77K-, svájci 660, dán 898, angol 163.30, spanyol 298.50, amerikai 3365, norvég 8t>3, francia 132.20, bolgár 24.40, svéd 898, lengyel 395.50, osztrák 472.25.
