Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-13 / 183. (2700.) szám
Előfizetőst ári évente 300, félévre 150, negyed* A ~„inne.„l,Ái Ao •„c^nc^rtr' ZJ//ör- '7,-' „Arinb Szerkesztőségi Prágán, Panská ulice 12. évrs 76. havonta 26 Ké; külföldre i évente 450, ** SZLOVCTíSZKÓl 6S Y11SZITISZK.01 6LÍ6nZ6K.l pÖTtOtC II. emelet. — Telefon> 30311. — Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KL ÜoUtíkai napilapja Felelős szerkesztői Fr4fl* P®"#k4 ""** 11 Ul eme,et fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több tő^erkeszlő. H r r telelői szerkesztő Telefoni 34184. Esyes.zái» áré 1.20 Ké. vasárnap 2. -K& DZURANY! LÁSZLÓ EORGACH GÉZA 6ŰRQÓBYCIM, HÍRLAP. PR AHA Mai számunk 12 ©M®s A hetedik kisebbségi Irta: Szvatkó Pál Prága, augusztus 12. Az európai kisebbségek képviselői augusztus 29 és 31 között hetedszer tartják meg Genfiben rendes évi kongresszusukat. A világ közvéleménye ma érzi már, hogy ezek a népszövetség ülésszakát megelőző tanácskozások hozzátartoznak az európai politika aszpeiktumához és a negyven millió kisebbségi ember hangja erkölcsileg nem elhanyagolható mennyiség többé. E helyen nem akarok részletesen foglalkozni a kisebbségi kongresszus jelentőségével és eddigi eredményével, amit elsősorban az európai lelkiismeret ébrentartásában és a népszövetség befolyásolásában kell látni, s fölösleges hangsúlyozni, hogy az olyasféle előkészítő munka, mint amit a kongresszus végez, csak évtizedes szívós és ügyes tevékenység után hozhat gyümölcsöket,, de megállapíthatjuk, hogy az Urnák 1931-ik esztendejében a kisebbségi kérdés s igy ez a kongresszus is váratlan aktualitást nyert az egyik legfélelmetesebb és legféktelenebb világpolitikai akció következtében. A népszövetségi ligák ezévi budapesti kongresszusán Bulgária delegátusa általános helyeslés között fölhívta a kontinens államférfi adnak figyelmét arra az összefüggésre, ami a kisebbségek elnyomása és a gyors bolsevizálódás között van. Nyilvánvaló, hogy a kommunista agitáció kétszeresen jó talajra talál a kétszeresen elkeseredett, kisemmizett, ideáljaiból kivetkőztetett, fejlődésükben meggátolt, kigunyolt kisebbségek között, akikkel szemben az állam nem a gyám öli tó édesanya, hanem az idegenfajta gyermekkel csak másodsorban törődő mostoha szerepét tölti be. Moszkva tudja, hogy ha megveti lábát a kisebbségi ólet talpalatnyi földjén, e helyről a világot tengelyéből kizökkentheti, mert a könnyen el- bolsevizálit kisebbségek akciója nem igen áll meg az etnográfiai határoknál, s villámgyorsan fertőz mindenfelé Egyszóval a kommunizmus — nem helytelen ösztönnel — biztos falatnak tekinti az elkeseredett kisebbségeket a európai agitációjának súlypontját az ő megnyerésükre helyezte, mert e leggyengébb ponton át akar betörni Európába. A bolgár delegátus számos bizonyítékot hozott föl állítása igazolására s hosszan- tartóan magyarázta a macedónok vagy a dobrudasai 'bolgárok bolsevizálódásának folyamatát. Szomorú tapasztalatokból tudjuk, hogy a magyar kisebbség egyes részei sem tudnak már ellenállni a megnőtt terhek, a munkanélküliség, a rossz termés csapásainak .s mivel minden bajt először ők éreznek meg — többnyire hatványozott mértékben — s mivel a hatalmi politika gondosan tiltja, hogy a nemzeti öntudat, kultúra és reménység ápolásával, a nemzet fejlődésébe vetett hit erejével antitoxin fejlesztessék ki •bennük a bolsevizmus ellen, Moszkva szabad prédájává lettek és az elkeseredésből fakadt eb ura fakó kiáltással beleszédülnek az agitátorok karjaiba. A kisebbségi sors nyomora kergette őket oda, s egyedül szövetkezett ellenzéki pártjainknak köszönhető, hogy ez a minden mindegyes menekülés nem nagyobb méretű és nem végzetes. Ha Európa fél a bolsevizmmstól, meg kell gátolnia, hogy Moszkva elvetett . magja bő televényre találjon a kisemmizett kisebbségek elkeseredésében. Ebből a szempontból nézve komoly jelentősége van a genfi kiBcongressius sebbségi kongresszusnak, mert a feladata, hogy a világ aeropágja előtt rámutasson a kisebbségi kérdés megoldatlanságának akut veszedelmére. A kongresszus bizonyára foglalkozni fog a kisebbségi elnyomatás és a bolsevizálódás összefüggéseivel, s ha nyomatékosan teszi ezt, lehetetlen, hogy a többségi népek, akik maguk is rettegnék a moszkvai agitációtól, meg ne hajoljanak a vésztjósló érvek és a baljós bizonyítékok előtt. Véleményünk szerint az ezévi kongresszus egyik feladata ennek a ténynek' kidomboritása lesz, mert a vele való érvelés esetleg eredményeket hozhat. A kisebbségi kongresszus öt évig óvatosan csak teoretikus kérdésekkel foglalkozott. Helyes volt, mert tisztázni tudta a kisebbségi kérdés fogalmát, a követendő célt és az alkalmazandó eszközöket, magára irányította a világ figyelmét és pontos képet festett a kisebbségek helyzetéről. Most ennek a körültekintő előkészítő munkának télijéé vértezetében hozzáfoghat a praktikus részletkérdések megoldásához, ami annyit jelent, hogy az általános, elméleti sémák és Newyork, augusztus 12. A szakértői konferencia befejezése után a Hoover-terv jegyzőkönyvének aláírását a republikánus Héráid Tribüné a nemzetközi politika terén a Legkiemelkedőbb eseménynek mondja. A lap rámutat arra, hogy az egész kérdést rendkívül gyorsan szabályozták, ámbár óriási összegekről és komplikált elszámolásokról volt szó és ezenkívül az érdekelt népek nemzeti öntudata is bizonyos nehézségeket okozott. A lap hozzáfűzi ehhez, hogy sohasem állította senki? hogy a moratórium által a gadasági élet lefolyása egyszeriben megváltozik, de a megegyezés nyilvánvaló pszichológiai hatása mindenesetre nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy Középeurópában a helyzet rosszabbodását megakadályozza. Végezetül hangsúlyozza a lap, hogy a háborús tapasztalatok után gondosan kerülni kell minden kapcsolatot Európa ügyeivel. A Hoover-terv bizonyító erejű példa, hogy Amerika milyen barátságos érzülettel viseltetik a világ minden népe iránt anélkül, hogy egyikkel is veszélyes szövetségi viszonyba lépne. Berlin, augusztus 12. A londoni záró- je-gy aö könyv aláírásával kapcsolatban a Germania ezeket Írja: A megegyezés szövegéből megállapíthatjuk, hogy a reparációs kérdésben még egyáltalán nem mondták ki az utolsó szót, mert a német háztartásnak etje az egyévi megkönnyebbülésére a megegyezés szavai szerint egy még súlyosabb megterhelés következik. Nem kételkedünk Abban, a kidolgozott ügyrend alapján egy-e>gy akut ügy felvetésével a világ és az illetékes politikusok figyelmét hatványozott mértékben rá terelheti a kisebbségeket ért sérelmekre. A hetedik kongresszus ragyogó módon belfejezi az elméleti periódust és hathatósan inaugurálja az uj praktikus korszakot. Az elméleti munka eredménye az a nagystílű publikáció, amit a kongresszus most ad ki s amely mintegy az európai kisebbségek alapvető „kiskátéjának", politikusok és újságírók használatára szánt bibliájának tekinthető. A kongresszus könyvet ad ki, amely közli valamennyi kisebbség helyzet- rajzát, adatait, kívánságait, sérelmeit. Az európai olvasó elé borzalmas kép tárul ebből a pontos és tudományos műből, melyből mindenki kitünően megismerheti a kisebbségi kérdés egész komplexumát. Lehetetlen, hogy ez a publikáció hatás nélkül maradjon Európában. Az eddigi kongresszusi munka méltó és eredményes megkoronázása ez a könyv, amelynek legtökéletesebb és legpéldáeabb fejezetei éppen a magyar kisebbségekről szólnak. Az alapvető fontosságú kiadvány az elméleti munka betetőzése lesz és hatása bizonyára praktikus térre is átnyúlik majd s elsőrendű szenzációt jelent az európai politikában. Az újfajta részletmunkát az ezévi kongresszuson az észtországi’ kisebbségi kulturautonómiia eredményeinek Mühriasgá- lása és bemutatása inaugurálja. Tudjuk, hogy az államférfiaknak Londonban, Páriában és Rómában folytatott tárgyalásai, továbbá MacDonaldnak skót országi tárgyalása Stílusomnál főleg az adóssági probléma körül mozogtak. Valószínűnek tartjuk azt is, hogy a francia államférfiak berlini látogatása alkalmával is főleg ez a probléma kerül megtárgyalásra. London, augusztus 12. Amint Stiimsom külügyminiszter visszatér Amerikába, rögtön konferenciát tart a kongresszu'si pártok vezetőivel és ez a Hoover elnöklete alatt végbemenő konferencia a háborús adósságok revíziójának a kérdésével fog foglalkozni. A demokratikus többség Páris, augusztus 12. A Journal berlini levelezője szerint a francia miniszterek berlini utazását befejező aktusnak tartják, amely befejező aktus egy Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország közötti nyugalmi kartell kialakulását eredményezi. Brüning és Curíius Hindenburggal való teljes egyetértésben teljes mértékben elhatáro- zottak arra, hogy a francia—német tárgyalásokat a lehető legmesszebbható eredményre vezessék. A francia miniszterek látogatása tehát messze felül fogja múlni az egyszerű diplomáciai látogatás kereteit és jelentőségét. Nemcsak a pénzügyi és gazdasági természetű kérdésekről és nem csupán a leszerelési problémákról fognak tárgyalni, hanem elsősorban arra fognak törekedni, hogy olyan politikai meghogy az eezt kul tura/utonómiáti követendő példának szabad tekinteni s hatéves történetének megismerése kétségtelenül sok üdvös iniciatdvát ad, más kisebbségeknek és solkan meg fogják kísérelni a bevált eszközök és módszerek átvételét, hogy könnyítsenek a sorsukon. A kongresszus vezetősége egyébként nagyarányú ankétot rendezett Észtországban ebben a kérdésben s a legilletékesebb észt politikusok nyilatkozatait döntő bizonyítékokként állítja más kisebbségeknek belpolitikai harcaik számára. Az ankéíra adott válaszok széles körök érdeklődésére számíthatnak. Bizonyára sokan gondolkodóba esnek majd, hogy miért nem valósították meg a saját kisebbségeikkel szemben ugyanezt a módszert, amely egyformán kielégítette a kisebbségi és a többségi népek valamennyi igényét A kongresszus végül foglalkozni fog a lefegyverzés és az európai biztonság kérdésével, mert természetes összefüggést lát a kisebbségi kérdés megoldatlansága és az európai biztonság elérhetetlensége között A mi szempontunkból azonban a genfi kongresszus legnagyobb szenzációja a magyarországi szlovákok képviselőinek megjelenése lesz. Ha tényleg eljönnek, a világ szín© előtt tanúságot tehetnek igazságukról. Elmondhatják mondanivalójukat, feltárhatják sorsukat, elvégre egyedül s csakis egyedül ök hivatottak a valóság megállapiazon az állásponton van, hogy az ünnepi év tulajdonképpen csak mérföldjelzö kő azon az utón, amely az adósságok csökkentéséhez vezet. Ez a felfogás mindinkább erősödik az egyre tartó gazdasági depresszió következtében. Hoover elnök márfs kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy az adósságok egész kérdését ismét fel kell vetni és az amerikai kormánynak fizetendő összegeket a dollár mai kurzusának megfelelően mérsékelni kell. Ebben az ügyben a Németország szükség- helyzetével érzett szimpátiák és Anglia pénzügyi nehézségei fontos faktorokként szerepelnek. egyezést hozzanak létre, amely a jövőben a a konfliktus minden lehetőségét kizárja. Bizonyos befolyásos diplomáciai körök ezért arra gondoltak, hogy Európának négy vezető állama, Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország között akkordot hozzanak létre. A számos angol és amerikai lap által ajánlott politikai moratórium tervei arra vonatkoznak, hogy egy meghatározott időn belül a szerződést kötő hatalmak közül egyik sem tesz gazdasági vagy politikai téren olyan ini- ciativát, amelyről szerződéses partnerét előzetesen ne értesítené. Az ilyen szerződés természetesen nem jelentene semmiféle lemondást a versaillesi szerződésben és a népszövetségi paktumban biztositott jogok bármelyikéről sem. A háborút adósságok revíziójának kérdése a világpolitika előterében A Hoover-moratórium csak utlelzO a megoldás felé - Hoover Hjabb kezdeményezése az adósságok csökkentésére vonatkozik „A francia államférfiak berlini látogatása Európa uj korszakát vezeti be“
