Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-02 / 174. (2691.) szám

2

t>ra:gaiA\\g^ar.hiriíAI»

1931 Augusztus 2, rasánnap.

neonihogy jutalmaz®! tudtak volna, hanem csak áldozatokat kiöveteltek s .ígérni sem ígérhettek egyebet, mint hogy becsületesen fognak, helyt állni a kisebbségi politika frontján, a nemzet egyetemének védelmében.

A leiedet egyszerű. Egy tiszta erkölcsű, áldozatos politikának volt ez a győzelme s ez a győzelem meg fog ujulni ezernyi gáncs között mindaddig, amiig ez a politika az életet és a nemzet erőinek megtartó védelmét jelenti.

Mert hogy ez a politika az élet parancsa és a nemzet számára az egyetlen követhető uf, azt negyedmillió magyar vótuim erősítette és pecsételte meg.

*

De most fordítsuk az érmet másik oldalára," ahogyan a magyar tömegeket akarta megfordítani és saját aklába terelni a mindenkori (koalíció. Hiszen a hatalmi pártok helyzete könnyű volt, kezükben csillogott a bőség szaruja és tarisznyájukból kifelé kandikált a megbízható polgárok jutalmazására szánt sok hasznos prémium: egy .kis föld,, egy kis erdő, egy kis műtrágya, egy kis állampolgárság, egy kis szállítás, egy kis hitel és más ezernyi jó. A magyar választó, az emberi gyengeség és esendőség természet szerű csekélyke percentjét leszámítva, elfordította fejét és megmaradt saját káderéiben..

Tíz esztendeje folyik a kísértés és rafinált változatokban a lélekvásárlás és mind hasztalan. Egész galéria telik ki már azokból az elsodort magyarokból, akikkel a centralista politika a magyar tömegek megszerzésére végigpróbálkozott: Csáaki,

Csömör, Kocsis, Szappanos, Lelley, Moibá- csy s legújabban Zay Károly próbálkozik valaminő köztársasági agrárformáció létrehozásán. A jól szutenirozott akciókat még jobban szutenirozott sajtó támogatja, hiszen köztudomású dolog, hogy a magyarnyelvű kormánylap havi százezer korona szubvenciót kap.

Miért van az, hogy ez akciók mindegyike kudarcba, sőt botrányba fül? Miért van az, hogy ennek az immenzus politikai befektetésnek mindmáig egyetlen magyar mandátum sem lett a gyümölcse? Miért van az, hogy az e politika szolgálatába állott sajtó gyökeret verni nem tud s a különböző pártalakiulások csak arra jók, hogy alakítóikat végleg lejárassák?

A felelet itt is egyszerű. Azért van ez, mert a fejlett erkölcsű és tiszta itéletü magyar választót nem lehet megtéveszteni, mert menten fölösmeri, hogy itt az egész kisebbségi kérdéskomplexum megkerülésével, megtévesztés, vagy egyenesen lélekvásárlás ut'ián akarják a hiagyar politikát holt vágányra vinni s nemzeti küzdelmünket derékba törni. A magyar választó megérzi azt, hogy ezekben az akciókban nincs erkölcsi tartalom, sem a megsegítés Őszinte, tiszta szándéka s az előtérben táncoló marionettek láthatatlan szálon odatorkolnak egy prágai kézbe, amely zsebükbe előzőleg bankjegycsomót csúsztatott.

A hatalmi pártoktól sokszorosan célbavett és csak a saját erejükre támaszkodó magyar pártokon tehát nem képes erőt venni sem az oktroj, sem az áfium. Ez az erkölcsi bilansz reánk nézve fölemelő ,de vájjon nem súlyosan marasztaló-e arra a politikára* amely fennen hirdeti, hogy a magyarság jogigényeit kielégítette s gondoskodásából a magyar ki- sebbeség — eltekintve természetesen a ^szélsőségekben tévelygő1* vezérektől és sajtóorgánumoktól — teljesen meg van elégedve helyzetével.

A kisebbségi magyarsággal szemben követett politika teljes bukása ez, hiába is vennék tagadásba.

*

És a válságot, a bukást mégis a mi sorainkban szeretnék megállapítani. A napokban nagy föl tálalásban hozta az egyik csehszlovák pozsonyi lap, hogy a magyar pártok széteső kádereik pótlására a szlovák Selmecbányán kezdenek híveket toborozni. A szétesés természetesen jámbor óhaj, amelynek éppen az ellenkezője igaz, mert a magyarság politikai káderei sohasem voltak olyan szilárdak és növekvők, mint ma, a Selmecbányái újabb térhódítás pedig azt dokumentálja, hogy a szlovák tömegek bizalma emelkedik, a mi következetes és elvfeladásra és olcsó megalkuvásra képtelen szloveuszkói politikánkkal szemben.

Selmecbányán tehát mi nyertünk s akik veszi tetteik, azok a oentralizmus szlovák hűbéresei.

*

És még csupán egy adalék.

A liptói Vázisecet szörnyű katasztrófa sújtotta, amely részvétre indított minden szlovénszkói érző szivet. Fájdalmas rész-J

vé tűn kikel mi is ott állottunk kárvallott szlo'vák testvéreink mellett. Közben kibontakozott egy másik elemi katasztrófának, a délszlovenszkói ínséges aratásnak a képe, ahol a magyarság tízezrei maradtak kenyér nélkül. És nem látjuk, hogy a délszlovenszkói károsultak mellett ott állana a szlovák sajtó és a szlovák politika, csupán pártkortesek visszatetsző mesterkedéseit látjuk, amelyekkel az elemi csapást is pártpolitikájuk javára akarnák fordítani. Nem látjuk fölérzését és át értését ennek a katasztrófának, amely csak a komáromi járásban mintegy negyvenöt millió kárt okozott, de aligha túlozunk, ha az egész délszlovenszkói és csallóközi veszteséget kétszáz millióra tesszük, aimi már az egétsz köztársaság számára pomderábilis szám s hatása a külkereskedelmi mérlegben is je lentkezn.i fog a természetszerűen emelkedj) gabonaimport révén.

A centralista politika részén a kortesek aktivitásától eltekintve mégis csak passzivitást látunk a gigantikus problémával szemben.

A mi parlamenti törvényhozóink és tartománygyűlési képviselőink ellenben nemnyugvó lelkiismerettel ott állanak a gáton, fárad- hatatanul járják Prágát és Pozsonyt s minden pretenzió nélkül, magától értetődő egyszerűséggel teljesitik kötelességüket, kifejezetten s a nyilvánosság előtt elhárítva még a lehetőségét is annak, hogy ebből a köteles misz- szióból a legkisebb politikai profitot is akarnák huzni.

E ténymegállapítások önmagukban megadják a meglévő különbségiéit a két politika tartalma, rendeltetése és alapvető kvalitásai tekintetében.

*

Mi nem állítjuk azt, hogy tizenhárom esztendő alatt megtaláltuk a kisebbségi magyar politika ideális kifejeződését, mert hibák mindenütt. lehetnek és fejlődésre a nemzeti Önvédelmi harc keretében is szükség van, de azt nyugodtan állítjuk, hogy a mi politikánknak tiszta lelki ismeret és jőszámdék a rugója és sokkalta inkább megtalálta a maga patrióta hivatását is, mint azok a szlovák pártok, amelyek ben nemzeti programjuk mellett a szlovénszkói gondolat is elkallódott.

A mi csillagunk fölfelé megy, mig a szlovák égbolt tele van kihunyó fényekkel, Pedig szegény Szlovénszkó planetáriumának egyenletesen lobogó őrtüzekre lenne szüksége.

Tiiiüiiéfás ülésekben tárgyalja

a magyar képviselőit'iz a felhatalmazási javaslatot

3 feisöhíz kedden kezdi meg a javaslat tárgyalását — Bethlen ma huzamosabb üdéig tárgyalt a budapesti amerikai és a francia kivette!

Budapest, augusztus 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A képvise- löház tegnapi ülésén elfogadta azt az indítványt. hogy a felhatallmazási javaslatot tizenöt érás ülésekben tárgyalják. Az ülések szombattól kezdve reggel kilenc órától megszakítás nélkül éjszaka 12 óráig tartanak. A felhatalmazási törvényjavaslat szombat délelőtti képviselőházi vitájában elsőnek Reisinger Ferenc szociáldemokrata szólalt fel, Rei- singer a javaslat kilencedik szakaszával kapcsolatban kijelenti, hogy az országot a diktatúra felé sodorják és azután más politikai nyilatkozat nem hangozhat el, mint az, hogy éljen Bibién. Reisínger a javaslatot nem fogadja el. A kövelekező szónok Sigray Antal gróf volt, aki

a külpolitikai helyzettel támasztja alá a javaslat szükségességét és az elfogadja.

Hegymegi Kiss Pál nem fogadja el a javaslata! és ehhez Farkas István szociáldemokrata is csatlakozik. Ezután Zsilinszky Endre szólalt föl, aki a javaslat ellen beszél, majd rámutat a kapitalizmus hibáira, igy arra, hogy a Weisz Manfréd-gyár, amelyet az állam kivételes pozícióban tart, 100.000 pengőt kért a megrongált Justice fór Hungary kijavításáért, holott ezt ingyen kellett volna fe!5- ajánlani. Erre a műegyetemi sportrepülők, akiknek semmijük sincs, ingyen kijavitot- ták a gépet és csak az anyafért kértek ötezer pengőt.

Hangsúlyozza, hogy Magyarország úgy gazdaságilag, mint politikailag független Németországtól, majd rámutat airra, hogy egyes gyáripari vállalatok azók, amelyek aláássák a pengőt. Kérő, hogy a pénzügyminiszter a leg- brntálisnbb eszközökkel lépjen föl az ilyen eljárással szemben.

Ma délben pártközi tanácskozás volt a képviselőházban abból a célból, hogy a javaslatba olyan szöveget vegyenek föl, amely a harminchármas bizottság hatáskörét és tevékenységéi illetően mindenkit kielégít. így a javaslat hetedik szakaszához hozzáfűzik azt a pótlást, hogy a hainninehármas bizottság valamely javaslat letárgyalása érdekében bármikor összehívhatja a törvényhozó testületet. A délutáni órákban a képviselőház üléséin Bethlen miniszterelnök szólal fel és egyszerre válaszol az elhangzott föilszólalásoikra, utána Wekeu.de Sándor pénzügyin Imi szter indokolja meg pénzügyi szempontból a'javaslatot.

Mialatt a pártközi konferencia tanácskozott a hanminchármas bizottság fölállításával kapcsolatos ügyekről,

Bethlen miniszterelnök a parlamentben dolgozószobájában fogadta Níkolas Roose- velt budapesti amerikai követet, akivel

pénzügyi és gazdasági kérdésekről hosszasan tárgyalt. A miniszterelnök ezután elhagyta a parlamentet, felment a miniszter- elnöki palotába, ahol Devienne budapesti francia követtel tárgyalt szintén huzamosabb ideig.

A felsőház pénzügyi bizottsága hétfő délután öt órakor ülést tart, amelyen a felhatalmazási javaslatot fogja tárgyalni. A felsőház plénuma augusztus 4-én kezdi meg a javaslat tárgyalását.

— Felháborodás Besztercebányán a betegpénztári igazgató egy antiszemita kijelentése miatt. Besztercebányai tudósitónk jelenti: A

besztercebányai izr. hitközség meg akarta vásárolni a betegbiztosító pénztár régi házát, hogy a zsidó nőegylet segítségével aggok menházát létesítsen benne. A napokban a> hitközség arról értesült. hogy egy kereskedő többet kínál a házért s ezért. Freiwirth Mór hitközségi alelnök felkereste Krcsméryt, a villamosmüvek igazgatóját, aki a betegpénztár igazgatósági tagja. Krcsméry a városházáról telefonált Hrusika betegpénztári igazgatónak, miközben a másik kagylón Freiwirth hallgatta a beszélgetést. Hmska igazgató Krcsméry kérdésére azt felelte, hogy valóban érkezett egy magasabb ajánlat s hozzátette: „Inkább adnám oda arai emberünknek, mint azoknak a zsidóknak”. Freiwirth felháborodva tette le a kagylót s az esetet jelentette a hitközségnek, amely ezek után már nem reflektál a házra. A városban, egyébként nagy a felháborodás a szociáldemokrata Hmska igazgató antiszemita kijelentése miatt.

A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben!

leoegő Napfény

Fürdő Diéta

nr 8 Bl v 88 H

§sB99R& • ImiiiiwíiMIiIii<»il|lii|iAT immhi imi i i 11 mX hím

kcterlfevii,

Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb

füszerüzletben. i

Ha pedig élfogy a kenyér...

(agy) Délszlovenszkó falvai fölött ott ragyog

a nyári nap perzselő tüze és aratás, cséplés idején kihalt a falu, nincsen benne vidám kacagás és elbúcsúzott a jókedv. EzeT meg ezer embernek nem arattak az idén, aki nem jutott munkához sem a tavaszon, sem a nyárnak fő munkáján, az aratáson. Az aratás tizedik és tizenegyedik részért folyt és az arató többheti munkájával keresett két-három mázsa gabonát, mig a múlt esztendőben ötször ennyit. Ezt a gabonát, ha lisztre cserélik, marad belőle kéthónapi élete a családnak, amely azután szeptember végén ínségbe jut, mert elfogy a kenyér.

Ha pedig elfogy a kenyér, elfogy a nyugalom. A magyar falvakra ráfeküdt a gond és szomorúság, a gondterhes fejet elkerüli az álom, mert szemei nyitva álmodik ébren a ráköszöntő nyomorról, melynek áldozata lesz az ártatlan kisded és a magával jótehetetlen aggastyán. A falvak munkásai, a mezőgazdasági napszámosak nem tanulták mesterségüket, a legtöbben beleszülettek. Dolgoznak, nem ismerik a nyolcórai munkaidőt, de a mindent elskatulyázó szociális gondoskodás elkülöníti őket a többi dolgozótól és „6zezón“-munkásnak minősiti. Ennek a kategóriának pedig nem jár munkanélküli segély, mert a szociális gondoskodás ezeket átutalja az isteni Gondviselésnek.

Az idén és az elkövetkező télen ezt az álláspontot revideálni kell, mert a földművelés kom- battáns munkásai önhibájukon kívül nem jutottak a tavaszon és a nyáron munkához. Revideálni kell annyival inkább, mert ez a nagyszámú robotosa a termőföldnek nem is a maga hibájából lett nincsessé, hiszen a legtöbb a földreform következtében lett földönfutóvá, aki addig a nagybirtokon viszonylag jó helyzetben volt, mert ott kenyérgondjai sohasem voltak. A földreform áldozatairól intézményesen kell azoknak gondoskodniuk,, akik ezt a felosztásra kerülő birtokok cselédeivel, állandó munkásaival szemben elmulasztották és még egy holdacska birtokra sem érdemesítették. A legtöbb ragaszkodván a régi röghöz, amelyen nemzedékek nőttek fel. ottragadt a nyomorúságban is.

Talán százezer falusi földmunkásnak elfogy a kenyere még a nyáron és nem tudja, mi következik azután. Pedig ezeken segiteni kell és pedig erre a feladatra a kormány hivatott. Ezek az emberek nem kenyeret kérnék, hanem munkát, közmunkát, hogy keresni tudjanak családjaik részére. És most derül ki az, hogy Délezlo- venszkó magyaroktól lakott földsávján alig van állami vagy országos építkezés, hiányoznak a nagyszabású útépítések, mert azok tervei még nem nyerték ei a jóváhagyást. Itt folyik a Duna, Vág, Nyitra, Garam, Ipoly és a meliorációs munkáknak rengetegét kellett volna elvégezni már tiz év alatt a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. A tervek évek óta készen vannak, de most. derült ki. hogy a prágai minisztériumok asztalfiókjaiban pihennek esztendők óta.

Pedig abban sem volt hiány, hogy miből fordítsák erre az elszerencsétlenedett magyar földre a beruházásokat. Hiszen csak ki kell számítani, hogy a vagyondézsmától kezdve a tiz év alatt me^iétszerezödött állami közterhek befizetése milliárdokat tesz ki, hiszen nem mi állítottuk ki magunkról a bizonyítványokat, hogy a köztársaság legjobb adófizetői vagyunk. Azaz csak voltunk. Már nem bírjuk tovább, megros- kadt ezek alatt a terhek alatt a magyar falu és nem bírja tovább. Az a sok árverés, amire azelőtt évtizedekig nem volt példa sem, memen- tót jelent az állam pénzügyi kormányzata részére, hogy a húr nem feszíthető tovább. Ezekből az adómilliárdokból kell most visszacsordogálni a magyar falvakba segítség alakjában és hogy ezt kérjük és követeljük, arra jogcímet adnak a befizetett magyar eredetű mifliárdok.

Az a magyar falusi földmi vés-műnk ás éppen úgy eszik és gyermekei éppen úgy kérik a darab kenyeret, mint a városi szakmunkásnak a gyerekei, akiknek keresője ha munka nélkül marad, kapja hónapokig, vagy esztendőkig a munka- nélküli segélyt. De a foldmives testvéreink nem is segélyt, vagy népkonyhát, avagy élelmiszer- jegyeket akarnak, csupán munkát. Érdemes lenne foglalkozni ezzel a kérdéssel a kormánynak, a resszort minisztériumoknak és az országos igazgatásnak is. A segités a mai viszonyok közt, amikor a társadalom minden rétege érzi a katasztrófa súlyát., egyedül a kormányzat kötelesé- sége. Mikor egy alkalommal munkabeszüntetés volt a szénvidéken, néhány ezer bányászmunkás maradt kereset nélkül. A népjóléti miniszter minden bürokráciát megcáfolva utalványozott számukra tízmilliót pár napon belül. Várjuk ezt a gesztust most Délszlovenszkó felé is és várja százezer kenyér nélkül maradt falusi munkás Ss azok ártatlan gyerekei, tehetetlen aggastyánjai.

Ne várjanak soká, mert sok családban már csak hetekig, vagy talán napokig tart a kenyér. Ma még némák és bánatba temetkező ttek a magyar falvak. De felvidulhatnak, ha megérkezik a 6zent kenyér eljövetelének hire, ha munkához jutnák a föld szerencsétlen szegényei. Egy nagy katasztrófából sok más katasztrófa szillethetik, ha ezt meg nem előzik: tehát, lássák a kormányon ülő konzulok, hogy az államot semmi kár no érje a Délszlovenszkóra zudult nyomorúság árvizének veszedelmeiből.