Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-12 / 182. (2699.) szám
to^gm-Ma<Aar-ctrlar_______________________________________5 Újabb hírek az inségírontról Híviák egybe a tartománygy iíléstt, hogy az Ínséget orvosolhassa! A magyarság pártjai akciót indítottak a szlovenszkói országos képviselőtestület 15 napon belüli egybehivásáért - Pereg a dob az ínséges csallóközi portákon - Benes lapja megdöbbentő képet fest a ruszinszkói nyomorról A vámháboru következtében a vasutak napi vesztesége: 300 ezer korona 1031 augusztus 12, szerda. jemmmmumsemmmmmmmmmmmmmmm Hazátlanok Irta: TERNYEI LÁSZLÓ Prága, augusztus 11. A lex-Dérer órái meg vaunak számláLva s az állampolgársági praxis dzsungelében ismét nagyobb lesz a bizonytalanság. A hontalanok száma annak ellenére, hogy az utóbbi évek során több ezer kérvényező kérelmét kedvezően intézték el, nem fogy, hanem ijesztő arányokban emelkedik. Október végén a köztársaság fennállásának tizenharmadik évfordulójához jutunk el s még ma is „kiderül'4 egyik-tmásik polgártársunkról, hogy nem tekinthető csehszlovák állampolgárnak, mert 1910 január elseje előtt elfelejtette magát a község kötelékébe felvétetni, vagy pedig még kiskorú volt az ominózis „Stichtag" idején, avagy atyja, esetleg nagyatyja nem tartózkodott 1870-ben a mai Szlovenszkó területén s elfelejtett ujraoltási bizonylatot kérni abban a szlovenszkói vagy ruszinszkói községben, melyben esetleg a múlt század vége óta a mai napig megszakítás nélkül tartózkodik, adót fizet és teljesíti mindazokat a kötelességeket, melyek az állampolgársággal és illetőségi joggal együtt járnak. Ujraoltási bizonyítványt, mert az talán jobban igazolja az illetőséget, mint a háború előtt kiállított szabályszerű szlovenszkói illetőségi bizonyítvány, melyek nagyrészéről a legfelső közigazgatósági biróság megfellebbezhetetlen döntvényében kimondotta, hogy nem érvényes, ha azt a község az akkor érvényes magyar törvényeknek megfelelően az illetőségi jog hallgatólagosan való megszerzése alapján állította ki anélkül, hogy a kérvényezőt előzetesen kifejezetten felvette volna a község kötelékébe. A legfelső közigazgatási biróság e nyolc év előtt hozott döntvénye tízezreket tett hontalanná s ugyanakkor beállott az a groteszk helyzet, hogy e szerencsétlenek még csak optálási jogukkal sem élhettek, mert az op- tálási határidő a döntvény meghozatala idején már lejárt. Tízezrek váltak saját hazájukban hontalanná s java részük mindmáig nem tud állampolgársághoz jutni az állampolgár- sági gyakorlat bürokratikus, kákán csomót kereső s emberséget, jóindulatot csak igen ritkán tanúsító módszere miatt. Mit vétettek ezek a sajnálatraméltóak, akiknek minden hatóság okmányokkal bizonyította csehszlovák állampolgárságukat, hogy évek múltán kijelentse: sajnáljuk, tévedésből adtuk ki illetőségi bizonyítványát, állampolgársági bizonylatát, útlevelét és a többi okmányát, mert... mert 1910 janur elsején nem volt illetősége, mert... nem mutatta be nagyatyja ujraoltási bizonyítványát... mert... nem tudja bizonyítani, hogy volt-e nagyatyja egyáltalán és igy tovább? ... Ha a csehszlovákiai viszonyokkal nem ismerős idegen valahol azt olvassa, hogy egyedül Szlovenszkó és Ruszinszkó területén közel százezer hontalan él, akkor arra gondol, hogy a csehszlovák köztársaság az emigránsok, a földönfutók és a világcsavargók Eldo- rádója, pedig ez nem áll. A földönfutók, a politikai emigránsok már régen továbbálltak vagy megszerezték a csehszlovák állampolgárságot. Sokan közülük (különösen Ruszin- szkóban, & korlátlan lehele'lenségek hazájában) az állampolgársághoz hivatalt, stallu- mot, sót egyesek még törvényhozói mandátumot is kaptak, ha „jói“ viselték magukat és segítették támogatni azokat a pártpolitikai irányzatokat, melyek sok tekintetben szöges ellentétben állanak azoknak az érdekeivel, akik évtizedekkel előbb költöztek arra a területre, melyen évtizedek alatt becsülettel teljesítették kötelességüket úgy a régi, mint az uj államhatalommal szemben. Nyilt titok, hogy a hontalanok soraiban aránytalanul több a magyar nemzetiségű, mint a többi. A választói lajstromban bizonyára aránylag sokkal kevesebb magyar névvel találkozunk, mint amennyi a hontalanok névsorában lenne található. Mi az oka ennek? Hiszen nincsen olyan elvakult nacionalista, aki nemkívánatos elemnek merné nevezni a magyarságot, amikor a legilletékesebb tényezők Ismételten kijelentették, hogy a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár lojális tisztelettel viseltetik az állam és annak hatóságai Iránt. Nem egyszer dicsérték meg a pontos magyar adófizetőt és a fegyelmezett magyar katonát, aki a csehszlovák hadseregnek elismerten értékes tagja. Hát miért nem igyekeznek a csehszlovákiai magyarságnak ezt a fájós problémáját, az Állampolgársági kérdést, becsülettel megoldani? Miért nem hoznak törvényt, amely egy csapással megszüntetné a mai helyzet igazságtalanságait s hálára kötelezne sok-sok szenvedő embert? Egy egyszakaszos törvény segítene tízezrek baján. Meg kell adni a csehszlovák állampolgárságot annak, aki igazolni tudja, hogy az államfordulat idején állandó lakhelye, vagy az akkor érvényes illetőségi törvény értelmében illetőségi helye a mai csehszlovák köztársaság területén volt, nem szerzett idegen állampolgárságot s kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy csehszlovák állampolgár akar lenni. Pozsony, augusztus 11. A magyarság pártjai Jaross Andor tartománygyülési képviselő kezdeményezésére akciót indítottak a szlovenszkói országos képviselőtestület sürgős összehívása érdekében, hogy az megbeszélhesse a súlyos gazdasági helyzet gyors orvoslásának módozatait. A törvény szerint az országos elnök köteles összehívni a képviselőtestületet, ha a tagok egynegyed része ezt a tárgy megnevezése mellett kivánja. A magyarság pártjainak tartománygyülési képviselői az alábbi beadványt intézték 0r- szágh József országos elnökhöz: Mélyen tisztelt Elnök Ur! Alulírott országos képviselőtestületi tagok tiszteöettel kérik hivatkozással az 1927. évi 125 számú törvény 16-ik paragrafusára, hogy az országos képviselőtestületet 15 napon belül ülésre egybehívni szíveskedjék. Az ülés tárgyául kérjük felvenni: A Délszlovenszkón bekövetkezett katasztrofálisan rossz termés miatt közveszélyes gazdasági helyzet megbeszélése és orvoslása. Végül tisztelettel megemlítjük, hogy jelen kérésünk más szlovenszkói pártok azonos kívánságának kiegészítő részeként tekintendő. Csechi, 1931. augusztus 9. Kiváló tisztelettel: Alapy Gyula dr., Blanár Béla dr., Fleischnmnn Gyula dr., Jaross Andor, Giller János dr., Petrasek Ágoston. Az összehívás ügyében megbeszélés folyt a szlovák néppárt országos képviselőtestületi tagjaival s megállapodás jött létre, hogy a szlovák néppárti tartománygyülési képviselők is hasonló értelmű beadványban kérik az országos'" képviselőtestület sürgős összehívását. Ha a szElovák néppártiak csatlakoznak az akcióhoz, a szükséges minimális 14 tag aláírása együtt lesz s akkor a törvény értelmében az országom elnöknek egybe kell hívni a tartománygyülési. 52 község kiküldöttei a magyar nemzeti munkáspárt dunaszerdahelyi gyűlése Dunaszerdahely, augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) A magyar nemzeti munkás és földműves párt vasárnap a lévai járási konferenciával egyidőben — melyről a PMH részletesen beszámolt — Dunaszerdahelyen is jólsikerült járási konferenciát tartott a súlyos helyzetbe jutott mezőgazdasági munkások és földművesek érdekében. A dunaszerdahelyi konferenciát a Tükörkertben tartották meg. A konferenciára nem kevesebb mint 52 községből érkeztek küldöttek. Távoli, 35 km. távolságból is eljöttek a szerencsétlen helyzetbe jutott magyar falusi nép kiküldöttei, hogy meghallgassák a magyar nemzeti munkás és földmüvespárt szónokait. A dunaszerdahelyi konferencián egyes kiküldöttek borzalmas adatokkal vázolták a nyomort, amelyre ha gyors segítség nem érkezik, úgy Csallóköz népéire elviselhetetlen nélkülözések várnak. Az aratómunkások heti kemény megfeszített munka után 80 kilogram gabonát hoztak haza. Ezért az egész család dolgozott. Könnyes szemmel kérdezték a párt kiküldöttjétől, Varecha József főtitkártól, hogy mitevők legyenek, mert a 80 kg. gabona két hétre sem elegendő, munka pedig sehol sem mutatkozik. A hatóságoknak a legnagyobb gyorsasággal kell a nép segítségére sietni, mert félő, hogy a felgyülemlő elkeseredésnek káros következményei lehetnek. A kisbérlők arról panaszkodnak, hogy holdanként 425 kilogram gabonát kel fizetniük, amit teljesíteni legjobb akarat mellet sem tudnak, mert a termés holdanként átlagban 180 kilogramot hozott. Ezeknek érdekében is sürgősen cselekednie kell a kormánynak, nehogy a földtulajdonosok garmadával pereljék a kisbérlőket és elvegyék utolsó kis vagyonkájukat is. A dunaszerdahelyi konferenciát Antal Vince helyi titkár nyitotta meg arra kérve a megjelent kiküldötteket, hogy minden elkeseredésük mellett is őrizzék meg higgadtságukat. Varecha József főtitkár másfélórás beszédben foglalkozott a mezőgazdasági nép katasztrofális helyzetével és kimutatta, hogy a kormány részéről nem állhat fenn az a kifogás, hogy nincs elegendő pénz a segélyakció közmegelégedésre való megindítására, mert ha a kormány beszünteti az állami alkalmazottak tizenharmadik havi fizetését, máris jelentős összeg áll a segélyakció céljára. Továbbá elitélte azt az eljárást, hogy a falvakban 135 koronás árban írják össze a hatóságok a gabonaszükségletet, ami még jobban elkeseríti a szerencsétlen helyzetbe jutott falvak népét Ezután a felolvasott határozati javaslatot, amely megegyezik a PMH tegnapi számában Komárom, augusztus 11. (Saját tudósi tónktól.) A komáromi járás egyik virágzó községe, Nemeeóosa, a katasztrofális . termés következtében siralom- völggyé változott. Pánikszerű félelem fogta el a község lakosait, amikor a község hirdetőtábláin megjelentek a komáromi adóhivatal árverési hirdetményei és nyolcvan nemesócsai gazdát, köztük alig párholdas törpebirtokost, de a falu legnagyobb gazdáit is közszemlére bocsátották és ellenük ennek a hónapnak a végéig naponta árveréseket tűztek ki. A községben ennek következtéiben a legnagyobb elkeseredés uralkodik, nemcsak az árverezendők körében, hanem a munkás- osztályban is, amely elsősorban azokra van utalva, akiknek nagyobb birtoka vau, mert azoktól vár egy kis segítséget. Ha most elárverezik a nyomorúságos termést, akkor a faluban nem marad kenyér. Törvényhozóink a pénzügyminiszternél jártak és kérték az árverések felfüggesztését, amit a pénzügyminisztériumban meg is Ígértek, azonban erről az alantas hivatalodat elfelejtették értesíteni és igy az árverések csakúgy folynak a mai nyomorúságban is, mint azelőtt. A végrehajtott gazdák nem is kívánnak mást, mint egyévi halasztást és a jövő év szeptemberében készséggel fizetik meg a tartozás kamatait. A helyzet az, hogy ma a legrendezettébb viszonyok közt élő gazda sem kap akkora kölcsönt, amelyből adóhátralékát rendezhetnél Ha pedig pár koronán elárverezik gazdasági állatait, akkor szeptemberben nem tud vetni és földje megmüveletlen marad. A nemeeócsaí földmunkásság a legelkeBeregszász, augusztus 11, Az idei aratás Ruszinszkón olyan rossz volt, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Az őszi vetés legnagyobb része kifagyott a hosszantartó tél idején s már kora tavasz- szal látható volt, hogy az aratás rossz lesz. A gazdák ama várakozása, hogy a májusi eső a helyzetet megjavítja, sem teljesedett be, mert májusban óriási szárazság köszöntött be. Ez a szárazság azonban nemcsak az őszi vetéseket pusztította el végleg, hanem a tavasziakban is igen nagy károkat okozott. A gazdáknak a legtöbb helyen annyi se marad, amennyire a saját háztartásukban szükségük van. A búza a legtöbb helyen a vetőmagot sem adta vissza s a legtöbb község lakosai már most keresnek vetőmagot. Vannak községek, amelyekben 6—15 vagont tesz ki a vetőmagszükséglet. A helyismertetett lévai határozati javaslattal, kézfelemeléssel egyhangúlag elfogadták. Vare- cha főtitkár javaslatára kimondotta a konferencia, hogy községenként három tagból álló segélybizottságokat alakítanak, amelyeknek egyrészt az lesz a hivatásuk, hogy a segélyekből kihagyott egyéneket pótlólag összeírják és azok névsorát Antal Vince dunaszerdahelyi párttitkár ujtán a kerületi hivatalhos juttatják, másrészt pedig minden előforduló panaszt felvesznek és azokat a párttitkárság tudomására hozzák. A párt lévai és dunaszerdahelyi konferenciáján összesen 69 község kiküldöttei jelentek meg. serodettebb hangulatban van a termés- és a munkahiány következtében. Száz és száz családnak nincsen beíevő falatja és a jobbimódu gazdákra szorul. Egyenesen szerencsétlenség ezekben a szörnyű napokban árverési sorozatok kitűzése. A kér. szoc. párt nagysikerű népgyülése Bo'dogfán Szene, augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) Az országos keresztényszocialista párt galántai kerülete nagysikerű népgyülést rendezett Boldogfa községben, mely Szene, mellett fekszik. A kis községnek csaknem minden felnőtt lakosa összesereglett a népgyülése n, melyet Szabó László helyi szervezeti elnök nyitott meg. Poór Ferenc körzeti titkár 'bemutatta a közönségnek Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselőt, aki' a nagyszámú hallgatóság figyelmét teljesen lekötötte beszámolójával, melyben felvázolta a belpolitikai eseményeket, majd a köz- igazgatásról, az adóviszonyokról és a kulturális kérdésekről, utóbb pedig a külpolitikai helyzetről mondott mindvégig lelkes figyelemmel hallgatott beszédet. A következő két szónok, Magyar László és Poór Ferenc a gazdasági helyzettel foglalkoztak. Magyar László a gazdák hármas nagy követelését: az ingyen vetőmag, az olcsó kölcsön és az adómoratóriumot fejtette ki a legnagyobb figyelem mellett, mig Poór Ferenc, a galántai járás választmányi tagja azokat az intézkedéseket adta elő, amelyéket a járás választmánya tett a gazdák érdekében. A termés eredményeinek felülvizsgálatába bevonták a pénzügyi ki- rendeltség főnökét is. A szónokot lelkesen megéljenezték és a legnagyobb szeretettel vettek búcsút a párt kiküldötteitől retet még súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy a gazdák teljesen pénz nélkül állanak — Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bólrekedésnél, renyhe emésztésnél anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes Ferenc József kese- rüviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József viz abszolút megbízható hashajtó. A Ferenc József keserű viz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletek- ben kapható. Nyolcvan árverést tűztek ki az ínséges Kemesácsán Ruszinszkón is katasztrofálisan rossz volt az aratás
