Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-11 / 181. (2698.) szám
4 <PRX<xAI-A\aG'VAR-H1 RIiAI> 1951 augitagtoa 11, kedd. Egymillió kis japán évente,,, A Felkelő Nap országában minden percben négy gyermek születik Japán 30 esztendő múlva a világ harmadik nagyhatalma lesz — Súlyos gondok a nagy létszámszaporulat miatt — Kína konszolidálása nagy ipari jövőt biztosítana a szigetországnak , Tokió, augusztus eleje. A Hatsushima nevű japán szigeten 42 család ősi vagyonközösségben él. Mindig csuk negyvenkét család lakik a sligeten, mert a család legidősebb fiának szabad csak megházasodni és a szigeten megmaradni. A többi fiú, régi szokás szerint, kénytelen kivándorolni. A falu házai hosszú, keskeny ucca két oldalát foglalják el, az ucca végén áll templomuk és mellette terül el a temető. Nincsenek űzetek, sem szórakozóhelyek. Egyedül szép nyilvános fürdője van. Pontosan ragaszkodva a hagyományokhoz élnek a bennszülöttek. Minden egyes ottlakó őseinek sirját hat-bétszáz, vagy nyoicszóz esztendőre visszamenően találhatja meg a község temetőjében. A családoknak ki van osztva a gyermekek számához képest egy bizonyos földrész. amelyet azután megművelnek. Mialatt a férfiak halásznak, az asszonyok zöldséget termesztenek és ha a termelés meghaladja a falu fogyasztását, akkor a felesleget eladják, vagy más áruért becserélik. Szociális bajok Japánban Nos, ezen a kis japán szigeten igen egyszerűen oldják meg a népszaporodás és népsűrűség kérdésével kapcsolatiban lévő szociális problémákat, melyek Japánban is egyre jobban előtérbe lépnek. Mert a föld lakosságának száma és ennek megfelelően lassan ugyan, de állandóan emelkedik annak ellenére, hogy van már több olyan állam, amelyben a születések száma csökkenő tendenciát mutat, sőt olyan is, melyben a születések nyeresége már nem tudja ellensúlyozni a halálozások veszteségét. Mégis, ha a statisztikának adatait nézzük, a népszaporulat és népsűrűség emelkedő tendenciája elvitathatatlan. Aa egész föld lakossága az utolsó ötnegyed év. század alatt a következő mértékben szaporodott (kikerekitett milliókban): 1800: 715; 1850 1075; 1900: 1564; 1925- 1880. A népsűrűség szaporodása is hasonlóan emelkedik. Az egész föld átlagos népsűrűsége volt négyzetkilométerenként: 1910-ben 11, 1920-ban 12.4, 1925- ben 12.8. Természetesen ez az átlagos népsűrűség földrészek és még inkább országok szerint óriásilag változik. Az európai átlag például 48.7, az ausztráliai ellenben 1 ember négyzetkilométerenként. És mig Európában Belgiumé 215, Finnországé csak 10.5 ember egy négyzetkilométerre. Azok között az államok között, melyek legnagyobb arányban járulnak hozzá a Föld népességének gyarapításához és melyek igen nagy népsűrűséget mutatnak fel, az elsők között szerepel Japán. 1880-ban még csak 20 millió lakosa volt, 1850-ben 30, 1900-ban 45, 1925-ben 58, 1930- ban 64 és fél millió. Népsűrűsége 168 lakos egy négyzetkilométerre és már régóta azok közé az államok közé tartozik, melyeket saját földjük nem tud eltartani. A nagy kulturállamok közül ilyen még Anglia, Németország és Olaszország, melyeknek tehát népfeleslegük van, mig például az Egyesült Államok mai 110 millió lakosán felül még 500 milliót tud saját földjéből eltartani. Már például Kina ma 470 millióján kívül csak 175 milliónak tud élelmet adni. Egy város lakossága születik meg bevonta Jaipán azonban egyelőre egy cseppet sem törődik azzal, hogy régen túllépte az eltartható népesség határát. A „Times“ nemrég igen érdekes cikkben foglalkozott ezzel a kérdéssel és rámutatott arra a tényre, hogy angol statisztikusok jóslatai ellenére „a babik áradata a modern Japánban nem hogy csökkennék, hanem gyarapszik". M'nd.en percben négy csecsemő születik. Azt lehet mondani, hogy Japánban minden hónapban egy város lakossága Születik meg, mert a havi szaporodás 43.000 főnyi, 1920—25- ben a népesség szaporodása 3,778.769 volt, azaz 6.7 százalék, mig 1925—80-ig 4,713.183 azaz 7.9 százalék, tehát egy ötéves periódus alatt 1.2 százalékosan emelkedő tendenciát mutat Áruig Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban a születések száma az utóbbi 50 év alatt állandóan csökkent, addig Japánban folyton növekszik és most a születési index majdnem pontosan ugyanaz, ami Angliában 1870-ben volt, vagyis minden ezer lakosra évi 34.1 születés. Ha ez a gyarapodási index megmarad, harminc esztendő múlva Japán lakossága eléri a 100 milliót és ekkor a nagyhatalmak sorában a harmadik lesz az Egyesült Államok és Oroszország után. (Kina óriási népessége ellenére sem számit nagyhatalomnak.) Mármost ennek az egyre növekvő népességnek nagyon érdekes problémái vannak. Ma már a szociológia túl van az ijedtségen, melynek legtipikusabb képviselője a Maltbuis-el- mélet volt, hogy a Föld, vagy annak valamelyik része nem birja fiait eltartani. Földünk a mai 1880 millió lakosnál sokkal többet, 6200 milliót tucl eltartani . nem véve számításba a technikai fejlődés kiszámíthatatlan lehetőségét. Mindazonáltal a folyton gyarapodó lakosság kérdései kétségtelenül problémák elé állítja a szociológust és az államférfiut. Felmerülnek a kivándorlás, az indusztriálódás. a kifelé való terjeszkedés, a belső forrongások kérdései, melyek mind nemcsak az illető országot, hanem a többi államokat is érintik. Nemzetközi veszedelem-e a japán szaporodás Ebben a vonatkozásban a apán túlnépesedést nagyon sokan (kölönösen Angliában és az Egyesült Államokban) nemzetközi veszedelemnek lájták. Belső forradalmakat és háborús velleitásokat jövendöltek é& jövendölnek sokan ma is a Japánban percenként születő négy éhes szájból. De ezeket a Jeremiás-jellegű próféciákat nem kell teljesen komolyan venni. Mindenekelőtt arra kell rámutatni, hogy minden éhes szájjal két munkára kész kar is születik. És mig a statisztika szerint félszázad alatt az ország lakossága megkétszereződött, a statisztika azt is mutatja, hogy ugyancsak félszázad alatt az ország produktivitása a kétszeresnél is nagyobbra emelkedett. így hát a megszaporodott népesség tulajdonképpen jobban élhet. Mert mikor Japáu körülbelül egy évszázaddal ezelőtt megnyitotta kapuit az idegenek előtt, egyúttal utat nyitott a modern iparnak s kereskedelemnek és minden megszületett fiú- csecsemőre hely és alkalom vár a munkára, mihelyt elég erős lesz — &őt nem egyszer már sokkal hamarább is. Ez magyarázza meg elsősorban, hogy miért nem következett be Japánban a születések várt csökkenése, sőt ellenkezőleg szaporodás mutatkozik. A népfölösleg orvoslása Általában a népfölösleg orvoslásának a kivándorlás látszik, mélyebben látó szociológusok ezt persze csak látszat-orvosságnak mondják. A japán kivándorlás elé Amerika erős korlátokat vont és az angol domíniumok Is meglehetősen megszorították a japán bevándorlási lehetőségeket. Ezt sok felületes szemlélő úgy tekinthette, mintha lecsavartak volna olyan biztonsági szelepet, amely nagy szerencsétlenséget akadályozhatott volna meg. Elfeledkeznek arról, hogy komoly kivándorlás Japánból tulajdonképpen sohasem volt. Még abban az időiben sem, mikor a japán munkásfelesleg előszeretettel kereste fel az Egyesült Államokat, az évi kivándorlás csak 14.000 ember volt, ami a közel egymillió évi népszaporodás mellett igazán alig jön számba. Ma a kivándorlás kb18.000, de ugyanekkor a vísszaváudorlás is körülbelül 14.000. Alapjában a japánok csak nagyobb tömegekben szeretnek kivándorolni. A legrégibb ilyen tömeges kivándorlás, melyről tudunk, 1885-ben a Havai-szigeiek felé irányult, ahová mezőgazdasági munkások mentek. Ezenkívül ma még Brazillába, a Philip pini-szige- tekre, Peruba és Kanadába van jelentősebb kivándorlás, amely azonban gazdasági szempontból nem jelent nagyobb veszteséget, mert a kivándorlók megmaradnak a családi kötelékben és keresetük javát haaaküldik. 1927- ben ezen a réven 24 millió yen folyt be az országba. Érdekes, hogy a belső vándorlás SLtan teljes még, mert a szigetország északi része, Kokkiado meg. lehetősen cSetiély népsűrűségű, annak ellenére, hogy kedvező mezőgazdasági lehetőségeket nyújt. Mivel azonban az éghajlati viszonyok következtében ott a gazdálkodás módszerei mások, mint Japán többi részében, a konzervatív WHamu japán földmives nem igen hajlandó aa északra való vándorlási Ugyanígy áll a dolog Mandzsúriával is, ahová több, mint két évtizede nyertek bebocsátást és ahol szintén kedvezőek a mezőgazdasági viszonyok és mégis ezt a majdnem üres területet a japánok nem gyarmatosították. (Egészen más dolog, hogy japán tőke és japán kereskedelem nagy szerepet játszik ott.) Gyarmatosítás? Mindebből sokan azt a kézen fekvő következtetést vonták, hogy Japán nem gyarmatosító állam. Lehet, hogy igazuk van. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a mezőgazdasági japán népfelesleg egyelőre inkább a — gyárakba vándorol ki, ahol sokkal kényelmesebb a megélhetése, mint akár saját északi területein, akár a meglehetősen zord klimáju Mandzsúriában. És általában nehéz elképzelni, hogy bármely állóan is megtudná csinálni azt, hogy évi egyiiúllió népfeleslegét gyamatositásra küldje ki. így ma az egésa japán szigetvilág a váro- sodás felé halad. A kereső népesség közül 27 millió a földmives. (A mezőgazdasági nagybirtok igen ritka.) 5 midiié körül van a szorosan vett gyári munkás éa 8 millió körül tehető annak a száma, akik kereskedelmi foglalkozást űznek. Városi és falusi lakosság aránya kb. 50—50 százalék, ha az utóbbi kategóriába azokat vesszük, akik 10.000 lélek- számnál kisebb helyeken laknak. Ezzel szemben áll a tulajdonképpeni nagyvárosok rohamos fejlődése. A legnagyobb Osaka két és félmillió lakossal, utána Tokio kettővel; de Tokio területe majdnem akkora, mint Londoné és elővárosai közül 21 van olyan, melynek több mint 50.000 lakosa van. Ezeken kívül van 4 város félmillión felüli és 22 százezren felüli lakóval. A kivándorlás és a gyarmatosítás mellett a népfelesleget a „haladó szociológia" a születések korlátozásával akarja ellett] súlyozni. A japán egészséges ncplélek mellett ott erre az erkölcstelen megoldásra komolyan senki sem gondol. A japán belügyminiszter ebben a kérdésben csak nemrég tette a következő kategorikus kijelentést: „Japánban alapjában nincs túlnépesedés. Még mindig vannak ki nem használt területeink Hokkaidoban és Kyushuban. Ha ezeket a területeket ellepik a települők, még mindig ideje lesz a túlnépesedésről beszélni. Én nem szeretem a születéseit korlátozásának gondolatát. Isten akarata az, hogy gyermekek jöjjenek a világra. A születés korlátozását legfeljebb a szülők örökölhető betegségénél engedném meg. Éppen ezért nálunk tilos a fogamzás elleni szerek árusítása." A gyáripar ? így tehát ebben a kérdésben Japán számára csak egy ut marad: a gyáripar fejleszr lése. Ezt minden egymást követő japán kormány elősegíti államsegélyekkel, tarifáiig kedvezményekkel és a kivitel gyámolitásávul. Természetesen a jövő titka, vájjon le,bet-e az ipart annyira fejleszteni, hogy minden évben újabb milliónyi emberfeleslegnek biztosítson munkát és kenyerét. Eddig azonban meg tudta ezt tenni és még a mai nehéz gazdasági viszonyok között is mindössze 380.000 a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma. Japán államférfiul ég nemzetgazdászai bíznak a jövőben és abban, hogy az olyan szorgalmas nép, mint a japán, mely képéé a nagyszabású szervezkedésre ée máris beletanult a modem nagyipar módszereibe, ipari termékeiből el tud adni annyit, hogy fedezze a behozott nyersanyagok költségét (Japánnak aránylag kevés a szene és az érce) és a szükséges élel- miszerbevitelt. Ha Kínában helyreáll a teljes nyugalom, ott óriási piacuk van iparuk termékeinek és általában Ázsiában és a déli szigetvilágban sok miiló sárga és barna munkás kívánja az olcsó ipari munkát, melyeket Japán termelni tud. A felkelő nap országa tehát a jövőben is örömmel üdvözli azt a négy ferdeszemü csecsemőt, amely minden percben megszületik és a fejlődő szigetország lakosságát évenkint közel egy millióval gyarapítja 1 „Nem hal meg a magyar dal — amíg magyar taniiő van“ Az Országos Magyar Tamtádalárda hangverseny kör utón — Az első hangversenyt a/ugusztus 13-án tartják Losoncon Losonc, augusztus 8. (Saját tudósítónktól.) Már beszámoltunk arról, hogy ez Országos Magyar Ta- nitódalárda augusztus hó ©lején megkezdette szokásos évi hangversenyturaóját a magyarlakta szlovenszkói városokba. A negyven főből álló tanítói férfikar augusztus 2-án érkezett Losoncra s megkezdték a hangversenyek műsorának betanulását Heckmann István karnagyuk vezetése mellett. A magyar tanitó-dalosokat Losonc város magyar közönsége, de különösen a losonci magyar dal- egyeeületek meleg szeretettel fogadták s a hét folyamán a Kalmár-vendéglő kerthelyiségében Lélekemelő ünnepséget rendeztek tiszteletükre. Az országos magyar dalosszövetség nevében Giller János dr. tartománygyülési képvise.ő, a szövetség elnöke intézett lendületes üdvözlő szavakat s kiemelte a magyar tanítói kar nagy érdemeit a magyar dalkultura fönntartása és ápolása (körük Az országos magyar dalosszövetség elnökének üdvözlő szavai után a teljes számban, diszes bársonysapkákban fölvonuU Losonci Magyar Da'egylet ' férfikara Riszner Ede karnagy vezetése mellett elénekelte az egyesület jeligéjét: Magyar nyelvem, magyar dalom Sehol, sehol e világon Párod nincsen. Te vagy ez én egyetlenegy Megmaradt, féltve őrzött Drága kincsem. Majd az ének után Riszner Zoltán, a dalegyesü- let titkára, tolmácsolta a losonci daltestvérek szeretekét. A nemrégiben megalakult losonci Egyetértés Munkásdalárda vonult föl azután a dobogóra e Hageibauer György karnagyuk vezetése mellett üdvözlő dalt adtak e1-ő. Benkő Béla, a munkásda- lónda elnöke, pedig talpraesett beszédben köszöntötte a vendégeket. A nrankásdalárdának ezen első szereplése érthető rokonérzésre talált a nagy számban összegyűlt közönség körében is és lelkesen megtapsolták a magyar dalkultura szolgálatába szegődött munkás daltestvéreket. Hogy milyen ambíció füti a lelkes munkásdalosokat, annak jellemzésére legyen elegendő megjegyeznünk, hogy az egyik munkásdalos a 18 kilométernyire fekvő* munkahelyéről "^alog tette meg az utat Losoncra, hogy idejében ott lehessen a magyar taniiódaíárda üdvözlésénél. Azután általános várakozás mellett a tanitő-da- losok vonultak föl az emelvényre. Komolyan, impozánsan, fegyelmezetten helyezkedtek el s amidőn fölcsen dűlt a daluk: öeszenézett a közönség s büszke őröm csillogóttt a szemekben. A gyakorlott, (iskolázott, ércesen csengő hangok. írJut a bu°ó orgona harsogták a köszöntő jeligét: Szálljon a dal, a magyar dal A csillagos égig. Hallja meg azt, aki boldog Vágj- a szive vérzik. Isten előtt, ember előtt Hirdesse fennszóval: Nem höl meg a magyar dal, Mig magyar tanító van. Viharos éljenzés és taps töltötte be a hatalmas kertihelyiséget. Majd előlépett Beluch Imre igazgató-tanító s szónoki hévvel köszönte meg úgy a dalossoövetség elnökének, Giller János dr. tarto- mánygyülési képviselőnek, mint a Losonci Magyar Delegyletnek és aa Egyetértés numkásdalárdának a szives foagdtatást és a szeretetteljes üdvözlő szavakat. Az üdvözlések ultán a vendégdalosok és a losonci dalosok ismerkedési estélyt tartottak. Ar augusztus 18-i losonci hangverseny iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg az égési vidéken, nemcsak a megvár dalkultura blveü hanem a magasabb igényeket tápláló közönség körében is. bgy Losoncon időző neves zenekritikus a doni kozákok Mm eves énekkarával egy színvonalon a Hónak jelentette, ki a magyar tanítók dalárdáját. A dalesten mindenkinek ott kelt lennie, aki a magyar d«l ápolását szivén viseli és érzékkel bír a magyar dalosok művészi vállalkozása iránt.
