Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-09 / 180. (2697.) szám
14 'PRALfiAI-A^AGÍARHlRTiAP 19ö1 augusztus 9, ▼aeAppjttp. SziDHÁzKör^v-KauTaRA, Ököllel kell kiharcolni a sikert ‘ Hollywoodban Nyolcszáz filmmeséi irt Bess Meredith, mig a buHalói riport- laptól eljutott a világhírig — Négyszemközt Amerika légiin- nepeltebb Írónőjével A magyar fEmgyánhás Hollywoodban afcreditáilt nagykövete jelenleg Kertész Mihály. Ez az érdekes tehetségű rendező kemény ököllel verekedett ki magának a filmmetropolisban előkelő pozíciót és ma Amerika tiiz legjobb rendezője közé sorolják. Kertész Mihály talán két hete érkezett Pestre. Rövid ideig tartózkodott akkor itt, nemsokára visszautazott Oherbonnba, ahol egy óceánjárón megérkezett felesége, akarnék neve még divatosabb és népszerűbb az Egyesült Államok terén, mint akár egy óceán repülőé, mert ő Írja Hollywood részére a legjobb üzletet jelentő filmmeséket: Bess Meredáth. Négy esztendeje, hogy Kertész Mihály, illető! eg, ahogy az Újvilágban hívják, Mirháéi Curtiz feleségül vette Bess Mereddthet. Ez az érdekes müvészpár dollárban kifejezve is jelentős, csekély tízezer dollár heti fix jövedelmet vesz fel. Bess Meredith a Metró Gold wyn-gyártól ég Kertész Mihály a Warner Broos igazgatóságtól. De míg ide eljutottak, úgy a divatos Írónő, mint a magyar rendező rengeteget küzdött és harcolt a sikerért. Amikor még LiSian Gish statisztált Bess Móredith most szintén Pestre látogatott. Amerika legjobban fizetett ecenárium-irónője Ibuil van ‘már a görl-koron. Érdekes megjelenésű, temperamentumos asszony, akiinek ki egyensúlyozott mozdulataihan, nyugodt hanglejtésében mindig ott vibrál a .felkiáltójel, hogy ide nézzetek, azt, aki ma vagyok, magamnak köszönhetem, a tehetségemnek és az energiámnak! Bé-ss Meredith életrajza eoklban hasonlít egy divatja múlt elbeszéléshez. Lehetne úgy is kezdeni, hogy ez apja ácsmunkás volt, az anyja sok gyerekkel bajlódott odahaza ée a kis Meredith tizennégy éves korában mór a Buffalo Héráid munkatársa lett, hogy egy dollárral fizetett etorya.ival járuljon a háztartás költségeihez. Délelőtt az iskola •padjai közt írogatta ezeket a történeteket, amelyek hamarosan népszerűvé tették a nevét. Irodalmi munkásságát később is folytatta és mikor egy sikerült filmmeséjével magára vonta az akkor vezető Biograph Stúdió rendezőtjiének figyelmét, áJtsodródott a filmhez, de itt ás mint Írónő szerepelt eleinte. Bess Meredith egy napon olyan szitásét irt, amelynek főszerepe pompásan illett ez ő egyéniségéhez és az energikus fiatal lány egyszerre kiugrott mint filmsztár. A Biagra.ph Stúdió egymásután készítette el a Bess Meredith-filmeket, amelyeknek meséjét irta és főszereplője volt a fiatal Bess. Az ő filmjein mint statiszták keresték meg sovány kis kenyerüket az akkortájt ismeretlen Lilian Gish és testvére Dorothy. Bess Meredith Mary Pick- forddal is szerepeit együtt, • Picfcford már akkor is felkapott 6zinésznő volt és abban az időben horribilis fizetést, heti százötven dollárt keresett! Bess Meredith viszont száz dollárt kapott mint színésznő és ötven dollárt a meséért. írók kmzókamrája Persze, ahogy rohamosan fejlődött a filmgyártás és Hollywoodban egyre épültek a stúdiók, Bess Meredith neve is egyre ismertebb lett. Súlyos ezreket fizettek egy-egy témájáért a gyárak és később a managerek felfedezték, hogy Bess Meredith pompásan ért a szoenáriumiráshoz. Rengeteg nagyhírű iró munkáját irta át filmre Meredith, aki saját bevallása szerint nyoícszáz saját filmmesét irt eddig. Természetesen mint írónő is szerepelt továbbra a ‘magazinokban és nagy irodalmi revükben, továbbá egy időben a Hearst-lapokban és ma Bess Meredith neve az óceánon tulon E'yinor Glynn sikerét és népszerűségét veszélyezteti. Be68 Meredith nem szégyenli bevallani, hogy bizony Hollywood, az ő sikereinek színhelye éppenséggel nem nevezhető a költők Eklorádőjának. A legjobb nevű árók megbuknak Hollywoodban, mert ott a gyárak dramaturgjai teljesen ismeretlen masszává gyúrják át a legsikerültebb témákat. Sokszor egy-egy híres regényből, amelynek filmjcgáért százezreket fizetett a gyár, egyedül a címét hagyják érintetlenül a dramaturgok, akik néha hónapokon keresztül tanácskoznak, hogy miikép kerüljön a felvevőlencse elé némelyik jelenet. Bess Meredith beismeri, hogy a hollywoodi stúdiók bizony megölik az irók fantáziáját, de erről nem lehetnek a gyárak, mert a texasi cowboyok és a kaliforniai aranyásók, meg a gangsterek részére igazán nem találhatnak Tel egy Gakworthy-, vagy Krni't Hamsam regényt. Ezeknek bizony egyszerű, érzelgős romantikáiu történetek kellenek, az amerikai kispolgár irodalmi éhségét teljesen csillapítja, iha a film cinné hasonlít csupán az eredeti munkához, egyébként pedig ügyes mesteremberek úgy farigcsálják át a saját képzeletűkre -a történteket, ahogy az az Egyesült Államok területén illik és hasznot hajt. Be.-* Merolith mindezt nem tagadja, sőt elbillen, hogy nem egy világhifii iró egyszerűen (;.,;nk horgászni járt Hollywood környékére a stúdiók helyett, mialatt mérgedrágán vett regényéből filmet készítHtok a stúdiókban Meri. belőszéiül a szeenáriumiró munkájába a szerzőnek nem lehet, a filmmese jogait megvette a gyár és úgy diszponál fölötte, ahogyan alkar. Lehet hogy az önkényes elintézés és rideg, de üzletitHeg érthető álláspont, mert fantasztikus kiadásokat csak így tudja behozni a gyár ha alkalmazkodik az Egyesült Államok kispolgárainak Ízléséhez. Leépít Hollywood Egyébként Bess Meredith ‘kitünően ismeri a hollywoodi helyzetet és érdekes részleteket tud elmondani a nagy válságról, amely a filmgyártást a talik'ie forradalmi hangulatába sodorta. Hollywood ma leépít — akárcsak Európa. A gyárak a idegeonyelvii verziók készítését hiába készítik el a legkitűnőbben, üzleti kalkulációikat nem tudják megtalálni és éppen ezért a legkomolyabban foglalkoznak azzal a tervvel, hogy beszüntetik a gyártást a külföld részére, sőt még a saját angolnyelvü filmjeiket sem viszik át Európába, miután azok kevés hasznot hajthatnak. I Hollywood cézárjai pontosan tudják, hogy ez a pillanat elérkezett, a filmgyártás nemzetközi jellege megszűnt, mindent lokalizálni kell, minden ország meg kell, hogy találja a saját leibe tőségeit filmgyártásra, mert másnyelvü produkciókkal úgysem boldogulhat. A leépítés ez egész vonalon megkezdődött, Amerika 240 rendezője közül ma csak kiiiemicvenmek van szerződése, hasonló támadás érte a színészek és íróik frontját is. Persze itt különösen hangzik, hogy egy-két külföldi színész .mégis érvényesülni tud, ezt egy egész speciális tulajdonságának köszönheti legfeljebb, míg a rendezőiméi és Íróknál inkább nagyobb a lehetőség a munkára. Magyarok egymásról Bess Meredith még néhány festői képet rajzolt a-z Újvilág filmgyártásáról, majd Kertész Mihály beszél a magyarokról. Az ő helyzete persze kényes, nehéz társairól nyilatkozni. Ma Kertész a rendezők közül az egyetlen, akinek szerződése van, még hozzá nagyszerű, sőt ha ez az esztendeje sikerül, j'övőre már saját neve alatt és külön produkcióikban futnak a filmjei. Kertész Mihály Lukács Pál karrierjét említi elsőnek. A Vígszínház egykori hősszerelmese most hangosfilmen kezdi igazán kifutni formáját, nagyszerű szerződése van és míg eddig másodrangu szerepeket osztották rá, most sztárra avanzsált. Fejős Pál egy esztendeig ,,sétá/lt“. Ez annyit jelent Hollywoodban, hogy szerződés nélkül szaladgál az illető. De a fiatal rendező most. ismét dolgozik. Korda Sándorról melegséggel beszél Kertész. Korda volt az első a magyarok közül, aki elhagyta Hollywoodot, annikor a hangosfilm hevonult. — Tehetséges ember — mondja Kertész Mihály —, ezt elismerték odakiinn is, de Hollywoodban csak az érvényesülhet, akinek nemcsak értéke, de ökle is van. Korda Sándor nem bírta a harcot az öklöaőkkel és mielőtt knockautolták volna, visszaimenekiült Európába. Ez persze nem jelenti azt, hogy súlyából veszített volna s ma is egyik nagy értéke a nemzetközi filmgyártásnak. Vánkonyi Mihály szintén szépen szerepel kint, ha nincs is fix szerződésiben. Kertész Mihály, most már M'ichael Curtiz a többiekről hallgat, ö mindenesetre sikerrel küzdött a sikerért, átverekedte magát a legnehezebb fronton s ma a Warner Broos főrendezője. Felesége is ott volt szcenáriumírónő, de mielőtt . férjhez ment volna Kertész Mihályihoz, a Metró G old wyn-gyárihoz szerződött. Ugylátszik, két dudás nem fér egy csárdában, odakint Amerikában sem. Londoni és párisi sikerek után szülővárosában rendez ötnapos kiállítású Tóth Sándor rimaszombati festőművész Rimaszombat, augusztus 7. Az uj utakat, kereső fiatal magyar festőgeneráció1 egyik legizmosabb és legtöbbet. ígérő reprezentánsa, a rimaszombati származású Tóth Sándor,— akinek párisi kiállításáról csak nemrégen számolt be a Prágai Magyar Hírlap, képes mellékletén közölve a tárlaton nagy feltűnést keltett egyik festményének reprodukcióját is, — négy évi németországi, angliai és párisi tartózkodás után hazaérkezett Rimaszombatba. A fiatal művész, aki komoly stúdiumokban eltöltött négy év után szülővárosa falai közé tért vissza rövid pihenésre, nagy kollekciót hozott magával legfrissebb munkáiból és’ azokat szerdán megnyíló ötnapos kiállításon mulatja be a müértő közönségnek a rimaszombati járási dpartárstiiat uj székházálnak dísztermében. Tóth Sándor szerdán megnyíló rimaszombati tárlata immár a második találkozása a művésznek a hazai közönségei, előző kiállítását négy éve ugyancsak Riniászoimbalbtin a Polgári Körben rendezte meg közvetlenül külföldi ta.ij.u'mányutjá- nak megkezdése előtt, amikor is túlnyom órészl grafikai ‘munkákat állj lőtt ki. A négy év előtti ki állítás anyagán még a tanárképző és a Rudtnay- iskofa letagadhatatlan hatásai ütköztek ki, most kiállításra kerülő munkái azonban már egy különálló, originális tehetségnek megnyilatkozásai, aki fölényesen túltette magát, az uniformisokon és egyéniségét minden külső behatástól 'függetlenül alakította ki. A négy évet elválasztó két határkő közé a fejlődés, kibontakozás és művészi egyéniséggé alakulásnak periódusa esik, azé a periódusé, amelyik, mindenkor a legnagyobb jelentőségű egy művész életében. Ennek a változatosan gazdag periódusnak jellegzetes képeit fogja látni öt napon ál rimaszombati a kiállitás közönsége, jórészt olajfestményeket, grafikai munkákat és a művész néhány év előtti rimaszombati skicceinek egy gyűjteményét, melyek az ősi rimaparti városka jellegzetes uccácskáit ábrázolják s melyeknek ma már mntörlénetii becsük van. A kiállítás egyenesen szenzációt van hivatva kelteni Rimaszombatban, ahová a művészi forradalom szellői alig jutottak el s ahol a közönségnek csak kis töredéke szokott még hozzá az uj utakat kereső művészek alkotásainak élvezéséhez. — Vasárnap délután Tóth Sándor, aki BlaMner Gézával együtt ullörö munkát végzett Parisban a modern bábszínház uidvarképessé lendítése érdekében, a kiállítás közönsége, főképpen pedig a gyermekek részére p rop agamd a -bábszinhá z előadást fog tartani. A nagy érdeklődéssel várt kiállítás ismertetésére még visszatérünk. Ahol a Rosmersholm, Hedda Gabler és a Vadkacsa született Colle Isarco A régi Gostensaass nevet cserélt, az olasz impériiumban Colié Isarcónak keresztelték. Az előkelő magaslati üdülő azonban csak névleg változott. Publikumának mindig nemzetközi karaktere volt, most i*s az olaszok, németek, franciák, magyarok, angolok, amerikaiak ülnek egymás mellett a szálloda ebédlőjének asztalainál. A szálloda homlokzatán szembeötlik egy kis már vány tábla a következő felirattal: Ezen a helyen Ibsen Henrik, a világhirü drámairó öt nyarat töltött. Az idegen most még alaposabban veszi szemügyre a nagy norvég költő kedvenc tartózkodási helyét. Itt, ezen a helyen érezte magát legjobban Ibsen, erre a helyre kívánkozott vissza újra és újra, egyedül, felesége nélkül. A szálloda igazgatójával beszélgetünk. — Mit tud mondani Ibsen itteni tartózkodásairól? — Ibsen ehhez a helyhez ragaszkodott leg- sziyósabban. Mindig idekívánkozott és nem rajta, hanem a körülményeken múlott, hogy csak öt nyarat töltött itt Colle Isarcóban. Abban az időben csak ez a szálloda állott fenn. A kies Gostensaass az előkelő, de szigorúan zárkózott világ találkozóhelye volt. Fejedelmi vendégek laktak itt, többek között Vilmos császár is udvarával. De mind között rangban -legelőkelőbb Ibsen, a költőife'jede- lem. A szálló tulajdonosával már első tartózkodása idején barátságot kötött, csak vele érintkezett. Esténként beültek egy magányos szobába, a külső éttermi helyiségek egyikébe, melyet még most is Ibsen-szobának nevezünk és ott diskuráttak. Szemtanuk szerint szó nélkül ültek órák hosszat az asztalnál, igy „diskuráttak". Időnként intettek a pincérnek, hogy cserélje ki a söröska ne sót. — Dolgozott itt íbsen? — Három legreprezentatívabb munkája itt készült. A Rosmersholmot, Hedda Gabiért, a Vadkacsát itt irta meg. Reggelenként felment a hegyek közé hagyományos öltözékében, Ferenc József-kabátban, cilinderrel és letelepedett az egyik forrás mellé, elővette jegyzeteit és irt. Az akkor még nem túlzottan forgalmas utakon senki sem zavarta. — A hegyi lakosság már jól ismerte őt, sőt el is keresztelték, furcsa tartózkodó viselkedése, ünnepélyes öltözéke miatt hegyi ördögnek. A hegyi ördögnek volt itt kis lírai élménye is, visszatérő rajongása. Ez a rajongás egy fiatal, nagyon szép pincér lánynak szólt, aki egy másik magaslati helyen, a Hoelnvieden kocsmájában szolgált. Ibsen a kis pincérlány kedvéért kapaszkodott fel újra és újra a H-ochwiedeme. Figyelte, nézte a pincérlányt, örült, derűs, életvidám lényének, friss mozgásának. — A szálló tulajdonosa megházasodott. Húsz évvel fiatalabb lány lett a felesége. Tirol legszebb lánya, Ibsen hosszú levélben gratulált barátjának, Meg is látogatta az újdonsült házaspárt. Hármasban ültek a hagyományos Ibsen-szobában, de a nagy szótlanságot most már egy fiatal asszony derűs kacagása váltotta fel. Ibsen örömmel konstatálta barátja boldogságát, mégegyszer felró n- dult Hochwiedenbe, aztán elutazott onnan, | ahol mindig legjobban érezte magát és ahova ! továbbra is visszavágyoü. Talán a Hoelnvieden okozta, hogy nem jötl el hatodszor is Costensaassba. Ezen a helyen érezte Ibsen jól magát, vagy legalább is ezen a helyen születtek meg legszebb álmai. Vájjon nem a hochwiedeni pincérlány kisért a Vadkacsa Hedvigjének alakjában? A hegyek között még igazságot keresnek az emberek. (*) Hollywoodi magyarok — akikről nem tudnak. Az egyik legnagyobb hollywoodi film újság küllőn magyar számot adott ki. A híres magyar sztárok ismertetésén kívül ez a különkiadás beszámolt altokról a hollywoodi magyarokról, akiknek amerikai karrierjét még a közönség nem ismeri. Íme mutatóba néhány adat-. — William Darling. Az angol hangzású név mögött az egyik nagy filmgyár tehetséges magyar művészi vezetője húzódik meg. Tökéletesen beszél magyarul, de nemigen szeret az otthoni dolgokról diskurákui. Állítólag súlyos csalódás érte Budapesten ée, emiatt n-em árul el senkinek semmit régi életéből. Igen befolyásos hollywoodi fi'tanember. — Palásthy Sándor. A háború előtt mint színész és rendező dolgozott Magyarországon. Hollywoodiban két nagy filmjét rendezett, az egyiknek a címe: Vándorkomédiás, a másiknak GyeT- mefaszerelem. Magyar rapszódia címen irt egy darabot Rappé Ernő muzsikájával]. — Bohém Endre A Fox-'Studió egyik rendezője, azonkívül több kitűnő fiknszcenáriumot is irt. — Molnár Július. Tíz esztendős magyar fiú, egyike Hollywood legjobban fizetett gyermekiszinészeinek. — Kerékjártó Duci. A békeévek csodagyerek hegedűművésze most Hollywoodban él. Filmen és színháziban 60kat szerepel. — Vidor Károly. A pesti műegyetemről került a harctérre ée mint hadnagy küzdött a háborúban. Kivándorolt Hollywoodba, ott előbb mint cim- festő kereste meg kenyerét, majd haj ónunk ás lett. Később Majomé tanította énekelni és nemsokára fellépett koncertpódiumon. Most filmeket ir és rendez. — Auer János. A legfiatalabb hollywoodi producer. 25 esztendős és már több nagy filmet rendezett saját rezsijében. — Béla Miklós. A Vígszínház volt tagja előbb filmen dolgozott, majd legutóbb operettet rendezett nagy sikerrel. (*) Ezerdolláros pályázat kamarazenére. A washingtoni kongresszusi könyvtár zeneszakosztálya ezerdolláros pályázatot tűz ki kamarazenemüre. amely hat vonós-hangszerre szól, zongora nélkül. Minden nemzetben zeneszerzők résztvehetnek a pályázaton ,amelynek határideje 1932 szeptember 30. A zenekézirat'okat és a hozzájuk mellékelt, lepecsételt borítékban elhelyezett személyi adatokat a washingtoni kongresszusi könyvtár zeneszakosztályába kell küldeni. A pályanyertes müvet 1933 áprilisában díszelőadáson fogják bemutatni. (*) Színházat nyitnak Berlinben az állástalan színészek. Néhány évvel ezelőtt Becsben egyesületet alapítottak a szerződ éshélküii színészek. Az egyesületnek az volt a célja, hogy keresethez juttassa azokat a bécsi színészeket, akik ideiglenesen nem tudtak elhelyezkedni a színházaknál. Az egyesület színházi helyiséget bérelt vagy kapott a várostól és itt saját költségvetése keretében előadásokéig tartott. A bécsi színészek példáját, amint Berlinből jelentik, most követték a német főváros szerző- désnéiküLi színészei is. Max Fáik, a Reinhardt- ezinházoik szerződtetett tagja indította meg a mozgalmat állástalan kollégái érdekében és most. az ő vezetésével megalakult a berlini állástalan színészek egyesülete. Berlin városa rokonszenvesen fogadta az uj egyesület megalakulását és átengedte az állástalan színészeknek azt a színházépületet, amelyben a Kroll-Oper működött azelőtt. A színházépület, amely a város tulajdona, most üresen áll. A szerződésnélküli színészek egyesülete a napokban veszi át a színházépületet és ősszel megnyitja az uj színházat saját kezelésében. Ilymódon az állástalan sizmészek szervezkedésük után önmaguknak teremtettek állást és remélik, hogy olyan programot sikerül kidolgozniok és megvalósitaniok a szezonban, amellyel biztosítják az uj színház sikerét és fennmaradását. (*) Haydn-emlékünnep Angliában. Angliában megalakult egy bizottság, amelynek az az egyedüli célja, hogy méltó emlékünnepet rendezzen Haydn két- százaidifc születésnapja alkalmából. Már előre rengeteg hangversenyt fognak rendezni és ezeknek a koncerteknek a jövedelméből megveszik Haydn házát Eisenstat'tban. Ennek a tervnek már eddig megnyertek négy nagy londoni zenekart és rengeteg kamarazeneegyesületet. A Haydn-ünnepségek fénypontja a királyi énekkórus hangversenye lesz, amely a nagy zeneköltö egyik legszebb müvét, a Teremtését fogja előadni. Ha Haydn házát sikerül megszerezni, akkor múzeumot fognak benne berendezni. (*) Az amerikai filmipar meg akarja hódítani Parist. Az amerikai fi lm vál állatok miniden eszközt felhasználnak a párisi piac meghódítására. Néhány hele két újabb amerikai mozgóképszínház nyílt meg Parisban, természetesen mindkettőiben csak amerikai filmek kerülnek bemutatóra. Az egyes francia filimkölicsönzölk meggyőzésére a színházak nézőterét (itt a filmek az eredeti változatban kerülnek a vászonra) olyan közönséggel töltik meg, akik a színház igazgatóságától óradijat kapnak. A publikum egy-egy filmnél fejenként három frankjába kerül az igazgatóságnak. A fizetett közönségnek ezzel szemben nincs más kötelessége, csak: ..elragadtatva lenni". A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Vihar egy pohár vizben. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: A millió. (Francia beszélőfilm.) .FLÓRA: U. S. 311. (Repülő kalaudfilm.) LUVKRNA: A varázskeringő. (M. Chevalior.) 2. h. MACKsKA: lír megrendelésre. (W'üly Forsi.) METRÓ: \ repülő. (Jnvk Holt.) 2-ik hél. PÁSSÁG F: A hercegnő hadnagy*. (Nagy Katói)
