Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-09 / 153. (2670.) szám
4 19&1 juiiiug 9, csütörtök. Csatlakozás Velencében Irta: MÁSAI SÁNDOR Az élet kino-s és feszélyező véletlene, mikor valaki hajnali négy órakor a velencei Santa Lucia vasútállomáson találja magát, anélkül, hogy a legkisebb kedve lenne Velencéhez. Két óra hosszat nincsen csatlakozás. Sehol egy hordár. Nappali világosság a teljesen kihalt városban. Egyetlen mozdony sem sipol. A vonatvezető s a fütő, akik Genovából idáig hozták a vonatot, ott a pályaudvaron azonnal lefeküsznek egy padra, fejük alá gyűrik kabátjukat s elalszanak. A néhány utas, akik a hajnali órában elvergődtek idáig, köztük egy elmebajos, akit két ápoló kisért, Milánóból a jóhirü velencei bolondokházába, elszélednek. A város, mely mindenki emlékében úgy él, mint egy ünnepély, a jÓKodv és ünnepélyesség tetőfokán, a fortissimo pillanatában, most mintegy előadás után tűnik, mikor még nem sepertek fel, a színpadot rendetlenül elhagyták. Egy óra múlva érkeznek a diszletezök s a takaritőasszonyok. Reggel, délben vagy este, hajóról vagy repülőgépről, mindig teljes üzemben tűnt Velence, gondolákkal, kanári- madaras és alsónadrágos ablakokkal, harang- szóval, sötétszinü és dallamos torokbansron zsaroló bensziilöttekkel, bellezzával és gran- dezzával, trachomával és kolerahajlammal, de nappal is valahogy szerpentinnel és lampionokkal, — mindig, mintha éppen ünnepelne valamit, a múltat vagy a jövőt, vagy egyszerűen csak az élsiet. A Szent Márk-tér. a nagy kanális, a kikölöos/.lnuok, az. élveteg kis hidak, az emberiség emlékében mint egy pathelikus és szentimentális szinieloadás kulisszái élnek, elégithetetlen varázzsal s nincs az a német utazási iroda, mely prooag nda- irataival ártani tudna neki. De most, e pillanatban, reggel négykor, nem ünnepel Velence semmit, ügy érzem magam, mint aki a hátsó kiskapun 1 érett ke v^-bov* felhajtott galléru karbonári köpenyben s gyors pillantással végre meglesi a mezie.en valóságot, A város legmélyebb, hajnali álmát alussza A hold már lefeküdt, a nap még nem kelt fel. Az időközi állapot önlfeledtsége teljes. A város szétvetett tagokkal horkol, idomtalan bájjal, az éjszaka szennyébe és páráiba fulladva. Gyorsan járok fel és alá a kanális mellel!, találomra betérek szűk uccákba, „lázasan jegyzek'4, mint aki tudja, hogy minden pillanat drága. így sohasem láttam még s talán soha nem is láthatom majd Velencét. A világ egyik legpompásabb díszletét láthatom most, mintha a zsinőrpadlásról nézném, a kuisszák hátsó falát is látom, a pókhálót, a szerkezetet. A nagy kanálisról fojtó, lúgos klór-szag csap fel, az uccák szellőzetlenek. A házak ablakai tárva. A kis terek márványpadjain emberek alszanak, a legyek 1 oltárán másznak az alvó koldusok arcán. Meleg van, alattomos meleg. A fény valahogy ok nélkül való. a napol nem látni sehol, az óriási színpadot alulról világítják, mint Rolhschild színházában. Egyetlen osteria nincs nyitva most. A gondolák feketén sorakoznak a hidak alatt, most igazán koporsószcrüen halnak, mintha valamilyen töniegszerencsé11 eiiség után várná a tetemeket e sokszáz koporsó. A Szent Mark- tér galambjai, mielőtt hivatalos óráikat megkezdik a téren, a meUékuccákivan csavarognak most, a szemetet és hulladékot kutatják. Egy-egv girhes macska kúszik le álmosau a tetőkről, kalandos éjszaka után, k mposan s macskajajosan vánszorog haza. Egy téren ülök le a inárványpadra. Mintha középkori városba tévedtem volna be, ahol a pestis kiirtotta a lakosságot. Alattomos szagok terjengenek, pállott olaj, rothadó szemét és élelmiszerek szaga. Amit a város narancshéjban és halfejekben éjszaka elhajigált, az még az uccán hever. Ez nem az idegenek Ve-' lencéje. Nem a nászutasok Velencéje, galambokkal, melyek a fiatal asszony vállára szállanák. Egy zsúfolt, hanyag, középkori város hever itt papucsban, nagyszerű rongyaiban. Szemben egy fogorvos lakik, az első emeleten. Mellette egy könyvkötő. A sarki vendéglő kerti asztalain öreg házaspár alszik, rongyokban, egymás mellett, mint a hitvesi dupla ágyban. Az asszony bugyrát feje alá gyűrte s felkarjával átölelve tartja, mint egy kispárnát. Minden vidékies, nagyon öreg és szeny- nyes. Mintha sohasem láttam volna még ezeket a színeket Velencében: lehet, hogy egy óra múlva, ha a hivatalos nappal kezdődik, a dallamos gondolásokkal, rendőreikkel és pincérekkel, mürongyokat aggatnak ki a város falaira, regényes szemetet hintenek el, pathe- fikus tárgyakat raknak ki a műkereskedők üzleteik eié s hatósági személyek csillogó patinát kennek fel a házfalakra. De most, reggel négykor, szegény az egész, elkopott, ki vénái! t, egyszerűen mocskos és sivár. Homályo- ean sejtem, hogy amit most látok, az az igazi. A velencei kirakat mögött él egy szomorú, csendes, fáradt és öreg város, az alkóvban, ahová a kuncsaftok nem látnak be. Egy város, niolv már nem megy se felfelé, se lefelé. El. Emlékei lenyomiák. A turisták állandó extázi-ra <ö!doz.k. Reggel négykor van csak egyedül. Éjfélkor még a Santa Luciát s a Donna-e-mobilét kell énekelnie a dpgfrff^pta előtt. Saját bájától, állandó kecsétől megcsö- mürölve alszik most, horkolva, gyomorhan- gokkal. Rettenetes dolog a siker. Itt látni. A világhír kötelez: még egy Velencét is kötelezi állandóan úgy hatni, ahogy a világ elvárja tőle. Valamikor uralkodott. Most már csak a világ legszebb vidéki városa. Szépségének titka tele van kozmetikai trükkökkel. A valóságban öreg, beteg, fonnyadt és fáradt. Van igy "benne valami megható. Egészen csendesen járok, benézek nyitott ablakain, a homályos szobák déliesen szegényes tárgyait bámulom. Egy baldacliinos ágy függönyei közül, a szoba hátteréből, öreg és inas, meztelen női láb csüng le aléltan. A kanárik kalickáikban kendő alatt alszanak. Az egyik asztalon ételmaradék hever, kenyér, sajt, fél üveg vörösbor. Lehet, hogy Casanova vacsorázott itt éjszaka s pitymallatkor odébb állt a nyitott ablakon keresztül. Van valami titokzatos ebben a városban, igy is, ahogy önfeledten megmutatja magát. Kaland, vér és szenvedély atmoszféréája helyett van most benne valami kisvárosian gyámoltalan és szomorú. A kis és nyomorult üzletek, ahol az élet a krajcáros haszonnál nagyobb nyereséget nem remélhet soha, alázatosan sorakoznak egymás mellé, csukott faredőnyeikkel, melyen átszivárog a raktár penetráns szaga. A gyümölcsárusok uccájában járok. A levegő itt olyan, mint egy üvegháziban, nedves és terhes. A narancs friss olajszagát élesen kiérezni ebből a szagkavarodásból, ahogy a pikula szavát kihallani az orebesz- íerböl. Nagyon messze szól egy gyenge kis harang. Pár perccel később valami mozgásRóraa, juliue 8. A rítusok szent kongregációjának legutóbbi dekrétuma érdekes eseményt tartalmaz: a rítusok szent kongregációja Angliának nagy és még ma is híres kancellárját, Moorus Tamást, az utópia aranykönyvének szerzőjét a jámbor tisztelet alanyává akarja emelni és szentté kívánja avatni. Ez a fair nemcsak az Acta Apostolicae Sedis olvasóit érdekli, Az a férfi, aki a kövér Angol Henriknek megtiltotta a Boleyn Annával kötendő házasságot, az a férfi, aki nem akarta hozzájárulását adni Henriknek a jogszerű királynőtől való válásához, az egész világot érdekli. érdekelné még akkor is, ha történetesen nem ö irta volna az Utópiát. Egészen mélyen gyökerező irónia, hogy ez a rendkívüli szellemi képességekkel fölruházott ember, akit Erasmus Rotterodamus minden ügyvédek legtökéletesebhikének nevezett, egész életének folyamán pörökbe volt bonyolódva és most, halála után néhány századdal, ismét egy pör központjába került, amely pör az egyház legfőbb bírósága előtt fog lejátszódni. Mert a boldoggá, vagy a szentté avatás a. katolikus egyházban hosszadalmas pörös eljárás. amelyet hosszú ideig tartó, lelkiismeretes és beható vizsgálat előz meg és a tárgyalást is a lehető legnagyobb ünnepélyességgel tartják meg. Á Vatikán itélőszéke előtt föllép a védő és föllép a vádló, ebben a pörben az advocatus diaboli. Az ördögnek ez az ügyvédje, a rossz, tagadó princípiumnak képviselője, minden momentumot előhoz, ami az elhunyt élete, cselekvése és gondolkozása ellen szól. elsősorban előhoz mindent, ami a fölavatandó tántoríthatatlan hitében való bizodalmát rendítheti meg. Minden egyes érvet komolyan mérlegelnek. Ée az advocatus diaboli ellenvetéseit a védőnek jóra kell fordítania, be kell bizonyítania azt, hogy védence mindenképpen méltó a jámbor tiszteletre. Az uj szentté avatási pörben az advocatus diaboli Sir Thomas Moorenek, Anglia egykori kancellárjának talán éppen azt a merész fantáziáját veti majd a szemére, amellyel Utópia városát a legnagyobb tökéletességgel fölépítette. Mert bizony vakmerőség kellett hoz/zá, mondhatja majd az advocatus diaboli, hogy valaki az emberi tökéletességből ilyen magas célokat akarjon valóra varázsolni, amelyeknek meg valósítása csupán az égi tökéletesség számára van fönntartva. Az ördög csábítása rejtőzik ©mögött, aki a kígyó alakját használta föl, hogy az embert olyan tudás birtokába juttassa, amely messze meghaladja természetes képességét ... A jó védelmezője azonban ezeket válaszolhatja: Thomas Moorus szennyezetten palástban lépett be a paradicsomba. Egyik kezében ugyan az Utópia könyve vólt, a másik kezében azonban a szent római breviárium. És éppen a katolikus hit breviáriuma volt az. amit az angol reformátorok nem bocsátottak meg neki.,. Maga&ratörő hatalmi vágy volt fél© megy át a városon. Aztán emberi hangot hallani. Az emberi hang német. Az egyik medlékuccából lép elő a hang tulajdonosa, lodenkabátban és bajor kalappal fején s egy kecskeszakállas, sportsapkás kísérőnek ezt mondja: „Frech sind dier Lent©, das muss mán ih.nen lásson. Di© Báder ham sie per zehn Lir© gerechnet." A hang tulajdonosa és a sportsapkás az állomás felé mennek, hátukon a turistazsákkal. Rögtön utánuk megjelenik az egyik karcsú hid alatt egy gondola. Rendszáma 187, 13 B, Ez a gondola kell a legkorábban Velencében. Tulajdonosa egy öreg velencei, aki nem tud aludni. Félkézzel hajt, másik kezével hátát vakarja. Lehet, hogy ebben a hajnali órában nem is kliensekre vadászik, csak sportol, vagy egészségügyi sétáját tartja, ahogy ez velenceihez illik, a vizen. A hőség minden perccel sűrűbb, a klórszag erőszakosabb. Ez a világítás, ez az éles, fehér aranyifény a házak falán, ez már Velence, ahogy a prospektus ígéri. Egy óra mulva megkezdődik az előadás, teljes orcheszterrel. Az egyik szobából olyan krákogást hallok, mint mikor egy bronehitises ember, még ha velencei is, felébred. A házak az első tiszta napfényben ragyogni kezdenek, teátrálisam. Ez is szép, de ezt már láttam. Egy félóra mulva már indul vonatom. Az első gyümölcsárustól két narancsot veszek s elindulok visszafelé, a pályaudvarra. Az elébb még ingadoztam, de most már elhatároztam, hogy nem maradok itt és továbbutazóm. Ha az ember egyszer megtanulja az életben, hogy csak az érdekes, ami a kulisszák mögött van, akkor teljesen kielégíti egy óra reggel négy és öt között Velencében s mikor a lakosság és a turisták felkelnek, akkor a maga részéről elutazik vagy lefekszik. Ez szisztéma dolga. Kezdek szerény lenni. Nekem már elég az az idő, amennyi egy csatlakozáshoz kell Velencében. az, viszonozza majd az advocatus diaboli, hogy (királyával szembehelyezkedett és felséges urának a szép Boleyn Anna iránt érzett szerelmét nem akarta törvényesíteni, úgyhogy a király 'és a szép nő testi bűnbe estek. És ezzel az ei- lenállásával tette lehetővé a nagy egyházi reformot, mert a király csak ezen az utón juthatott szépséges szerelmesének, törvényes birtokába. Moorus Tamás, mint az igazi angol, akikor is hidegvérű maradt, amikor a londoni Tower- ben bilincsekbe verték ... Flegmatikus, ami azt jelenti, hogy a reáháruló súlyos szenvedések nem rendítették meg, tehát a mártírok hősi szenvedésének példáját mutatta, fog fölkiáltani védelmezője, ezért megilleti a paradicsom hozsannája. De nem volt-e túlságosan kőkemény a szive, megvolt-e benne a szerető szívnek a jósága feleségével szemben? — veti majd föl a kérdést az advocatus diaboli. Egy ügynek az érdekében, hogy az emberiségnek vélt üdvét elöinoz- dit6a. a keserű halálnak az órájában eltaszitott magától egy embert, az egyetlen embert, aki öt igazán szerette. Hogyan könyörgött ez az asz- szony London Doverjében; hogy hajoljon meg a hatalmasok határozata előtt, hogy engedelmeskedjék az akaratuknak és adja vissza neki az ő életét. Milyen csábítóan vázolta neki ezt az életet.: a barátságos kandalló mellett ülnek majd, egymást szereteti!kkel melegítik és szellemük föílángol egy-egv nemes könyv olvasásában ... Éppen az volt a nagysága, fogja válaszolni a védő, hogy az asszonyához való szerelme sem tántorította el az igaz útról, hanem egyedül Isten szerelme vezette... , Es ekkor kijátsza az advocatus diaboli legnagyobb aduját. Hát Angliának legyen egy szentje históriai nevezetességű kancellárjai köpött. csupán azért, mert ez a kancellár volt, az európai koIonizációnak és a modern gyarmati hatalomnak első teoretikusa? Hát nem született-e ezekből az elméletekből annyi bűn, erőszakosság és rablás, könny és ártatlanul kiontott vér, a hatalom féktelensége és kielégíthetetlen szomjúsága az anyagi javak után? A pokol átka fertőzi be azt a szellemet, amely ezt a rendszert megteremtette. És a védőnek nem sokkal többet lehet mondania, mint ezeket: Nem látta előre azt a sok rosszat, amit majd az emberek az ő elméletének palástja alatt elkövetnek, ő csak jót akart, ezen az utón is jót akart, mint minden utján a jót kereste. Igen, Moore Thomas kancellár nagyszerű Utópia-városából született meg a modern gyarmat és gyarmatosítás. És éppen ezért küzdhet ilyen mórion a védő és az advocatus diaboli Thomas Moorus angol kancellár lelke körül, akit az egyház legfőbb bíróságának nagy pőrében szentté fognak nyilvánítani. — Református Istentiszteletek Ohntitzben. Az Olmültzben szolgáló református vallámi magyar katonák részére július hó folyamán minden vasárnap magyarnyelvű ielonttózt,eletet tartanak a cseh t esi véregyház templomiálban. A prédikációkat Gecse Endre gálócsl IHlkész tartja, akii maga is katonai gyakorlatra, van be híva OlmütizreInterpelláció a* Iskoíaügyi miniszter úrhoz a munkácsi polgárt iskola magyar növendékeinek délelőtti oktatása tárgyában. Beadják; Hokky Károly képviselő és társai. Munkács r. t. váro6 magyar adófizető polgársága s főleg az érdekelt szülők megdöbbenve értesültek arról, hogy gyermekeik a polgári iskolába 1931 március 2-től kezdve ismét délután 2 órától járnak iskolába s délutáni oktatásiban fognak részesülni. Tudomásunk szerint 1828 év nyarán Jech dr. akkori itteni zsupán hozzájárulásával és jóváhagyásával, Munkács adófizető polgárainak Nede- czey János h. polgármester által Scotus Viator jelenlétében a váróéhoz beadott memoranduma alapján, — az illetékes állami hatóságok és Munkács város vezetősége között oly értelmű megállapodás jött létre, hogy a város a Masaryk u. 13. számú Munkácsy Mihály fé'e házat, melynek he’iyi- ségeiben előbb a magyar kereskedelmi akadémia, utóbb a magyar polgári iskola áltat használt tantermekben, magyarnyelvű s kizárólag délelőtti tanítás fe'-yt. ide igteoeseu átengedi az állami rendőrség céljaira, viszont a MSa&aryk ucca 61. sz. házban 'levő, I. sz. elemi iskola helyiségeiben a magyar elemi és polgári iskola osztályai lesznek elhelyezve a délelőtti órákban, s kizárólag délelőtti oktatásban fognak részesülni. Ezen egy esség folytán 1928. évi szeptember havától az elemi és polgári iskola összes magyar osztályai a Masaryk uioca 61. sz. alá az I. számú iskolába helyeztettek át, hol kizárólag délelőtt jártak iskolába, s délelőtti oktatásban részesülitek 1931. évi február végéig, miig az iskoílareferálus az iskola ügyosztály rendeletével önkényesen felborította ezt a megállapodást. Ma is fenná’-ilanak mindazon okok. melyek Í828 év nyarán fennállottak. A Masaryk ucca iskola épülete és telke az adományozók adománylevele és telekkönyvileg biztosított kikötése szerint kizárólag magyar iskoláztatás céljára használható s erre bírói utón is kényszerűbe tő az iskolai hatóság. Mindenki, még a laikus is igen jól ludja. hogy a délelőtti tanítás sokszorosan hatásosabb, mint a délutáni, különösen a nyári félévben, mikor a gyermekek a tavasz — nyár délelőtti élénkehb mozgásától, friss levegőjétől elibágyadnak, kifáradnak délutánra, de a tanárok sem különben, kik déleiét íb tanítanak, s egyik iskolából a másik iskolába futkosnak, csak természetes aztán, hogy ilyen körülmények között a tanítás eredménybe igen gyenge, alig lesz több a nu kánál. A közegészségi szempontokból az állapotok a kritikán is aíluLiak, mint azt a városi tiszti főorvos a havi jelentésekben és külön felterjesztésekben sok esetben előterjesztette. A délutáni órákban bűzös, fertőzött, elhasznált levegőben ülnek a 10—15 éves gyermekek, kik fejlődésben vannak, — mert reggel 8 órától este 19 óráig folyton 50—60 gyermek ül 5—6 órát két csoport- bán a tanteremben. A. délutáni és délelőtti tanítási órák között nincs egyáltalán szellőztetés, seprés, takarítás, ujrafüités, részben azért, mert nincs reá fizikai idő, másrészt, takarékosságból. A kályhák rosszak, régiek, nem záródnak, folyton széngáz fejlődik s emellett ó rak őzökben sem szellőztetnek 5 perei’,él tovább, ha szellőztetnek. Az erkölcsi szempontok teljesein figyelmen kiviül hagyattak a délutáni tanítás elrendelésekor, mert a serdülő fiuk és leányok az esti sötétségben szűk, rosszul világított folyosón , lépcsőkön és kapualjában együtt játszanak, s mennek haza. E prímának nem mondható állapotok mellett tessék még hozzávenni, hogy az iparoetamoncok, vad nyers, zabolátlan tömege (a rendőrörezeinek sem tudnak velük boldogulni) is ugyanabban az isko'a- ban, lépcsőn, kapualjában szintén a délutáni s esti órák alatt járnak, e a szülők kétségbeesetten azon gondolkoznak, hogy kisleányaikat kivegyék az iskolából, s igy védjék meg testüket — lelkűket az erkölcsi romlástó1!, lezüillléstől. Különben eűiemi pedagógiai és erkölcsi szabály az, hogy a tanulóknak besötéte d és után az uccán járná nem szabad. A köztársaság területén is sok helyen s a külföldön is a tanári kar ezt szigorúan ellenőrzi. A polgári iskola magyar osztályainak sok-sok. messze vidék rői vonattal, autóbusszal, bejáró növendéke van. (Bátyúból 27, Barkaszóból 21, Gátról 14, P. Kerepesről 8. Podhorjánból 5 és Pausinból 4), s a 19 órakor végződő tanítás után már csak késő éjjel van vonatjuk, autóbusz járat pedig egyáltalán nincs már olyankor. Mikor menjenek haza ezek a kis lányok. Elindulhatnak-e éjjel 4—14 km. távolságra gyalog? Az 1928 nyarán létrejött megállapodással már ez a kérdés, a magyar osztályok délelőtti tan Mása és elhelyezkedése ügye rendezve volt. Törpék annak a rendelkezését sürgősen visszaállítani, s annak azonnal érvényt szerezni, a város s az állam tekintély ének megóvása érdekében. Az állam építtessen Munkácson az egyre emelkedő tanuilólétszámira való tekintettel megfelelő iskola-épületeket, a 160,000.000 Ke inségakcióra felvett összegből, hogy az összes tanulók kizárólag délelőtti oktatásban részesüli)essenek. A fentiek alapján kérdem a Miniszter Ural: 1. hajlandó-e sürgősen gondoskodni arról, hogy a munkácsi polgári iskola magyar növendékei kizárólag a délelőtti órákban taníttassanak, 2. hajlandó-e továbbá egyszersmindenkorra elrendelni az illetékes tanügyi hatóságoknak, nogy a szerződés ide vonatkozó rendelkezbeil tar'sík he e a jövőben az ellen ne vétsenek. Prága, 1931 junlus hó. Aláírások. Az Utópia álomvilágábói a szenttéavatásig Moorus Tamás nagy pőre a Vatikán bírósága előtt
