Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-08 / 152. (2669.) szám

0 <P»«ÍAr/V*AGVAR-HIRIiA0 1931 julius 8, szerda. Nemcsak a szocialisták, hanem az agrárok is félnek a községi választásoktól Nehéz tanácskozások a kis nyári program kibővítése körül Furcsa manipulálások a választások terminusával unárnypártok kénytelenek tesznek a pénzügy­miniszter takarékossági intézkedéseihez hozzájárulni, mert a miniszter kiét milliárdos detfficitbem úszik. A cseh néppártot egészen más momentu­mok vezetik. Sohasem azonosította magát ezzel a koalícióval s első perctől kezdve csak figyelőnek jelentkezett a koalícióba. Nem fél a választóktól, mert az utóbbi idő­ben a tagok állandó növekedése észlelhető. De igen kényes olyan atmoszférában élni, amilyen az utóbbi időben a koalícióban ke­letkezett. Rövidén összefoglalva — folytatja a Prazaky Vecemük — ha más pártról és nem a nemzeti szocia­lista pártról lenne szó, úgy a köztársasági elnök már régen lemondásra kény szeri- tette volna a miniszter ekeit (lásd Stri- bmy régebbi esetét) s bizonyos emberek­nek, még ha pártvezérek is, el kellene tiimniök a politikai porondról. Eddig azonban semmi sem történt. Á nem­zeti demokraták, akik ilyesmit ki akartak erőszakolni, súlyos megtámadtatásbán része­sültek a nemzeti szocialisták részéről. A nemzeti demokraták természetesen véde­keznek s olyan harcra kerül a sor, amely a választások előtt nem tesz más, mint min­denki harca mindenki elten. Közben olyan dolgok kerülnek ki, hogy a becsületes embe­rek rosszul tesznek tőle. Az egyetlen reménység gvehla, aki azonban másodszor nem igen fogja egészségét kockára tenni, hogy helyrehozza azt, amit mások előidéztek. A községi vá­lasztások minden valőszitnüséig szerint poli­tikai jellegűek lesznek s uj helyzetet te­remtenek. őszig a jelenlegi koalíció már nem fog sokat dolgozni. Prága, julius 7. A gazdasági miniszterek és a minisztertanács e héten megkísérlik az úgynevezett kis munkaprogram kibővítését. Az agráriusok azt kérik, hogy még a nyári szünet előtt intézze el a parlament azokat a javaslatokat, amelyek közvetlenül és közvet­ve összefüggésben vannak az ezidei termés elhelyezésével. így elsősorban is sző van a benzinkeverési törvényjavaslatról, amelynek törvénybeléptetésétől azt remélik, hogy a szesztermelés több burgonyát fog fogyasztani.. A nemzeti demokraták a cukorgyártás kor­látozásáról szóló törvényjavaslat megszavazá­sát is követelik. A szociáldemokraták az ipari rend 82. paragrafusának a módosítását, a munkaközvetítő hivatalokat kívánják. A pénzügyminiszter ugyancsak számos pénz­ügyi javaslattal jött, amelyek révén az álla­mi bevételek emelését reméli. A koalíció múlt heti tanácskozásai ered­ménytelenek voltak, különösen a pénzügyi javaslatok találtak erős ellenállásra. Ezek a javaslatok egyelőre háttérbe is kerültek. Azonban a többi javaslatnál is annyi a vitás kérdés, hogy eygikben sem tudtak végleges döntést hozni. Abban az esetben, ha a közeli napok sem hoznának megegyezést, a több- iség mindössze a szünet utáni parlamenti ülésszak munkaprogramjának összeállítását fogja még megkísérteni, tekintet nélkül arra, hogy azt a parlament a községi választások előtt, vagy azok után fogja elintézni. A nyári program kibővítésére kevés a kilátás s igy a képviselőháznak a szünetig csupán a kiviteli hitel megszavazása és a jugoszláviai kereske­delmi szerződés ratifikálása tesz a föladata. A községi választások nagy gondot okoz­nak a koalíciós pártoknak. Attól félnek, hogy a választási eredmények erőeltolódásokat és ezzel súlyos politikai következményeket von­nak maguk után. A nyári szünet előtt meg ,sem állapítják a községi választások termi­nusát. A szociáldemokraták azt szeretnék, rha a választásokat már szeptemberre kiírnák, amikor még több a munkaalkalom, de ehhez módosítani keltene a választási törvényt, mert számos községi képviselőtestületet idő előtt kellene feloszlatni- Felmerült olyan terv is, hogy a képviselőtestületek funkcióját hosszabbítsák meg. Egy harmadik terv sze­rint az ezidei községi választásokat nem egy napra írnák ki, hanem a járási hivatalokra bíznák, hogy azok saját belátásuk szerint ír­ják ki az egyes községekben a választásokat, így •' választási kampány három-négy hóna­pig tartana s politikai hatása elsekélyesedne. Az agráriusok is félnek a választásoktól. A Wavlickcv Kraj cimü lap a választások ki­írása ellen foglal állást azzal a naiv érvelés­sel, hogy a választások csak megbolygatnák a nyugodt munkát. A vidéki agrár lap cikké­hez a cseh néppárti Prazsky Vecernik a kö­vetkezőket fűzi: Az agrárok most Udrzsal két évi kormányzása után üres kézzel állanak a választók előtt. Ezért javasaloják a választá­sok elhalasztását. Félnek a választóktól, akiknek már semmit sem ígérhetnek és semmivel be nem csaphatják őket. A pro­tekcionizmus amellyel valósággal orgiát űze­tek az agráriusok, ma megszűnik, mert min­den mérték betelt. Az agrárok szövetkezeteit elhagyják híveik, mert sokan fölismerték, hogy az ezekből eredő előnyöket csak bizo­nyos emberek élvezik s amellett rom tudják megérteni ennek a pártnak a tehetetlenségét a gabonaárak megállapítása körül. A leg­rosszabb képet mutatják a párt belviszonyai. Az öregeket szorítják a fiatalok és az öregek között annyi a .miniszterjelölt, hogy minden kormányválság és kormányvátozás veszedel­mes a pártra. Ezért javasolja az agrár sajtó — fejezi be a Prazsky Vecernik — a választások elhalasztását. Rt utolsó reménység: Stmftla visszatérése Prága, julius 7. A monstrumtöbbségben uralkodó egyenetlenségekre igen jellemző a cseh néppárti Prazsky Vecernik cikke: „Udrzsal koalíciója már semmi nagyobbat nem fog alkotni.1* A cikkíró megállapítja, hogy a cseh néppárt klubjában igen komoly részről hangzott el olyan indítvány, hogy a párt lépjen ki a koalícióból. Nem csoda, ha a választók csalódottak és még jobban fognak csalódni, ha majd a kox­Marconi kivégezte es rádiósok réméi: a Nem hallgat el többé a rádió koncert közben A zseniális találmány: Kolumbusz tojása A rádiósok bizonyára örömmel veszik az ör­vendetes gyászhirt, hogy a koncertek, felolvasá­sok, nyelvleckék és mindennemű rádión leadott érdekes programszámok réme: a fading, rövid, de biztos szenvedés után az éteriben elhalálo­zott. A tudós hóhér szerepét a drótnélküli üze­netváltás világhírű atyamestere, Marconi vállal­ta, akinek — Londonból érkezett híradás szerint — régi, kipróbált munkatársaival sikerült kiküszöbölni a rádiózásból a fading néven ismeretes bosszantó jelenséget, amely abban állott, hogy miközben hallgattuk Budapesten a londoni Savoy-beli kitűnő jazz számait, egyszerre csak halkulni kezdett a ze­ne, mígnem teljesen elhallgatott. Hiába volt az emeltyűk és csavarok mindenfajta ide-oda ál­lítása, legfeljebb vészes zörejeket, bősz v-isitáso- kat hörgött a hangszóró: a hallgatott zene azon­ban nyomtalanul eltűnt az ismeretlen távolsá­gokban. Marconiék találmánya valójában Kolumbusz tojása, de éppen ezért szinte kézenfekvő, hogy erre csak a zseniális Marconi és nagyszerű gár­dája jött rá. Közel harminc esztendeje dolgozik az éter biradolmában ez a kitűnő gárda, amely­nek tagjai 1902-ben szinte kémikus helyzetben élték át a drótnélküli üzenetváltás első nagy világtörténelmi eseményét. Akkor történt, a szikratávíró ős- ég hősko­rában, hogy megkísérelték áthidalni az Atlanti­óceánt. Marconi é stársai valami szenesláda for­májú készülékbe hasalva, várták izgatottan azt a három pontot, amelynek eredete átnyúlt az óceán túlsó partjára- A Morse-jelekbe fogalma­zott értesítés megjött, a lelkes gárda oda volt a határtalan lelkesedéstől, amely az ezután követ­kező harminc esztendőben sem csökkent. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy Marconi mindig ott volt az első sorban, akkor is, amikor az uj csoda, a rádió, hasznavehetőségével és népszerűségével teljesen háttérbe szorította a drótnélküli üzenés első eszközét: a szikratáv­írót. Az „árnyékolt vénasszonyt1 Most a fading-gel végzett Marconi és gyakor­lati zsenialitása épp úgy kitűnik legújabb ta­lálmányában, mint harminc év előtt a szikra­távírónál, amikor a tudós Herz professzor elmé­leti jelentőségű kísérleteit meglepő praktikus érzékkel egyszeriben a mindennapi élet szolgála­tába állította. A fading néven ismert jelenség magyarázata abban áll, hogy a rádióleadó állomásból kisu­gárzó hullámok nagyjában két irányban ter­jednek. Egyik részük a föld felületén halad tovább, sőt állítólag követi a hegyek-völgyek és dombok hajlásait. A hullámok másik része fölfelé tör a magasba és épp ebből származik aztán a baj. A magasba törő hullámok ugyanis nem távoz­hatnak végtelen távolságba, mert abban a bizo­nyos sztratoszférában, ahová Piccard professzor épp mostanában jutott el, különös elektromos állapotban lévő gázait vannak, amelyek együtt­véve tükröző réteget alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a fölfelé törő elektromos hullám képtelen áthatolni ezen az úgynevezett hevisid rétegen, ehelyett visszatükröződik, vagyis visszamegy a földre. Ha most valahol hallgatni akarjuk a rádió- leadást, akkor azon a helyen többnyire két hely­ről kapjuk a hullámokat. Készülékünk egyrészt a föld felületén vízszin­tesen haladó hullámokat fogja el, másrészt a hevisid rétegből visszatükrözött hullámokat. Miután pedig ez utóbbi hullámok nyilván jóval hosszabb utat futottak meg, amíg fölmentek a magasba ée onnan visszatértek', mint azok, ame­lyek egyenesen a föld felületén érkeztek el az adóállomástól a vevőantennáig, megtörténhe­tik, hogy ez a kétféle hullám rontja egymást. A rontás erőssége különböző lehet, aszerint, hogy a felülről jött hullám mennyire késik a vízszintes irányból jött hullámhoz képest. Ha például teljes hullámhosszal késik, akkor nyil­ván nem hallunk semmit, mert hiszen a későn jött hullám teljesen lerontja az előbb jött ha­tását. Marconi eljárását legjobban jellemzi egy mu­latságos példa, amelyet ő maga mondott el lai­kusok részére. Ha az ember kinéz az ablakon és a szemben lévő ablakban egy csinos fiatal nőt lát, a következőben pedig rut vénasszonyt, akkor legcélszerűbb, ha az ember úgy tartja sze­me mellé kezét, hogy csak szép fiatal vizaviját láthassa. A kellemetlen látványosságot árnyékba borítjuk, vagy — mint elektromos nyelven mon­dani szokkás, — leárnyékoljuk. Odisszeusz módszere Marconi is ezt csinálja lényegében, amennyi­ben olyan antennarendszert basznál a vevőké­szüléknél, amely csak a vízszintes irányból jött hullámokat fog­ja el, „látja meg“, viszont a magasból jövő zavaró hullámokat egyszerűen nem veszi észre. Akik valamennyire ismerősek a rádiótechnika fogásai­val, nagyon jól tudják, hogy két antennával mily egyszerűen lehet elérni az ilyen árnyé­kolást. A fading kiküszöbölésének legnagyobb jelen­tősége azonban nem abban áll, hogy ezután már nem zavarja szórakozásunkat a rádió hirtelen elnémulása, hanem igazi fontossága a hírszolgálatban és a tengeri hajózás biztosságában csúcsosodik ki. A rádió-hirszolgálatot eddig gyakran súlyos helyzet elé állította egy-egy hosszadalmas fa­ding, amelynek során megakadt az egész közlés és a leadóval meglehetősen bonyolult körülmé­nyek közt lehetett csak tudatni, hogy hol ée mi­kor nómült el a sürgős szöveg. Még nagyobb baj volt a ködbe, viharba ju­tott hajónál, ahol többnyire úgy határozzák meg a hajó helyzetét, hogy két irányban adnak le hullámokat és a két irány által bezárt szög­ből számítják ki a földrajzi helyzetet Ez a gyors és rendkívül fontos számítás, amelytől emberéle­tek százai függnek, gyakran lehetetlenné vált, mert hiszen az egyik irányjelző hullámot elnyel­te a fading. Marconi találmánya kiküszöböli ezt a vesze­delmes lehetőséget, eljárásának lényege pedig eszünkbe juttatja Odysseus módszerét, aki, hogy hajósai ne hallják meg a szirének halálos éne­két, viaszt öntött a matrózok fülébe. Marconi is ezt teszi: viaszt önt a rádiókészülék fülébe, hogy ne hallja meg azokat a zavaró hullámokat, ame­lyek tévedésbe, romlásba, pusztulásba viszik a hajót. Marconi találmánya: modem mítosz. _______ Bél renyheség, székrekedés kliinduliópontja száumtalain súlyos betegségnek és különösen veszélyes a vértolulásban, az arany­ér, érelmeszesedés és sérvben szenved éknél Ezen esetekben felbecsüllheteitlen szolgálatokat tesz a Hunyadi János természetes keserű víznek rendszeres használata. A Hunyadi •János keserű víz biztosan és enyhén hat. szabályoz­za a béhnUködést, a vérkeringést és erősíti szerve­zetünket. Idejekorán használva, sok súlyos beteg­ségnek vehetjük eledét s hosszabbítjuk meg ezáltal életünket, , ... :±j[iRPf^ VÍZUMOT Magyarországba, Romániába. Olaszor* szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap51 pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-u. 17. IL (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvété- lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul. 12, IH. em. eszközöl. + POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telelőn 27-87. Lőrlnckapu-ucca 17, (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telelőn 495. Fő-ucca 69., L em. jobbra, NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. I9j magyar tönSShirák a magyar-jugosziáv és a magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróságban Budapest, julius 7. A magyar királyi kormány a trianoni szerződés 239. cikke alapján felállí­tott és Hága székhellyel működő magyar-jugo- szláv vegyes döntőbírósághoz Tomcsányi Vil­mos Pál dr. nyug. igazságügyminisztert és Tom­csányi Móric dr. budapesti egyetemi nyilvános rendes tanárt döntőbirákká, továbbá az említett döntőbiróságboz, valamint az ugyancsak Hága székhellyel működő magyar-csehszlovák vegyes döntöbirósághoz Tóth Béla dr. kincstári főta­nácsost, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatóját belyettesdöntőbiróvá ki­nevezte. — Halálozások. Bajor Lajos dr. nyugalma­zott magyar miniszteri tanácsos életónok 67. évében Felsőróna községben hirtelen el­hunyt. Holttestét vasárnaip a felsőrónai teme­tőben helyeztek örök nyugalomra, özvegye, gyermekei és kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. — özvegy Záborszky Lajosné, szül. Tóth Mária, néhai Záborszky Lajos saijógö- möri polg. isk. tanár özvegye életének 65. évé­ben váratlanul elhunyt. Fia és széleskörű ro­konság gyászolja. — Post és Gatty ünnepélyes bevonulása Wa­shingtonba. Washingtonból jelentik: A két világ- rekorder pilóta-, Post ée Gatty, tegnap diadalme­netben vonult be Washingtoniba. Hoover elnök délelőtt kihallgatáson fogadta ée viUáereggelivel vendégelte meg őket. — Eljegyzési hír. Vass Bözsi, Levice és Stemlicht István, Budaipest jegyesek. — Eljegyzési hir. Paschkusz Malvin (Ko­márom) és Stera Frigyes (Málas) jegyesek. (M. k. é h.) — Pozsonyban a Szárazvám 6. s*. alatt le­vő és évtizedek éta fennálló Bútorcsarnok (Bútorkereskedelmi R, T-) a Zöldszoba uooa 5. szám alá költözik át. Költözködés miatt a raktáron levő, közismerten elsőrangú búto­rok mélyen leszállított árban, kedvező fize­tési feltételek mellett kerülnek kiárusításra, — A karját és a lábát amputálják egy Po­zsonyban közismert jazzkarmj est érnék. Po* zsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Néhány] nappal ezelőtt Hermann Józsefet, a Szloven- szkón közismert Jazzkarmestert, ki legutóbb a1 Carlton-barban játszott nagy sikerrel, Karls- bad közelében súlyos motorkerékpárbaleset érte. Hermann József motorkerékpárjával nekiment egy fának és súlyosan megsebesül­ve terült, el a földön. A szerencsétlen embert életveszélyes állapotban szállították be a kór­házba. A gondos orvosi ápolás megmentette a jazzkarmester életét, azonban örökre nyo­morék marad, mert jobb karját és bal lábát amputálják. A Pozsonyban közismert és köz­kedvelt muzsikus sorsa az egész városban általános részvétet keltett. — Egy kassai ékszerész elsikkasztotta a bi­zományba kapott árut. Kassai szerkesztősé­günk telefonálja: A kassai rendőrség szom­baton este letartóztatta Rude Ignác kassai ékszerészt, ákit Novotny Antal prágai éksze­rész jelentett föl 150 ezer korona értékű, bi­zományba adott áru elsikkasztása miatt. A rendőrség Rude ékszerésznél házkutatást is tartott, melynek során kiderült, hogy az ék­szerész üzleti könyveit elégette. Alapos a gyanú, hogy Rude ékszerész más cégek ká­rára is elkövetett sikkasztásokat. A rendőr­ség Rude ékszerészt átadta az ügyészségnek. — Egy fiúcskát halálra gázolt, egyet súlyo­san megsebesített Ivridlo soffőr. Kassai szer­kesztőségünk telefonálja: Kridlo György kas­sai soffőr tegnap délután a báron—széplaki utón halálra gázolta Likovszky Ottót, Likov- szky szepesujfalusi tanító (hétéves kisfiát, aki rokonánál, Kolodej bárcai igazgató-tanítónál nyaralt s ennek kisfiával az országúton ját­szott. Likovszky Ottó holtan maradt az autó kerekei alatt, inig az ugyancsak hétéves Kó­ló dej Tibor súlyosan megsebesült. A csend- őrség a soffőrt letartóztatta s átadta az ügyészségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents