Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-03 / 149. (2666.) szám

1031 foltos 3, pénteK 11 KöZtíAZDASÁGP A lévai kereskedelem a vasárnapi munkasziinet mellett A Kereskedelmi Csarnok közgyűlése Léva, julius 2. (Saját tudósítónktól). A lévai Kereskedelmi Csarnok, most tartotta évi rendes közgyűlését Pokorny János elnökletével. Az elnöki megnyitó után Rónay Lipót titkár terjesztette elő jelentését, melyben a gazdasági válságnak Léva vidékét érintő jelenségeivel be­hatóan foglalkozott. Rámutatott arra, hogy ez az agrárvidék különösen megérezte a gazdasági depressziót, a gyönge termés és a rossz gabona­árak miatt a Garamvidék lakosságának fogyasztóké­pessége a minimumra csökkent, a munkanél­küliség itt is állandóvá vált és a pénztelenség és a tömegnyomor nálunk eddig alig ismert borzalmait idézte elő. Az ilyen gazdasági viszonyok mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy a lévai kereskedelmi forgalom nagyot süllyedt és egyes szakmában a kényszeregyezségek száma katasztrofálisan megnövekedett. Különösen a textil- és cipőke­reskedelem került súlyos helyzetbe, a fizetéskép­telenségek túlnyomó része ezeket a szakmákat sújtotta. Mindezek ellenére az adóelőírás és behajtás eddigi kíméletlen rendszere nem sokban vál­tozott, mert a pénzügyi kormányzat még ma sem látja át, hogy lehetetlen és igazságtalan a két-három év előtti mérték alkalmazása a jövedelmek megállapításánál, mikor a jövedelmek az egész vonalon erősen visszafejlődtek, sőt számos üzlet és vállalkozás deficittel dolgozik. A helyzet ma az, hogy csak a jól megalapozott üzletek, melyek megfelelő tar­talékkal rendelkeznek, tudják magukat még a filszinen tartani. Ha a pénzügyi hatóságok mind­ezt átéreznék, nem történhetett volna meg ná­lunk sem az a néhány kirivó eset-, hogy a fölszaporodott adóhátralékok erőltetett be­hajtása által több exisztenciát anyagi romlás­ba döntöttek, anélkül, hogy a kincstár köve­teléseinek lényeges hányadát az árverésekkel be tudta volna hajtani. Ezen állításának igazolására felemlíti a jelentés, hogy mikor az egyik fizetési zavarokban küzdő adózó adóhátralékának fejében elárvereztek mintegy 27.000 korona értékű árut, az árverés eredményeképpen pedig csak 3000 korona ke­rült az állampénztárba. Amig a pénzügyi hatóságok az adóbehajtások ilyen erőltetésével döntenek romlásba exiszten- ciákat, anélkül, hogy a kincstárnak követelése legalább félig-meddig megtérülne, addig nem beszélhetünk adómorálról, melyen az uj adótörvények felépültek, s amelyre En- glis volt pénzügyminiszter állandóan hivatko­zott. Legújabban olvashattuk ugyan a lapokban, hogy a pénzügyminiszter oly értelmű rendeletet adott ki, mely szerint az adóbehajtásoknál a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel kímélet­tel kell bánni az adózókkal, ám a tapasztaltak után nem lehet reményünk arra, hogy ezt a rendeletet — ha ugyan létezik ilyen — őszintén végre is hajtsák. A forgalmi adó átalányositása terén szintén súlyos a helyzet és még számos szakmában nem valósult meg. Az átalányozásért eddig a textil­szakma küzdött legtöbbet, de a miniszterek Ígé­reteinek eredménye nem lett, mert a gyáriparosok hatalmán megtört a textilke­reskedelem ostroma és a kormánykörök jó­szándéka. A titkár ezután az adózás kérdésével foglalko­zott, melynek &orán megállapította, hogy az adó­terheik annyira emelkedtek, hogy azokat a mai viszonyok között alig lehet teljesíteni. Az álla­mi statisztikai hivatal által kiadott statisztika kimutatja, hogy az 1929. évben az állam adóbe­vétele az illetékekkel és monopóliumokkal együtt 11-3 mil'liárdot tett ki. Az állam íőjöve- deknét a kereskedelmi adók teszik, amelyek 3.5 milliárdot tettek ki. Csak a forgalmi adóból 2.3 milliárd bevétel volt. A fogyasztási adók 1.8 mil­liárdot, a jövedelmi adó 1.4 milliárdot, a kerese­ti adók pedig 600 milliót hoztak az államnak. A vámjövedelem 1.4, a bélyegilleték 1.2, a dohány- jövedék és az osztálysors játék 1.4 milliárdot hoz­tak az államnak. Ezzel szemben 1919-ben az összes adók 2 milliárd 1920-ban 5 milliárdot, 1921-ben 8.6 milliárdot, i926-ban 9.6 milliárdot, 1927-ben 11 milliárdot tett ki s amint látjuk, 1929-ben már 11-3 milliárdra szaporodott az ál­lam bevétele vagyondézsma nélkül. Különösen súlyos a szabadfoglalkozású egyé­nek megterhelése. A terhek megtízszereződtek, a pénz értéke szin­te a tízszeresére emelkedett az inflációs idők óta, így a terhek a termelésre és a kereskede­lemre nagy súllyal nehezednek. Az ilyen súlyos gazdasági és adóviszonyok között nagy jelentősége van annak, hogy az adóki­vető bizottságban a kereskedelem érdekei képviseletet nyerjenek, miáltal legalább a nagy aránytalanságok és a kirívóan igazságta­lan kivetések elkerülhetők. E tekintetben a helyi kereskedelemnek nem volt különös panasza. Megállapítja továbbá a je­lentés, hogy a lévai Kereskedelmi Csarnok a Kereskedelmi Testületek Országos Szövetségé­vel s a Pozsonyi Kereskedelmi Testülettel, to­vábbá a Kereskedelmi és Iparkamarával karölt­ve a helyi mozgalmakon kivül, minden országos akcióból kivette a részét. A Kereskedelmi Csar­nok javaslatokat terjesztett a vaeutügyi tanács­hoz a vasúti összeköttetések megjavítása érde­kében s azokat bizonyos tekintetben respektál­ták is. A helyi közigazgatási hatóságokkal fenn­tartotta az érintkezést, ahol a helyi kereskede­lem kívánságait nagyrészt figyelembe is vették. Az üzletek zárórája helyi rendeletileg szabá­lyozást nyert és bár a kereskedelem javaslatát csak részben fogadták el, a záróra kérdése nyugvópontra került és a Csarnok tagjainak nagy része a jelenlegi renddel bizonyára meg van elégedve. A kormány a vasárnapi zárás kérdésének rendezésével foglalkozik. A kor­mány intenciója a teljes vasárnapi munkaszü­net bevezetése és az egész területen, de ugy- látszik az egyes vidékek kereskedelmének el­lenállása folytán a kormány nem mer erélye­sebben hozzányúlni ehhez a kérdéshez. A lé­vai kereskedelem álláspontja ebben a tekin­tetben változatlanul az: kivánja az egész or­szágra szóló egységes és teljes vasárnapi mun­kaszünet bevezetését. A közgyűlés több ügy elintézése után véget ért. Jugoszlávia az államháztartása egyensúlyát félti a Hoover-tervtől. Az a lehetőséig, hogy Hoover javaslatának gyakorlati megvalósítása esetén Ju­goszlávia is elesik a jóvátétel! fizetésektől, — bel­grádi jelentések szerint — komoly gondokat okoz politikai körökben és ez a körülmény a tőzsdéken ie lenyomta az állami papírok kurzusát. A jóvátétel címén befolyó összegeket ugyanis Jugoszlávia ál­lamháztartása nem nélkülözheti egyensúlyának ve­szélyeztetése nélkül. Jugoszlávia háborús tartozá­saira évi 170 millió dinárt tartozik fizetni, viszont kap áruszállítások formájában 467 millió és kész­pénzben 406 millió dinárt a jóvát ételi számlán. Utóbbi összeg a költségvetés normális bevételei között szerepel és kimaradása a büdzsében kelle­metlen zavarokat fog okozni. A roxsváan iáméi magasabb. A kormány május 15.-én kelt ama hirdetménye, aimely- lyel a rozsvámok az utóbbi hat hétben jelen­tősen leszéllittattak, tegnap hatályát vesztet­te és mert azt nem hosszabbították meg, ezért tegnaptól kezdve a rozs vámija méter- mázsánkint ismét 25 koronával magasabb. Az uj gabona a tőzsdén. A brünni termény- tőzsdén tegnap első ízben jegyezték az uj ter­mésű szlovenszkól rozsot e hét végére és a jövő hét elejére szóló átvétellel. Az rozsot 142—145 koronával jegyezték. Az uj szloven- szkói búzát augusztus eleji átvétellel ab fel- adóállomás 150 koronával jegyezték. A lengyel kerested elírni delegáció Prágá­ban. A lengyel kereskedelmi delegáció teg­nap Prágába érkezett. A delegációt a lengyel külügyminisztérium egyik osztályfőnöke, Sp- kolowsky vezeti. A delegáció nyomban meg­kezdte a tárgyalásokat a csehszlovák kor­mánnyal. A nyersanyagok ára is emeHlkedik. A Hoo­ver-féle moratórium terve nemcsak az érték­tőzsdéken, hanem az árupiacokon is nagy ár javulásokat vont maga után. A newyorki, li­verpooli, osikágói, londoni és hamburgi áru­tőzsdén élénk forgalom mellett jelentős ár­emelkedések történtek az elmúlt hét máso­dik felében. A gabona aránylag keveset pro­fitálhatott a Hoover-hosszból, amit azzal ma­gyaráznak, hogy az európai és amerikai ga­bonával bevetett területek nagyrészén már megindult az aratás és így a szezónszerü kí­nálat nyomja az árakat. Éz technikai momen­tumon kivül a kedvező terméstaksációk a nagy világkészleteik és a máris megindult orosz kínálat ellensúlyozzák a gabonapiaco­kon is tért hóditó optimizmust. Ez az oka, hogy csak 6—8 százalékkal emelkedett a ga­bona ára a nemzötközi árupiacokon. Ezzel szemben számos lanyhitó körülmény elle­nére 20—25 százalékos áremelkedések voltak a gyapottőzsdéken. A kávé ára is 15—20 szá­zalékkal drágult, ami azonban a brazíliai de­viza emelkedésével is kapcsolatos. A nyers­cukor ára az utóbbi időben szintén emelkedő tendenciát mutat, ami elsősorban a nemrég megkötött nemzetközi cukoregyezmény kö­vetkezménye. Az áremelkedés üteme azon­ban az elmúlt napokban gyorsabb lett, mi­nek következtében e cikknél is körülbelül 20 százalékot tesz ki a rövid idő alatt történt árjavulás. Az általános gazdasági és politikai helyzet kedvezőbb megítélése nagy fedezővá- sárJásokat és 10—15 százalékos áremelke­déseket vont maga után a kaucsukpiaeokou. Lényegesen javultak a fémtőzsdék is. Meg­élénkült a kereslet a réz, cink, ólom és ezüst iránt és az árak itt is több mint 10 százalék­kal drágultak. / A lévai Magyar Gazdák Szövetkezete a ren­des évi közgyűlését, — amint azt tudósítónk Lé­váról jelenti, — julius 19-én délelőtt 11 órakor tartja saját épületében. A közgyűlés napirendjén a mérleg és egyéb fontos ügyek letárgyalása szerepel. 7 milliárd dollár az árfolyamemelkedések összege Newyorkban. A Hoover-üzenet hatása alatt New- yorkban is megindult tőzsdei árfolyamemelkedések egy heti eredményéről kimutatás készült és esze­rint a kurzusok javulásának pénzben kifejezett ér­téke hétfőtől szombatig: 7 milliárd dollár. Egészen bizonyos, hogy a gazdasági életben világszerte ta­pasztalható fellendülés erkölcsi presszió erejével hat a politikusokra abban az irányban, hogy a Hoo­ver programját ne engedjék meghiúsulni. Uj Európa. Hőiken au Pál dr. szerkesztésé­ben megjelenő „Uj Európa4* („Das neue Euró­pa44) című németnyelvű folyóirat 17. évfolya­mának május—júniusi számában számos ér­dekes és tanulságos cikket találunk igy: egy hosszabb tanulmányt az Északamerikai Egye­sült Államok elnökétől, Hoovertől, a Wales-i hercegtől, egy cikket Paul Painlevétől, Hen­ry Berengeriől, valamint Ne vilié Chamber­laintől. Nem kevésbé érdekes cikket közöl a lap J. R. Castle, amerikai államtitkár tollá­ból „Az ifjúság feladata a nemzetközi egyet­értés kiépítésénél44, valamint Július Klem­től az U. S, A. Kereskedelmi departement- jének igazgatójától „A gép mint szociális jót- tevő". A folyóirat tartalmát egy könyvszemle egészíti ki. Az Uj Európa *a kiadónál, Wien IX, Türkenstrasse 9. rendelhető meg, előfi­zetési ára egy évre 10 frank. ÉRTÉKTŐZSDE Tovább szilárd a prágai értéktőzsde Prága, julius 2. A külföldi tőzsdék befolyá­sa alatt a prágai értéktőzsdén is barátságos volt az irányzat. Általános az a nézet, hogy a felmerült nehézzségek ellenére is sikerül egyezséget létrehozni a Hoover tervezete kér­désében. A belpolitikai események kiélező­dését a tőzsde nem vette figyelembe, mert úgy vélik, hogy a kormány végső esetben '<■ parlamentet nyári szünetre küldi s ily mó­don odázza el a kormányválságot. Élénk forgalom mellett különösen a korlátértékek közül számos -papír árfolyama javult. A ku­lisszaértékben különösen záráskor nagyobb- számu realizáció volt. A bankértékek piaca tovább stagnált s a betéti értékek piacán a; érdeklődés hiánya miatt némi árfolyamvisz- szaesések voltak. Az ipari részvények piacán a Oseh-Morva 60, a Nordibahn 45, Prágai Vas 30, Berg és Hűden 25, Sohömpriesner 8, Apollo 10, Nyiugat- cseh Szén és Cseh Cukor 9—9, Riughotfifer 4, Poldi 0, iFémhenger, Pozsonyi Kábel, Dux Bodenibachi, Aussigi Vegyi és Königshofi 5—5, Réz 4 koronával javult, mig a Solo 10, In- wald, Alpine és Kar borún dóim 2—2 koroná­val esett. A betéti papírok piacán a prémiumkölcsön 30, a hadseregszállitási 10, a -3.5 százalékos negyedik kölcsön s a 4.5 százalékos negye­dik s a 6 százalékos és konvertálási kölcsön 5 fillérrel esett, mig a 4.2 százalékos pótpapir 20, a 4 százalékos és a közlekedési beruházási 5 fillérrel javult. + A budapesti értéktőzsde barátságos irányzat mellett nyitott s a legtöbb pápir már a kezdetnél árfolyamemelkedést ért el. Később a hangulat csökkent s az árfolyamok valamivel lejeíbb szálltak. Zárásnál különösen számos magánüzletkötés történt. A betéti piac jól tartott. A devizákban jelentősebb változás nem volt. + A bécsi értéktőzsde barátságtalan irány­zat mellett nyitott s az alaphangulat végig tar­tózkodó volt. Az árfolyamok alakulása egye­netlen. Az ipari részvények általában emel­kedtek, a bankértékek visszaestek. + A berlini értéktőzsdén egyenetlen nyi­tás után az irányzat barátságos volt. Később az irányzat ismét meggyengült. Egészben vé­ve a forgalom szűk keretek között mozgott. ÁRUTŐZSDE + A prágai központi sertésvásárra 70 szlo- venszkői sertést, 132 jugoszláv ártányt és 70 csehországi -sertést hajtottak fel. Belföldi ser­tés 6.50—7.80, jugoszláv árlány 8.30—8.65. A piac nagyon lanyha volt.-{- A prágai cukorpiacon az irányzat nyu­godt. Nyerscukor prompt áru Aussig looo 80, pénz októberre 88.25—88.75.-j- A pozsonyi terménytőzsdén az irányzat nagyon tartózkodó volt, az árak jól tartottak. Búza 78-79 kgos 145-148, 77 kg-os 142— 144, 65 kg-os 133—185, rozs 71—<72 kg-oa 145—147, 69—70 kg-os 143—144, takarmány- árpa 110—115, zab 162—164, régi tengeri és nyári bükköny kiesett. Uj zöldszemü szloven- szkói borsó 120—130, repce 122—127, uj ró­zsaburgonya 90—95, sárga 100—105, Thimo- teusfümag uj 195—200. + A prágai központi húspiacon ma a kö­vetkező árakat jegyezték: Belföldi sertéshús 8—9.50. ártányhus 10.50—11, szalonna 11— 11.50, marhahús negyedekben ökör 8—11, bi­ka 7.50—8.50, tehén 4.50—6.50, borjúhús 7— 8.50, másodrendű 5.50—6. A piac nagyon lanyha volt. Július 6-án, Húsz János emlék­ünnepén a prágai vágóállat és hus vásár zár­va marad. 4- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budaipesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiiszavMéki búza 14.45— 14.60, felsőtiszai és jászsági 14.15—14.30, egyéb 13.90—14.05, rozs 13.50—13.70, tengeri 13.70—13-80 pengő.-f- A mai budapesti terménytőzsde határ- idöpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: tengeri júliusra 13.30, májusra 11.52 pengő. Felmondás a mai napon nem volt.-j- A berlini terménytőzsdén ma a követke­ző árakat jegyezték. Búza 265—266, rozs 212 —214, takarmányárpa 175—198, zab 161— 166, búzaliszt 01.5—36.75, rozsliszt 28.25— 30.75, buzakorpa 12.75—13, rozskorpa 11.5— 11.75, Yiktóriaborsó 26—31, peluska 26—31, bükköny 24—26, repcepogácsa 9.3—9.8, len- pogácsa 7.5— 7.7, száraz szelet 7.5—7-7, szója­dara 12.4—13.2. R prágai értéktőzsde áríoisastah ma tegnap pénz ár- pénz áru Nyereménykölcsön . • < < 103.70 104.20 103-35 103-85 6%-oa beruházási kölcsön . 101.75 102.25 101.65 102.15 6%-os beruházási kölcsön 1923 101.52 102.02 101.45 101.95 Lisztkölcsön ....................... 101.60 102.10 101.45 101.95 6%-o s konvertálható kölcsön 101.55 102.05 101.40 101 90 6%-os ív. államkölcsön . . 101.90 102.40 1C1 75 102)25 5%-os államkölcsön 1928 . . 96.2o 96.75 96.45 —.— 4%-os Kassa-oderbergi . * ——.— 81.75 82?25 U/2%-08 pótjáradék . • < 85.— 85.50 —— )_ 4.2%-os pótjáradék . • • » 79.55 «0,50 79.70 80 20 4%-os pótjáradék . . » • 7o.6b 76.15 75.45 79-95 3.50%-os pótjárad^k , , , —.— —.— — — Hadikölcsönkártalanitás • . 57)60 58)10 57)75 58 — 5%-os morva országos kölcsön —)— ——)__ —'_ 3%-os háború előtti adósság . 64'— —'— —)_ —'_ 6%­os cseh Jelzálog bank . 102*75 103)75 6%-os morva jelzálog és országos bank ..... 101.75 102.75 ld.75 102,75 4%-osKaís*-oderber*i 1889 . 81.- 81.50 -)_ Cseh Agrár Bank . . , < 499__ 501.— 499.— 501 — L& nder Bank .••«,. 610.— 612.— 608__610)___ Cs eh Onio ..«*«■, 287.— 288.— 286.— 287.— Cseh Eszkomt • « • . . 289.— 291,— 289.— 291.— Cseh Iparbaak , ■ . « . 435.— 437.— 435. — 487 — Szlovák Bank ,.**■< 174 — 176.— 174.— t75 — Zivnoatenski »'•«■•» 888.— 390.— 387.— 388— Osztrák Eltel . . • t ■ t —,— —-----­Wie ner Bankvereln .111 70.50 71.50 70.50 71 50 Jugoszláv Bank . . « 1 « 39.25 39.75 „39 20 39,80 Nordbahn . . . ■ « * , 4210.- 4220.— -JOgc _ 4iqq_— Nordbahn Bonnok ,,11 1505,— 1515)— I3o0._ I36O — Cseh Cukoripar . . ( ■ , 490 — — ’— 4go._ 495’ — Schöller ........ 725.— 735)- 7lő._ 720)— Horvát Cukor ...... 139 — 141,— t44._ í46 — Aussiger Finomító .... 6üö.— 615 — 880 — 590 — Srizik ........ 659.— 661)— 651.— 653)— Prágai Malmok . , . . . 785.— 795.— 775,— 785.— Kolini Műtrágya . . . . < 285.— 290.— 273.— —)-— Kolini Kávé .*«««, 56.— —.— 53.— 55 — Kolini 8zesi ...... 1135 — U95.— Ü90.— 1110 — Tejipar ........ 630 — 640.— 575 — 585.— Aussigi Vegyi ...... 622.— 623.— 618 — 622."— Budweissi Sör .... » 2200.— —.— 2225.— — — Kömgshofer Cement . . , 1580.— 1590)— 1480.— 1490.— Oseh-Morva Kolben-DanSk . 3810.— 3820.— 3600.— 3610.— Brünni Gépek ..... 1 —.— —.— —.— —)— Ringhoffer ....... 705.— 710.“ 697.— 700 “ Nvugatcseb Szén .... 333.— 337.— 30C.— 304,“ Alpine .......a 78.— 79.“ 73-— 79.— Berg és Hütten .... • 2520.— 2530.— 2320-— 2330.— Poldi....................... 1 • « 447.— 449. — 427-— 429.— Prá gát Vas . .... 1 1410.— 1430.— 1340 — 1350.— Skoda..................................... 1234 - 1238 “ ÜS2-- 1186.— Pozs onyi Kábel . . « • » 1010-— 1020 “ 965-— 975.— [nwald 218.— 222.~ 201.— 205.— Oüescbaui Papir • . 1 . • 524 — 526 — 500.— £05 — Széna és lucerna terméséi megsokszorozza, ha mésztrágyát használ. Kérjen használati utasítást. Szénsavas Mésztrágyagyár Igazgatósága Ciz-Kupele. A prágai tőzsde devizajegyzései: július 1 junius 30 Hiv, pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam. 1356.62 1360-62 135S-425 1360.425 2.— Berlin ........ 789.75 802-25 799.95 80245 7 Zü rich........ 652-87 654.87 652.75 654.75 Os lo............ 902-37 905-37 902.375 905-375 4 . Ko penhagen 902-50 905-50 902-65 905-65 3*50 Danzdg........ 655*50 658*50 655*50 658*50 5 Sto ckholm . 903-70 906-70 903.55 906.55 3 ' Mailand .... 176.39 177.19 176.34 17744 5-50 Paris .......... 132.03 13243 131.985 132-385 2 Lon don .... 163-9425 164-5425 163.9175 164-5175 2-50 New York.. 33.7125 33.8125 33.7125 33-8125 1.50 Brüssel .... 469-65 470.85 469.55 470-75 2.50 Madrid .... 328.— 330.— 329-— 331.—* 6 Belgrad .... 594875 59.7375 59.505 59-755 5.5ft Softe.......... 24-39 2 4 4 9 24-39 24.49* 8.50 Wi en............. 473.925 475425 473-95 47545, JM Wa rscban .. 377-025 379.025 377-075 379.075 7.5<T Budapest .. 587-95 589*95 587-85 589*85 BuenosAires 1082-— 1088-— 1090.— 1096.— 6 Helsingfors . 84-73 8543 84.73 8543 Riga.?........ 649-50 652.50 649-50 652.50* 6 j Ri ód. Janeiro 274-— 276.— 274.— 276.— * 7 Montevideo. 20.90 214 0 20.90 21-1C ■— Alexandria.. 167-975 168.775 167.975 168.775 7 Athén ........ 43.775 44.075 43-80 444 0* 8 j Bu karest... 20-0012 20-2012 20-— 20-20 3 ( Stambul ... —.— —•— 16.075 16475 —4 Kowno .... 336.25 338.25 336-25 338-25* 6 J Lissabon ... 149-60 15040 149-60 15040* 7.50­Révai........... 899-50 899.50 895-50 899-50* 8 J Montreal ... 33-54 33.66 33-52 33.64 7.50 Prága, július 2. Valuták: Holland 1354.50. jugo­szláv 60.60, német 798.62 Ys. belga 470.50. magyar 5S6.73, román 19.90, svájci 654.50, dán 900.50, an­gol 163.60, spanyol 328.50, olasz 178.15. északaine- rikai 34.15, norvég 900.50, francia 134.70, bolgár 26.40, svéd 901, lengyel 376, osztrák 473.50.

Next

/
Thumbnails
Contents