Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-31 / 172. (2689.) szám
4 CPftAÜAW »tAVitARtl 1RUAJ? 1»QÍ fUhtUo HÍ, peuHvk, mindig dolgozni, az ő érdem© a modus vlvendi végrehajtásának eredményes folytatása is. Ö nálunk a pápa követe, akit tisztelgünk kell. Hí a célja a Národní Politika uszításának? A cseh néppárti sajtó élesen kikel a Deutsche Presse ellen azért, hogy tegnap közölte Kordács legújabb nyilatkozatát. A Praz- sky Vecernik ezt Írja: Nagyon jól ismerjük az egerlandi urak akciójának hátterét, tudjuk, éonnét fuj a szél s miért áll most egyszerre a német katolikus lap Stribrny mellé, illetve ■iz egyházfő és a pápai döntés ellen miért foglal állást. Sértett nacionalizmusa áll most bosszút azért, hogy éppen azok a helyek. amelyeket most támadnak a leghatározottabban, fölléptek a csehek jogaiért. Az egerlandiak ezt természetesen nem felejtették el és csak kivárták a bosszúira alkalmas pillanatot. A Tüdővé Listy azt Írja. hogy a Nároílni Politika most már a pápa és a nuncius elleni harcra uszítja a csehszlovák közvéleményt és kéz a kézben Slribrnyvel s annak embereivel, akik nem is katolikusok. Stribrny György, aki dicsekedett azzal, hogy 1925-ben kikergette az országból a nunciust, most ugyanezt akarja megismételni. Az apostoli nuncius természetesen nem beszélhet és nem válaszolhat a hazug támadásokra, de nem is adhat semmiféle felvilágosítást. Ezt kihasznál iák az egyházzal ellenséges lapok, hogy kuimérgezést végezzenek és esetleg valamelyes kultúrharcot provokáljanak. Azonban a katolikus nép és püspökei együttéreznek a Szentszékkel és semmiféle intrika nem akadályozhatja meg azt, hogy higyjenek a Szentszéknek'. Ug.v látszik azonban, hogy az egyházi hatóságok kény telítenek lesznek a közvélemény előtt dokumentálni azt, hogy a , papi körökből" való cikkíró, — ha tényleg onnan való s legyen az bárki — olyan ténykedést fejt ki, amelynek tovább folytatása összeegyeztethetetlen az ültetőnek a katolikus egyházban való maradásával. A Deutsche Presse eljárása is elitélendő, mert amit tett, azt nem katolikus szempontból tette, hanem egészen más okokból. Kordái rosszul gazdálkodott Az estilapok igen bőven s vezető-helyen foglalkoznak a Kordács-esettel. Az Expres szerint az egyházi körök azt vetik szemére Kordáesnak, hogy nem szerencsés kézzel kezelte az egyházi vagyont. Állítólag sokat osztott szét s nem volt kereskedelmi talentuma. Főleg azt veszik neki rossz néven, hogy csekély hárommillió koronáért eladta Prágának a papi szeminárium kertjét. A Národny Listy estilapja azt Írja, hogy a cseh néppárt sajtójának magatartása a tojástánc benyomását kelti. Igaz ugyan, hogy a katolikus sajtó helyzete nehéz, ha azonban tekintetbe vesszük mindazt, amit Kordács professzor a katolikus akció és különösen a cseh néppárt érdekében tett, amelynek minden kiváltságát teljesítette, a hála azt parancsolná, ltogv a néppárt jóakaróját jobban a védelmébe vegye. „Á fehér emberiség elárulta a technikád Irta: Neubauer Pál — A magyar nemzeti párt nagysikerű tisztújító közgyűlése Bátía községben. Kassáról jelentik: A uagykaposi járásban levő Bátfa községben a magyar nemzeti párt helyi szervezete most tartotta meg esedékes tisztújító közgyűlését a tagok nagyszámú részvétele mellett. A közgyűlésen a kassai központot Papp Mihály osztályéi nők, Nagykapos város- bi rá ja és Haraszthy György körzeti titkár képviselte. A hatásos elnöki megnyitó után sor került az uj tisztikar megválasztására, amelyet egyhangúlag a következőképpen alakítottak meg: elnök újból Sutka Kálmán, ál-elnök Béres András, jegyző Pécs János, pénztáros iíj. Tóm Ferenc, ellenőrök Bertókh Miklós és Nyiisztor János. A választás után Papp Mihály osztályelnök tartott hosszabb beszédet, amelyben vázolta a magyar nemzeti párt jövőbeni munkáját és a községi választások fontosságát. Haraszthy György titkár az elemi csapások dolgában tájékoztatta a hallgatóságot. A tisztújító közgyűlés Sutka Kálmán és Béres András indítványára egyhangú lelkesedéssel táviratilag üdvözölte Szent-Ivány Józsefet, a párt nagynevű vezérét és az összes törvénybozoókat. — Itt említjük meg, hogy a magyar nemzeti párt Nagykaposon is tartott sikeres pártnapot, amelyen különösen adóügyekkel foglalkoztak, mely téren még mindig rendezetlen állapotok uralkodnak. Ez ügyben a párt törvényhozói a parlamentben interpellálni is fognak. „ 445 női pilóta van az Egyesüli Államokban. Az amerikai kereskedelmi minisztérium statisztikájából megtudjuk, az Egyesült Államok 16208 pilólaigazölvátiya közül 445 nők tulajdonában van. A pilótáskodásnál sokkal kevésbé érdekli a nőket a repülő,g-épszerelés. 9222 repülőgépszerelő közölt mindössze 5 nő van. Oswald Spengler, a „Dér Untergang d>es Abendl(indes“ szerzője, a jós-filozófus, uj könyvet irt. Hosszú hallgatás után jelentke- ’ zik újból. Mintha azért hallgatott volna, hogy megvárja, milyen mértékben teljesedik be i jóslata. Megunta a 'hallguAag várakozást és mert Európában úgyis jelentkeznek állandóan bomlási tüneteik, amelyek „Unl\erffang“- hoz hasonlítanak, de elhatározó szodoma-go- mora-lépés ezirányban eddig ne\m történt, uj \ könyvet irt Spengler, ezúttal relroszpekUv je- \ lentöségüt. A könyv címe „Dér Mensch und die TechrdkA A vége igen érdekes, ott, afroi Spengier szintétAcuA. A technika elárulásáról ir és azt mondja, hogy a fehér ember elárulta a technikát. Nyugatéurópa és Északomerfra lakossága a múlt század második felétől kezdve óriási hatalmát modern iparánxA.c köszönhette. Monopolizálták a nagyipart és ennek köszönhették a világ fölölti korlátlan wt-almukat. A világ többi része csak piaca volt ennek a nagyipanmk, vagy pedig nyersanyagforrása. Az ipari hegemónia lényege nem az volt, hogy csak nekünk volt megfelelő nyersanyagunk. A fehér emberis épnek nem anyag monopóliuma, hanem „észmonopóHunta" volt. A technika egyre fejlődő és tökéletesülö módszereit csak a fehér emberek ismerték. Ennek vgll köszönhető az, hogy a fehér munkás solókal higiénikusabb munkát végzett, mint a szines és jövedelme az utóbbihoz képest valósággal fejedelmi volt. így ment ez a múlt század vegéig, amikor a vad hatalomvágy óriási hibákat követeti el. .! fehérek, ahelyett, hogy a technikai tudományokat titokban tartották volna, büsjkén és gőgösen az iskolákban és a könyvekben világgá kürtölték őket. Úsztok a büszkeségben, amikor látták, hogy a japánok és a hinduk tanulni kezdenek tőlük. Az áruexport helyett megjelent a tudásexport, a mérnökexport, a raffinált technikai módszerek exportja. A színes népek eltanulták a technikán tudományokat. A japánok harminc év alatt tökéletesen magukévá tették őket és így sikerült. Oroszországot legyőzniük. De ma egész Kelet,dzsiában, Indiában, Délamerhká- ban és Délafrikáfon gyökeret vert már a modern technika és c helyeken megalakult a nagyipar, amely végzetesen konkurál az európai és és zakóm erikái nagyiparrá. A háború óta a színes ember nem tiszteli a fehér embert. De mig a fehér „fausti“ kultúrában fontos szerepe van a technikának, addig ez a technika a színes ember kezében csak fegyver, amellyel cl akarja pusztítani a fehér embert. Olyan fegyver, mint a dorong az ősember kezében. A fehér ember öngyilkos lett: kiszolgáltatta a géptechnikát a színeseknek, hogy ezekulán aaját fegyverével elpusztiUák. Ez a korszak kezdődött most meg. így látja Spengler, aki ezúttal retroszpektiv jós. A technikát igen sokat támadták az utóbbi időben. Coudenhove Calergi apológiát irt róla, védelmébe vette, jogosak-e ezek a támadások? A technika ugyanúgy fejlődésfejezete az emberiségnek, mint minden egyéb tudomány. A természet maga vezette az ember technikai fejlődését, hiszen a technika vívmányai nem jelentenek mást, mint az adott érzékek megtoldását, kifinomulását. A fehér ember igaz, hogy a technika révén került fölibe a szinteseknek, de megfeledkezett a technika kcrrelativumáról, a fehér etikáról. A fehérek is éppúgy használták a technikát a Színesekkel szemben, mint az ősember a dorongot. Pedig a szines nem volt ellensége a fehérnek és az azték kultúrát csak a fehér civilizáció döntötte romba. Spengler azt írja tulajdonképpen, hogy a fehér ember kiadta kezéből a fegyvert — a dorongot. Ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a ,.fausü“ kultúra reprezentánsainak a technikát továbbra is és a-z idők végtelenségéig dorongosan kellett volna kezelniük és rabszolgaságban tartani mindent, ami szines. a Jausti“ kultúra? Szines és fehér-------azt hittük, hogy ez a külö nbség legalább is etikailag megszűnt, ha egyébként fenn is áll. Tévedés volt: Spengler — Faust akaratlanul is beismeri, hogy a fehér kultúra a haláltosztó technika gyümölcse és a szines világ technikai sakkbantaríása nélkül ez a kultúra meginog, sőt elpusztul és a pusztulás korszaka most kezdődött meg. Akaratlan vallomás ez: imperialista mentalitás egy filozófus gondolattaboratórinmában. Talán igaza is van 1Spenglernek (bár a történelem bizonyítja, hogy a technikai felkészültség és az organizáció mindig csak ideig-órág győzött), de akkor is tudnia kellene, hogy amennyiben a kultúrának a technika a fegyvere, viszont az etika az alapja. A fegyver eszköz, nem cél. Még az ősember sem járt állandóan doronggal a kezében. Érdekes, hogy pontosan a német Faust felejtkezett meg tökéletesen az etikáról! A fehér emberiség Spengler személyében nem a technikát árulta cl, de azt a célt, amit eddig Szolgált és icéletesen az etikáról! A fehér embirség elárulta önmagát az etika teljes negációjával. Vájjon mért tisztelje ezek után a szines ember a fehér embert? London a iöldherekség legnagyobb bélyegpiaca A le gál! tündébb érték a levéíbéíyeg - Ho!í S. Harmer svéd bélyeg- gyűjtő eredeti Mauritius kliséiért versengenek a világ iilatelistái London, július hó. Az angol szigetország fővárosának számos jelentős érdekességén kívül bizonyos nemzetközi viszonylatban Londonnalk még egy más fontos szerep jutott osztályrészül. London ugyanis e földkerekség legnagyobb bélyegpiaoa. valóságos központja a fii- latelisítáknak, ahol évről-év re gyakran fordulnak meg a nemzetközi bélyegikiereskedeleim vezető egyéniségei. ás a világ naigy bélyeggyűjtői, akik között előkelőség szempontjából kétségkívül az első helyet maga a brit világbirodalom ura, V. György király többi be. A londoni fiilatelisták az angol-szász liemipera- meotunn ismert hűvös közömbössége ellenére mostanában szinte rendkívülinek ,mondható érdeklődéssel és izgalommal fogadták Rudolf S. Hamer, az, európai hírű svéd bélyeggyűjtő látogatását, aki vásárlási körútra indult az angol fővárosban. Magától értetődik, hogy Harmer látogatása anyagi szempontból is érthető módon érdekelte az angol bélyegbe reekedőket, mert a dúsgazdag svéd műgyűjtő páratlan bőkezűséggel gyakran fejedelmi vagyonnak beillő összegeket fizet egy-egy naigy jelentőségű ex ölik'umért vagy ritkaságért. Az angol sajtó képviselői természetesen megost- romoiták a fiilatelisták koronázatlan fejedelmét és lfacmcT a londoni lapoknak adott érdekes nyilatkozatában főleg o bélyegpiac értékeinek állandó jellegét hai í gs uil y őzt a. — Minket, fíLlateliséákat a legkevésbé eeim érintett a középeurópai általános válság — mondotta többek között Rolf S. Haumer. — Köztudomású, hogy különböző értékek általános csökkenésétől különösképpen egyedül a bélyeg piac ritkaságul mentesüllek. Mialatt ugyanis a különböző műtárgyak, régiségek s csecsebecsék érteke jóformán állandóan ingadozott és csökkenő tendenciát mutatott — bármily paradoxnak is hangozzék, — a bélyegek jóformán kivétel nélkül megőrizték állandó forgalmi értékűivet. Nem túlzás, ha azt átlátom, hogy a bélyegriitka- ságok értéke még az ékszereknél is állandóbb és csak az Old Bomd Street bélyegpia-cának forgalmára kell rámutatnom, amely évemként testvérek között is meghaladja a százmillió frankot. A fiilaitelis- ták tehát nem panaszkodhatnak — hangsúlyozta végűt Hairmer. — Soha kiiíümőbb üzleteket nem köthetnek, minit éppen most, amikor számtalan európai és tengerentúli állaim jóformán évről-évre szaporítja bélyegkiadásainak számát és rengeteg uj sorozattal kelti fel a nagyközönség érdeklődéséi. Harmer nyilatkozata nagy feltűnést keltett, nemcsak az angol bélyeggyűjtők köréiben, hanem a londoni! társadalom széles 'rétegeiben }s. Harmer ugyanis a múlt évi berlini filötetiieta világkiállítás alkalmával példátlan sikert aratott az egész világon egyedülálló bélyegritkaságaival, amelyek értéke, szakértők átlátása szerint, felbecsüflihetettem. Harmer tulajdonában vannak többek között azok a vöröslemezek, amelyeken művészies metszetekben vannak megörökítve a világ legelső bélyegeinek, az úgynevezett „Kék Mauritius" bélyegék kliséi. A Viktória királynő fiatalkori képmását ábrázoló kékszipü. egypennys bélyegék a Szénit Móric-sizige- tek pőst algazgal óságának kiadásában kerültek forgalomba a mu'lt század negyvenes éveiben. Tekintettel arra, hogy csak nagyon kevés szánni bélyeget bocsátottak ki és azok legnagyobb része ig elkallódott, a földkerekségen alig 3—4 példányiban található a „Kék Mauritius" levéíbéíyeg és a hihetetlen értékű műkincseket muzeális darabokként őrzik a British Museuim, az angol király, a Rothschild- testvérek és Artúr IIind amerikai milliárdos magángyűjteményeiben. A bélyegek eredeti kliséi azonban Harmer tulajdonában vannak, aki eddig úgy az angol király, mint a Rothschitd-csőport ve tétajánlatait elutasította, bár úgy az uralkodó, minit a világhírű bamkeég főnökei mesébe illő összegeket kínállak az ősrégi klliiaéórt. Komoly véte'iajámütiatot tolt ezenki vüll még Fuad, Egyiptom királya is, valamint Amdré Citroen, az ismert nevű párisi auto mobiilkirály, de Harmer kijelentései szerint egyelő, re nem hajlandó megválni roppant értékű kincseitől. A bélyegfejedeleim egyébként még néhány érdekes megjegyzést is tett a piacra kerülő ritkaságok forgalmi értékére vonatkozóan. Ezek szerint akadnak ritkaságok, amelyek érbéke meghaladja az egymillió frankot. A legdrágább bélyeg egyébként-, amelyet Harmer eladott, a brit Guyana tartomány egy négy pences iilaszieü bélyege volt, amely mindössze egyetlen kiadásban jelent meg és amelynek egyetlen példányáért Artúr Himd egymillió és 640 ezer frankot fizetett. Harmer kijelentése szerint ez volt a legnagyobb ár, amelyet valaha fizettek bélyegért, bár igen sok ritkaságért sikerült egymillió frankon felüli vételárakat elérnie. A londoni íűiate listák most érthető izgalommal várják, vájjon megválik-e Harmer a Mauritius kliséktől vagy sem? (B—y B.) A magyar óceánrepiilőh Siófokon Siófok, július 30. (Tudósítónk jelentése’.) Endresz György és Magyar Sándor óceán repülők budapesti ünnepel tété síik után a vidéki városok meghívásának igyekeznek eleget tenni. Először a Balatonhoz rándnltak le. A Balaton egész környékéről nagyszámban gyűlt össze a közönség, hogy lelkesein ünnepelje a repülőket, akáik hidroplánotn tervezitek repülést a Balaton felett, de a hatalmas vihar miatt a hidroplán startját el kellett halasztani. Az oceánrepiilők délben a fürdő- igazgatóság vendégei voltak, este pedig hangverseny volt tiszteletükre. Tízéves fennállását ünnepli a komáromi „Paíkoviih"* diákmenza A tizedik évben 48 diák kapott élelmezés és lakás meliett gondos tanulmányi felügyeletet is Komárom, juilius 29. Saját tudósítónktól. A komáromi Palkoviűh-diákimonza, mely legnagyobb jól tevőjének, néhai Palkó vicíh Viktor esperesjplébá'nosnalk, a kisebbségi magyarság e kimagasló alakjának nevét viseli, most töltötte 'be fennállásának tizedik esztendejét. Tíz év ellőtt úgyszólván a semmiből jött létre e nagyszerű diákjóléti intézmény, melyet felkarolt a társadalom és egyes jótevők gondozó szeretető. Ma saját emeletes otthonában a leggondosabb vezetés alatt működik ez a hézagpótló nemes intézmény, ahol a műit évben 48 diák kapott étkezést, otthont és felügyeletet. A diákmenza felügyelő -bizottsága most tartotta rendes évi ülését Alapy Gyula dr. 'tartományi képviselő elnöklete alatt, me ilyen Gödör K. János főgiimn. tanár, a diák- menza igazgatója tartotta meg beszámolója^ az intézmény mulitévi élteiéről. Legifénye' sebb bizonyítéka a vezetés gondosságának, hogy a tanulók egyharmadrésze kitűnő, többi része általában jeles és jó előmenetelt tanúsított és csak két tanuló nyert elégséges bizonyítványt. A diákimeuzán ugyanis a felsőbb osztályú tanulóknak a gyengébb tanulóikat tamtamok keli. A jelentés szerint az intézetben 34 bennlakó és 14 bejáró tanuló volt az elmúlt iskolai évben, ezek közül 6 bennlakó és 10 bejáró ingyenes ellátásiban részesült. Kedvezményt kapott további tűz tanuló. Ennek tulajdonítható, hogy az ellátás mérlege 18.489 K ráfizetést mutált fel, amely az adományokban és az alapítványi kamatokban talált fedezettet. A tanulók egészségi állapota kiválónak, az ellátás is igen jónak mondható. A fegyelmi állapot ©ein hagyott fenn senim i ki várnii valót. Az intézet bevételei 93.245 K-'t, kiadásai pediig 94.818 Kit tettek ki .az év végén. Az intézmény jótevői közé tartoznak Pangihy özséb ny. főiskolai tanár, aki 3500 K, Ma jer Imre dr. apáttplébános, aki 1000 K, az Általános Magyar Tanító Egyesület, mely 600 K és itöbhen, akik kisebb összegekkel járultak a szegény diákok segélyezéséhez. Mivel Pangliy özséb évék óta segíti a diákmenzát nagyobb összegekkel és annak legnagyobb jótevője, a menza-bizottság tiszteleti tagjává választotta. Az intézetben a felügyelő tanári állást Valach Ferenc gimn. tanár látta el, aki az épületben is lakott. A nagyszerű eredőié nyék következtében a bizottság Gödör K. János igazgatónak hálás köszönetét szavazott és azt jegyzőkönyvébe Íratta.
