Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-30 / 171. (2688.) szám

8 1»31 julius 30, csütörtök. wwnnwriiiiiimniTT tt Tinnnym»i»iiMa«i SzmíiizKöi^vKabTüRA. Intimitások a 75 éves Shaw-rót A világhírű író - anekdotákban (George Béruard Shaw 1856 julius 26-áu született Dublinban. A 75 éves iró: anekdoták hőse és születésnap­ja alkalmából Ludwig Möllhausen kis kötetben gyűjtötte össze a róla szóló apró történeteket ós mondáso­kat.) A SZÜLETÉSNAP Fiatalember volt még az iró, mikor meghí­vást kapott egy színésznőtől, aki huszonötö­dik születésnapját ünnepelte meg. Egy nap­pal az estély előtt Shaw találkozott az uccán a művésznővel, aki megkérdezte tőle: — Megkapta a huszonötödik születésna­pomra szóló meghívót? — Igen — válaszolta Shaw. — Különben is már itt az ideje, hogy megünnepelje, mert ha jól tudom, maga már hét évvel ezelőtt meg akarta ezt a napot tartani. KÖRKÉRDÉS I90t-hen egy londoni napilap többek kö­zött Shawhoz is körkérdést intézett, nyilat­kozzék a világ tiz legjobb könyvéről. Ezt vá­laszolta* — Sajnos, nem adhatok pontos felvilágosí­tást, mert eddig még nem jelent meg annyi könyvem. MATUZSÁLEM Előkelő londoni társaság. Egy hölgy meg­szólítja Shawí: — ön hetvenéves, mester, mégis olyan friss, mintha fiatalember volna. — Ezt a kort öregnek nevezi? — kérdezte Shatf. — Matuzsálem 300 éves lett és mindig fiatalnak maradt. — A nagybátyám ugyanis szintén 70 éves — folytatta a hölgy — és most már egy éve Agyban fekvő beteg. Az orvosok diagnózisa szerint: végelgyengülés ... Shaw fölényesen szakítja félbe: — Hetven év alatt én is húsz évig az ágyat nyomtam. — Ha szabad kérdeznem, miféle betegség­gel? — Nem a legrosszabbul! Van egy rossz szokásom: naponta 7 órát ágyban fekszem és alszom. A TELEFON Mikor Sam Goldwyn, a filmkirály Lon­donban járt, felhívta Shawt telefonon, hogy megszerezze egyik darabjának filmjogát. — Mennyit fizet érte? — kérdezte nyom­ban Shaw. — Tudnia kell, kedves méster, hogy film­jéből egészén szenzációs valamit csinálunk. Az első kép például... — Igen — szakította félbe G. B. S. de mit fizet? — Nem is képzeli, kedves Mister Shaw, milyen csodálatos kiállítása lesz ennek a filmnek és a sztárok ... — Látom, Mister Goldwyn, hogy nem tud­juk egymást megérteni, — mondta Shaw — maga nagyon is művész, én pedig nagyon is kereskedő vagyok! A KIADÓ A kiadó Sháwi éppen gondolkozás közben lepi meg. Rátámad a költőre: — Egy dollárt adok a gondolatáért, Shaw mester! — Annyit nem ér — válaszolja Shaw. — Úgy? Mire gondolt hát? — kérdezi fe­szült figyelemmel a kiadó. — Magára — válaszolt Shaw egykedvűen. HÁZASSÁG Egy színésznő a következő levelet irta Bhawnak: — Azt mondják rólam, hogy én vagyok a világ legszebb nője. önről pedig azt terjesz­tik, hogy a világ legokosabb embere. Van egy ötletem. Vegyen el feleségül. Bizonyosan tökéletes utódaink lesznek. Shaw igy válaszolt: — Nagyon sajnálom, bogv tiszteletreméltó ajánlatát nem fogadhatom el. Képzelje el, hogy a sors szeszélye folytán gyermekeink az én ábrázatomat és az ön eszét öröklik. A legcsunyább és a legbulábh kölykök lenné­nek­A CSÖNDES TÁRS Sbasvnak adóbevallási ivet kell kitölteni. Arra a kérdésre, hogy ,,juttat-e üzleti jöve­delméből másnak is, igy felelt: — Igen, az adóhivatalnak. A SZÍNHÁZI KRITIKUS Mikor még nem volt olyan híres költő, ha­nem egy napilap színházi kritikusa, gyakran tolt kellemetlensége amiatt, mert nem a szi­gorú angol etika szabályai szerint öltözött és nem frakkban jelent, meg a színházban, ha­nem bársonykabátban. Az egyik premieren az igazgató utasítására a jegyszedő megáiLi- totla Shawt a nézőtéri ajtónál és megmagya­rázta, hogy igy nem lehet bemenni a szín­házba. — Talán a bársonykabátom miatt? — kér- dazU Shaw. — Természetesen, — bólintott a jegyszedő. — Kérem, — udvariaskodott Shaw — hi­szen le is vethetem, ha akarja. Szavait tett követte. Ingujjban, a bársony- kabátot a karjára vetve, indult a nézőtérre. — De kérem, igy nem lehet bemenni! — kiáltotta kétségbeesetten a színházi jegy- szedő. — Miért ne lehetne? — érdeklődött Shaw ártatlanul. — Csak nem vetkőzhetem le a ..buta etikett miatt pucérra! A VEGETÁRIÁNUS Ha valaki nem olvasta a müveit, nem ha­ragszik az illetőre, de megsértődik, ha nem tudják, hogy milyen ételeket' szeret. Egy grófnő meghívta ebédre. Először pisztrángot adtak neki. Shaw egy kis petrezselymet vett el a tányérról és megette. Aztán hallgatott. A lady csodálkozott. Utána roastbeaf következett, kicsit véresen. Shaw hozzá sem nyúl a tányérhoz. — Nincs étvágya, kedves Shaw? — kérdezi a hölgy. — Dehogy is nincs! Sőt. Nagyon éhes va­gyok. De nem csinálok a gyomromból állati temetőt. TÁNC Shaw égy estélyen táncra perdült valakivel. Tánc közben a partnernő a következő kijelen­téssel kedveskedett a mesternek: — Nagyon kedves öntől, hogy mint világ­hírű ember, velem, az ismeretlen, jelenték­telen asszonnyal táncol. — Miért ne, — felelte gúnyosan Shaw — hiszen jótékonysági ünnepélyen vagyunk. A DRÁMA TECHNIKÁJA Shaw egy fiatal drámaírót ajánlott az egyik londoni színigazgatónak. Felhívta a figyelmét az ifjú szerző darabjára. A direktor minden­esetre megkérdezi, hogy körülbelül miről szól. — Figyeljen kérem, —• kezdi Shaw. — El­ső felvonás: A férfi szereti a nőt, a nő sze­reti a férfit. Második felvonás: A férfi sze­reti a nőt és a nő szereti a férfit. Harmadik felyonás: A férfi szereti a nőt és a nő sze­reti a férfit. Bocsásson meg, — ellenkezett a szín­igazgató, aki alig tudott szóhoz jutni a cso­dálkozástól —- hiszen ebben egy csepp drá­mai komplikáció sincs. — Komplikáció? — felelte Shaw. — A komplikáció abból áll, hogy a nő minden fel­vonásban ugyanaz, de a férfi mindig más. AJÁNLÓLEVÉL Felkereste egy fiatal színész és ajánlóleve­let kért tőle. Shaw bólintott, leült az íróasz­talához és ezt irta; — Melegen ajánlom figyelmébe L. színész urat. Hamletet, Shylockot, Caesart, fuvolát és billiárdot játszik. Billiárdot a legjobban. SHAKESPEARE Felkérték az írót, hogy vegyen részt Shake­speare születésnapjának 300-ik évfordulóján. — Nem tudom megérteni — válaszolta, mi­ért kell nekem egy idegen embernek a szü­letésnapját megünnepelnem, amikor a maga­mét sem ünnepelem meg. A NAGY UT Az amerikaiak, ha Európába jönnek Sigbt- seeing-re, nem mulasztják el, hogy meg ne nézzék G. B. S.-t. Egy ilyen amerikai beha­tolt Shaw dolgozószobájába és ezt mondta: — Látja, Mr. Shaw, én egyenesen Newyork- ból jövök. — Parancsoljon helyet foglalni, — felelt Shaw, — biztosan nagyon fáradt lehet. AZ IFJÚ TITÁN Egy fiatal drámaíró megjelent Shawnál, hogy felolvassa a darabját. — Üljön le, — mondta a költő az ifjú titán­nak — ide megyek a szomszéd szobába, csak egy pillanatra van dolgom és aztán vissza­jövök. ■% Rövidesen megjelent a szobában a költő szolgája s igy szólt: — Shaw ur kéreti, szíveskedjék türelem­mel várakozni, nem tart sokáig. — Sok dolga van a mesternek? — kérdezte a fiatal titán. — Akkor talán inkább más al­kalommal jövök. — Csak tessék nyugodtan maradni. Shaw ur azonnal itt lesz, csak éppen a hálóingét veszi fel ZENE Shawt meghívják. Amint helép a szobába, a házikisasszony zongorázni kezd. A mama: — Azt hiszem, mester, ön szereti a zenét? — Persze, persze, de nem baj, azért nyu­godtan játszhat tovább! SHAW BIRTOKA Hend.erscn egyszer meglátogatta Shawt kis herdsfordshirei birtokán. Shaw megmutatta házát, aztán illusztris látogatóját a közeli te­metőbe vezette és megállt egy sírkőnél. Hen- derson leolvashatta, hogy az elhunyt nyolcvan esztendeig élt. A sirkövén ez a felirat volt: „Rövid az élet“. — Remélem, most már megértheti. — ma­gyarázta Shaw —, hogy miért támadt arra kedvem, hogy éppen ezen a vidéken lakjam, ahol még a nyolcvanévesek is rövidnek talál­ják az életet. KT A JELENKOR TÍZ LEGNAGYOBB ÍRÓJA? Ezt a kérdést intézte egy folyóirat Ebawhoz és még néhány más hírességhez. Shaw elküldte a listát: 1. George Bemard Shaw. 2. G. Bemard Shaw. 3. George B. Shaw. 4. Geo. B. Shaw. 5. G. B. Shaw. 6. G. B. S. 7. George Shaw. 8. Bemard Shaw. 9. George S. 10. Bemard S. 11. Shaw. 12. Shaw George Bemard. Hollywood teljesen megőrült Fheíésleszállítások és milliónál nagyobb heti fizetések — Szőke haj, vörös bőr, kék szem — Fifi D’Orsay, az örök menyasszony Hollywood, julius. Az egész világ reeseghebropoghat, Európában és Amerikában válság válságra következtetik, de az amerikai nép még mindig tud lelkesedni. Ha ez a lelkesedés nem is nagy gondolatok, hőstettek, vagy művészi csuesteijesitmányekke] kapcsolatban keletkezik, mégis elgondolkoztatja az embert. Jelen esetben Amerika egy szép fia­tal nőért lelkesedik, Constance Benne ttért, az uj fiknoperettek hősnőjéért. Amerika tízezer egynéhány filmkatedrálisa állandóan zsúfolt há­zak előtt játssza a Bennett-filmeket, amelyekből ilyen kereslet tudatában nem tudnak eleget gyártani. Hollywoodban rengeteg sztárnak le­áldozott, igen soknak felére szállították a fize­tését- de Constance Bennett most is heti 30.000 dollár fizetésért dolgozik. Ezekután természetesen elvárható, hogy vala­mit a Connie Bennett-fiknepről is Írjak. Micsoda titokzatos képességek, micsoda zseni, micsoda szerencsés kéz kell ahhoz, hogy ebben a válság- dús mai világban a közönség valakit ennyire kitüntessen, ennyire becézzen? Nos, alig tudok felelni. Ez a Bennett-lány fiatal, gyönyörű és aranyszőke hajú. Dekát fiatal, gyönyörű és aranyszőke hajú nők nem mind keresnek heti 30.000 dollárt. A filmjei? A legújabb filmjében egy szegény varróleányt alakit, akiből később marmequin lesz. A kis maiinequinnek megenge­dik, hogy munka után az áruház kreációit visel­je. Egy előkelő lokálban megismerkedik egy dúsgazdag, atlétatermetű, előkelő és szép fiatal­emberrel. Szerelem és a, többit már tudják ... Egyezzünk meg abban, hogy minden siker nehe­zen magyarázható meg, de a filmsikerekre aztán egyáltalában nem található magyarázat. * Egy kis változatosság kedvéért hadd Írjam meg,mi a baj a legtöbb filniszinesznő házasságá­ban? A sztárok férjbezmennek, igen sok esetben civilekhez s a civilek amint kijönnek a templom­ból, elhatározzák, hogy minden idejüket, szere­tett kis feleségüknek szentelik. A szeretett kis feleségek pedig arra szentelhetik idejüket, hogy mhudkettőjük számára megkeressék a kenyérre valót, a cocktailrevalót, a. yachtravalót, az arany cigarettáravalót és az összes satöbbire- valót. Heléna Costelioval is ez történt, amikor egy romantikus szerelem befejezéseképpen férj- hezment gyermekkori játszópajtásához. A gyer­mekkori játszópajtás szépen leült otthon, köny­veket olvasott, kártyázott vagy ivott s nyugod­tan tűrte, hogy álmainak királynője hetenként hazahozza a magas dollárcsekkeket. Az álom­királynő reggel nyolctól délután hatig, hétig, sőt néha tízig dolgozott, ő meg szerette- Hát ez a baj. A filmházasság még akikor sem zavartalan et­től a kis kellemetlen motívumtól, ha a férj ma­ga is sztár. Ez volt Ina Claire és John Gilbert házasságában is a baj. A szép Gilbert szép mo­solyokon kívül alig adott valamit feleségének. Attól meg egyenesen visszariadt, hagy aranyos töltőtollát kezébevéve, egy csekklapon névalá­írását. gyakorolja. Fifi d‘Orsay, a szép francia származású hol­lywoodi tündér például olyan jól látja azt a helyzetet, hogy múltkor ki is jelentette: — Gyermekek, ne csodálkozzatok, hogy állan­dóan menyasszony vagyok. Ez az egész házas­ságdolog addig szép, míg az ember meg nem kezdte. Ahhoz nem kell ügyvéd, hogy az ember a jegygyűrűjét visszaküldje, ezért én sose me­gyek férjhez. * Hollywood különben teljesen őrült hely. Ma- gyarázgatás helyett bizonyíték képpen hadd mondjak el két kis hírt a hollywoodi nagyok sze­mélyi krónikájából. Marion Daviesnek jól megy. Meghívott nyolc embert egy kis európai utazásra. Amerikában szokás ugyan a vendégeket költséges módon szórakoztatni, meghívni őket ebédre, aztán au­tón elvinni a társaságót egy távoli fürdőhelyre, vacsorára vissza, majd színházba és végül egy méregdrága éjjeli lokálba. Mondom ez mind szokás. De Marion Davies most újat talált ki. Meghívott néhány embert vacsorára és utána elviszi őket egy kicsit — Európába. Vendégei Constance Talmadge, férjestől, Leonore Bush- man, Harry Chokers és még négy más holly­woodi nagyság. Joan Grawford, Hollywood legtökéletesebb’ asszonya, uj külsőt kreált magának. Bronzvörös haját ajranyezőkére festette, ezzel szemben vég­telenül sima és hamvas bőrét addig pácolta, amíg tartós okkerbarna szint nem kapott. Ehhez az összeállításhoz tessék még elképzelni a gyö­nyörű Joan remeken iveit fekete szemöldökeit és mély kék mandulavágásu szemeit... Holly­wood teljesen megőrült. (•) Egy francia ayraííkus, a CkmrTróar du Sud al­kalmazottja könyvet int a mesterségéről. Nem tech­nikai müvet, nem ia szenzációs kiaUjandoft, csak le* irta, mát Iáit és mát érez valiamellyik hétköznapi uta­zása eiiatit. A francia sajtó remekműnek tartja a könyvet és a kritikusok nem győznek csodálkozni azon, hogy olyan mesterségről .is lehet művészi for­mában írni, amit az ember csakugyan gyakorol (*) Uj folyóirat jelent meg Franciaországban. A címe: Vént d‘Ouest; magyarul: Nyugati Szél. Hogy a szél nyugat felől fuj. azt nyomban fel lehet ismerni azon, hogy az uj folyóirat kritikusai alapo­san elbánnak az összes északi, keleti, déli és közép- franciái írókkal. Pierre Benőit akadémiai tagságával kapcsolatban megjegyzi, hogy helyesebb lett volna Félix Potint, az ismert élelmiszerkereskedőt válasz­tani be helyette. Francois Manriac nem rossz iró, de „buta ember", a család egész eszét a bátyja, Pierrre Mauriac doktor, a bordeaux-i orvosprofesz- szór örökölte. Jean GLraudoux olvashatatlan. A nyugati szélről elnevezett folyóirat csak egy fran­cia írónak kegyelmez meg, Charles Le Gófficnak, a breton költőnek és regényírónak. Bretagne csak­ugyan Franciaország legnyugatibb vidéke... Rádióműsor PÉNTEK: PRÁGA: 12.00 Időjelzés, mezőgazdasági hírek. 12.05 Gramofon. 13.00 Időjelzés, hírek. 14.10 Gra­mofon. 14.25 Tőzsde. 18.15 Gramofon. 19.00 Idő­jelzés, hírek. 19.30 Syflva Dobna! nemzeti dalokat énekel. 1. Wiess: Csak te, kedvesem. 2. J'indrich: Népdal. 19.45 A cseh bál cámü háromfelvonásos színjáték. 20.55 Iliinek. 21.00 Időjelzés, utána hang­verseny. 1. Smetana: Vitává. 2. Suk: Scherzo. 3. Novák: Szlovák szvit. 22.00 Időjelzés. — POZSONY: 11.00 Vízállásjelentés. 11.30 Gramofon. 12.00 Prága. 12.30 Brumm. 13.00 Prága. 13.05 Britem. 14.10 Német és magyar hírek. 14.25 Prága. 14.30 M.-Ostrau. 17.0C Gramofon. 18.00 Magyar óra. 1. Farkasaié: Az egér­ke. 2. M. Gaál: Gyilkosság. 3. Ili eh tér Magda hang versenye. 19.00 Prága. 19.05 Népszerű hangverseny, 1. Mendelssohn Barihakli: Hebridák. 2. Nedibai: Andersen. 3. Leopdld: Régi és uj világ. 19.50 P-rá- gifl. 22.15 M.-Ostrau. — KASSA: 12.30 Déli hang­verseny. 1. Smetana: A titok. 2. Lordzimg: A fegy­verkovács. 3. Rachnraninov: Prálude. 4. Brahms: Ma­gyar tánc. 13.30 Hírek. 14.30 Falusi zene. 1. ITocfc: Induló. 2. Eret: Libusa. 3. Safarik: Keringő. 17.00 Rádáózemekar hamgv. 1. GÜncfca: Madridi éj. 2. Sme­tana : Hubicska. 3. Ceajkovsaki: Szerenád. 18.00 Radványi Magda előadása (magyar) a nemzetközi divatról. 18.20 L. Píocková szlovák népdalokat éne­kel. 18.45 Gramofon. 19.00 Prága. 19.30 Hangver­seny. 1. Popper: Gavotite. 2. Casscado: Szerenád. 3. Soharwetnka: Elégia. 19.50 Prága. 22.15 M.-Ostrau. — BRUNN: 12.30 Déli hangverseny. 1. Mendels­sohn: Nyitány. 2. Schreimer: Operaailhum. 3. Brahms Keringő. — MÁHR1SCH-ÜSTRAU: 14.30 Délutáni hangverseny. 1. Schubert: Rosamiumda balett. 2. Tho- mas: Hamlet. 3. Suppé: Pensiomáit. 22.15 Könnyű zene. — BÉCS: 19.40 Oeiger-zenekar. 1. Suppé: Bamditaosinyek. 2. Recktemwald: Mindenki velünk énekel 3. Ketelbev: Egy perzsa vásáron. 4. Geiger: A Speudlideben. 5. Divatos dalok egyvelege. 20.40 Beethoven-est. 1. Hét változat Mozart Var áasfuv oki­jának egy dalára, zongorára és csellóra. 2. Szeret­lek; Májusi dal; Adetáiilde. 3. Esz-dur szonáta (Wamg Stella zongorajátéka). 4. A távoli kedveshez, dal­ciklus. 5. B-dur trió. zongora, hegedű és csellóra. 22.15 Időjárás, hírek. 22.25 Pauscher-zenekar. 1. Stoilz: Müncheni gyermekek, induló. 2. Pauscher: Sliowfox. 3. Amvbeirg-Raymond: Bátyám csinálja a zajt a hangosfilmben, fox. 4. Katscher: Sokszor oly fáj dalimat okoztál nekem. 5. Nőimet: Teababák dísz­szemléje. 6. Mamin: Adja kölcsön a sziveeskéjét hol­nap reggelig. 7. Giilliberi: Tirílli, tirila, ismét itt vám a menyasszonyom. — BERLIN: 19.40 Modern szóra­koztató zene. 21.15 Költészet és valóság. 22.15 Idő-, napi- és sporthírek. Utána modern tánczene. — BUDAPEST: 9.15 A rádió házit: variét tjének hang­versenye. 12.05 A Mámdits-szailönzenekar hangver­senye. 16-00 Pista bácsi mesél a gyermekeknek. 16.45 Pontos időjelzés, időjárás- és vizálllásjelentés, hírek. 17.10 „A budapesti állandó evezős verseny- pályáröl.*’ Irta és felolvassa Iterger Ferenc, dr. 17.80 Kóczé Gyula és cigányzenckarának hangver­senye. 18.40 ..Valamit elnyelt a tengerik írta és felolvassa Kertész József. 1910 A Városi Színház zenekarának hangversenye. Karnagy Komor Vil­mos. 20.45 Pontos időjelzés, hírek, ügetőverseny­eredmények. 21.00 Petőfi emlékest, a költő halálá­nak évfordulója alkalmából Rendező Kiss Ferenc. 1. Gyula diák bevezetője. 2. Pósa Lajos: Petőfi. Előadja a Budapesti Polgári Dalkör. 3. Lányi Ernő: a) Zárjatok be már... b) fenik a gabona; c) Le ox égről. Előadja K. Keömri-ey Bianca. Zongorán kisér Lányi Viktor. 4. Lányi Viktor: a) Szeptember vé­gén; b) Hej. BtVngösdi Bandi; <•) Lopott ló; d) Or­bán. Előadja Palló Imre. zongorán kisér Lányi Vik­tor. 5. Petőfi mé'tatása. Irta és fék vívássá Surámi Miklós. 6. Lányi Viktor: o) Szülőföldemen; bt Vi­rágok; c) Boldog éjjel; d) Az én rózsám nyalka gyerek. 22.30 Időjárás-jelentés. Majd: A Mária Te­rézia 1. honvédgyalo'gezred zenekarának hang ver* senye. Karnagy Fri-ceay Richárd.

Next

/
Thumbnails
Contents