Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-26 / 168. (2685.) szám

n 1931 julius 26. vasárnap. kalap a fején, szürkankó a vállán. Megáll a faxofonos előtt és nézi és hallgata ezt a fur­csa, idegen uj hang szerszámot csendes csodál­kozással. * A múlt és a jelen találkozása! Vájjon mit gondol az öreg? Érzi-e egyszerű lelkében a nagy múltat, amely az ÖH dudától a saxofőnig vezetett? A szép szlovák népdalo­kat is sa-xofonon keresztül akarja már belelop­ni a hallgatók leikébe. Szegény öreg dudás! Hogy sajnáltam, ami­kor a pincér tréfálkozása után a villanyfényes helyiségből busan, sután kisomfordáit a sötét uccéba. Nem is vette észre ez az utolsó mohi­kánja a dudás szlovák népdaloknak, hogy a kor internacionalizáló szelleme már az ö ru­házatán is nyomot vágott. De a duda a hátán az még régi korok izét rejtegette bőrében. Szénaillatos hegyi juhász szállások mulatságainak emlékéi őrizte hang­tól au magáiban. Hogy is tudtál jó öreg ide tévedni a villany­fény alá? Ide csalt talán a világosság, mint a lepkét vagy a haldokló beteg ágyánál lobogó fény a kuvikot , . . Ezekben a villanyfényes helyiségekben hal­doklás van. Itt haldoklik az ősi nóta, a régi dal . . . Régi élet utolsó mohikánjai: szlovák dudá­sok, magyar tárogatósok, halál kaszája suhin­tott közétek: a saxofon! Menjetek csak jobb tájakra életet keresni, szegényfényű mécsesek lobogó homályába, ahol a szivek még a régi fényben égnek az illatos mezőkön . . . \ahol kakukfü és búza szaglik, nem a mesterséges parfém illata száll a lenge fodrok köziUü. Koperniczky Kornél. — Megkezdődtek a lakodalmi ünnepségek Sina,iá­ban. Bukarestiből jelentőik: Ilteama hercegnő esküvő­jének előünnepeégeli tegnap megkezdődtek. A Ro­mánia különböző vidékeiről jött hódoló küMöttsé- egk színes népvóiseibeitbein vonultak fel szakadatlan sorban. Ma délükéi a királyi park előtti térségen nagy népünnepély lesz. Az egyházi esküvőt délelőtt tartják meg katolikus rítus szerint, bár a hercegnő nem lépett ki az ortodox egyházból. — A Rimaszombati Polgári Olvasókör 85 ctcs jubileuma. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A nyolevanötödik évébe lépő Rimaszombati Polgári Olvasókör augusztus 2-án nagyszabású ünnepély keretében üli meg jubileumát. A két napra terve­zett jubileumi ünnepségek főrendezője Plentzner Frigyes városi erdömémök. a Rimaszombati Polgári Olvasókör vigalmi bizottságának elnöke. Az ünne­pély augusztus elsején kugliversennyel veszi kez­detét. este nyolc órakor térzene lesz a Tompa-téren, másnap délelőtt 11 órai kezdettel pedig autószép- ségversenyt bonyolítanak le a Masaryik-téren. Dél­után a sportpályán a Rimaszombati Polgári Olvasó­kör futballcsapata tart mérkőzést, amelynek végez­tével a kugliverseny döntőjére kerüli a sor. Fél ki­lenc órai kezdetted kerti mulatság lesz a kör kert- helyiségében igen változatos programmal, amelyen Halász István dr. vezetésével egy férfíkvnrtett. majd a kör dalárdája. Veress László és Halász István dr. zongorákettőseel és a köri műkedvelők több műsor- számmal szerepelnek. Főattrakciója lesz a mulat­ságnak Titkay Manóinak, a népszerű losonci dal- költőnek fellépése, aki saját szerzeményeit zongora- Mséret mellett fogja előadni. A Rimaszombati Pol­gári Olvasókör jubileumi mulatsága iránt nemcsak városszerte, hanem az egész Gömbiben és Nógrád­iban is nagy érdeklődés nyilvánul meg. —- Elkobozták a Vola Ludut. Pozsonyból je­lentik: Az országos keresztényszocialista párt szlovák hetilapjának, a Vola Ludu-mak legutóbbi számát az ügyészség elkobozta. Az elkobzás oly időben történt, hogy a lapból uj kiadás már nem volt készíthető. Az elkobzás ellen a lap szer­kesztősége jogorvoslattal fog élni. egyúttal a gyakori elkobzásokat a párt törvényhozói in­terpelláció tárgyává is fogják tenni. — Halálozás. Zsuffa Kálmánná született Ka- loceay Erzsébet életének 72-ítk. házasságának 42-ik évében Rimaszombatban elhunyt. A meg­boldogultban 'Zsuffa Kálmán vízvezetéki vál­lalkozó, tekintélyes rimaszombati iparos, fele­ségét gyászolja. — Elhalasztották a Sipos—Pitta-biinügy leg- felsőbirósági tárgyalását. Brüninibőil jelentik: A katonai árulás büntette elmén elitéit Sipos Jó­zsef rimaszombati bádogoeimester és Piitta Ru­dolf villanytelepi könyvelő ügyének mai föl­jebb viteli tárgyalását a brünni legfelső bíróság augusztus 5-re halasztotta. — Lóverseny Luhacsovicén. Luhacsovicéről je­lenítik: Az elamft héten az idegenforgalom az ed­diginél is nagyobb arányokat Öltött. Az esőzés el­múltával az időjárás pompás és az erdőségek, va­lamint e forraszok tele vannak szórakozó és üdülő vendégekkel, akiknek száma elérte a 25.000-et. A pénzügyi válság neim vo®t hatással a fürdő életére és a fürdő igazgat óság teljes mértékben állt a ma­gyar és « birodalmi német vendégek rendelkezésé­re, amennyiben erre szükség volt, úgyhogy idő előtt egy külföldi "eudég sem hagyta el Luhacsovicét. Vojwlkozik ez különösen a magyar vendégekre, Mikiik czidén igen nagy számban tartózkodnak itt. IJjabban sok előkelő személyiség érkezett a fürdő­be. különösen Dániából. Svédországiból. Budapest­ről Bernáth Géza dr.. a legfébő bíróság elnöke ér- krze'l meg. Augiiszlnjs 2-án az olmühzi lovaregytet nagyrzaibéisu lóversenyt rendez Ivuhacsovicén. amely iránt, nagy m érdr-ktődiés. Augusztus 3-án a modern tünc/Vk versenyét tartják meg. \x \ gyomorbiiriilot sok osotbori inindoii Bál : <'gvk<■■ /,<■ I<•. uélkiil is el hálálja a vas «^nte« SALVATOR víz használata. A Davis Cup döntőjében Franciaország 2:1 arányban vezet Paris, július 25. A Davis Cup-dön<ő ina délutáni páros meccsét a Cochet—Bruguon francia pár 6:4, 5:7, 6:3, 8:6 arányban nyerte ai angol Hughes— Kingsley pár ellen. Franciaország tehát 2:1 ponttal vezet és igy az ezidei Davis Cup valószínű nyerte­se is. AZ ARANY. Különös játéka a sorsnak, hogy egy módéra in- dusztriáliis korszak minden nyomorúságáért az ara­nyat teszik felelőssé. Évek óta vitatkoznak a világ legkiválóbb pénzügyi és gazdasági szakértői, hogy felelős-e az arany a jelenlegi gazdasági válságért? Azaz. hogy pontos abban fejezzük ki magunkat: mindannyian megegyeznek abban, hogy az arany felelős érte. csak arról vitatkoznak, hogy milyen mértékben más tényezőik. Nehéz volna ugyan a hm gazdáinknak megmagyarázni, hogy a búza'ára azért esett felére két év alatt a világpiacon, mert a jegy­bankok aranykészlete nem volt elegendő, azt sem igen hisszük, hogy7 a kávé és a gurui ára azért zu­hant, mert nincsen elég arany, amivel vásárolni lehet. Mégis el kell fogadni .azt a megállapítást, hogy az arany oka a világválságnak, természete­sen némi kvalifikációkkal. Hogy az arany okozta zavarokat megértsük, ah­hoz elsősorban az aranynak a viliág gazdasági éle­tében jutott szerepét keUl megvizsgálni. Azt hall­juk. hogy az arany az oka a munkanélküliségnek, a • hitelválságnak és a világpiaci árnivó mezőgazda- sági és ipari cikkeinek az árában mutatkozó disz­krepanciának. Ha ez igaz, hogy van es? Hiszen az arany is csak egy árucikk. Igen ám. csakhogy az aranynak megvan az a privilégiuma a többi árucikk felett, hogy minden más cikk vagy szolgáltatás ér­tékét aranyban fejezzük ki, mert arany valutánk van. Az arany és a bizalom Miért van arany valuta, ha az arany bajt okoz? Mert nincs jobb! Emlékezzünk, hogy7 a háború utáni években nemcsak mi, hanem a világ többi államai Is milyen heroikus küzdőimet folytattak, hogy visszatérhessenek az arany valutához. A gazdag Franciaország, ahol a világ aranykészletének arány­lag a legnagyobb mennyisége van most felhalmoz­va, csak 1927-ben tudta a frankot az arany valutá­hoz visszavezetni, évekkel később, mint Németor­szág. Ausztria és Magyarország, ahol az infláció pusztításai után már 1924-ben visszatértek az arany- valutához. Hogy miiért kell az arany valuta, azt min­den laikus tudja, aki végigélte az inflációt. Minden f ogya ték ossága dacára az aranyvatut a a legobb. mert a tömeg legjobban bízik benne. Dacára az arany vásárlóerejében beállott nagy változásnak, amelyek a világpiaci áraik esésében vagy emelke­désében jutnak kifejezésre — és mint most tapasz­taljuk, súly06 gazdasági válságot okoznak — az airanyvalutáit nem lehet feladni, mert nincs jobb. amivel helyettesíteni lehet. Illetőleg nincs olyan jobb valuta rendszer, amely gyakorlatilag megváló­éi tható és amelyben a tömeg megbízna. Hogy az arany sók bajt csinál, annak tatán nem is az arany az oka. Mert az arany mennyiségének fogyatékos­ságát vagy bőségét a jegybankok kooperációja már eddig is orvosolta, anélkül, hogy erről a laikusok tudnának. Azonban az arany mint valuta a bizalom kifejezője, mint értékmérő pedig a gazdasági élet vérkeringése. Miután a bízatom nemcsak gazdasági, de politikai hatásoktól is függ, nyilvánvaló, hogy az arany rögtön megérzi mindazokat a politikai ée gazdasági zavarokat, amelyeknek napjainkban, saj­nos, szenvedő tanúi vagyunk. Az arany a bizalom kifejezője és minit ilyen a hitel nemzetközi bázisa. Ha ez a bizalom megrendül akár politikai akár gazdasági ökokból, az arany rögtön reagál és igy keletkeznek a zavarok a hitel­életben. Hogy a politikai események mennyire be­folyásolják az aranymozgalmakat, arra nagyon jó példa a Reicbsbank kimutatása. A német birodalmi bank 1931 július 7-iki kimutatása szerint az arany- állomány 1421.7 millió márka, szemben az egy' év előtti 2618.8 millió márkával. Mig az aranyfedezet majdnem a felére csökkent, addig a váltótárca ugyanezen idő alatt több mint 50 százalékkal emel­kedett. mert 1930 jülius első hetében mindössze 1646 millió márka erejéig vették igénybe a biroda­lmi bankot, adóiig az idén már 2558 millió márka váltóhitelt adott a Reiohsbauk a külföldi hitelektől elzárt német gazdasági életnek. Mielőtt az arany- fedezet oly sokat vitatott problémájára áttérnénk, érdemes megvilágitan/i, hogy mi okozta a Reichs- baDk mérlegének gyökeres változását, egy év alatt. A. magyarázat egyszerű: a rövidtejáratu külföldi hitelek visccavonása. Az arany és a rÖvid-ejáratu hitelek Mint fentebb említettük, az arany a biza­lom kifejezője. Hitelt arany vagy áru formá­jában lehet igénybevenni. Például: ha a ber­lini Deutsöhe Bank a newyorki Giiarantee Trust-től 10,000.000 dollár hitelt vesz igény­be, akkor a Reichsbank aranyátlománya ez­zel az összeggel növekedik, a newyorki Fé­derül Reserve Bank aranytartaléka pedig csökken. Természetesen nem kell azt hinni, hogy minden egyes hitelművelet a német kölcsönző és az amerikai, angol vagy hol­landi stb. hitelező bankok között eftfektiv aranyszáilitmányok formájában bonyolódik le. A nemzetközi hitelforgalom ugyanolyan clearingiforgaLom, mint például a bankok egymás közötti giroforgalma, ami nagy rész­ben könyvelési alapon jóváirások és megter­helések formájában intéződik el. Egyébként azt mindenki tudja, hogy a rövidlejáratu hi­telek rendeltetése a nemzetközi kereskedel­mi forgalom finanszírozása. Az effektiv aranyszáilitmányok csak a nemzetközi keres­kedelmi és hitelforgalom szaldóját jelentik. Hogy Németország jegybankjának az aranyállománya egy év alatt 2618 millió már­káról 1421 millióra csökkent, az azt jelenti, hogy a normális külkereskedelmi forgalmon felül a német gazdasági élet forgótőkéjének egy jó részét kénytelen volt visszafizetni a külföldi hitelezőinek. Ezek a hitelvisszavo­nások, miután hirtelen történtek, csak arány­nyal egyenlithetők ki. Mégpedig úgy, hogy a német bank vagy iparvállalat a Reiohsbank- 161 kér hitelt, hogy a newyorki és londoni bank állal felmondott hitelt visszafizethesse. Ilyenformán természetes, hogy a Reichsbank .váltótárcája emelkedik, az aranyállománya pedig csökken. Az aranyfedezet problémája Ezzel aztán el is érkeztünk a modern hi­telrendszer egyik legaktuálisabb problémá­jához: az aranyfedezethez. A Reichsbank jegy cirkulációja körülbelül 4 milliárd márka. Az alapszabályszerü fedezet Németország­ban 40 százalék. Tehát 4 milliárdos ^bank­jegyforgalom mellett 1600 millió kellene. — Azonban nagy hiba volna az aranyfedezetet túlságosan dogmatikusan venni. A német hitelkrizis nem azért komoly, mert 1600 mil­lió márka helyett csak 1420 millió márka aranya van a Reichsbanknak, hanem azért, mert a politikai helyzet bizonytalansága miatt a külföldi hitelezők egyremásra mond­ják fel a hiteleket. Normális politikai hely­zet mellett az alapszabályszerü aranytarta­léknak nem kellene túlságosan nagy jelen­tőséget tulajdonítani, mert a valuta értékál­landósága nemcsak az aranytartalék mennyi­ségétől és a magas százalékos arányú fede­zettől függ. A legjobb példa ennek az illusz­trálására az angol font és a spanyol pezeta. Az angol jegybank aranyfedezete 1981. jú­lius 8-án 164 millió font volt, a jegyforgalom pedig 359 millió font. Ez körülbelül 46 szá­zalék. Ezzel szemben a spanyol jegybank aranyfedezete tavaly állandóan 50 százalék felett volt és a pezeta mégis folyton ingado­zott. A Bank of England kivételes időkben sohasem ragaszkodott az alapszabályok be­tűihez, pedig az angolok igazán törvénytisz­telő és konzervatív emberek. De józanok is, akik minden esetben okosan alkalmazkod­tak a mindenkori helyzethez. így például 1929 őszén a törvényes 150 millió fontos mi­nimális aranyfedezetet nem vették szigo­rúan- hanem 120 millió fontos fedezettel is megelégedtek, ami az akkori 375 millió fon­tos bankjegycirkuláció mellett alig 32 száza­lékos fedezetnek felelt meg. És senki nem volt megijedve Angliában, hogy baj lesz a Bank of Englanddal vagy a font sterlinggel, pedig két év előtt kisebb volt a font arany- fedezete, mint ma a német márkáé. Az arany nem mindig bálvány Az arany legyen bálvány azok előtt, akik szerelnek úgy hinni benne. Erre a hitre szükség van bizonyos mértékben, mert a tö­meg csak akkor bízik a pénzben, ha tudja, hogy arany a fedezete. De akik az arany és a hitel sorsát intézik, azoknak az arany szol­gálójuk és nem bálványuk kell hogy legyen. Az arany legyen bálvány Nagy István és Klein Móric előtt, de ne a Bank of England és a Éederal Reserve Bank vezérei előtt. Es ez hála Istennek, igy is van. Minden fogyaté­kossága dacára az arany a legjobb valuta ma, mert: abban hisz a tömeg. De azok, akik a világ hi leié leiét irányítják, — amennyiben politikai felfordulások néni gátolják őket — ma már úrrá tudnak lenni a nép bálványa, az arany felett és ezért bízvást hihetünk ab­ban, hogy ebből a hitelkriziisből is megtisz­tulva kerül ki a világ és a népek boldogulá­sának és prosperitásának az arany továbbra is hii szolgálója marad. Havas Jenő. — Egy árvamegyei diák személyében agnoszkál- lák a, Perec csatorna halottját. L6v«ii tudósítónk je­lenti: Közöltük, hogy a indít hó 17-ón a Perec cfi'a- f/ornábóil egy 17 1.8 óv körüli tinta lem bor liO'IHt os­lói fogták ki. A napokban a ruházat alapján sike- ríiH holHwIol. ágon szilváim. MrgáUapi'lul Iák. hogy a liailekMüböir Bucwék Mátyás 17 éves árvám egyel dliálkflwnl. 'Rücsök Mátyás vere'hélyi esperes, tartó- iiniányigyülé.-i képviselő rokonával azonos. A diák a zólyomi iTíí'liiskoíla ötödik osztályénak növendéke volt. KiderülM íhz is. hogy öinigy'illkősségi szándékkal! vHello in:ttgál a Perec vizébe. A hazulról Tripoll leoszt pálld elkölt'ölte és a kövidikrzimón.Yekilöl any­ujára megír oltenil, hogy a riizbe ölte magát Felhívás főiskolás leányokhoz! A szloven&zkói magyar főiskoláőok támogatására alakú Lt társadalmi nagybizotlság védelme és fenn­hatósága alatt álló prágai diákotthonok (Erzsébet Otthon és Róza-Otthon) egyesületek. Az uj otthon helyisége Prága II., Podskalská, 6. mezzanin, nyert elhelyezést. Sikerült ott egy telje* kényelemmel berendezett lakást szerezni, hol a modern kor minden kényelme megvan. Központi fűtés, három gázfűtésű fürdőszoba, tanuló-szoba, gáz talva róktii zh e Ív stb, igy a legnagyobb tisztaság és higiénia biztosítva van. Az Otthon célja: a Prágában tanulmányaikat folytatni akaró magyar leányoknak nemcsak hi­giénikus, kényelmes lakást biztosítani, de kultur- igényeiket is kielégíteni és lehetővé tenni, hogy zavartalanul élhessenek tanulmányaiknak. Az Otthonban keresztény magyar szellemnek kell uralkodni. Egy idősebb anyai barátnő vezetése és gondoskodása és tanácsadása által védve vannak a nagyváros veszélyei ellen, anélkül, hogy ezáltal a leányok személyes felelősségérzetükben veszé­lyeztetve vagy befolyásolva lennének. Az Otthon felvesz családi közösségébe minden olyan csehszlovákiai 'illetőségű magyar leányt, ki tanulmányait Prágában a főiskolákon vagy más to­vábbképző intézetekben folytatni akarja, ki komoly tanulással a jövő kenyérkeresetére akarja magát kiképezni. Szegénysorsuak előnyben részesülnek a felvételnél. Az Otthonban a leányok szellőé. egészséges szo­bákban harmadm agukban laknak. Zongorahaszná­lattal, központi fűtés-, villanyvilágítás és fürdő­szoba-használattal. Kisebb mosások, vasalás- enge­délyezve. ugyancsak vacsorához teafőzés, tej mele­gít és és házi könyvtár folyóiratokkal, napilapokkal ellátva áll rendelkezésükre. Ezért havonként előre fizetnek 200 (kéttőszáz) koronát. Reggeliért naponta 1 korona 50 fillért- (A. reggeli egy bögre tej és két zsemlye.) A fürdőért esetenként szintén 1.50 K fizetendő. Ágyneműt (paplan, dunna, párnák), huzatokat lepedőt, törülközőt, két i ohártöríőt és reggeliző csészét, evőeszközt, kistányért, szappantartót és szájmoeó poharat a leányoknak maguknak kell hozni. A belépés az Otthonba az egész iskolaévre szól, tehát 1931 október 1-től 1932 július 1-ig. A jelent­kezőknek a házirend betartására kell magukat kö­telezniük. Az Otthon vezetősége fenntartja magá­nak a jogot, hogy a házirend ellen vétőktől szük­ség esetén megvonja az Otthonban való lakás ked­vezményét, Az Otthonba legkésőbb 1931 szeptember 1-ig lehet jelentkezni és pedig Szakait Hajnalkánál, a Diákleány Otthon vezetőjénél. Ajnácsfeő (Hajnácka) Szlovenszkó, egy egyszerű levélben, melyben a je­lentkező leírja körülményeit, családi, tanulmányi, vagyont helyzetet, nemzetiség, vallás, születési idő, hová és miilyen nyelvű fakultásra akar bei ragoz­ni és őszinte bizalommal minden személyi adatait. Megfelelés esetén megkapja a belépési nyilatkoza­tot- aláírás végett és a házirendet. A belépési nyí­ló tkozafot úgy ő. mint szülei vagy gyámja aláírják és egy orvosi bizonyítvány csatolásával az Otthon vezetőjének visszaküld ik. Az Otthon vezetője minden útbaigazítással szí­vesen szolgák akár az Otthonra, akár a tanulmá­nyokra vonatkozóan. A szeptember 1-én kezdődő tanulmányoknál (Abiturientenkurs). az Otthonban a lakás már szeptember 1-én megkezdhető. Prága, 1931 július 15. Szakai! Hajnalka anyahelyettes, az Erzsébet Diákleány-Otthon vezetője, Irmán Klára dr., a prágai diiák'leányok szellemi vezetője. — Pörpatvar közben fejszével agyonverte feleségéi. Érsekujvári tudásit óink jelein ti t Csü­törtökön hajnalban véres családi dráma játszó­dott le az Érsekújvárral szomszédom Udvard községben. Ko,posa János 51 éves napszámos szóváltásba keveredett feleségével s hirtelen fö!há'borodásáiban a kezében lévő fejszével olyan csapást, mért a szerencsétlen asszonyra, hogy az rövid kínlódás után kiszenvedett. Kapcsa a véres tett előtt, hajnali öt óra. tájban fát vágott s közölte feleségével, hogy csépelni megy valahová s erre az útra kért 5 koronát, az asszonytól, hogy ebédet vehessen. Az asz-, szonv nem teljesítette a kérését s a-zt mondotta, hogy' csak 2 koronája van. Szóváltás közben Kopceánó szemrehányást tett a férjének, hogy nemrégiben elveszítette az asszony pénzét, mintegy- 5000 koronát. Egyre durvább haaig.on- vitatkoztak egymással s ezután következett be a vérengzés, amelynek nem volt tanúja. Ami­kor Kapcsa látta, hogy felesége elvesztette esz­méletét, bezárta őt a szobába s egyenesen a csend őrségre ment, ahol bejelentette véres tet­tét, A kisiető orvos még életben találta Kop- esánét, de rövidesen kiszenvedot-t, A tragikus eset persze nagy izgalmat okozott Udvardon, ahol Tvopesát rendes, dolgos embernek ismer­ték. Házaséletüik már régen boldogtalan volt, Kopcsát az ógyallai járásbíróság fogházába szállították. — A lojrfolső biró'ég jóváhagyta a fiilekl gyer- mekrontási hiinperben hozott ítéletet. Fűtekről .ír­ják: A tegfebő bíróság most foglalkozott Na*-"- Pál füleik i ijgaagaitótenliitó gyermek ront ás i hüniperév*!, melyben n másodfokú hírőséig másfél évi börtön- büntetési réti kii m iskoliarigazgailóna. A legfelső bí­róság megerősítette a másodfokú Ítéletet, amely igy jogerőre emelkedelit. Ez a« Ítéltet közvetve igazságot szüllgiáittat I’. Kosa Bzailválor , füteHei feromeronvH gvardhiniKik is. akii liwkota’igazgaitő ellőni kanv IAnyból kifőijükig érdemtelenül értek anjttVt.iün** diásoOc, , , ...

Next

/
Thumbnails
Contents