Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-25 / 167. (2684.) szám
GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS Irta: TARJÁM ÖDÖN VIII, A közép- és keleteurópai államok külkereskedelmi adataiból két szembeötlő tényt állapíthatunk meg. Az első, hogy az Osztrák- Magyar Monarchiából alakult államok külkereskedelme, tehát úgy behozatala mint kivitele, az arany 40 százalékos értékcsökkenését figyelembe véve is, lényegesen meghaladja a volt monarchia külkereskedelmi forgalmát. 1913-ban Ausztria-Magyarország külkereskedelme dollárokban a következő képet mutatja: behozatala 712 millió, kivitele 607 millió dollár. 1929—30-ban az utódállamok külkereskedelme dollárra átszámítva több mint kétszeresét teszi a régi monarchia külkereskedelmének. Ez pedig annak bizonyítéka, hogy az újonnan alakult államok termelése sokkal jobban függ a külföldtől, mint a régi Ausz- tria-Magyarországé. , A másik megállapítás, amelyhez a statisztika tanulmányozása bennünket elvezet, hogy a földrajzi adottság hatása minden politikai ellenszenv és a kereskedelmi viszonyok rendezetlensége ellenére is rányomja bélyegét az utódállamok egymás közötti forgalmára. Középeurópa államai közül ugyanis Lengyelország az Európai kontinenssel behozatalának kivitelének 66.0 %-át 81.6% -át Románia „ „ „ 84.9 „ 77.5 „ Csehszlovákia „ „ „ 83.1 „ 78.1 „ Jugoszlávia „ „ „ 83-4 „ 95.0 „ Magyarország „ „ „ 92.1 „ 88.9 „ Ausztria „ „ „ 82.0 „ 82.5 „ bonyolította le. Ezek a számok az 1925—28. évek átlagát adjáik. Ugyanezen időszakban Németország behozatalának 41.3 százalékát fedezte a kontinens államaiból, 6.7 százalékot Angliából, 10.2 százalékát az angol gyarmatokból és 39.2 százalékát a többi világrészekből. A kivitelnél Németország 56.0 százalékkal részesedik a kontinens szükségleteinek fedezésében, kivitelének 11.2 százalékával vesz részt az angol, 4.3 százalékával az angol gyarmatok, és csak 25.5 százalékával érdekelt a többi világrészek ellátásában. Ezek a számok a középeurópai agrárállamok szempontjából annyiban bírnak jelentőséggel, mert megállapíthatjuk belőlük azt, hogy Németország behozatali szükségletének egy lényeges hányadát, különösen gabonában és élelmiszerekben, a tengerentúlról szerzi be. Megvan tehát a lehetőségi© annak, hogy a közérp- és keleteurópai államoknak Németországgal való szorosabb gazdasági kapcsolata megszabadíthatja ezeket agrártermékeik elhelyezésének a gondjától, de még egy további lehetőséget is nyújt. A német behozatal adatainak tanulmányozása megmutatja azt is, hogy a közép- és keléteurópai mezőgazdasági államok részére annyira fontos mezőgazdasági átorientálódás is kivihető. A gazdasági lehetőségek megítélésénél egyáltalán nem elégedhetünk meg az államok között eddig kialakult forgalom tanulmányozásával, mert a várható eredményeket nem az eddigi, részben szerződésnélküli állapotban elért és az autarkiára való általános törekvés állapotában minimálisra redukált forgálom adja meg. A lehetőségek: szempontjából neon a forgalmat, hanem a szükségleteket és nem is a mai lecsökkent fogyasztékiéipe seéget, hanem az egészségesen fejlődő gazdasági élet folytán előálló nagyobb szükségleteket kell alapul vennünk. Vizsgálódásaink abból az alapfeltevésből indultak kf, hogy Közép- és Keleteurópában a gazdasági élet fejlődésének alapja a mezőgazdaság boldogulása. Anélkül, hogy jóslásokba óhajtanánk bocsátkozni abból a szempontból, hogy a gazdasági kényszer hatása alatt belátható időn belül megteremtendő nagy termelő és fogyasztó területbe mely államok fognak bekapcsolódni, vizsgálódásainknál löki n leibe vesszük azokat az országokat, melyek elsősorban földrajzi fekvésüknél, másrészt gazdasági felépítésük fejlődésénél fogva egymásra vannak utalva. De számításba vehetjük a 65 üulliős Német Birodalmat és esetleg a mezőgazdasági cikkekben behozatalra szoruló Olaszországot is, melyeknek érdekük, hogy ipari kivitelüknek a fejlődésképes Közép- és Keleteuróipában az eddiginél jobb piacokat biztosítsanak, az agrárál-la- moknak nyújtandó kedvezmények fejéiben. Általában félnek az érdekelt gazdasági körök azoktól a megrázkódtatásoktól, amelyek az ilyen gazdasági átalakulásnak esetleges velejárói lehetnének.. Ezek a következmények azonban tompíthatok bizonyos átmeneti intézkedésekkel, de enyhülnek a legtöbb esetben egyrészt azáltal, hogy a ma kevésbé versenyképes termelési ágak részére is hozzáférhetőkké lesznek a kedvezőbb nyersanyagbeszerzési és szállítási előnyök, másrészt pedig a bővített fogyasztási terület által nyújtott nagyobb stabilitás által. Az agrárállamok szempontjából természetszerűleg a legfontosabb a jobb értékesítés biztosítása és a gazdálkodás átalakítása azokra az üzemágakra, amelyeket eddig a viszonyoknál fogva nem lehetett kifejleszteni. Ezek volnának az állattenyésztés és a tejgazdaság fejlesztése, az ipari növények termelése, kiegészítve a baromifineveléssel és a gyümölcstermelésnek a fokozásával. Már a kenyérmagvak fogyasztásának említett csökkenése is ezt az utat jelöli meg a mezőgazdaság számára. De emellett szól az a körülmény is, amit már szintén megemlítettünk, hogy csak a föld ama áramaiban nem érzik erősebben a mezőgaiuáítogi válság következményeit, amelyekben a most említett üzemágak dominálnak. Az egyes államok közötti kereskedelmi tárgyalásoknál döntő követelményként jelentkezik ezidőszerint a legtöbb kedvezmény elvének a fenntartása. A legtöbb kedvezmény elvét fenn lehet tartani a létesítendő nagy gazdasági egységekkel szemben, de nem tartható fenn ez az elv Középeurópa mai gazdasági széttagoltsága mellett. A legtöbb kedvezmény elvének gyakorlati jelentősége a forgalomtól, függ. Azok az államok, amelyek kicsinyes okokból ragaszkodnak a legtöbb kedvezmény elvének az érvényesítéséhez, nem gondolnak arra, hogy a mai állapot fenntartására a további pauperizálódásnak a forrása marad, amely a szükségleteket állandóan csökkenteni fogja. Az elv fennmaradása nem jelent gyakorlati eredményt. A nagy gazdasági egységek megteremtésével biztosítandó fokozatos gazdasági fejlődés emelkedő fogyasztóképességben fog megnyilvánulni és bőséges kárpótlást nyújt a vélt áldozatokért. A számításba vehető államok közül mező- gazdasági cikkekben behozatalra szorul Németország, Ausztria, Csehszlovákia és Olaszország. Németország búzaszükséglete az utóbbi években átlagban 20 millió q, Olaszországé 1929-ben 17.5 millió, 1928-ban 27 millió q. Árpában Németország évi behozatala 18— 20 millió q között mozog, Ausztria külföldi búzaszükséglete 4.5—-6.5 millió q. Csehszlovákia átlagos évi búzaszükséglete 4 millió q, amely azonban a cukorrépa és komló termelés csökkentése folytán csökkenni fog. Ezzel szemben Magyarország, Jugoszlávia és Románia kivitele búzában 1928-ban 7.5 millió q, 1929-ben 11 millió q. A búzaliszt kiMa reggel 9 óra 55 perckor elindult a Zeppelin északsarki útjára Az expedíció vezetői start előtt rádióbeszédeket mondottak — Hat-két napig levegőben maradhat a Zeppelin — Három hónapra latja az élelmiszer Friedrichshaien, julius 24. A Gráf Zeppelin léghajó pénteken délelőtt 9 óra 55 perckor startolt északsarki útjára. A Zeppelin utjának iránya Lipcsén és Berlinen át először Moszkvába visz, ahol ki fog kötni. Az indulás előtt Eckener dr. a lapok egybe- gyült tudósítói előtt nyilatkozatot tett, amelyben az expedíciónak főleg tudományos jelentőségét emelte ki és arra is rámutatott, hogy a sarki vállalkozással Zeppelin gróf régi gondolata megy teljesedébe. Berlin, julius 24. A Zeppelin startja előtt a német leadóállomások megszólaltatták a rádión az expedíció kiváló személyiségeit. Elsőnek Eckener dr., azután Schiller kapitány, majd a végén a Nobile-expedicióból ismeretes Szamojlovics orosz professzor beszélt. A nagy vállalkozás küszöbén álló kiváló kutatók a rádióba a következő beszédet mondották: ECKENER dr.i — Csak azt Sajnálom, hogy a Zeppelin ar- tikus útja olyan komoly időben történik, amikor a német nép jövendő sorsa, mondhatnám léte miatt aggódik. A sarki ut utáni érdeklődés éppen ezért nem lehet olyan élénk, mint különben lenne. De három héttel ezelőtt, amikor a helyzet komolysága kézzelfoghatóvá vált, az előkészületek már any- nyira haladtak, hogy ezeket nem hagyhattuk abba. A külföldi tudósok már útjukban voltak Fridrich'shafen felé. Ezért végre kellett hajtanunk a megkezdett vállalkozást. De a legnagyobb hangsúlyozással emelem ki, hogy komoly expedícióról van szó, amely a tudomány érdekében indul útnak, amelyen Németország tekintélye, ereje és jövendő reménysége alapszik. Németországnak mindaddig foglalkoznia kell a tudománnyal, amíg csak lélegzik. Az utazás költségeit most is, mint a világkörüli ut alkalmával és a délamerikai utón, nem a német birodalom és nem a német nép viseli, hanem hetvenöt százaüékban a külföld és huszonöt százalékban a Philate- list, a bélyeggyűjtők világegyesülete. Tiszta és könnyű lélekkel indulunk útra. Reméljük, hogy tizenhat nap múlva utunk eredményéről számolhatunk be. SCHILLER kapitányi Elegendő hajtóanyagúink van, hogy hat, vagy akár hét napon át levegőben lehessünk. Nincs szándékunkban kikötni a sarkvidéken és kényszerleszállással sem számolunk, mert biztonságunk a hajóban van, amely annyiszor bevált. Természetesen azonban előre nem látott esetekre megtettük a szükséges óvintézkedéseket. Mindenkit elláttunk sarki fölszereléssel. Mindenki igy vau felszerelve s annyi élelmiszert viszünk magunkkal, hogy negyvenhat ember teljes három havi ellátására futja, sőt szükség esetében a sarkon i$ telelhetünk. Vadászfegyvereket, halászesZköízöket és orvosi felszerelést is viszünk magunkkal, úgyszintén gumicsónakjaink is vannak. Hogy pénteket választottuk a start napjául, ez ne tegyen minket a babonától függővé. A mi utunkat nem a babona, hanem az időjárás befolyásolja b ez éppen mára válik kedvezővé. Nem helyezünk súlyt arra., hogy a sarkot is átrepüljük. Az a célunk) hogy méréseket és kutatásokat végezzünk e@y olyan területen, amely ugyan némileg ismert, de még- sincs átkutatva. Hat-hét napon át szakadatlanul a levegőben leszünk. Útvonalunk legészakibb pontja a 80. szélességi körre esik és ez még 600 kilométernyi messzeségben van a sarktól. SZAMOJLOVICS s Néhány perc múlva startolunk arktikus utunkra. Ha nem tévedek ez lesz a tizennyolcadik sarki utam, amely tulajdonképpen próbautazás, hogy milyen mértékben lehet a Zeppelin segítségéve] földrajzi és geofizikai kutatásokat végezni ezen a területen. Remélem, hogy kielégítő és pontos eredményeket hozunk magunkkal. Az a terület, amelyen átrepülünk, NoVaja Zenit- ja és az Ujszibériai szigetek között fekszik. Azt is remélem, hogy még ismeretlen földel is felfedezünk. Úgy számítunk, hogy a Malvginnal á Novaja Zemlja és a Ferenc József Föld közöli találkozunk. 5uM5Í&RH] Mai számunk 12 oldal Előfizetőst án évente 300, félévre 150, negyed- A y / r. • 1 w‘ 11 ’l * * # 7, Szerkesztőségt Prága II. Panská ulice 12. évre 76. havonta 26 Kő; külföldreI évente 450, *1 SZlOVeUSZKOl eS TUSZinSZÍCOl ellCnZekl pCLTtOk m emelet - Telefon. 30311. - Kiadóhivatal i félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kő. Föxzerkevtő- politikai napilapja felelős szerkesztő Prága U. Pa.* ° * * 2 Hl emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több iCSZerkesXtö. í elelŐS szerkesztő Telefon: 34184. Egye. szám ára 1.20 Kő. vasárnap 2.-KŐ DZURANYl LÁSZLÓ FORGAQi GÉZA OŰROÖAVCIM. HÍRLAP. PRAHA
