Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-23 / 165. (2682.) szám

1931 Július 23, csiifcöTtök. ^I^GAlMAfitARHlRLAK Maiypetrt kívánják az agráriusok Udrzal miniszterelnök helyére? Az agrárpárt általános népszerűtlenségnek örvend a koalíciós táborban Bradács helyett Stanek lesz a földművelésügyi miniszter? Prága, julius 22. A parlament másfél hó- napra elnémult. A legtöbb miniszter és po­litikus elutazott s most csupán a koalíciós sajtó tartja napirenden az aktuális belpoliti­kai kérdéseket. Igen érdekes cikk jelent meg a Lidové Noviny mai számában az agrárpárt belső válságáról. A lap egyebek között azt Írja, hogy a nyári szünet előtt oly nagy volt az ellen­tét a koalíciós pártok között, hogy már szin­te a koalíció szétesésére vozetett. A Venkov emlékezetes cikke egy szilárdabb többség eshetőségéről egyáltalában nem nyújt reményt arra, hogy ősszel javulna a helyzet. Számolni kell elsősorban azzal, hogy a kormány és a parlament a községi válasz­tásokig nem lesz képes komolyabb munkát végezni. Fennáll ugyan a koalíció ama meg­egyezése, hogy a parlament közvetlenül a nyári szünet után tárgyalni fogja a benzinke­verési törvényjavaslatot, a cukorgyárak lé­tesítésének korlátozásáról és a munkaközve­títésről szóló törvény, azonban csak a legna­gyobb optimisták hisznek abban, hogy ezt a három javaslatot a választásokig törvényerő­re is emelik. Miután a választások csak ok­tóber második felében és november elején fognak lezajlani, mert nem fogják egy és ugyanarra a napra kiír­ni valamennyi községben a választást, kétséges az is, vájjon az év végéig elintézi-e a parlament a költségvetést. A Lidové Noviny szerint minden nehézsé­get az agrárpártban uralkodó áldatlan viszo­nyok idéztek elő. A párt belső válsága nem enyhül, hanem ellenkezőleg még jobban ki­éleződik. Az agrár miniszterek saját pártjuk­ban elszigetelődtek és nem képesek a radi­kális szárny ellenállását letörni. Egyes agrá­riusok olyan helyzetet készítenek elő, hogy a kormányban történendő személyi válto­zások kezdeményezése egyenesen az ag­rárklubból induljon ki Különösen Udrzsal miniszterelnöknek és Bradács miniszter­nek lemondását kívánják. Miniszterelnök­nek Malypetr képviselőházi elnököt szeret­nék. Ami a földmivelésügyi tárcát illeti, itt a sze­mélyben még nem egyeztek meg a frondő­rök, azonban nagy reményeket táplál ez irányban Stanek képviselő. Hogy ezek a ter­vek milyen eredménnyel fognak járni, az ma még nem tudható, azonban a tervek jól rávilágítanak az agrárpárt belső egyenetlen­ségére. Az agrárpártban egyre jobban ér­vényre jut a nagybirtokosok befolyása s nem csoda, ha a kisgazdák elégedetlensége egyre nő. A kisgazdák egyes vidékeken a fasiszták befolyása alá kerülnek, akik ujjal mutatnak az agrárok uj — gazdagjaira A pártban az idegesség egyre nő és már attól félnek, hogy a szociáldemokraták elra­gadják a párttól eddigi számbeli elsőségét. Vidéki veszteségeiket az agrárok úgy akar­ják pótolni, hogy a városokban próbálnak tért hódítani. Csak ezzel magyarázható, miért exponálja magát az agrárpárt a háztulajdono­sokért. Ebben az esetben ugyan a taktika is szerepet játszik, mert ez a kampány Czech népjóléti miniszter ellen irányul. Az agrárok remélik, hogy talán sikerül nekik kitúrni a kormányból a német és velük együtt a cseh szociáldemokratákat. Az agrárpárt politikája nagy ellenszenvvel találkozik valamennyi pártnál. Véleményünk szerint — fejezi be a lap — a jelenlegi kormány nem volna a legalkalma­sabb egy agráriusok nélküli kormányzásra. Ha azonban ez a párt folytatná eddigi lehe­tetlen politikáját, s megakadályozza a fontos és az államra nézve annyira szükséges ke­reskedelempolitikai kérdések rendezését, úgy a párt maga készíti elő a talajt egy uj több­ség számára, amely előre pontosan kidolgo­zott programmal sokkal életképesebb lenne, mint mindazok a többségek, amelyeknek le­hetőségéről a Venkov ir. A csehszlovák szociáldemok­raták félnek a községi választásoktól A cseh szociáldemokrata Právo Lidu „A községi választások veszedelme" cím alatt kö­zölt vezetőcikkében a következőket írja: Még három teljes hónapunk van a községi választásokig. A parlament valószinüleg szep­tember elején ül össze. A községi választá­sokból támadható veszedelmet még el lehet kerülni; A parlament elfogadhatná a szociál­demokrata törvényhozók javaslatait, melyek­kel az önkormányzat számára külön pénz­ügyi alapot biztosítanának és megszüntetnék az eddigi megalázó fölösleges és semmire sem vezető bürokrata-gyámságot s ezzel az önkormányzati munka tényezőinek alkalmat adnának a nyugodt munkakifejtésre. Akinek valóban szivén fekszik az önkormányzat, aki azt kívánja, hogy a községi választások mér­lege az államhü elemek javára záruljon, azoknak egyel kell érteniük a szociáldemok­rata javaslatokkal és sürgetniük kell azok parlamenti letórgyalását, hogy az uj községi választások már az önkormányzati munka nyugodt lefolyásának jegyében legyenek megejthetek. A szociáldemokrata lap vezércikkéből ki­érezni a félelmet, amely a szociáldemokrata pártot elfogta a községi választások közeled­te miatt. Ezeket a javaslatokat a szociálde­mokrata törvényhozók a szünet előtti utolsó parlamenti ülésen nyújtották be, ami föltűnően bizonyítja a javaslatok agitativ jellegét. A prágai parlament koalíciós rezsimje mel­lett mindenki tudja, hogy olyan javaslatókat, melyeket csupán egy vagy két koalíciós párt nyújt be, soha sem tárgyal le a többség. A szociáldemokraták tisztán agitációs céllal már nem egy ilyen törvényjavaslatot készí­tettek. Láttuk, hogy az állampolgárság ren­dezésére vonatkozólag a szociáldemokrata Markovics képviselő és Farkas szenátor is benyújtott ilyen agitációs törvényjavaslatot, de annak parlamenti tárgyalására sor nem került, jóllehet közben a lex Dérer érvényét veszti. Kordái érsektől kapta információit a prágai nunciust támadó Národní Politika? A cseh sajtó tovább támadja Ciriacit — Jogérvényes Kortiác lemondása Mi mindennel motiválják a nuncius ás a lemondott érsek konfliktusát Prága, julius 22. A prágai érsek lemon­dása és a Národni Politikának Ciriaci nun­cius ellen intézett támadása ma is élénken foglalkoztatja úgy a cseh, mint a német sajtót. Egyes lapok már azt állítják, hogy a Ná­rodni Politika információit közvetlenül Kordács érsektől kapja, aki a pápai nuncius ellen úgy látszik fölvette a harcot. Más lapok viszont szükségesnek tartanák, ha a nuncius hivatalos nyilatkoza­tot tenne közzé e kényes ügyben. Feszült volt a viszony Ciriaci és Kordács közt A Bohemia értesülése szerint az érsek le­mondását nem a nuncius által készített le­mondó levél involválta és Kordács nem a nuncius nyomására mondott le. Ezzel szem­ben igaz az, hogy az érsek és a nuncius között már hosz- szafob ideje feszült volt a viszony^ aminek okai különböző személyi differen­ciákban, de egyházi kérdésekből eredő né­zeteltérésekben i® keresendők. Az egyik ok az volt, hogy Kordács ellenezte a teológiai tanulmányoknak hat évre való meghosszab­bítását, mert szerinte ez az intézkedés ta­lán Olaszországban, ahol a középiskolai ok­tatás nem olyan jó, mint Csehszlovákiában, helyénvaló, de a köztársaságban nem. Ami pedig azt az állítást illeti — folytatja a Bo­hémra — hogy a Vatikán a kardinálisok ki­nevezésénél Kordácsot mellőzte volna, meg kell állapítani, hogy ez nemcsak az érsek és a nuncius közötti feszült viszony miatt tör­tént, hanem tekintetbe kell venni azt, hogy Csehszlovákiának Skrbensky dr. szemé­lyében már van egy kardinálisa, aki a kardinálisok konventjébeu rangban a má­sodik helyet foglalja el. Németországnak például csak három kardi­nálisa van, jóllehet igényt tarthatna hat-hét kardinálisra. Rómában egyáltalában nincsenek meg­győződve arról, hogy Csehszlovákia a ka­tolicizmus érdekében olyan nagy szolgá­latot tett volna, hogy ezért ilyen kitünte­tés illetné. Ciriaci nuncius, aki valószinüleg rendkívüli teljhatalommal jött vissza Rómából, julius 3-án tudomására hoizta a dömkáptalannak az érsek lemondását és a lemondást csak ju­lius 13-án hozták nyilvánosságra, tehát a nunciusnak elegendő ideje volt megszerezni a pápai hozzájárulást. A nuncius nem az az ember, aki idő előtt föltárja terveit és be­tekintést enged dolgaiba. Minden sajtókam­pány dacára semmi kilátás nincs arra, hogy a nunciust eljárásának igazolására kénysze­rítsék. A fennálló kánonjogi rendelkezések szerint Kordács jogérvényes módon mondott le hivataláról. Lemondása akkor is érvé­nyes, ha erre a nuncius kényszéritette volna. Ki lesz az uf érsek? Kordács érsek utódját illetően az ősz ele­jén fognak dönteni. — irja a Bohémia. — A legkomolyabb jelöltek Picha dr. és Msgr. Stanovsky. A hatvanhét éves Picha kano­nok jelenleg a dómkáptalau választott viká­riusa és az érsekség adminisztrátora. Kine­vezése mellett szól elsősorban az, hogy a kormány bizalmát bírja, mert a kormány a modus vivendi végrehajtásával megbízott állami bizottság tagjául is kinevezte. Sta­novsky felelősségteljes állást foglal el az egyházban mint szemináriumi igazgató és általánosságban tárgyilagos és tapintatos embernek ismerik. Pidiánál jóval fiata­labb, negyvenkét éves s ez a körülmény va­lószinüleg nagy szerepet játszik a negyven­ötéves nunciusnál is. Stauovskyt már jelöl­ték a leitmeritzi püspöki méltóságra is, azonban ő maga nem volt hajlandó a stallu- mot elfogadni, mert a leitmeritzi püspöki székbe a hivek németet akarnak és Stanov­sky kerülni akarta a nemzetiségi torzsalko­dást. Vykoukal apát jelöltségének nincsen komoly alapja, habár az a körülmény, hogy nincsen doktorátusa, egyáltalában nem je­lentene akadályt, mert ilyen esetekben a püspöknek vagy érseknek a doktorátust diszipenzáriéval el lehet engedni, avagy utó­lag diszdoktorátust lehet neki adni. „Anonim leleplezések** A német keresztényszorialista Deutsche Presse a Národni Politika cikkére reflektál­va megállapítja, hogy az anonim leleplezé­sek lassacskán tarthatatlanokká válnak a katolikus közvélemény előtt. Reméli, hogy rövidesen fény derül az egész ügyre. Ha Kordács érseket igazságtalanság érte, úgy bizonyára ő maga igénybe fog venni minden eszközt, hogy jogaihoz jusson. A katolikus nép, amely szereti őt, mindig melléje áll, de óva kell inteni mindenkit a szenvedélyes pártvitáktól olyan ügyben, amellyel nem va­gyunk tisztáiban. Sokan vannak, akik lesel­kednek arra, hogy az egyház egyik jogi ese­téből vagy egyházi méltóságok személyes ellentéteiből vallási és felekezeti vitát idéz­zenek föl. Meg vagyunk győződve arról, írja a D. P., hogy Kordács érsek, mihelyt az idő alkalmas lesz rá, a teljes tényállással a nyil­vánosság elé fog lépni. Ha a Národni Politika valóban kompetens papi helyről kapta információit, úgy ez a helyzet komolyságára vall. Ilyen körülmények között egészen érthető lenne, ha a nunciatura fölvilágosítaná a nyilvánosságot. A légionárius Národni Osvo- bozeni szerint a támadó cikk írója minden valószínűség szerint egyenesen Kordács dr.-tól kapta az információkat. Kordács ugylátszik dűlőre akarja vinni a nunciussal való ellentétét s ezért már most a nyilvánossághoz fordul. Ez az eljárása bizonyára nem talál helyes­lésre a Vatikánnál, amely nem engedi dezavuálni a pápai nunciust, aki abban az országban, ahová kinevezték, a katolikus egyház legfőbb képviselője. Kordács föllépése kellemetlen helyzetbe hozta a cseh néppártot és annak sajtóját. A nunciatura palotája körül A Poledni List szerint Ciriaci és Kordács kö­zött már akkor kitört a konfliktus, amikor a nuncius egy félévvel ezelőtt elhagyta Prágát és Rómába utazott. Visszatérése után kirob­bant mindaz, amit a nyilvánosság előtt mind- ezideig eltitkoltak. Ciriaci önálló palotát kért a nunciatura ré­szére az érsektől. Az érseknek azonban nem volt. Nemrégen fölépiüette a szemináriumot és nem keve­sebb, mint húszmillió korona adósságba verte magát — irja a Poledni List. Fölajánlotta a nunciusnak az érsekpalota felét, talán többet is. A nuncius ezt nem fogadta el. Megharagu­dott és a csehszlovákiai püspököket konfe­renciára hívta Olmützbe Precsán érsekhez, a köztársaság leggazdagabb főpapjához. Pre­csán 50 ezer koronát ajánlott fel, később fel­emelte ezt az összeget s a többi püspök is ezt tette — kivéve a prágai érseket. Az eset a következőképpen játszódott le: A püspök konferenciáját azért hívták egybe Olmützbe, mert Kordács érsek betegsége miatt nem el­nökölhetett. Nem is volt a konferencián je­len. Kötelességét talán teljesítve látta azzal, hogy ebben az ügyben leveleket intézett a püspököhöz és a Zsivnostenska banknál érdeklődött, hogy a nunciatura palotájának fölépítésére kaphat-e hitelt. Végül is arra kérte a nun­ciust, hogy két-három évig várjon. Roma Iocuta, causa finita. A Szentatya azonnal kí­vánt palotát a nnneius számára — legalább ezt állította a nuncius. Az érsek ezután áf- / adott neki 600 ezer koronát. Annyit adott, amennyit tudott. Kordács pap, akinek kötelességei vannak a néppel és min­den pappal szemben, hozzájárul templomok építéséhez is. Ezekre inkább van szükség, mint fényűző palotákra. Magának a nuncius­nak kellene jő példával előljárnia. Az érsek talán többet adhatott volna, ha kevesebbett adott volna templomokra. Rómának van most Prágában palotája — folytatja a Poledni List — s a cseheknek nincsen többé érsekük. — Sértő az a forrna, ahogyan az érsek le­mondását kierőszakolták. Ezért Ciriaci fele­lős. Az olasz uralkodnivágyó jellemével bir a nuncius, aki idejött kormányozni és paran­csolgatni. Prága nagyon is forró talaj. Ismerni kell a népet, annak lelkét és törté­nelmét. Ciriaci nem rendelkezik kellő tapasz­talattal, hiszen eddig római irodáján kívül sehol másutt nem volt. Prága az első helye! Prágába jött, a cseh nép szivében idegen! Ez a Ciriaci talán azért kényszeritette ki a le­mondást, mert az érsek fukar, mert nem adott neki pénzt fényűzésre. A pápai nuncius Karlsbadban is vásárolt egy villát a nuncia­tura számára s állítólag gyűjtést rendez fo­gadószobák és egy kápolna berendezésére, — fejezi be feltűnően éles, támadó cikkét Stribrny lapja. Masaryk elnök 200.000 koronát adományozott a vázseci tüzkárosui- taknak Prága, julius 22. A köztársasági elnök Országh pozsonyi országos eluök kezeihez 200.000 koronát juttatott a vázseci tüzkáro- sultak részére. A prágai idegenforgalmi szö­vetség az illetékes hatóságok hozzájárulásá­val tizennégy napon át, azaz julius 22-től au­gusztus 5-ig a tüakárosultak javára gyűjtést fog rendezni. Adományokat az idegenforgal­mi szövetség pénztára fogad el. Vich filmope­ratőr Trnka dr. vezetésével a Masaryk nép­nevelési intézet számára néhány kulturfilmet készített a Tátrában. A filmstúdió emberei vétetienség'ből jelen voltak a vázseci tüzká- tasztrófánál, úgyhogy ezt a borzasztó kataszt­rófát is leíilniiezták. A „Vázsec lángokban" c. filmből eredő jövedelmet ugyancsak a tüzká- rosül taknak adják. s

Next

/
Thumbnails
Contents