Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-23 / 165. (2682.) szám

A kisebbségi sajtóélet tisztaságáért

Irta: SZIKLAY FERENC

Deák Ferenc mondta állítólag, hogy a Jó sajtótörvénynek egy paragrafusa lehet, ez: „Csak igazat szabad irni.“ Milyen egyszerű, tiszta lenne a sajtóélet, ha az igazságnak egy arca lenne minden ember előtt, helyesebben ha az igazságot minden ember olyan abszolút magáért valónak látná, mint amilyennek lennie kellene. Ha minden ember egyformán, becsületesen emberileg gondolkodnék, ha nem tenné fel mindenki a maga egyéniségének, világfelfogásának, vagy érdekeinek torzító pápaszemét, mikor szembe találkozik az Igazsággal.

Az Igazságot bekötött szemű múzsának ábrázolták régen, aki vakon, objektiven osztja a lényegét, lelkét: az igazságot. Ez a régi felfogás jellegzetes. Az Igazságot valami szent és sérthetetlen, megtámadhatatlan abszolu- tummak veszi, aki van, aki nem kaphat, csak oszthat. Sarkából kellett kifordulnia az életnek, hogy az emberi közösség egyetlen biztos alapját, a2 Igazság istenszobrát is ledöntsék az elvetemült Ikonoklaszták. Mit csináljon * szegény bekötött szemű, földresujtott Igazság, akitől már nem is kérnek ítéletet, de akit boldog-boldogtalan ott rúghat — Aesbpus szamara gyanánt — ahol éri, mert —- bekötött szemmel — csak védekezni sem tud.

Az Igazság papjai a toll mesterei, az Igazság istentisztelete az irás, mert a szálló szó lehet egyéni elröppenő fohász, az írott ige tömegekhez szól s maradandó, mert ezrek és ezrek indulnak el szaván. Az igaz irás imád- ságos könyv, a hamis irás métely. Az írás éltethet, de ölhet is.

A kisebbségi sorsban százszoros fontossága, értelme van az Igazság tiszteletének. Az igazság a kisebbségi élet egyetlen létalapja, mely ha megrendül, bizonytalanná válik maga az élet. A kisebbségi soréban csak igazat lenne szabad mondani, írni, termi s ha a ma világkáoszától megzavart lélek bizonytalan kézzel tapogat az igazság után, talán melléje fog 1* egy, ami mindenkinek — aki részestárs a kisebbségi sorsban — kötelessége, jószándékot keresni a hibás lépésben is, megfogni szeretettel a kereső kezet s rávezetni az igazságra.

Ez a jószándék s a más jószándékának a hite hiányzik a mi kisebbségi életünkből s ez a hiány ejti kétségbe azokat, akik magukon járatják át mások sorsát, az egész kisebbségi társadalom minden égető veszedelmét. Nincs tett, nincs megmozdulás, nincs csak elinduló szándék itt, nincs egy fölvetett helyes eszme, mely mögött valaki ne keresne hátsó gondolatot. Nincs önzetlenség, melyben ne firtatnák mások az önérdek szolgálatát. Bizalmatlanság úszkál a levegőben, mint undorító ökörnyál. A kisebbségi élet minden fázisában harc folyik. Cselt föltételez, aki lesben áll, hozzá nem értésről beszél, aki maga nem szakértő, kritizál, akinek ebhez semmi jogcíme nincs. Lehet, hogy sötét ez a kép, ma talán nem is igaz még százszázalékosan, de igaz lesz, ha a kisebbségi társadalom ki nem izzadja, ki nem dolgozza magából ezt a már belét?ogant mételyt.

Hogy megkeressük a gyógyulás útját, meg kell keresnünk a baj alapokát. Azt hiszem, helyes a diagnózisunk, ha azt mondjuk, hogy az egyre krónitkusabbá váló betegségnek kórokozói a teljesen elvadult sajtóv iszonyok. Van jó egy pár sajtóorgánum Szrtovenszkón, mely egészen sajátságos szemmel nézi az igazságot, a purifikátor színpadi köntösében lép tol, a gyomláló kertész szerepében tetszeleg,

Súlyos nehézségek jegyében

tanácskoznak a hét hatalom képviselői a londoni konferencián

Az amerikai töke elfogadta a megállítást akció javaslatát - AngoE-amerikaí- német gazdasági blokk alakul ki a militarista hatalmak blokkjával szemben?

London, julius 22. A hivatalos és félhivatalos jelentések igen komolyan hangzanak. A londoni konferenciának egyáltalán nem sima a lefolyása. Mindennek dacára elhamarkodott volna az a föltevés, hogy a tárgyalások meg fognak hiúsulni. Különösen sokat várnak az uj német—francia megbeszéléstől, amely csütörtökön fog végbemenni és remélik, hogy ez tisztázni és javítani fogja a helyzetet. A konferencia csütörtöki ülése után a francia delegátusok a német követségen a német kormány vendégei lesznek és ez alkalommal Briand Curtius-szal tárgyal, mig este az olasz delegátusok jelennek meg von Neurath követ dinerjén.

L o n d o n, julius 22. Amint jólinformált körökben kijelentik, a londoni konferencián a helyzet em>en a pillanatban annyira kényéé, hogy a delegátusoknak arra kellett magukat kötelezniük* hogy a pénzügyminiszterek tegnapi tanácskozásának anyagát titokban tartják.

Csupán annyi bizónyop, hogy eddig nem sikerült semmiféle tervhén.sém megegyezni! Valamennyi javaslatot mégegyszer megtárgyalják a mai konferencián, amelyen a miniszterelnökök is résztvesznek. Hogy ha ezen a megbeszélésen sem alakul ki határozott terv, nagyon kevéssé látszik valószínűnek, hogy a londoni konferencia tovább tarthatna.

Azzal számítanak, hogy MacDonald maga egy utolsó kísérletet tesz a konferencia kedvező eredményének biztosítására.

Általánosan föltűnt, hogy MacDonald és Stim- son, amikor ma reggel a Downángstreetet elhagyták, rendkívül komolyak voltaik, szó nélkül léptek be a gyűlés termébe, ahol már ott voltak a francia és a német delegátusok, akik a Reuter jelentése szerint épp oly aggodalomteljes hangulatban várakoztak. Az olasz és a japán delegátusok megérkezése ut-án 'tíz órakor megnyitották a tanácskozásokat.

Sovány eredmény

Páris, julius 22. A londoni konferencia tegnapi tárgyalásaihoz a Havas-ügynökség ezeket 'fűzi: Úgy látszik, hogy, a pénzügyminiszterek bizottsága nem talált azonnali segítőeszközt a német pénzügyi kmis orvoslására. Az eddigi egyetlen konkrétum a.z emissziós bankokhoz történendő ajánlás, hogy a magánbankokra aJb- ban a-z irányban hassanak, hogy tőkéiket Németországban hagyják.

Az ügyek mai állapota mellett úgy várják, "hogy . . ’ /

a külföldi delegációk csütörtökön elutaznak

Londonból.

MacDonald és Henderson a német minisztereket Berlinbe kiséri.

Az Echo de Paris jelentése szerint a londoni konferencia csütörtökön, vagy pénteken olyan szabályozásban állapodik meg, amely a valóságban csupán igen gyönge gátat vet a tőkének Németországból való menekülése elé. A lap fölveti a kérdést, vájjon egy ilyen irányú rendszabály hosszabb időre hatékony lehet-e és vájjon nem kellene-e fölvenni ujiból a tárgyalásokat egy ' szélesebbkörü megegyezés létrehozására. A lap azzal végzi fejtegetését, hogy a látszat szerint a londoni konferencia csak egy más valaminek a kezdetét jelenti.

Német minisztertanács

Berlin, julius 22. A birodalu s»- kormány rnt délelőtt tizenegy órakor összegyűlt A minisztertanács kizárólag a londoni konferen- 1 cián kialakult helyzettel foglalkozott. A nyilvánosságra kerülő hirek szórványosak, a hivatalos körök tartózkodnak a megnyilatkozástól.

Berlini fölfogás szerint a tárgyalások központjában azok a fáradozások állnak, hogy egy megállító konzorciumot kell alakítani, melynek az lenne a föladata, hogy a Birodalmi Banktól

a devizák további elvonását megakadályozza. Hogy hogyan képzelik el azonban ezt a bizottságot és hogy milyen módszer szerint fog dolgozni, erről még nem.történt semmiféle közlés. A minisztertanács különben éppen erről a pontról folytat részletes tárgyalásokat.

A sajtó a londoni konferencia kilátásait ma szkeptikusabban ítéli meg, mint tegnap. Az a benyomás alakult ki, hogy a tárgyalások el fognak húzódni, már pedig a pénzügyi helyzet gyors elhatározásokat kíván meg.

A mai kommüniké

London, julius 22. A miniszterek konferenciájának délelőtti üléséről a következő kommünikét adták ki:

A nemzetközi konferencia ma délelőtt tiz órakor a külügyi hivataliján újból összeült és tovább tárgyalt azokról a rendszabályokról, amelyek szükségesek a Németország pénzügyi helyzetébe vetett bizalom helyreállítására. Eredményeket értek el a konferencián, s bizonyos technikai problémákat a pénzügyminisztereknek adtak át, akik ezeket a kérdéseket délután beszélik meg és csütörtökön reggel a plenáris konferenciának jelentést tesznek.

Angolszász front Franciaország ellen

London, julius 22. A Daily Express vezércikkében ezeket írja:

Franciaország vonakodása a Németország megmentésére irányuló munkában egyengeti az útját az Amerika—Nagybritannia és Németország között kialakulandó szövetségnek. Egy ilyen szövetség, mely nem egyezségeken és Ígéreteken alapszik, hanem lényegében az érdekek azonosságán, a lehető legjobb eredmény volna Európa és a világ fejlődése szempontjából. Az angol—amerikai csoport biztosíthatná Európa békéjét és a tőke-elhelyezések biztonságát. Ezzel a szövetséggel Franciaország é9 csatlósai elszigetelődnének és militarista autokráciájuk a túlnyomó gazdasági hatalommal szemben nem tudna érvényesülni. Franciaország és az egész világ szempontjából az a tragikum, hogy Franciaország elhatározott arra, hogy a háborús mentalitást petrifikálja és Németországban ma is éppen úgy, mint annakelőtte nem tárgyaló felet, hanem ellenséget lát. Pedig Németországot meg kell menteni a pénzügyi összeomlástól; Nagybritannia és Amerika nem nézhetik összetett kézzel, hogyan jut a német nép először a káoszba s végül Szovjetoroszország karjaiba. Senki sem tagadja meg Franciaországtól azt a jogot, hogy érzései szerint döntsön, de Franciaországnak is tisztában kell lennie azzal, hogyha intranzigens magatartása következtében Európának gazdasági hatalma Németország, Nagybritannia és Amerika kezébe jut, akkor a hatalom birtoklói az egész jövőre való vonatkozásban a háborús adósságok és a reparációk kérdését a pillanat szükségszerűsége szerint fogják eldönteni és nem a múlt gyülöltségének szemüvegén keresztül.

A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa szerint az angol kormány fáradozása arra irányul, hogy a mostani konferencián egyezséget hozzon létre a .Németországnak az elkövetkező három hónapban nyújtandó segély

de a müveletienség, a szakértőiéül hiánya s a vele született, vagy beléje! nevelt rosszindulat folytán nemes palántákat tép ki a dud- va helyett. A csalánhoz nem nyúl hozzá, mert az megégeti, a tápláló gyökereket szedi tollhegyre, melyet trágyává!!aként kezel s ha ki nem is tépheti az életet biztosító növényt, legalább megfúrja, mint. a csecebogár- pajor. Ez az a sajtó, melyet úgy jellemeznek féltréfásan: „Abból él, amiit meg nem ir“. Nem az abszolút igazság a fontos “számára, d,e a tritoni szó, mely kifacsarva a hamisságot is igazsággá tudja maszkírozni. Tehetségek vesznek el ebben a sajtőiposványban, mert rákaptak a szó mérgére és stílus helyett szójátékokban élik ki magukat.

És nem az a szomorú, hogy vannak ilyen hamis prófétái az írott igének, de az, hogy

a kisebbségi társadalom eltartja, sőt tenyészti őket. Miért? Miért? Senkiben nincs annyi Ítélet, hogy meglássa kinek érdeke a mi romlásunk, kinek napszámjában vetik a konkolyt közénk ?

Azt hiszem helyes a diagnózisunk, amikoir azt állítjuk, hogy a kisebbségi társadalom körében lappangva harapódzó bizalmatlanság — és hitetlenség — métely alapoka az elfajzott boulevard újságírásban keresendő, mert ahogy harapódzik a kór, úgy szaporodik pötfeteg módjára a sajtóorgánumok száma- Egy elvük vám ezeknek, a minden áron való rombolás.

Mi lesz ha igy lesz tovább? Mi lesz, ha közéletünk ma még tiszta vetését fölveri az ászát, mely maga szórja el szárnyas magját aratás előtt, hogy a jövő tiszta búzáját is elkeverje szúrós gyomjával?

Minden kisebbségi magyar lelkiisimeretén kopogtatok, álljon neki garaszolóval a kertjének s hányja tűzre a bürköt, koldu'sfetüt! Ne vegyen kézbe oly sajtóterméket, mely csak rontani tud, de nem tett két &zalmaszá!at keresztbe, hogy építsen. Ne öntözze saját vérével a gyomot, mert még a nemes növényt is elfajzatja a porzója.

Becsületes ember — s a kisebbségi sorsban csak becsületes embernek van helye — csak becsületes, jószándéku betűt enged át a szemén a leikébe. Szemünk s józan ítéletünk legyen a szűrő.

Különben lassanként elvész a tisztességes irás hitele is bennünk s ha ez bekövetkezik, ha meghal az Írott szó igazság?, megkondiü felettünk, élő halottak fölött a lé ekharamg.

/88| Nuf v Mai számunk H2 efcfal

165. (2682) szám » Csütörtök * 1931 julius 23

Előfizetést én évente 300, félévre 190, negyed* A i » »• . • i ». n >1 • > , j Szerkesztőség; Prága ri„ Panská ulice 12,

évre 76. havonta 26 Kő; külföldre > évente 450, •* SZLODGTlSZrCOl GS FUSZITISZKOI GllGTíZCKl pQTTOrC H. emelet. — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc _ nnlifihni rtnni/nnin ^ , Prága 0. Panská ulice 12. III. emelet

: fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Főszerkesztői pa UH KOI napilapja Felelős szerkesztői Telefon; 34184.

Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap Z.-Kő. DZURANYl LÁSZLÓ FORGACFl GÉZA 8ÜROÓRYCIM, HÍRLAP. PRftHfl