Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-22 / 164. (2681.) szám

<TO&CM-MAG££ft-flTKLAP 9 1931 julius 22, szerda. SzmHÁzKön^KciLTaRA, awwawBMMMwwmginri 'Miiiiiwa'ftuiiwiiBaBaw—i— ✓ Joan Marsén, a világhírű hegedűművész harceionm tornyában magyar képek közűit beszél emlékeiről és a jövő muzsikájáról MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Az egész köztársaságban esős, hűvös Időjárás ural­kodik. A hőmérséklet maximuma Kassán 29. — Időprognézis: Egyelőre hűvös, esős, később nyugat felől javulás. — A P, M. H. párisi utasainak! A szer­kesztőség arra kéri a julius 4-iki párisi uta­zás amatőriíénykópész résztvevőit, hogy sike­rültebb felvételeikből, főleg a csoportképek­ből és a különlegesen jó s a mi utazásunkkal vonatkozásiban lévő dekoratív fotográfiákból küldijenek be néhány darabot elmünkre. A szebbeket leközöljük vasárnapi mellékle­tünkben 'és a jobbak készítőinek neveit köz­zé tesszük a lapban. — A szemofór lefejezett egy mozdonyve­zetőt. Kürtről jelentik: A maga nemében pá­ratlan szerencsétlenség történt a kürti állo­más bejáratánál. A pozsony—párkányi vona­lon egy tehervonat haladt keresztül az állo­máson. A váltók mellett Krizsek mozdonyve­zető kihajolt a mozdonyból. Ebben a pillanat­ban a mozdony a bejáratnál levő szemafor­hoz érkezett, melynek dróthuzala elkapta a mozdonyvezető fejét s a szerencsétlen em­bert a szó szoros értelmében lefejezte. — Súlyos autóbaleset érte Mihály orosz nagyherceg Hát. Párisból jelentik: Mihály orosz nagyherceg fiát, a húszéves Prassov herceget Páris közelében rendkívül súlyos autóbaleset érte. Az esőtől felázott országúton az autó csúszni kezdett, egy fába ütközött, felborult s a herceget és utitársát, egy hol­land diákot maga alá temette. A diák ször­nyethalt, a fiatal herceg igen súlyos csont­törési sérüléseket szenvedett. Állapota élet- veszélyes. — „Báder Reise“ a legszebb osztrák és német alpesi fürdőkbe. Augusztus 2—13.: Pörtschaeh, Gastein, München, Salzburg, Rei- ohenhall, Königsee, Ischl, Hallstatt, hajóval a Dunán. Dij: Wientől—Wienig mindennel, ki­rándulásokkal 1950 korona, öt nap Parisban, Svájc. — Szeptember 1—15.: Zürich, Brun- nen, Luzern, Interlaken, Bern, Basel, Páris, Innsbruck. Dij: Wientől—Wienig mindennel, párisi autocarköruttal 2750 korona. — Pros­pektus: Lloyd utazási iroda, Kosice. — Politikai gyilkosság miatt körözött né­met nemzeti szocialistát tartóztattak le Ausztriában. Becsből jelentik: A napokban letartóztattak egy Bőt teher Eridh nevű 21 éves berlini nemzeti szocialista fiatalembert, akit a német hatóságok gyilkosság miatt már január éta köröznek. A fiatalember egy poli­tikai demonstráció alkalmával agyonlőtt egy kommunistát, majd pártbarátai támogatásá­val átezökött Ausztriába és hónapokon át SteieroTgzágban élt. Letartóztatásakor beis­merte a terhére rótt bűncselekményt, de ön­védelmet hoz fel mentségére. A gyilkost ki­adják a német hatóságoknak. Thermophor (házi gyűjtő) kémények Felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-féle építési R. T., Bratislava, Laurinská 6. — Benzinnel öntötte le alvó férjét és meggyujtotta az ágyat. KönJigsbergből jelentik: Borzalmas hitves- gyilkosság tartja izgalomban a város lakosságát. Az elmúlt éjszaka Boildszuhn Erieh vasúti tiszt­viselő lakásában játszódott le a sízömyü családi dráma. A tisztviselő felesége éjféltájban felkelt, be­hozta a konyhából a szeszesüveget ée annak tar­talmát alvó férjének ágyába öntötte, majd egy gyu­fával lángra1!obbantot!a az ágyat. A szerencsétlen férfit a eegélykiáltásokra felriadt szomszédok sza­badították ki az égő ágyból, eloltották a tüzet és a súlyosan sebesült tisztviselőt kórházba vitték, ahol az rövid kínlódás után kilehelte lelkét. A gyil­kos asszonyt letartóztatták. A gyomrunkkal nincsen bajunk Ha „CIGELKA" vizet iszunk! (13) — Leszakadt a templomkórus és hús* imádkozó hívőt agyonnyomott. Lisszaboniból jelentik: A portugál—angolai Loanda város templomában tegnap végzetes tömegszeren­csétlenség történt. Istentisztelet közben ^egy­szerre óriási robajjal leszakadt a kórus és az alant imádkozó hívők tömegére zuhant. A romok alól húsz halottat szedtek ki. A sebe­sültek száma meghaladja a kétszázat. — Egy jugoszláv falut elhamvasztott a tűz­vész. Laibaohh'ól jelentik: A Laas melletti Nadleeek községet tegnap borzalmas tüzor- kán seperte át, mely úgyszólván egyetlen há­zat sem hagyott épen. A 'gyanú szerint egy a faluból kiutasított koldus bosszumüve a ka­tasztrófa. Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép a má­sik rút, a szép Mary krémet használt, arcáról minden ki­ütés, májfolt, szeplő eltűnt, arca fiatalos üde lett. Ön s használjon Mary krémet, Mary-pudert, ' Marv-szap oant... Vegyen egy égés? garnitúrát. Kész tője Dr. Lad. PoIIáli, tekármk v PiesÜanoch. Barcelona, julius, — Látogasson meg a „toronyban!” — mond­ja Manón, akit a közönség nem akar leengedni a pódiumról. Barcelona egyik színházában tar­tott rendkívüli hangversenyt a világhírű ka­balán hegedűművész — Casals, Manón, Cassado: a katalán muzsikuetríász nem ismeretlen a buda­pesti közönség előtt — nem riadva vissza a hő-, ségtől, egy hangversenyegylet javára. Á Tibidabonak fut fölfelé az autó; a szerpen­tinéit egyik kiszögelésén, teraszszerü ■ kiugrón áll a főúri villa, vagy ahogy itt nevezik: tőrré, torony. Az ablakokból, két zöld, puhákkal sze­gélyezett domb között látni egész Barcelonát, a tengerig. A közepén a Sagrada Família karcsú kettőstornya. Joan Manón dolgozószobájában fogad. A fa­lakon oklevelek, dedikált fényképek, három vi­lágrész hódolata. Az íróasztal fölött nagy olaj­festmény, a művész arcképe. A kép balsarkában pedig magyar név; Endrei G. — Még a háború előtt készült, — magyarázza Manóm — De ne higyje, hogy ez az egyetlen emlékem a szép magyar fővárosból, ahol olyan sokszor jártam. (És ahová ezen a télen megint ellátogatok.) Itt van például mindjárt egy kari­katúra, Kövér Gyulától 1912-ből. A rajz szakállasán, összekulcsolt kézzel áb­rázolja Manént ,jöttem, láttam győztem” felírás­sal. Annakidején a külföldi sajtót is bejárta ez a kép. Most Feiks Jenő rajza kerül elő és Manén budapesti emlékeiről kezd beszélni. — Sok kedves jóbarátom van Budapesten: Hubay Jenő, Dohnányi. De vannak nem muzsi­kus, csak zenekedvelő barátaim is: a népszerű Murányi doktor... Fivére, a szobrász ig jóba­rátom volt... A Redoute ... a Vigadó: Európa egyik legsajátságosabb hangversenyterme ... Joan Manén, az áró és csillagász Emlékek élednek fel Joan (ejtsd: Zsoán) Manén termékeny és gazdag életéből. Mert Má­mén nemcsak a hegedűművész és nemcsak zene­szerző: ez a tevékenysége nem meríti ki tevé­kenységét. Operáihoz — a Németországban nagy sikerrel bemutatott Akté és Néró, a most bemu­tatásra kerülő Erős, ée annyi szimfónia, hegedii- daraib és átdolgozás szerzője — maga Írja a szö­vegkönyvet is, katalán nyelven. Esztétikai ta­nulmányokat is irt, hosszú ideig zeneművészeti folyóiratot is szerkesztett. — Nem elégít ki a muzsika, — mondja. — Meggyőződésem, hogy a művésznek nagy szelle­mi felkészültségre van szüksége minden téren, hogy a muzsikában valamirevalót tudjon produ­kálni. De tudományokkal is foglalkozom. — ?? — Ne idjedjen meg: csak amúgy amatőr mód­jára.. Szórakozásból, kíváncsiságból. Minden ér­dekel. — Matematika? — kérdezem, mert a köny­vektől roskadó polcon számtani könyveket pil­lantok meg. — Nem egészen- Orvostudomány és — első­sorban — csillagászat. Nemcsak a szférák zené­jével kapcsolatban, — teszi hozzá mosolyogva. — És a politika? Itt Spanyolországban, és nem utolsósorban Katalóniában most mindenki politizál. Sőt alig van valaki, aki más egyebet csinálna, Manén legyint a kezével (amelynek Röntgen- fényképét egy német tudományos intézet őrzi): — A politika érdekes lehet, de engem nem érdekel. A politika a pillanaté, a művész az időnkivüliségé; az örökkévalósággal áll össze­köttetésben. Wagner például politizált, Igaz, de akkor általánosan emberi kérdésekről volt szó! De a mostani spanyol politika kérdései? Most köztársaság van, azelőtt királyság voltunk. A művész ma is azt csinálja, amit azelőtt csinált. Politikai forradalom helyett — zenei forradalom — Ha már a politikai forradalom nem ér­dekli, mondjon valamit a zenei forradalomról. Mit szól az atonalistákhoz? — Azt, hogy ma mindnyájan atonalisták va­gyunk. Talán az első voltam húsz évvel ezelőtt, aki már atonalista muzsikát írtam. Mert az ato- nalizmust nem lehet szigorúan körülhatárolni. Kulcs nélkül irtam, minek biggyesztettem volna oda a jelt a sor elejére, mikor folytonosan vál­toztattam a hagnemet? Felesleges fáradság lett volna... A zene már régen várt egy nagy fel- szabadulásra; most az atonalizmus meghozta a végtelen lehetőségeket, — Mit gondol, milyen változásokat fog elő­idézni a zenében a hangos film, a rádió, a gramo­fon óriási fejlődése? Nem fél a gép-zenétől? Vagy szolgálatába áll-e a gép-zenének, mint Hindemith, aki Berlinben már évek óta rádió- és filmzenekurzusokat tart? — Kitörő örömmel üdvözlöm a technika fej­lődését, amely végtelen szolgálatokat fog tenni a zenének. „Ha hallgathatnám Bachot, Paganinit gramofonon*4 —- teszi hozzá felsóhajtva. Csak akkor tudnók igazán, hogyan is képzelte el a zeneszerző a mü­vét, Hallotta például a koncerten Brahms szo­nátáját. Én Lamond tói tanultam Braihmsot ját­szani, aki maga még ott ült a mester lábainál, így a tradíció töretlen, megszakítás nélküli. De már Beethoven, Bach, Paganini... Ha csak egyetlen gramofónlemezem volna tőlük ... — Mit szól Artúr Honegger zenéjéhez? A „Pacific-expres6z”-hez? — Csak a Dávid királyt ismerem el. Az ő szerzeményei: az ami a festészetben a szinfolt- kultusz, amely a kép-kultusz helyébe lépett. Ma többnyire színfoltokat festenek, nem képeket, így a zenében is: hangfottokat komponálnak ze­nemüvek helyett. — Sokat beszélnek manapság az opera válsá­gáról. sőt haláláról. Ön, mint opera-komponis­ta... —... ostobaságnak tartom az ilyen beszédet! Az opera nem halhat meg, mert az opera a leg­tökéletesebb. a legteljesebb műfaj. Wagner óta — az egy Salome kivételével — nincsen igazi opera. (Amit Strauss Richárd azóta irt, azt pénzért irta!) Az opera nem abból áll, hogy a színpadon néhány ur meg néhány hölgy a hang­ját produkálja, a zenekar meg kiséri őket. Már Wagner szerencsésen megdöntötte ezt a kon­cepciót, ha ugyan a régi operának egy csöke- vényét még meg is tartotta: a recitativók Az opera az éneket, a beszédet és az instrumentális zenét a vízióval egyesíti: valamennyi érzékünk­höz szól egyszerre ... — Nem. Az opera nagy újjászületés előtt áll. nak a feladását? Nem lesz-e olyan a zene, mint a festett szobrok, amelyeket Max Kiinger sem tudott divatba hozni? Vagy pláne mint a panop­tikum viaszbabái, amelyek gépre járnak? — Nem az opera nagy újjászületés előtt áll. „Etos” című operám, amelyet a következő sze- zónlban mutat be a barcelonai Liceo-operaház, uj tendenciákat hoz. Az operát színházi szimfó­niává akarom átalakítani. A fejlődés lánca: — Ginek, Weber, Wagner — megszakadt. Ezt a fejlődést kell ismét életre hívni. „A születésemre, sajnos, nem emlékszem" — Befejezésül még egy kérdést. Koncertjén mindent kóta nélkül játszott. Hogyan gyakorolja eml ék e z őtehe ts égé t ? — Sehogy. Az, ugylátszik, velemszületett. Mindenre emlékszem, ami eddig történt velem. Hároméves koromban kezdtem muzsikálni; az, hogy korán kezdtem, bizonyára jelentőséggel bír, habár csőd agy érmék koromban utáltam a muzsikát. (Már hétéves koromban külföldön kon­certeztem, Itáliában, Dél-Amerikában.) De a ze­nét igazán érteni csak 13 éves koromban kezd­tem el; ekkor szereztem első kompozíciómat. Ti­zenötéves koromban egyszer hallottam egy SaiiiEt-Saöns-'darabot. Még ma is emlékszem rá. Nemcsak a zenére, de a szövegre is. — Melyik a legrégibb gyermekkori emléke? — Ilyen egyszerűen nincs. Mindenre emlék­szem gyermekkoromból. A régi házakra, ahol laktunk, a cselédekre, a látogatókra, a lakás­ra... Egy dologra nem emlékszem: a születé­semre ... Cigarettát vesz elő ezüst ©tűiből. Nem sodorja maga, mint ahogy az Spanyolországban szokás; Manón európai. De azért 6zivvel-1élekkel kata­lán. Kilépünk a teraszra. Lenn a városban már felgyulnak az első lámpák. Mint valami ókori király palotája tetejéről, úgy tekint végig Joan Manén a városon, amely a „torony” aljában lá­bainál fekszik. De neíncsak Barcelona fekszik a lábainál... B. 0. (*) M. Noszti Elza és Kárpát Zoltán hang­versenye Bártfán. Tegnap a bárfcfaíürdői kurszalonban koncert zajlott le előkelő és nagyszámú közönség előtt. A műsoron M. Noszti Elza operaénekesnő és Kárpát Zoltán zeneszerző szerepeltek. M. Noszti Elza maga­san szárnyaló, csillogó szopránjával opera­áriák, müdalok, magyar nóták interpretálá­saival, Kárpát Zoltán pedig elsőrangú techni­kával előadott saját szerzeményű dalaival jól megérdemelt, meleg sikert aratott. A bártfa- fürdői szezon eme első koncertjét a közönség és fürdőigazgatóság kívánságára julius 25-én este, újabb műsor számokkal kiegészítve a művészek megismétlik. (*) Kazinczy centennáriuma. Budapestről je­lentik: Nemzeti ünneppé avatja a kegyelet augusztus 23-át, amikor százesztendős évfordu­lója lesz Kazinczy Ferenc halálának. Az ünnep­ség megrendezésének föladatát a Szigligeti-Tár­saság vállalta. A Társaság választmánya elha­tározta, hogy augusztus 23-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor Kazinczy szülőfalujában. Ér- semjénben ma is még álló szülőháza előtt s a falu főterén lévő szobránál országos ünnep ke­retében helyezi el az emlékezés virágait, együtt mindazokkal az irodalmi társaságokkal, ame­lyek képviseletüket elküldik az ünnenségre. A Szigligeti-Társaság már szétküld te meghívóit, a Magyar Tudományos Akadémiához, a Kisfa­ludy, Petőfi, Kazinczy stb. magyarországi iro­dalmi társaságokhoz, valamint a.z erdélyi iro­dalmi társaságokhoz. De meghívja vendégként a román tudományos akadémiát és irodalmi tár­saságokat. is. Kazinczy Ferenc nagyatyjának, Bossányi Györgynek háza s az a szolba, ahol a nagy nyelvújító született, már lakatlan. Roska- dozóban a régi háznak még meglévő két szo­bája éis az ősszel le fogják bontani, mert már tarthatatlan a több évszázados vályogfalu épü­let. Falán épen a márvány emléktábla, melyet & Magyar Tudományos Akadémia tétetett, rá 1859-ben. A község főterén, gyönyörű kertben Kazinczy mellszobra, Horvay János müve, me­lyet Fráter Lorárnd készíttetett és állíttatott huszárezázados korában. 1907-iben. A szobor vasráccsal kerített kertjét az ottani református leánykor leányai ültetik tele virággal és gon­dozzák nagy szeretettel. A szobor előtt fog le­folyni az ünnepség, amelynek rendezésével a Szigligeti-Társaság Perédy György tb. alelnök- főtitkárt bízta meg, akinek címére (Oradea— Nagyvárad Szerkesztősége) küldendő minden az ünnepségre vonatkozó levél. (*) Munkanélküli segélyt kérnek a bécsi színé­szek. A Neues Wiener Schau&pielhaus hirtelen kapu­zárása folytán a színház művészei és alkalmazottai hirtelen kenyér nélkül maradtak. Feldhammer direk­tor hiába védekezik társulata előtt azzal, hogy itt a nyári szünet és ezt az időt arra akarja fel­használni, hogy támogatót hajtson fel. a színészek arra hivatkoznak, hogy az elmúlt negyedév folya­mán már erősen lecsökkentett fizetést kaptak fi emiatt minden pénz nélkül állnak itt. Feldhammer igazgató kauciójából már csak 10.000 schrlling ma­radt meg, ezt most szét fogják osztani a hirtelen munkanélkiil maradt színészek között. (*) Színházi apróságok. Azt mondják, hogy egy jónevü iró darabot készül inni Hofer Kunó tragédiá­járól. Az egyik felvonás Budapesten játszódik le, természetesen Boulterné főszereplésével. A szerep­lők mindenesetre más névvel jelennek meg a szín­padon. — Franz von Lenbadh, a híres festőművész­nek leánya: Erika von Lenbach, színésznő lett. — Bartók Béla legügyesebb zongoristanövendéke. Székely Júlia, az egyetlen magyar női színházi ■ rendező: férjhez ment. ügy volt, hogy az ősszel s az Operaház rendezői gárdájához kerül, de most abbahagyta színpadi karrierjét. — Jeritza Mária Izoldát fogja énekelni az uj szezónban Newyórk- ban, aztán Béceben, (*) A „Száz nap” szeptemberben Berlinben kerül színre. Berlinből jelentik: Róbert Klein eziuháza szeptemberben mutatja be Benito Mussolini Száz nap ciimü Napoleon-drámáját. Herczeg Géza fordí­totta németre is a drámát, amely Budapesteu a Nemzeti Színházban került színre. (*) „Az asszonyok csak egyszer szeretnek”. Newyorfcból jelentik: A Paramount-palotában mu­tatták be a napokban^Lukács Pálnak uj filmjét, az első nagy beszélőfilmet, amelyben a magyar mű­vész fellép. (*) Joachim-emlékünnep Londonban. Londonból jelentik: Joachim József, a magyarországi szárma­zású nagy hegedűművész, születésének századik évfordulója alkalmából az angol zenevilág vezetői nagyszabású ünnepi hangversenyt rendeztek a lon­doni Queen‘s Hallban. A hangversenyem Joachim Vígjáték-nyitányát, továbbá Mendelssohn és Brahms egy-egy szerzeményét adták elő. Joachim Gabriella, a mester unokája, Joachim ..Marfa” cimti operájából énekelt, Joachim unokahuga, Faohirine, Arányi Adi- la, a híres magyar hegediknüvésznö, Joachim „Vál- tozatai“-t, Arányi Jelly pedig „Magyar hegedümü- versenyt“-ét játszotta, az utóbbi a mester kedvenc Stradivárius-hcgedüjén. A zenekart Sir Henry Wood, Anglia egyik legtekintélyesebb karnagya vezette. Az angol zenekritika ezúttal is egyhangú tisztelettel adózik a halhatatlan magyar művész ne­mes klasszikus tradícióinak é6 bámulattal állapítja meg szerzeményeinek hervadhatatlan szépségét. (*) Két magyar premier Berlinben. Két érdekes operettpremier lesz az uj szezónban Berlinben. Az egyik a Lampenfieber (Lámpaláz), Rozsnyai Sándor és Stella Adorján darabja. A másik Brodszky Mik­lós és Kardos Andor operettje, a Flucht in die Éhe (Szökik az asszony). (*) Egy darab, amelyet — kár volt megírni. Londonból jelentik: A Savoy Theatre uij átdolgo­zásban mutatta be Róbert Louis Stevenson: „Dr. Jekyll and Mr. Hyde” című regényéből készült da­rabot. A kritika azzal a konklúzióval fogadta az újdonságot, hogy kár volt megírni, mert a régi át­dolgozása sokkal érdekesebb. A dr. Jekyli-Heyde kettős szerepe valamikor Irwing parádés alakítása volt, Arthur Philipp meg se közelítette zseniális elődjét. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Ariana. (Elisabetb Bergner.) 4. bél. FLÓRA: X—27. (Marlene Dielrioh.) MACESKA: Kettős élet. (Nagy Kató.) METRÓ: A nászút. (A Ziegfield-görlök.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents