Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-19 / 162. (2679.) szám

GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS Irta: TARJÁN ÖDÖN V. Azok az intézkedések, amelyek a különbö­ző államokban elsősorban a kenyérmagvak termelésének érdekében a világháború befe­jezése óta életbeléptettek, bizonyítják, hogy a kereskedelmi politikát Európa szerte az ön ellátás elve irányítja. A világháború alatt tapasztalt nehézségek emléke és a bizton­ságnak még ma is hiányzó érzete magyaráz­hatják csak meg, hogy a civilizáció élén ha­ladó népék sorsának intézői a gazdasági élet elemi követelményeit sem ismerték fel és tisztán politikai célkitűzések által vezéreltet­ve, elérhetetlen feladatokat óhajtottak gaz­dasági .téren megvalósítani. A gazdasági autarkia kiépítésére és a gaz­dasági bajok orvoslására egy gyógyszert ta­láltak, a vámok végtelenségig való feleme­lését, tekintet nélkül a következményekre. Még a kimondottan ipari államok is magas Tárnokait léptettek életbe a mezőgazdaság védelme érdekében, de amint a már közölt aaámokból megállapítható, a mezőgazdaság által termelt cikkek ára és az ipari cikkek Ara közötti disziptaritás minden államban fennállott és a gabonaárak bekövetkezett ár­esése nélkül is, csak talán később, a mező- gazdasági termelés jövedelmezőségének le­iromlásához vezetett volna. Érdekes azokat az intézkedéseket szemügyre venni, melyeket az európai államok a gabo­natermelés védelme érdekében életbe lép tet­tek. Németországban a búza termelési önkölt­ségét q-ként 28 márka átlagban számi tolták ki. A Német Birodalomban előírják, hogy a német gabonát milyen mértékben szabad .külföldi gabonával keverni. A keverési kény­szerrel Németország Iskolapéldát teremtett. A kiőrlési' hányadot időnként szintén megál­lapítják. A. búza behozatali vámja ezidőeze- rint 25 máka. A rozsfogyasztás eraeléeo érdekében beve­zetik a tiszta roaskenyér kötelező fogyasztá­sát. Lengyelországgal Németország rozs- egyezményt létesített, hogy különösen a Skandináv Államokba és Finnországba irá­nyuló kivitelnél egymással ne versenyezze­nek. A. kivitel aránya Németország és Len­gyelország között 3:2. Tekintettel a nagy fe­leslegekre, kitűnt, hogy a készletek felvá­sárlására fordított összegekkel a célt egyál­talán nem tudták elérni Az értékesítés és fogyasztás közé ékelt ke­reskedelmet igyekeztek * Preussische Zent- ral Genossensohafts Kaesa segélyével rész­ben kikapcsolni, nagy mrüoímvóilalatok meg­szerzése által. Ennek sem mutatkozott külö­nösebb eredménye. Kelet p Oroszországban nagy áldozatokkal megvalósították az úgynevezett „Osthilfe“ ak­ciót és igyekeznek tökéletesen kiépíteni a termelési és értékesítési szövetkezeteket. A Német Birodalom erősen támogatja a gyenge minőségű búza kivitelét, s különösen Angliában helyez el nagy mennyiségeket, amelyeket sikerdus búzák behozatalával pó­tol. A gabonakereskedelem a Gabonakereske­dőim i R. T. kezében összpontosul, amely tel- ifesen megbénította a szabad kereskedelmet. A buzafogyasztás 1929-ben 20—25 százalék­kal, 1930-ban 30—35 százalékkal csökkent. A búzával bevetett terület 1930 őszén 16.7 szá­zalékkal emelkedett, a rozzsal bevetőit terü­let 18.6 százalékkal csökkent Csehszlovákiában az agrárpárt befolyására felmondták múlt év december 15-én a Ma­gyarországgal kötött kereskedelmi szerző­dést. Súlyos vámpótlékokat vezettek be, me­lyek akkor lépnek éleibe, hogyha a négy fő szemes termény ára valamely negyedévben legalább 11 százalékkal csökken, az 1925— 29 évek belföldi árainak színvonala alá. A mailt év november havában életbe lép te tett lisztkeveré^i .rendelet értelmében búzánál 75 százalék, rozsnál 95 százalék belföldi ter­mény feldolgozása kötelező. Csehszlovákiának átlagban 4 millió q-ra becsült búza behozatali szükséglete az egész közgazdaság, de a belföldi mezőgazdadaság szempontjából sem esik oly súllyal latba, amely indokolttá tehetné az iparcikkek te­kintetében 80—85 százalék kivitelre utalt Csehszlovákia részére az ilyen prohibitiv jellegű intézkedéseket. Az eredmény Cseh­szlovákiának Magyarországba irányuló tex­tiláru és fakivüelére súlyos következmények­kel járt. A magyar kormány a folyó évre 6 pengő­ben állapította meg a termelőknek boletta alakjában térítendő hozzájárulást, hogy a ke­nyérmagvak termelésének jövedelmezőségét, biztosítsa. Olaszországban Mussolini megindította a „Battaglia dél Grano“ mozgalmát és teher­autókból álló vonatokkal keresteti fel az or­Szombaton füstén 2 érabor irfeeiiei síi a német államférfiak Parisba Szombaton este indul meg a sorsdöntő német-francia tárgyalás flz amerikaiak is angolok a francia terv eiíen Paris, julius 18. Brüning dr. birodalmi kan­cellár és Curtius dr. külügyminiszter az ésuiki pályaudvaron Parisba érkeztek. A pá­lyaudvaron Lava] miniszterelnök, Briand külügyminiszter, Francois Poncet alállamtít- kár és Philippe Berthelot, a Quai d‘0rsay ve­zértitkára üdvözölték a vendégeket. Tüntető megnyilatkozásokra nem került a sor. A né­met államférfiak fogadtatása barátságos volt. A belügyminisztériumban, Laval minisz­terelnök rezidenciájában már mindent elő­készítettek a németek fogadására. A fogadó- termet és a lépcsőházat virágokkal és pál­mákkal díszítették, hogy a fogadtatás külső­ségeit minél színesebbekké tegyék. Laval miniszterelnök ma még nagy munka­feladatot végzett el, amely szintén kapcsolat­ban áll a német—francia megbeszélésekkel. A kora délelőtti órákban fogadta Henderson angol külügyminisztert, azután Stíluson ame- angol külügyminisztert. Röviddel ezután Dan- dila uj spanyol követ jelent, meg Láváinál, akit a francia miniszterelnök szintén infor­mait a nemzetközi tárgyalások alakulásáról. A. három fogadás után még minisztertanács volt, amelyeD Laval, Tardieu földművelés- ügyi miniszter, Flandin pénzügyminiszter és Reynauld gyarmatügyi miniszter vett részt. Ezután a fogadó miniszterek az északi pálya­udvarra mentek, ahová a német miniszterek vonata déli 2 óva 5 perckor érkezett. A pályaudvari fogadtatás után Briining a belügyminisztériumban Láváinál, Curtius pe­dig a Quai d‘Orsay-n Briand-nól tett látoga­tást. 4 óra 30 perckor kezdődött meg a német— francia tárgyalás Laval miniszterelnök hi­vatalos helyiségében. A tárgyalást csupán a diner idején szakítják félbe és azután va­lószínűleg az esti óráikban folytatják. Kedvezőtlen horoszkóp Ebben a pillanatban a helyzet nem mutat­kozik nagyon rózsásnak. Egy pár berlini éles sajtóhang Parist elkedvetlenítette és vitákra szolgáltatott alkalmat. Feltűnő, hogy ScháiEler dr. pénzügyi államtitkár és Bocke, a német Birodalmi Bank egyik igazgatója, nem kisér­ték el a német minisztereket, hanem közvet­lenül Londonba utaztak. Ebből arra követ­keztetnek, hogy Németországnak nem áll szándékában a materiális kérdéseket Paris­ban megtárgyalni s egy párisi déli lap ebben máris Németország szabotázs-kísérletét látja. A francia sajtó elálmélkodik azon, hogy London vissza akarja utasítani azt a francia tervet, mely a német vámokat akarja felhasz­nálni a tervezett nagy kölcsön biztosi tékául. A francia kormány hivatássán nem foglal állást, de jellemző, hogy a Londonba meghívott hatalmak közül egyedül Franciaország az, amely a meghí­vásra még e pillanatig nem válaszolt. Va­lószínű, hogy a francia kormány csak ak­kor küldi ki képviselőit Londonba, ha a most meginduló francia—német tárgyaláso­kon máris látható eredményeket ér el és legalább elvileg annyira megegyezik a né­metekkel, hogy a pénzügyi és politikai fel­tételeket hamarosan nyélbe lehessen ütni. A feszültség növekszik Parisban természetesen nagy érdeklődés­sel tekintenek a tárgyalások elé. Ma végre kiegyenlítésre kerülhet a tragikus, évszázadok óta tartó harc a két nemzet kö­zött, amely miatt az egész világnak szen­vednie kellett, _ írja Sauerwein a M&tin- ban, — ha Németországban és Franciaor­szágban felszabadulnak a régi gyűlölet pszichózisa alól és a tegnapi ellenség tet­teit és szándékait teljes igazságossággal tudják megítélni. A paciéi sajtóban egyetemlegesen az a. fölfo­gás alakult ki, hogy Németország nem számíthat Franciaország­gal szemben az angliai és amerikai támoga­tásra. Ha egy ilyen manővert megkísérelne, ennek a legsúlyosabb következményei lenné­nek. A londoni konferencia nem lehet a tár­gyalások keretének utólagos kibővítése, még kevésbé lehet döntőbíráskodás Franciaor­szág és Németország között, ha a francia— német tárgyalás nem vezet teljes mértékben eredményre. Páris, julius 18. A francia háborús résztr vevők nemzeti szövetsége, amelynek három és félmilliónál több tagja van, lángoló szavakkal intéz proklamációt a francia néphez, hogy helyre kell állítani a barátságos viszonyt Né­metország és Franciaország között- A megegye­zés lehetséges, ha a tárgyaló felek fölül emel­kednek a rövidlátó egoizmuson: A szövetség delegációja tegnap a francia kormányhoz de- markot is intézett, hogy a francia háborús részt­vevők kívánságait kifejezésre juttassa, Páris hajthafalítavi Páris, julius 18. Általában úgy várják, hogy a francia kormány kitart a német vámok ál­tal szolgáltatandó garancia mellett és köve­telni fogja az ellenőrző bizottság fölállítását. Azonkívül azt a föltételt is fölállítja, hogy Anglia és Amerika kötelezze magát arra, hogy tőkéjét nem vonja ki Németországból mind­addig, amíg a francia tőke is Németországban marad. Angol ellentmondás London, julius :Í8. Miután az elmúlt éjszaka köz tudomásra jutott, hogy Amerika visszauta­sítja a franciáknak a vámgaranciára vonatkozó követelését, ma angol részről is ellen tál] ás mu­tatkozik a francia javaslattal szemben. Pénte­ken a kormány és a pártok képviselői között tárgyalások voltak, amelyeknek az volt a cél­juk, hogy egységes frontot teremtsenek a né­met segélyakció kérdésében. Ugyancsak hosz- azabb megbeszélést folytatott Montague Nor­man, az Angol Bank kormányzója is MacDo- nalddal és az angol miniszter állandó telefon­kapcsolatban van a Parisban időző Hender- sonnal. A latoik egyetemlegesen állást foglalnak a francia terv ellen és azt úgy tekintik, hogy a franciák valósággal rabszolgasorsha akar­ják taszítani Németországot. Ezzel már eleve megakadályoznák a leszerelési konferencia eredményét Egyes angol lapok hátsó gondolatot is föl­fedezni vélnek a francia terv mögött, azt tudni­illik, hogy Franciaország tízéves vámellenőr­zéssel a német—osztrák vámunió tervét kíván­ja a vitából mindörökre kizárni. Az az általá­nos angol vélemény alakult ki, hogy Ameriká­nak, Angliának és Franciaországnak egyenlő részt kell venniük a Németországnak nyújtandó kölcsönben, nehogy az egyik hatalom a másik­nak rovására föltétefleket állíthasson és diktál­hasson. Amerika bizakodik Washington, julius 18. Amerikai kormánykö­rökben a párisi tárgyalások kilátásait elég ked­vezően ítélik meg. A francia javaslatokat csak kísérleti ballonnak tartják, annál is inkább, mert a párisi kormány már informálva van, hogy Amerika ezeket a föltételeket egyáltalán nem fogadhatja el. Ezek a tervek ugyanis azt jelentenék, hogy Amerikának kellene vállalnia a német reparációk rendes fizetéséért a garan­ciát egészen 1988dg. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül MM SZÁMUNK I KÉPES HtTTIl 28 OLDAL ára a ltommá *0k jSt I X- évf. 162. (2679) szám ■ Vasárnap 1931 julius 19-■/UAOVUUnRMB Előfizetési an évente 300, félévre 150, negyed- Aj 7 '■ í ' il ‘1 ’ * 1 Szerkesztőség; Prága fi. Panské alice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre i évente 450, *1 SZÍOZ7S71SZKOI SS riiSZl77.SZK.Ol SLiSTlZSKl J)CLTtOK m emelet. — Telefon1 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 2.14, havonta 3S Kt no/í/fl'/77 r?/7ní//7n//7 _ Prága IL Pfl nsk á ulice 11 HL emelet, A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több föss.Ctkess.lói ' > > telelői szerkeszti5. Telefon; 34184 Egyes ára 1.20 KE. vasárnap 2. ~K£ DZURANY1 LÁSZLÓ FORőACfí GÉZA SOROÖHYCIMi HÍRLAP. PRHHA

Next

/
Thumbnails
Contents