Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-18 / 161. (2678.) szám

lttó.l luiuis 16, szombat. ‘vMAiiAl-i > tAOZAR'HIRíiAe Nem költöztetik el a komáromi dohánybeváltót Prága, julius 17. A mült napokban röviden közöl­tük, hogy Komáromban a legutóbbi heteikben olyan hírek terjedtek el, hogy a központi dohányjövedéki igazgatóság « dohánybeváltó hivatalt a raktárakkal együtt Komáromból más városba akarja elköltöz­tetni. A raktárak elhelyezését az leszi szükségessé, hogy a közmunkaügyi minisztérium a mai dohánv- rekitárak tőszomszédságában kikötői benzin- és kő- olajraiktárt akar építeni s igy a tűzveszély miatt a dohányraktár elhelyezendő. A dohánybeváltó elhelyezése rendkívül súlyosan érintené Komárom város munkanélkülijeinek szo­ciális helyzetét. A dohánybeváltó ugyanis a téli hó­napokban sok száz embernek ad munkát a dohány simításánál és osztályozásánál s igy legalább rész­ben hozzájárul a Komáromban ijesztő méreteket öl­tő munkanélküliség leküzdéséhez. A dohánybeváltó elhelyezése ellen egyes politikai csoportok Komáromban tiltakozó népgyüléseket is rendeztek. Füssy Kálmán, a magyar nemzeti párt szenátora, prágai tartózkodása alatt érintkezésbe lépett az ál­lami dohányjövedék vezérigazgatójával, hogy a leg­illetékesebb helyen szerezzen tájékozódást erről a kérdésről. Pospisil dr. dohányjövedóki vezérigaz­gató azt az információt adta Füssy Kálmán szená­tornak, hogy a dohánybeváltó raktárait mai helyük­ről valóban át kell telepíteni, mert a kikötőhöz tar­tozó telken, a mai dohánybeváltó tőszomszédságá­ban a közmunkaügyi minisztérium benzinraktárt épít. A dohányjövedéki igazgatóság Komáromban, vagy Komárom közvetlen szomszédságában megfe­lelő telket keres uj, modern dohányraktár és mun­káslakások építése céljaira. Ha megfelelő telek a városban nem akad, ugv a dohányjövedék kényte­len lesz egy negyed- vagy félóra járásnyira a váro­son kívül megvenni a telkeket, amelyeken a raktárt és az alkalmazotti lakásokat felépítheti, a dohány­beváltó azonban ebben az esetben is Komáromban marad név szerint és tényleg is, már csak azért is, mert Komárom és vidéke a legrégibb és legelsőbb rendű dohánytermelési centrum. Oly veszély, hogy a dohánybeváltót végleg Ógyalláva telepítenék át, egyáltalán nincs, annál is kevésbé, mert a dohány- jövedék — régebben kifejezésre juttatott tervei sze­rint is — más vidékeken uj beváltó hivatalokat lé­tesít a dohánytermelés fokozatos emelkedésével. Füssy szenátor ezt a választ megnyugvással vette tudomásul. Emberéletet követett áldozatul egy 240 éves késmárki sir Az orvostudomány szomorú szenzációjaként könyvelhető e! a késmárki kőműves hülönös halála — A haláleset okát illetően megoszlanak az orvosi vélemények — Lépíene vagy merevgörcs? — — Ai ungvári képviselőtestület rendkí­vüli ülése. Ruszinszkói szerkesztőségünk je­lenti: Szerdán délután volt az ungvári kép­viselőtestület rendkívüli közgyűlése, mely­nek főbib pontjai között szerepelt a számad­junktusi állás betöltése. Erre a nagy többség Landa Tibort választotta meg. A mozipalota második emeletének építését a képviselőtes­tület kimondotta, míg a városi tanonciskola építését a Rozhon cég kapta meg 1 millió 206 ezer koronányi ajánlata alapján. Az or­szágos hivatal által korrigált személyügyi szabályrendeletet a képviselőtestület tudo­másul vette. Eszerint a városi adminisztrá­ció négy ügyosztály körébe fog tartozni: köz- igazgatási, gazdasági, műszaki és számvevő­ségibe. A képviselőtestület nem vette tudo­másul azt, hogy Rozsypal országos elnök Mer- haut dr. kórházi ideiglenes igazgatót egész­ségügyi tanácsossá nevezte ki, indok: erre nem volt joga. — A „Magyar Mult“ (Kézikönyv a kis ma­gyaroknak) cimü könyv ára kötve 10 koTO- na. A portó és kézbesítés dija keresztkötés alatt küldve, kötetemként 1.50 korona. Nyom­tatványként ajánlva: 3.50 korona. Tiz pél­dány rendelésénél — postacsomagként küld­ve — 5 korona. Megrendelhető: A Nép szer­kesztőségében, Kassa, Fő-ucca 12. — Délután egy órától este hét óráig három nagy tűzvészt fojtott el a nagyszombati tűzoltóság. Nagy­szombatból jelenti tudóéitónik: Tegnap délután iz­galma® órát voltaik a nagyszombati tűzoltóé ágmaik, amely gyors beavatkozásával és önfeláldozó köte- i eseégteíjesiit és ével három nagy tűzik atasztr áfát lo­kalizált. Délután egy órakor a Reich testvérek föld­birtokáról jeleztek tüzet. A vasútvonal mentén fek­vő árpatáblláfcat felgyújtották a pozsonyi személy- vonat mozdonyának kéményéből kipattant szikrák. Anniikor a tűzoltóság kiért, a hatalmas árpatábla már láng tengerben úszott s a tűzoltóság ember­feletti erőfeszítéseket tett, hogy legalább a kör­nyező földek termését megóvja a lángok pusztítá­sától. Ez bizonyos fokiig sikerült is, de a tűz igy is mintegy ötven holdon elhamvasztotta az á-rpater- méöt s ezenkívül nagymennyiségű lóherét is meg­semmisített, százezer korona kárt okozva. Alighogy a tűzoltók hazaéritek, máris újabb tűzhöz hívták, őket a Cóburg-vasgyárba, melynek egyik asztalos- mübeílye ilángbaborult. A tűzoltóság haladék nélkül ott termett és órákon át tartó fáradozással védte* meg a többi gyárépületet a veszedelmesen terjedő lángok elő1. Még javában folyt a lüz lokalizálása, amikor Ismét a Reioh testvérek birtokára hívták a tűzoltókat. Ezúttal az egyik pajta gyulladt ki és az egyik tűzök óosztag egyórás munkával hárította el a nagyobb veszedelmet. A délután folyamán alapo­san igénybevett tűzoltóság dereka® munkát végzett, amelyért a legnagyobb dicséretet érdemli. Késmárk, julius 17. (Szepességi munkatár­sunktól). A napokban Kurnyava Fülöp kőmű­veshez hívták Kául István dr. késmárki or­vost, aki megállapította, hogy a munkás mér­gezési tünetek között betegedett meg. Görcsök lepték meg, hasmenése volt, teljesen apati- kus állapotban feküdt az ágyában és a testén kékes foltok mutatkoztak. Az orvos vérpróbát vett, amelyből kitűnt, hogy vérmérgezésről van szó. Másnap estére a munkás, aki ment­hetetlen volt, meghaft. Megállapítást nyert, hogy az elhalt kőműves megbetegedése előtt néhány órával a késmárki katolikus temp­lomban, amelyben átalakítási munkálatok vannak folyamatban, egy sirt ásott fel, amelybe 240 évvel ezelőtt temettek el egy anyát mintegy négy éves gyermekével együtt. Az a feltevés, hogy a két halott valamilyen járvány idején fertőző betegségben hunyt él és most bekövetkezett az az orvostudomány­ban egyedülálló eset, hogy 240 esztendő után a fertőző betegségben el­hunytak sírjának felásása halálos áldozatot követelt. Orvosi körökben az eset természetesen nagy feltűnést és érdeklődést keltett és egy buda­pesti egyetemi tanársegéd, aki most a Magas Tátrában tartózkodik és az eset iránt élénken érdeklődött, munkatársunknak a következő­ket. mondotta: — Még hogyha a Kurnyava nevű munkás halála a sirfelbontással összefüggésbe is hoz­ható, az esetben is kizártnak tartom, hogy va­lódi hullamérgezésről lehessen szó. Azok a szerves anyagok, amelyek a hullamérgezést létrehozzák, nemhogy 240 évig, de ennél még igen lényegesen rövidebb ideig sem maradnak hatékonyak. Véleményem szerint inkább egy moikroorganizmusok által okozott infekcióról van szó. Mindenesetre egyedülálló jelenségnek lehet nevezni, hogy 240 éves spárák betegséget hozzanak léire. Hasonló esetet az orvostudomány alig ismer és ezért a késmárki eset mindenképpen fi­gyelemre méltó. Tudományos szempontból sajnálatos, hogy sem bakteorológiai vizsgálat, sem boncolás nem történt. Abból a körül­ményből, hogy a gyors lefolyású betegség so­rán görcsök jelentkeztek, némi, jogosultsággal a tetanus (merevgörcs) gyanúja vethető fel. A tetanusbacillus spóraformája egyébként is előszeretettel tartózkodik földes talajban. E véleménnyel ellentétbe Guhr Mihály dr. Tátraszóplak tudós főorvosa, akit munkatár­sunk szintén megkérdezett, a késmárki eset­ben lépfenére következtet. Guhr dr. főorvos a következő érdekes felvilágosításokat adta: — A betegségokozó mikroorganizmusok (ba- cillusok, baktériumok és kokkusok) életé­hez és szaporodásához rendszerint az a kör­nyezet megfelelő, amely az élő szervezetben megvan, vagy ahhoz hasonló körülmények. Ennélfogva élettartamuk és a szaporodá­suk az emberi vagy az állati testen kivül korlátozott. Ezeknek a növényvilághoz számitó mikroorganizmusoknak van néhány fajtája, amely kedvezőtlen körülmények között meg­változtatja az alakját és ezen megváltozott alakkal pihenő állapotba kerül. A bacillws okból spórák lesznek, amelyek vegyszereknek, kiszáradásnak, hőmérsékletváltozásoknak ellenálló burok­kal vannak körülvéve. Ilyen állapotban ké­pesek évszázadokat átélni — mint a fáraók buzaSzeme — és kedvező körülmények (táptalaj) esetén ismét bacillusf ormába mennek át, teljes mértékben kifejtik mér- gezöképességüket, gyorsan szaporodjak és mérgező termékeikkel (anyagcseretermé­keikkel), toxinokkal magasabbrendii szer­vezeteket megbetegitenek vagy megölnk. Elképzelhető tehát, hogy a Kémárkon fel­bontott 240 éves sirban ma is még spórák vol­tak jelen, amelyek a sirbatétei idejéből szár­mazó bacillusokból alakultak át. — A fertőző betegségek okozói közül, ame­lyek az ember: testben bacillus, a szabad ter­mészetben spóra alakjában élnek, a merev­görcs (tetanus) és a lépfene (anthrax) bacil- lusa leginkább ismeretesek. A késmárki halott betegségi tünetei lépfe­nére engednek következtetni. A lépfene spórái három utón kerülhetnek a szervezetbe: a bőr, a légzőszervek és a táp­csatorna utján. Az első esetben a kezdet a bőr körülirt gyulladásával, gennyes anthraxpus- tulával mutatkozik. A második esetben rend­ellenes lefolyású tüdőgyulladás, a harmadik esetben gyomor-bélzavarok jelentkeznek. A betegség súlyos és magas lázzal jár. — A késmárki setben a baktériivmok a gyomorb élcsatornán át jutottak a szervezetbe. we# biztosan minden férgei Mlaéen sz*fc­üzletben kap­ható V,/ 1/<, V*. I és 4V, ltr-es csőm*’ jroíásban. porlasztóval. A lépfenét már a rómaiak is leírták. A fer­tőzött talaj fűszálain vannak a spórák, ame­lyek igy a legelő állat belsejébe jutnak. A betegség gyakran rendkívül heves és gyors lefolyású és 2—12 óra alatt az állat elpusztulá­sához vezethet. Az embert e megbegedett ál­lat, bőr, vagy szőr (Kinából származó kefék * ecsetek) révén fenyegeti veszély. Az állat testében nem képződnek spórák, a légzőszer­vek és az emésztőcsatorna váladékaival azonban a baktériumok kikerülnek a szabad természetbe, ahol spóraalakba mennek át, kü­lönösen, ha oxygén bőven van jelen. Ilyen módon lehet az anthraxspőrák keletkezését a 240 éves sirban megmagyarázni. (N. V. dr.) — Ruszinszkóban ismét engedélyezték a pénznyelő automatákat. Ruszinszkói szerkesz­tőségünk jelenti: A lapok egyöntetű fellépé­sének hatása alatt a napokban a rendőrség az összes ruszinszkói pénznyelő automatákat lefoglalta, leszereltette és elvitette. Nem tudni, hol jártak ezek a gépek, de a napok­ban ismét megjelentek Ruszinszkóban és a közönség legnagyobb megbotránkozására is­mét elfoglalták helyüket a mulatókban és ká­véházakban, avagy korcsmákban. Ennek tit­ka abban rejlik, hogy a pénzautomaták „jö- vedelme“ bizonyos „jótékony oél“ szolgálatá­ban áll. E jótékonyság vezetője pedig egy igen magasállásu személyiség, akinek volt annyi befolyása, hogy az egész Szlovenszkó- ból kitiltott pénznyelő gépek Ruszinszkóban zavartalanul folytathassák a közönség zsebe .elleni offenzivájukat... A jód nyáikaoldó hatása kiváltképpen érvényre jut a Cigelka-viz fogyasztása- kor. Csökönyös légcsőhurntnál intenzív köptető hatást fejt ki, a sürü nyálkát el- folyósitja és kiürítését előmozdítja. (11) — Enyveskezü községi pénztáros. Nyitrai tudósítónk jelenti: Az Aranyosmarót közelé­ben levő Zlatne község elöljárósága a napok­ban nagyobb arányú sikkasztásnak jött nyo­mára. Az elrendelt revízió során Urbanszky M. jegyző megállapította, hogy mintegy 5000 koronára tehető az az összeg, amellyel a köz­séget a sikkasztó megkárosította. Gyanúba vették a község pénztárnokát, Mego Istvánt, aki rövid tagadás után beismerő vallomást lett. Tekintettel arra, hogy Mego mintegy 80.000 korona vagyonnal rendelkezik, előre­látható, hogy elrendelik vagyonára a bűn­ügyi zárlatot. A terhelő adatok, valamint a1 beismerő vallomás alapján megindították a bűnvádi eljárást a pénztárnok ellen. Gyárkéménye k Schulz-féle épitésir.-t. Bratislava, Laurinská 6 — A nyomorból a halálba menekült egy elbocsátott állami alkalmazott. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A beregszászi rend­őrség tudomására jutott, hogy a Csizaj nevű városi erdő mellett elhúzódó vasúti síneken összeroncsolt férfihulla fekszik. A vizsgálat megállapította, hogy Mihovics András elbo­csátott állami alkalmazott, aki nagy nyomor­ban volt, öngyilkossági szándékból a vonat elé feküdt, amely valósággal lefejezte. Mind­ezt a bulla zsebében talált búcsúlevelekből tudta meg a rendőrség, mig a magyar közvé­lemény ismét egy névvel többet ir be az el­bocsátott tisztviselők kálváriáján elvérzett névtelen hősök lajstromába ... — A szovjet javára kémkedett a lengyel vezér­kar letartóztatott tisztje. Varsóiból jelentik: A la­kosság körében óriási feltűnést keltett, a vezető katonai körökben pedig valósággal pánikhangulatot támasztott a lengyel vezérkar tisztjének, Demkow- sky őrnagynak a letartóztatása kémkedés gyanúja alatt, amiről lapunk tegnapi szítmában röviden már megemlékezi ónk. Az őrnagy a világháború alatt még az orosz hadsereg tisztije volt s csak jóval az államfordulat után tépett a lengyel hadseregbe. Ki­tűnő katona volt és hamarosan a vezéikarba került, ahol az ő kezein fordult meg a legfontosabb straté­giai anyag. Mint most kiderült, az őrnagy évek óta szoros nexust tarlóit fenn a szovjettel és e kapcso­lat révén a lengyel vezérkar legfontosabb és féltve- őrzött titkai kerültek a szovjet birtokába. Tiszti kö-l rökben leírhatatlan a felháborodás. Halált követel­nek az áruló fejére és a jelek szerint: az őrnagy aligha fogja elkerülni a legsúlyosabb Ítéletet. Fele­sége ma nyilaik ozat ot küldött a lapoknak s ebben minden közösséget megtagad a férjével. — Fölhívás a prágai főiskolákra készülő diákieánvokhoz. A prágai MÁK női szeminá­riumának vezetősége készséggel ad felvilá­gosítást a prágai főiskolákról, azok tantervé­ről, a prágai lakás- és életviszonyokról. Ér­deklődök forduljanak válaszíbélyeges levél­ben dr. Irmán Kláráihoz (Br atielava-Pozeo ny, Védoölöp-u. 59). — Egy állítólagos kereskedelmi utazó sze­mélyében elfogták a besztercebányai betörési sorozat tettesét. Besztercebányáról jelenti tu­dósítónk: A városban az utóbbi hetekben szá­mos kisebb-nagyobb betörés történt, ami arra indította a csendőrséget, hogy alaposabba í szemügyre vegyék a városban tartózkodó gya­nús idegeneket. így találtak rá egy feltűnő eleganciával öltözött vendégre, aki kero.ke- delmi utazónak mondta magát, de az igazol­tatásnál tüstént a legnagyobb zaivarba jött. Nem volt megfelelő igazolványa és a kereszt- kérdésektől megzavarodva többféle nevet mondott be. A csendőrség megállapította, hogy az idegen az utóbbi időben állandóan Zólyom, Besztercebánya és Breznóbánya kö­zött utazott, de a gyanús utazgatásról nem tu­dott kielégítő felvilágosítást adni. Egyéb nyo­mozási adatokból majdnem bizonyosra veszi a csendőrség, hogy az állítólagos kereskedel­mi utazó tulajdonképpen egy veszedelmes nemzetközi betörő, aki hetek óta garázdálko­dik a városban és a vidéken. A nyomozás to­vább folyik, a gyanúsított egyelőre őrizetben marad. — Fgy amerikai fürdővendég halálos balesete Marienbadban. Marienbadbél jelentik: TIeresetiem Eszter brooklymi lakost, aki pár nap óta Mar<iewbad- bam üdült, tegnap halálos baleset érte. A leány a Luxemburg-ház, maga® lépcsőjéről, nyolc méter ma­gasságból lezuhant, a vasrácsra esett, melynek he­gyes ni ttjai életveszélyesem megsebesít ették. A fürdövemdég a kórházban belehalt sérüléseibe. I ✓ ar m (F Win E ■ A f%7ÍflV^k Az Alacsony Tátrában, vedelt gvöny<jr;j fekvéssel, mérföldekre terjedő fenyvesek kozott. A Zvo.en-SIm­ÉŰP B G íífc IFfe m UK tíJfs Xa 0 45:'ir ja B W9IVuIíIDÍJQm Podbrezovai vasútvonalon. Négy szerfelett eresen radioaktív, glauber-sŐJ szePsavcU?'/.<VT£’ u^" ! 8rlj*| j* sj Ú B lí ü H a 1 li É H Í if M' I M Q Ü ÜÜmH ve kúránál, valamint fürjesnél bámulatos gyógyeredményekkel. Az egész, szervezetre csodás regeneráló hatással. A 72. 74.M. c. íadioak ív mcoi­| S tLÜ 9 B te# Wj W Ifiljl I I Wi fürdői a kontinensen egyedülállóak. Felülmúlhatatlan női fürdő. Számtalan clismeró'-lcvél. — Mérsékelt árak. — Kerjen prospektust. j

Next

/
Thumbnails
Contents