Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-12 / 156. (2673.) szám
17 1981 július 12, vasárnap. KdZtíAZDMÁfiP Prága, julius 11. Az elemi csapásokkal sújtott földművesek kárának részleges térítésére az úgynevezett különleges alapok szolgálnak. Ezeket az alapokat az 1927. évi 76. számú, az egyenes adókról szóló törvény a mezőgazdasági tanácsok, illetve Ruszinszkón az országos hivatal mellett létesítették. Az alapokat az 1931. évi állami költségvetés 8 millió koronával dotálja, ezen kívül az alapokba folyik a földadó 12 százaléknyi összegében kivetett adópótlék is. A nem földműves károsultak segélyezésére az állami költségvetésben 1.5 millió korona van előarányozva. Látható tehát, hogy az elemi károk enyhítésére- szolgáló különleges alapok nagyon szerény anyagi eszközökkel dolgoznak, amelyek teljesen elégtelenek oly időkben, amikor a hossz-u ideig tartó tél, vagy a nagy szárazság, mint ebben az évben is, egész országrészeket sújtott. ' . Azonban az elemi károkat szenvedett gazdák segélyezésének egész rendszere olapvetően el van hibázva. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a gazda, bár mezeje .csak a vetőmagot adta vissza, vagy még azt sem, a földadót s az ösz- szes többi adókat, sőt —• nehéz szatírát nem írni — még az elemi kár segélyezési alap 12 százalékos adópóílékát is teljes összegben befizetni tariozik » akkor van csak joga kérelmezni segélyt az elemi káralapból. Englis adóreformja tehát még a legindokoitabb esetekben sem ismeri az adóleirás rendszerét, már pedig e nélkül az egész segélyezési rendszer úgyszólván semmit sem ér. A mezőgazdasági tanácsok mellett megszervezett alapok mai állapotukban csak oly esetekben képesek föladatukat ellátni, ha például egész Szlovenszkón kitűnő a termés, ellenben egyetlen egy járásban az elemi károk elpusztítóí iák azt. Ebben az esetben a különleges alap a 12 százalékos föladópótlékokból ezt az egyetlen járást tényleg jól képes segélyezni. A különleges alapok rendszere azonban teljesen fölmondja a szolgálatot oly esetben, ha az alap egész működési területén elemi károk pusztítottak. Mert ki fizesse a 12 százalékos adópótlékot, ha még a földadóra sem telik? A 8 milliónyi állami hozzájárulásiból pedig Szlovenszkóra és Ruezinszkóra annyi jut, hogy abból nem egv-két járás, hanem egy-két község károsultjai is legfeljebb alamizsnát, kiadós segélyt azonban nem kaphatnak. A „különleges alapok“ rendszerének azt a hibáját a kormány is átlátta s ezért az 1931. évben előadódott elemi károk enyhítéséről külön törvénnyel kíván gondoskodni. Az illetékes törvényjavaslatot a képviselőház már elfogadta s a szenátus a legközelebbi napokban fogja tárgyalni. A most készülő törvény fontosabb intézkedéseit alább közöljük. Az első paragrafus kimondja azt, hogy az 1931. évben elemi csapásokkal okozott mindenféle (tehát nemcsak mezőgazdasági) károk enyhítéséhez az állam oly módon járul, hogy az állam magára vállalja ama kölcsönök kamatai egy részének a fizetését, mely kölcsönt a károsult a kormány által megjelölt pénzintézettől a károk helyrehozása céljából fölvesz. Ezeknek a kölcssnöknek végső összege az 50 millió koronát nem halaghatja meg s az állam a kölcsönök kamataiból három százalékot viseli. Ez volna tehát a kamatsegély, ami az államra összesen és legfeljebb 1-5 millió tényleges kiadást, terhet jelent. És ha ezt látjuk, úgy szomorúan kell megállapítanunk, hogy a kormány egyáltalán nem erőltette meg magát, mert hiszen a Szlovenszkóra és Ru- szinszkóra eső 2—3 százezr koronányi kamat- segély oly elenyészően csekély, hogy azzal igazán nincs mit kérkedni. A javaslat második paragrafusa felhatalmazza a belügyi és pénzügyi minisztériumot, hogy ez legfeljebb 15 évre terjedöleg állami garanciát vállaljon legfeljebb 5 millió koroha összeg erejéig ama kölcsönökért, amelyeket a kormány állal megelöli pénzintézetek az 1931. énben elemi csapásokkal sújtott személyeknek nyújtanak; ilyen állami garanciával azobna csak oly személyek vehetnek fel kölcsönt, kiknek gazdasági létét támadták meg az elemi csapások s ■ ezért másképpen nem tudnak kölcsönhöz jutni. ; Az említett minisztériumok az állam nevében garanciát vállalnak 25 millió K erejéig azokért a pénzintézetekért, amelyek a káro-' sutiaknak adandó kölcsönpénzeket a központi szociális' biztositó. intézettől, vagy valamely közjogi pénzintézettől szerzik be. Az ily módon beszerzett pénz kamatlábát a kölcsönkamatláb 0.5, Szlovenszkón és Ruszinszkón 1 százalékkal haladhatja meg. A másik három paragrafus adminisztratív intézkedéseket tartalmaz s ezek közül csak az fontos még, hogy ezekkel a kölcsönökkel kapcsolatos jogi ténykedések illetékmentesek. Ez volna tehát az a törvény, amely az 1931. évi rendkívüli elemi károk enyhítését szolgálja, amelyben csak úgy röpködnek az öt- ven és huszonöt milliók, mely tekintélyes összegekből azonban Szlove^szkó és Ru- szm&zkó nyomorának enyhítésére alig egykét százezer korona jut. Egy csepp az óceánban, még akkor is, ha a hatóságok hivatásuk magaslatára emelkedve tényleg a segélyre szorulókon és nem az agrár pártigazolványok tulajdonosain akarnának segíteni. A kamatsegélyre megtettük már észrevételünket, most még az 5 milliós állami garanciát nézzük. Ismerve azt a kulcsot, melynek alapján a kormány a javakat a történelmi országok és Szlovenszkó s Ruszinszkö között osztja meg, e két utóbbi országrész számára az 5 millió állami garanciából 1 milliónál többre nem számíthatunk. Tegyük fel, hogy egy árviz által lerombolt gazdasági telep újraépítése .25 ezer koronát igényel. Az 1 millió államilag garantált kölesönökből tehát igen jó esetben 40 kisgazda hozhatja rendbe házikóját Szlovenszkón és Ruszin- szkón. Nem tudjuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk-e minden nyomorúságunk ellenére a kormány eme „nagylelkűségén". De ne felejtsük el azt is, hogy az eddig szerzett tapasztalatok szerint a pénzügyminisztérium a garanciát csak oly biztonsági feltételek fennforgása esetén adja meg, hogy az állam millió eset közül talán egyszer kénytelen készfizetői kezesi szerepében eljárni, vagyis az állam kockázata a semmivel sem sokkal több. R páriámén! tudja, hogy ei a törvény nem sekaft ér Ezért a javaslat tárgyalásánál számos rezo- luciós határozatot hozott, amelyben a kormányt fölhívja, hogy a mezőgazdasági tanácsok inségailapjából készpénzsegélyeket utaljon vetőmag beszerzésére és a vetőmag szállítási költségeire, hogy a pénzügyi hatóságok adókedvezményeket nyújtsanak különösen adóleirások alakjában. Egy másik rezoluciós határozat a kormányt az 1928—74. és 75. számú rendeletk olyértelmü módosítására hivja föl, hogy a segélyek elsősorban készpéz segélyek alakjában adassanak. A harmadik rezolució végül felhívja a pénzügyminisztert, hogy az elemi károkkal sújtott gazdák s más hivatásu személyek 1929—1931. évi adótartozásainak végrehajtási utón való behajtását szüntesse be. Kétségtelenül szép határozatok ezek, különösen ha a kormány — az eddig folytatott gya- korlattiil eltérve — azoknak engedelmeskedik is. Tömöri János dr. & régi magyar-sutrák koronára tzöió tartozások kamatai A pénzügyminiszter válasza Korláth dr. interpellációjára Prága, július 11. Iemeiretes, hogy a régi oszitrák- magyiar korouaitarto'zások és követelések felszámolására létesített Zúótovaicí ústav a műit hónapok- iban kezdte meg ama fizetési meghagyások kibocsátását, amelyekkel a csehszlovákiai adósoknak a magyarországi hitelezőkkel szemben fennálló tartozásait behajtja. Mintán egyes esetekben ímegmegtörbént az, hogy a Felszámoló Hivatal oly dijaikat is hozzáírt a követeléshez, amelyek jogosságát a felek kétségbevonták, ezért Korláth Endre dr. szenátor interpellációt imbéze'tt a pénzügyminiszterhez, felvilágosítást kérve eime többletdijakra vonatkozólag. A pénzűgymiimisztern ek az initerpelládióra adott válaszát a szenátus legutóbbi ülésén osztatták ki nyomtatásban s az szó szerint igy hangzik: Válasz a pénzügyi minisztertől dr. Korláth szenátor és társai interpellációjára a régi osztrákmagyar koronára szóló tartozások és kövotclések kamatai tárgyában. Az interpellációiban tárgyalt esetek részletes megvizsgálása után a következők állapíttattak meg: A 15.500/31—15.212/Z ez. fizetési meghagyás a „Magyar Földhitelintézet Budapesten" cégnek özv. Újhelyi Menyhórtnó tisaaujhelyi (u. p. Vullok) lakossal szemben fennálló s régi osztrák-magyar koTonaértiék re íj^óló követelésére vonatkozik és 55.675.25 Kc-ra szól. A 15.000/31—15.211/Z ez. fizetési meghagyás ugyanazon feleket érinti és 12.469.35 Kö-ra szól. Mindkét adósság törlesztési kölcsönből ered (az 1895. illetőleg 1905. évből) és a Csehszlovák köztársaság területén fekvő ingatlanokra van bekebelezve. A fizetési megír agy ásókban 5%-os kamat számíttatott fel. A régi osztrák-magyar koronáé Lékre szóló tartozások és követeléseik rendezéséről a Csehszlovák köztársaság és a Mogyhr királyság között kötött 1928. május 26-i. 55/1930. gy.-sz. egyezmény 16. oikkónek 2. bekezdése értelmében a törlesztési kölcsönökből eredő követeléseknél, az érdekelt felek között kikötött kamat fizetendő. A jelen esetben tehát a 4%-ot meghaladó kamat is megengedett, ha az'kik ötté lett. A magyar hitelezőknek a csehszlovák adósokkal szemben fennálló követelései az egyezmény 11. cikkének 1. bekezdése értelmében a Csehszlovák elszámoló intézetre (Ceskoeiliovensky zúötovací ústav) szállottak át. Ebbéli miinőségóben, miint t. i. a hitelező jogutódja, a csebsZl. elszámoló intézet joggal tekinti fciköböttnek azt a kamatot, amelyet neki, mint ilyet a magyar hitelező, illetőleg a magyar elszámoló intézet bemondott. A magyar pénzintézetek, tekintettel léven arra, hogy ott a kamatláb 0.05%-os fokozat szerint ingadozva nagy eltéréseket mutat, egyszerűsítés céljából rendszerint 5%-os ikiikötött kamatot jelentenek be; a hitelező által bemondott kamatláb helyességének megállapítása az adós által bejelentett adattól való eltérés esetiében (okmányok) bekiivánáea stb. utján) az elszámolási munkálatok nagymértékű felszaporodását és meghosszabbitását s következőleg ezek megdrágulását vonná maga után, amivel szemben minden lehető eszi-:őzzel védekezni kell A csehszlovák elszámoló intézet azonban mindenegyes fizetési meghagyáson feltünteti, hogy a kamat a hitelező számadatai szerint álilia- piittatoitit meg. Itt azután a csehszlovákiai adóson ál!, hogy a helyesbítést, — ha igazolhatja, hogy terhére a kikötöttnél magasabb kamat számíttatott fel, — az idézett egyezmény 13. cikkének 4. bekezdése értelmében előterjesztés utján sürgesse. Minthogy az előterjesztés benyújtása bélyegmentes a panaszos terhére anyagi megterhelést neon jelent. A felhozóttakból világos, hogy a Csehszlovák elszúrná intézet a vázolt eljárásból kifolyólag jogi szempontból semmiféle törvénytelenséggel nem vádolható, ment épp'en gyakorlati szempontból az elszámolási eljárás egyszerűsítésére, gyorsabbá s igy olcsóbbá tételére törekszik. Ez okból a felügyeleti hatóság a Csehszlovák elszámoló intézetet nem ubasithaitja, hogy az ezidetíg kibocsátott fizetési megihagyáödkiait hivatalból vizsgálja felül, annál kevésbé, mert ezáltal az elszámolási eljárás tetemes késedelmet szenvedne és megdrágulna. A pénzügyi minisztérium azonban saját felügyeleti hatalmánál lógva a Csehszlovák elszámoló intézetnek meghagyta, hogy az interpellációban megemlített 15.509/31—15.212/Z és 15.500/31— 15.211/Z ez. fizetési meghagyásokat, amennyiben az miég ezideig meg nem törtiónt, azonnal vizsgálja felül e hogy a felszámított s a megállapított tényleges 'kikötött kamat közötti különbözeiét leírja illetőleg visszatérítse. Jövőre nézve a Csehszlovák elszámoló intézet mindenütt, ahol a bemondott kamatlábak között már a bejelentésekből (hitelező és adós bejelentései) kitetszőleg különösen lényeges különbség fog mutatkozni, az ilyen eseteket, amennyiben a helyes kamatláb kipuihatolása nem fog különösebb nehézségekbe ütközni, még a fizetési meghagyás kibocsátása előtt vizsgálat tárgyává teszi. — Prága, 1931. junius 15-én. — A pénzügyi miniszter: Trapl dr., s. k. A csehszlovák kereskedelmi tárgyalások mai állása. A csehszlovák—lengyel kereskedelmi tárgyalások döntő fázisba jutottak. A tegnap eredménytelenül folytatott megbeszélések után mindkét delegáció újabb utasításokat kért a kormányoktól. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a lengyel kormány váltig ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy a könnyű sertések — 120 kg-ig — vámját Csehszlovákia jelentősen csökkentse. A tárgyalásokat a nagy nehézségek ellenére a jövő héten folytatják. — A csehszlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalások folyamán viszont a csehszlovák delegáció ragaszkodik a gyapotáru vámjának jelentős leszállításához s Ausztria ezt a kedvezményt nem hajlandó megadni. Ugylátszik, hogy az uj szeerződés julius 15-ére nem készülhet el s igy a csehszlovák-osztrák — hacsak rövid néhány napig tartó — szerződésnélküli állapot elkerülhetetlen. Ahol örömmel vetettek s ma sírva aratnak. A Bődva völgyének 'kis Kánaánja Tornaujfaiu. Ez évben oly csodálatos, viruló, gazdag volt a határa, amilyenre 80 éves emberek sem emlélkeiznelk'. 30— 40 falu határa sem ért fel ez eggyel. Junius 6-án rettenetes vihar, borzasztó szélvész és sohasem látott, elképzelhetetlen erős jégverés e kis Kanaámt siralomtanyává változtatta. Évszázados fákat tévestől döntött ki, 80—100 métermázsa földdel, a dús •terményt fehér jégréteg lepte el, térdig érően, embert, állatot háláira remegtetve. A bizottság a jégverés után gyorsan kiszállt s a terményekben 100 százalékos kárt állapított meg. A rettenetes zápor s a nyomában támadt árvíz a drága termőföldeik értékes felső rétegét mind elhordta, a Bódva vize pedig elszállította a határról s így a tényleges kár beláthatatlan. Lehetséges, hogy ezt a bizottság a jégréteg miatt nem állapíthatta meg, amely 8-án esett, de oly mennyiségben, hogy még 15-én is marékkai lehetett szedni. Forró nyárban!... S ma aratnak. E kis Kánaánban. De az aratási dal elnémult. A fő lehajtott. Az arc redős. Az ajkakról sóhajtás száll. Gond. Töprengés. Mintha valami néma bánat gyászfótyola lebegne a kis Kannán felett. Reményt önteni alig lehet az emberekbe. — Kérünk gyors segítséget, vetőmagot, kedvezményes kölcsönt, hogy a kis Kannán talpraállhasson s ne váljék arab sivataggá. Az intéző körök segítsenek, de gyorsan. A Nemzeti Bank fiókja Ungvárou. Ruezinszkói szerkesztőségiünk jelenti: Ungvár képviselőtestületének kérelmére a pénzügyi kormány beleegyezik abba, hogy a Neunzeti Bank ruszinszkói fiókja Ung- váron álittaseék fel. A bankpalota építése rövidesen megkezdődik és a Galagó nevű városrészben lesz. filiH 3 Búzatermelői szakértői konferencia Londonban. Ismeretes, hogy a május 23-án, Londonban tartott gaboinakonferencia egyik határozata szerint külön bizottság alakult a búzaválsággal kapcsolatos kérdések állandó ellenőrzése céljából. Ez a bizottság most ül ösz- sze Londonban s első dolga az lesz, hogy az egyes államok kormányai részére kidolgozza annak az egyezménynek a tervezetét, amelynek alapján a mezőgazdasági hírszolgálatot, az i^ujárás és árjelentéseket az államon kölcsönösen kicserélik. Ez a szakértőkből álló bizottság ezenkívül azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogy a búza fogyasztásának emelése céljából íehel-e uj piacokat, illetve uj bu- zafeldolgozási módokat találni s mik volnának azok. A bizottság az északamerikai Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Ausztrália, India, Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Oroszország szakértőiből áll. Hz elemi csspís©lli sajtolt szemének kíilinis segséfmése Csehszlovák Légióbank Prága Banka öeskoslovensk^ch légii Alaptőke Kő 70,000.000.— Távirati cím Leglobanka Tartalékok Ke 65.000.000.4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Szlovenszkón és Podkarpatská Húsban Fiókok: Beréhovo Bratislava, Koílce, Nővé Mesto n. V., PieStany, Poprad, Zvolen Afflllált Intézetek: Bardiov, Chust, C jynorany, Cop, Giraltovcc, Holic, Hronsky Sv. Kriz, Humenné, Írsava, Jasins fCezmarok, Komárno, Kosino, Král. Chlumec, Krompachy, Lucenee, Malacky, Michalovce, Modry KamenMoldava, Mulcacevo, Nitra, NovéZámlcy, Oslany, Parkén, Plesivec, Poprad, Presov, Rachov, Rím. Sobota, Roznava, Sahy, áastín, Secovce, Sevlus, Snina, Spisské Nova Vas, Spisské ! Podhradie, Spisské Vlachy, Svaljava, Taíovo, Topolcany, Tornala. Trebisov. Túrna, Uh, Skalica, Uzhorod, Veiké,ÍCapusany, Veiké Levére. VelkV Meder, Vráble, Vranov, Zlaté Moravce, Zeliezovce és Zilina. [idénybeli váltóüzletek: Poprád-állomás, Sliac fürdő, Stary Smokovec, Strbfké Pleao, í atr. Lomnica, Külföldi affillált intézetek Jugoszláviában: Komercijalna Banks d. o. Zagreb és fiókja Ljubljana. S A balti államokban: Lavijas Privatbanka, Riga. Mindennemű banküzlet gyors és pontos lebonyolitása.
