Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-09 / 129. (2646.) szám

* „Homéri kacaj" Irta: Karinthy Frigyes Szép szál ember, afféle eszményi férfi, ro­mantikus hős. Mindenben tökéletes. Apollói alakja csupa izom és erő — ennek megfele­lően titokban uszóbajnok és golfmatador: té­len St. Moritz-disze, nyáron olimpiász-jelölt. Kitűnő család sarja, ezenkívül, dédelgetett kedvence vo'l/na a társaságnak, ka látogatná. De nem ér rá, nem is érdekli — intim, sze­rény családja van és ő munkájának él, mint az egyetem legfiatalabb magántanára, igaz­gatója egy nagy kórháznak, máris európai hí­rű, komolyanvett tudós, a Nobel-dij sűrűn em­legetett várományosa. Mindezeken kívül elbájolóan kedves mo­dorú, komoly, finom úriember. így, ahogy fehér köpenyben, udivar i asau és kedveden jön mellettem, végigkísér a folyo­són, hogy ennek a különleges kórháznak leg­érdekesebb osztályait megmutassa — s ahogy mindezt végiggondolom róla, a tökéletesség és boldogság filozófiájának görög emlékei éb­redeznek bennem: íme, igaza van a klasszikus igének, ép testben ép lélek. És mégis... valami, valami mintha hiá­nyozna ... Mi lehet az? Hm ... furcsa ... Görög derű ... boldogság... Agricola lige­tei ... de hát akkor... Miért nem mosolyog soha?... Miért nem láttam még harminckét fogát, egyszerre, har­sogó nevetésben? Ha boldog — miért nem vidám? Halk, komoly szava térit magamhoz most is. — Erre parancsolj kérlek. Érdekelni fog. Tágas terembe lépünk- S aztán — mintha panoptikumba kerültem volna. Üveg ketrecekben fantasztikus alakok. Cse­csemőtesten ónszinü, óriási fej, borzalmasan Léimé redő kopasz homlokkal — hosszú, száz- felé görbült, formátlan alakon töpörödött, al­ma-nagyságú arc. Hülye szemek, nyáladzó száj, állati kifejezés. — Ezek mind szüléiéit, gyógyíthatatlan idióták és trogioditák — makro- és mikroke- falosz, agyvizkór, hat ujj, a fejlődési rendelle­nességek egész kis múzeuma. Kábultam állok. ■Éles, kurjongató rikoltás mögöttem. Féire- ugrok, megfordulok. Az egyik ágyon tizévé* gyerektesttel, a lá­bak helyén meggémberedett, mozdíthatatlan husmócsingokkal, fejlett férfifejjel az egyik szörnyszülött felemelkedik, két kezével meg­ragadja a rácsot. — Do ... dó ... Do .,, dó ,,, dadogja, a ta­nár felé, aki közelhajol, úgy súgja a fülembe: ügyelj, megismert A szörnyszülött hevesen bólint. Aztán ki­tiltja a száját. Igen — a szája széthúzódik, szeme hunyo­rog. Fogai felvil’lamak, hátracsapja a nyakát. Pillanatig igy marad, aztán szétcsapja a kar­jait is és tatott torkából... ... és látott torkából kacagás harsan fel, harsogó hahota ... bugyborékol, erősödik, ki­tágul, szárnyrakap, csapkodva terül szét, át­töri a tetőt, szétveri a felbőket.. . a tág, kék mennybolt megremeg belé és kacagni kezd!... és reng a kacagástól a kórház és a falak... Riadtan hunyom be a szemem... de a fülem nem csukhatom be... és szemhéjaim mögött tág, ősi mezők tárulnak végtelenbe... kellá- szi napfényben aranybanuszó fák között, a rét közepén olt áll, melléhez szorítva valami hú­ros szerszámot a kacagó, szakállas öreg ... Bozontos, ősz szakálla t tépi a szél, arcát ma­gasra emeli, belemártja a szikrázó, izzó nap­korong kellős közepébe és úgy tartja perce­kig, fürdik -a ki'biihatatlan ragyogásban és nem kapja el ájultan ... nem kell elkapnia, nem kell elrejtőznie, gyulladtan, pernyévé zsugorodva, mint a lángcsóvába hullott fale­vél s mint minden állati lény, e ragyogás ere­jéhez túl gyenge szemével, — emelheti arcát bátran a Nap felé, füröcLhet isteni hevében, mert e nevetéstől rengő ősz szakáll, e széttá- tott száj, e harsogva kacagó torok fölött, üre­sen, feketén, kitárva nevetnek a szemgödrök is... Nincs e gödrökben, ami fájjon a fénytől: Homérosz vak és e vak fejből árad a homéri kacaj. Gyorsan a tanárra nézek és elkapom s sze­mem. A szürke, szép, gondolkodó szemek tű­nődve bámulnak a kacagó torokba ... s ahogy bámulnak, mintha lassú párafelhő ereszked­ne le rájuk, elborul a tekintet,.. És kétfelé fordulunk mindketten, restelve egymás elölt is, e pogány kacagás viharában a részvét nyo- j inorult, tehetetlen, béna és beteg könnyiöit. I %% *ÍAfr1dARMl RbAfr _________________________________ ____________________ mi jmuae 9, Tí z év alatt a sztratoszférába helyezik át az összes repütővonatakat ? Byrd is iötszált a sztratoszférába - Már épül Byrd speciális repülőgépe Newyork, június 8. Még Piccard tanárnak mi­napi szenzációs sztratoszféra-repülése előtt fog­lalkoztak az amerikai aeronautikai társaságok azzal a gondolattal, hogy expedíciót szerveznek, amelynek az lenne a föladata, hogy gyakorlatilag megvizsgálja a lehetőségeket 15.000 méteren fölüli repülés szempontjából. Piccard sikeres repülése csak meggyorsította ezeket az előkészítő munkálatokat, úgyhogy már végleg biztosítva van az expedíció finan­szírozása s elkészültek a sztratoszférába induló két repülőgép tervei is. Az expedíció vezetője Byrd admirális lesz, aki tavalyi sikeres délsarki expedíciójával tett szert világhírre. Szakkörökben úgy vélik, hogy Byrcl tapasztalatai az örök jég birodalmában és tudományos képességei egyenesen predesz­tinálják őt erre a föladatra. A sztratos'zféra-repülőgépeket minden való- szinüség szerint Ford repülögépgyártóosztályán fogják föl­építeni Byrd személyes fölügyelete alatt. Az előterjesztett tervek szerint mindegyik re­pülőgépen öt utas lesz és pedig két pilóta, egy távirász és két tudós. Az amerikai sztratoszfé­ra-repülés vagy még ezidéu ősszel fog megtörténni, vagy pedig a jövő év tavaszán. Csizi Jód Bróm-Fürdő ajánljuk mindazon betegségeknél, hol a jód és a bróm indikált. Nagyon olcsó pausálárak Kérjen prospektust Fürdöigazgatóság Cíz-Kúpele Byrd admirális kijelentette, hogy nem telik- bele tiz év s az összes légi vonalakat áthelye­zik a sztratoszférába, mert ezáltal kétszer, sőt háromszor gyorsul meg a repülés és a költségek legalább felére csökkennek. Az illetékes amerikai körök azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy Piccard tanárt meghívják Amerikába, hogy vagy maga is rész tvegyen az expedícióban, vagy pedig legalább is tanácsai­val legyen Byrdck segítségére a repülőgépek fölépítésénél és fölszerelésénél. Varázsvesszővel keresnek kincset a Pöstyén melletti erdőben Egy amerikai milliárdosáé konzorciumot alakított Kodon Jóska betyár elrejtett kincseinek felkutatására Pöstyén, június 8. Algyesti Tüköry Jenőné neve ismert az egész világon. A ma már matróna korban járó hölgynek csodálatos elektromágneses tulajdonságai vannak. Ezeket a tulajdonságo­kat híres orvosprofesszorok állapították meg rajta. Tüköry Jenőné megőrzi a föld mélyé­ben rejlő források, petroleumtömegek, ércek és fémek jelenlétét és ezekre reagál. Fűzfá­ból vágott úgynevezett varázsvesszőt tart a kezében és ez a varázsvessző csodálatosan mozdul meg, ha Tüköryné delejessége vala­mit érez a lábai alatt. Egész különös módon jött rá az előkelő családból származó uriasz- szony ezekre a tulajdonságokra. A Tüköry-család régi magyar nemes famí­lia, övéké Pesten a Tüköry-palata és róluk nevezték el a Tüköry uccát. Az egyik fiának, Tüköry Józsefnek egy báró Bleyleben-leány a felesége. Tüköryéknek Pöstyén környékén is volt birtokuk és ma is van egy kastélyuk a fürdőhelyen. Ennek a kastélynak a föld­szintjén különböző fémből készült tárgyak álltak és Tüköryné idegesen összerázkódott, valahányszor e tárgyak fölött az emeleten le­vő szobákban elment. Amikor ez történt, ak­kor Pöstyénben tartózkodott az angol király főlovászmestere, angol orvosával és Tüköry­né elmondta az esetet. Az orvos, aki az elek- trodelejes mágnesességet ismerte, tisztában volt ennek az idegességnek a természetével, kiment az asszonnyal sétálni a Vág szigetére, oda, ahol a pöstyéni fürdők vannak, ahol ren­geteg a meleg forrás, ahol azonban kútfúrók minden igyekezetük dacára sem tudtak hi­deg forrásra akadni. Tüköryné a séta alatt állandóan idegesen viselkedett, egy helyen azonban különösen összerázkódott, az angol orvos tanácsára itt másnap furatni kezdtek és a fúrás nyomán tényleg hideg viz tört elő a földből. Ez már régen volt, de ezzel az esettel kez­dődött meg Tüköry világkarrierje.. Azóta, hogy ez történt, vitték Angliába, Németor­szágba, Svédországba, Lengyelországba, Ro­mániába petróleumot kutatni és még ma is tekintélyes év járadékot, kap azoktól a társa­ságoktól, amelyek számára valamit felfede­zett. Tüköryné most egy érdekes amerikai mil­liárdos asszony felkérésére megjelent Pö«- tvén mellett a kaplati erdőben és varázsvess­zőjével megjelölte azt a helyet, ahol a nép ajkán élő legenda szerint kincs van elásva a földben. Az 6 megjelölése alapján ez az ame­rikai asszony most konzorciumot alakított, munkásokat fogadott fel s hatósági engedély­ivel megkezdi a kutatásokat a titokzatos kin­csek után. A híre* mexikói barlangkutató Pöstyénbe ion Madame Mally Wild de V illa reál neve A meri kában igén ismert. Ez a csodálatosan 1 éksz,emfi amerikai nő az amerikai bánya- tröszt elnökének felesége, szóval hozzátarto­zik az amerikai milliomosok szükebb társa­ságához. Ez a hölgy egész életét utón tölti, két passziója van, barlangok után kutatni s a ci­gányok életét tanulmányozni. A New York Times megbízásából tavaly Livingstone Ká­rollyal, a híres kutatóval New Mexioóban járt, ahol egy egész csomó barlangot fedezett fel és ő akadt rá Amerika őslakóinak legelső, több mint 5000 esztendő* nyomára. A* idén Európába jött és elkerült Pöstyénbe ie, ahol kúrát tart. Madame de Villareal valahogyan megtud­ta, hogy Pöstyéntől mintegy 14 kilométerre, a kaplati erdőben egész különös alakú szik­lák vannak, amelyet a nép penezita jamának nevez. Ez a két szlovák szó magyarra fordít­va annyit jelent, mint pénzes gödör. Legen­dák fűződnek a sziklához és az amerikai asz- szonyt érdekelni kezdte a legendák eredete. A híres betyár elássa kincseit Villarealnét a Legendákon túl az üzlet is érdekelte. Elvégre ezért amerikai. Összeköt­tetést keresett emberekkel, elment levéltá­rakba és sikerült neki komoly okmányokat találni. Ezekből megállapifotta a következő­ket: A 18. század derekán, amikor Magyaror­szágon a közbiztonsági állapotok nem voltak valami rózsásak és amikor az országutak tele voltak betyárokkal, a felvidéket Kocián Jóska bandája tartotta rémületben. Ez a Kocián Jóska hatalmas termetű, rettenthetetlen ban­dita volt. Három vármegye pandúrjai sem tudták kézrekeriteni. Egyszer azonban mégis csapdába esett. 1751 júliusában ott tanyázott a kaplati erdőben. Zsandárok és katonák vet­ték körül az erdőt és Kocián Jóskát elfogták. Vasra verve vitték a Trencséni várba, ahol juuius 27-én felkötötték. Kivégzése előtt a betyár vallomást tett. Töredelmesen meg­bánta bűneit és jegyzőkönyvbe mondta, hogy a rabolt kincseket, rengeteg aranyat és ezüstöt, továbbá hét darab igen nagy gyé­mántot a kaplati erdő sziklái alatt egy bar­langba rejtette el. Erről a vallomásról jegy­zőkönyv készült, latin nyelven, a jegyző­könyvet egy táblabiró, bizonyos Fridecky ne­vezetű vette fel. Ez a jegyzőkönyv' nem ke­rült a levéltárba, hanem a Frídeekyéknél apáról fiúra szállt. így Jutott el Fridecky Barnabáshoz i», aM röviddel ezelőtt halt meg és aki birtokosa volt a kaplati uradalomnak. Fridecky Barna egy Uharek nevű igen tanult mérnökkel társult a kincs felkutatására, annak ad<ta át e régi jegyzőkönyvet is, közben azonban mindkét- len meghaltak és az írás veszendőbe ment. Fridecky Barna özvegye látta még a légi per­gamen tét és emlékszik annak tartalmára. .Tüköryné megtalálja a kincs rejtekhelyét Madame de Villareal kiment a kaplati szik­lák közé és megái lapította, hogy ott a föld alatt barkmgnalHkell lenni. Amikor ezt kon­statálta, érintkezésbe lépett Fridecky Barna özvegyével és Fuehs Pállal, mofltiA é Fridecky-féle uradalmat bérli. Velük szerző­dést kötött a kincs felkutatására és megala­pította velük a konzorciumot. A megállapo­dás úgy szól, hogy az amerikai nő saját költ­ségén alkalmas munkásokat szerez be, rob­bantó anyagot is és megkezdi a munkálato­kat. Amennyiben ezen munkálatok ered­ménnyel járnak és előkerül a kincs, akkor ennek az egyharmad része a csehszlovák kincstáré, a többin egyformán osztoznak Mme de Villareal, özv. Fridecky Barnáné és Fuchs Pál. Ha a kincseket nem találnák meg, akkor a kutatásokkal járó költségeket Mme Villa- real, ellenkező esetben a konzorcium 3 tagja közösen fedezik. E megállapodás megkötése után hozatta le Becsből az amerikai hölgy Tükörynét. aki el­ment a kaplati sziklához, parittyaalaku va­rázsvesszejét kezében tartva sétált a kövek között, egyszerre elkezdett reszketni, a vesz- sző rángatődzott a kezében és Tüköryné ki­jelentette, hogy ott, ahol áll, a földben fém­tárgyaknak kell lenni. Ezen a helyen kezdik meg kedden vagy szerdán hatósági engedéllyel a munkások a robbantási munkálatokat. P. J. in niiWiiiilliraTíltirrrTnm-T-tiir7 ..javaKrirv. at:■ - 3. Tahy apostoli kormányzó első bérmunka Ungvár, juuius \ (Ruezi-nszikm szerkesztőségünk­től.) Két héttel ezelőtt kezdte meg Tahy Ábris apostoli kormányzó első bérmautjád, úgy Ruszin- ezkó, mint Keletszloveopzlkőuak az ungvári apos­Ic'i kormányzósághoz tartozó községeiben. Az após- '.c'! kormányzó pünkösd első és másod-napján Uag­yáron szolgáltatta kii a bérmálás szentségét, majd másnap Szvoboda Ferenc pápai kamarás, jenkei plébános kíséretében Felsődomonyára utazott. Az apostoli kormányzót már AJscdomonyán ünnepies fogadtatásban részesítette a község görögkatolikus közönsége, étén Kohutics Tivadar dr. g. kát. lel­késszel, aki latin, orosz és magyar nyelven üdvö­zölte a község határába érkező főpászlort. Az apos­toli kormányzó a művésziesen kifestett görögkato­likus temp-'om megtekintése u'.án Felsődomenyára vonult, melynek határában díszkapu alatt a hitköz­ség fogadta, lovaebandérlummal és a hitközség iel- kéfif&énék élén. Résztvett a fogadtatáson Hosovsky járási főnök is, aki a föpásztort az öt megillető tisz­telettel üdvözölte. Másnap Nagybereznára utazott az apostoli kor­mányzó, ahol hasonló ünnepséggel fogadták. A testvér egyház részérő! Melles Endre gör. kát. ka­nonok-plébános üdvözölte a főpásztort, aki az is­kolák meglátogatása után visszatért Ungvárra. Május 28-án reggel Jenkére érkezett az apostoli kormányzó, ezúttal Koutny, Podaril és Sörös Já­nos tóm. kaJL plébánosok MaéreAébeo. A község hatágúiban 20 tagú bandérium fogadta, élén a ezob- ráacá Járás főnőkével majd a tahi temetőjénél a hívek vártáik, templomi zászlóik alatt. A temploma előtt felállított díszkapunál Szoták községi jegyző üdvözölte az érkező vendéget, míg a templomajtó- ban Sivoboda pápai kamarás, a község lelkésze fo­gadta a® egyház szertartásai ezerint. A bérmálás végeztével Korláth Endre dr. szenátor és Kugler Vendelim. a ruszinszköi vezér pén zügyigazgaí óság elnöke üdvözölte a kormányzót. Május 30-án érkezett az apostoli kormányzó Be­regszászra, ahol az állomáson a városi elöljáróság fogadta és 60 tagú bandérium kísérete mellett ka­lauzolta be a róm. kát. templomiig, ahol a főpapot Ékkel Lajos róm. kát. főespere6, beregszászi plé­bános fogadta a környékbeli papság asszisztálása mellett. A bérmátás másnap történt meg. mikori* 600 gyermeket részesített a szentség feladásában. Juuius 2-án a történelmi nevezetességű Dobó- ruszka község látta vendégül az apostoli kormány­zót. A feilpántli'kázotit lovasbandérium Vajlkóc köz­ségig jött a főpásztor autója elé, míg a községben felállított diiadaikapunál a járás nevében Boöek já­rási főnök fogadta. A templom ellőtt (melynek egyik fele Dobó István idejéből fennmaradt történelmi műemlék) Pásztor Ferenc Dobáruszkái róm. kát. plébános üdvözölte az apostolid kormányzót, míg a szertartáson úgy az egyházi, amint világi elöljáróság teljes számban vett részt. Az apostoli kormányzó bénmaultját június 6-án-, szombaton folytatta, amikor Nagyezői'lősre érkezett, ahol junius 14-én, vasárnap bérmál. A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga közgyűlése A O&ehszloválk Körtársasági Magyar Nép- srövetséigi l/iga 1931 juniuts 11-én délután 5 órákor Losoncom tartja éri rendes közgyűlé­sét N öveik Bella elnöklete alatt. A közgyűlés tárgy sorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki bejelentéseik és előterjesztéseik. 8. PématAri jelentés. , 4. Javaslat a liga székhelyének Pozsonyba leendő Athedyiexé-séne s ezzel kiapesPlatósain ez alapszabályok megfelelő megváltoztatá­sára. 5. Elntfk, titkár és pénztáros választása. 6. Baejü^go* inda frankóik. Természeteden, mielőtt föLszállnának, előbb ki­sebb magasságokban fogják kipróbálni a repü­lőgépeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents