Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-07 / 128. (2645.) szám

_______ •HwsaMwágaitamaasg__________15

SZ

IDHÁzKönVvKaLTÜRA

Dreiser és a világ legfurcsább háza

A világhírű amerikai regényíró egy magyar festőművésszel építtette fel weehend-házát — Rézsútoson nyíló ajtók, sokszögű ablakok, hőágyak, hőszéhek és szivárványszínű meny- nyezet

Csehszlovák Légióbank Prága

Banka éeskoslovensk^ch légii

Alaptdke Ki 70,000.000.— Távirati cím Lagiobanka ' Tartalékok KB 65.000.000.—

4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- éa Morvaországban, Szlovenazkón és Podkarpatská Kasban

Fiókok: Beréhovo Bratislava, Koílce, Nővé Mesto n. VH PleStany, Poprad, Zvolen

Afflliált intézetek: Bardiov, Chust, C jynoraoy, Cop, Giraltovce, Holii, Hronsky Sv. Krii, Humenné, iriava, laaina

Kezmarok, Komárno, Kosmo, Král. Chlumec, Krompachy, Luéenec, Malaoky, Michalovcc, Modry KameBMoldava, Mukacevo, Nitra, NővéZámky, Oslany, Parkén, Plosivec, Poprad,Presov, Rachov, Rím. Sobota, Roznava, S#hy, Sast in, Secovee, Sevlur, Sniaa, SpiSská Nova Von, Spis-ské Podhradie, Spisské Vlachy, Svaljava, Taíovo, Topolcany, Tornala. Trebisov. TurSa, Uh, Skalica, Uíhorod, VelkévKapusany, Veiké Lévára, Velky Medar, Vrible, Vranov, Zlatc Moravce, *eliezovce és Zilina.

Idénybeli váltófizietek: Poprád-állomís, Sliac fürdő, StarJ Smokovec, Strbaké Plaso. latr. Lomnlea.

Külföldi afflliált Intézetek: Jugoszláviában: Komercijalaa Banka d. d. Zágráb éa fiókja Ljubljana.

A balti államokban: Lavijas Privatbanka, Riga.

Mindennemű bankttzlet ovors és nontos lebonvolltáoa.

Niewy<wk, junius eleje. Newyork északi botáránál kezdődik Westdhester Coomty, „a világ leggazdagabb megyéje". Ebben a megyében is élnek szegény emberek, de annyi a mi illő mos, mint a szemét. A statisztika és az adóhivatal kimutatása szerint több mint ezer valódi, tényleges dollármilliomos lakik Westdhesterben. És ebben a megyében, Mount Kisco nevű városka mellett van Theo- dore Dreisernek, a híres amerikai írónak, az American Tragedy szerzőjének 38 holdas birtoka. Ez a birtok a világot általában, a magyarokat pedig különösképpen érdekli. Ugyanis ezen a birtokon építették fel a világ legfurcsább, legkülönösebb házát, amelynek tervezője és építője magyar ember, Fábri Rezső festőművész.

Fábri két évvel ezelőtt társaságban ismerkedett meg Dreiserrel. Az ismeretségből barátság fejlődött és mikor Dreiser elhatározta, hogy a birtokán levő öreg farmiházat átalakíttatja, Fábrit bízta meg a munkával.

Fábri első munkája egy hatalmas nyitott tűzhely és fölötte elvonuló szines stuoc-o díszítés volt, ami annyira megnyerte Dreiser tetszését, hogy teljesen szabad kezet adott a magyar művésznek. Dreiser mindig gyűlölte m apját, aki rendkívül szigorú és bigott ember volt, de annál nagyobb szeretettel csüngött az anyján, aki sokat mesélt neki. A gyermekkor meséiből nőtt ki az iró és mikor Fábri a tűzhely fölé egy meseszerü tájat festett és mintázott — nyert ügye volt. A legköze- lobbj munka egy fantasztikusan dekorált sátor megszerkesztése volt.

Ezután következett egy hatalmas kőtornác épitése, a tetején nyitott terasszal. Ezt a tornácot a birtokon talált terméskövekből Fábri a saját kezével építette fel — három hét alatt. Ekkor került sor a világ legfurcsább házára, amelyről akkor még se a tulajdonos, sem az építész nem tudták, hogy milyen lesz. Dreiser tulajdonképpen vendégházat akart weekendi barátai számára. És még azt akarta, hogy a ház minden tekintetben modern legyen. A többit Fábrira bízta.

* A magyar művész kiköltözött Mount Ki90O- ,ra, munkásokat bérelt és elkezdett építeni. Csak alaprajzot készített. Elhatározta, hogy a konkrét pince fölé három hálószobát, szalont, konyhát, fürdőszobát, cselédszobát épít. A lészleteket építkezés köziben dolgozta ki és a „toronyszobára" még csak nem is gondolt. Amikor a ház kezdett formát ölteni, a munkások elcsodálkoztak és kijelentették, hogy ők még ilyet nem pipáltak.

— Nem lesz jő ez így, kérem. Nem lehet ezt igy megcsinálni — az ilyen és hasonló kijelentések órarenden voltak. Fábri kénytelen volt minden egyes újítást tizszer is elmagyarázni, sőt, hogy a magyarázatnak tényleg foganatja legyen, felcsapott elő munkásnak és reggeltől késő estig az építkezésnél dolgozott. Közben persze kint lakott a farmon, maga főzött, mosott és vasalt, csak vasárnaponként járt be Newyorkba rendesj kosztot enni. A munkások bolondnak tartották.

Októberben kezdték, januárra befejezték. Még a belső berendezés nem készült el teljesen, de az emberek már csodájára járnak. Mount Kisco útban van, hogy a világ felfedezze.

Messziről nézve olyan, mint valami apró középkori földvár. Mert barna, mint a frissen szántott föld, vagy mint a kávé. Ugyanis az oldalát hasított tölgyfapalánkok borítják vízszintesen, míg a torony oldalait hántatlan tölgyfa rak ások fedik — függőlegesen. A három részre tagozódó ház egyik részén lapos a tető, a másik részén lejtős és középen emelkedik a vaskos torony. A torony tetejét farács veszi körül. Ez is tölgyfából készült és körülbelül úgy fest, mint falun a házilag készült csirkeólak kerítése.

A ház minden egyes ablakának és ajtajának más és más formája, alakja cs színe van.

Két. ajtó rézsűt-osan, illetve átlósan nyilik és -- pompásan működik. A látogatóknak csak arra kell vigyázni, hogy mikor bemennek, a fejüket, vagy a lábukat ne üssék be az ajtó szárnyába. Az egyik ablak egy téglalap, egy négyszög és egy romboid kombinációja, míg egy másik ablak két háromszögből és téglalapból készült, Az ablakok felváltva világos kékre és világos zöldre vannak festve — kívülről, mert belül megint más a helyzet.

A szalon mennyezete és falai rózsaszínűek, a padló, az ajtók és ablak rá mák feketék. Az egyik hálószobánál mindez a következőképpen fest: sötétlila falak és mennyezet, sötétkék padló, sárga ajtók és ablakok. Egy másik hálószobánál: marancssóiga falak és

mennyezet, kék padló, ajtó és ablak. A toronyszoba mennyezete gerendázott és a ke- resztgeremdák közét gyöngyház, illetve szivárványszínűre festették. Ennek megfelelően minden ajtó és ablak más és más színben pompázik.

A berendezés persze a lehető legultramodernebb. n

Ennek legérdekesebb része azonban csak tavasszal fog elkészülni, amikor is Fábri kőágyakat, kőszékeket, kőasztalokat épít, sőt a könyvszekrényt is kőből ,yfaragja“. Mindéhez terméskövet és pirosra festett cementet fog felhasználni.

A ház különben olajflüléssel, hideg és meleg vizszolgálattal és modern elektromos munka- és időmegtakaritó gépekkel van felszerelve.

Dreisernek nagyon tetszik a ház és kijelentette, hogy „csak egy Fábri van a világon".

Ugyanezt egy kitűnő építész kissé máskép fejezte ki, amikor megmutatták neki a ház fényképét. Előbb kerekre nyitotta a szemét, aztán felkiáltott az olyan ember hangján, aki végre megértett valamit:

— Ez hát Dreiser hires „Amerikai tragé- diá“-ja! . . .

Parisban megnyilí László Fiilöp gyűjteményes kiállítása

Párás, junius 6. Tegnapelőtt nyílt meg a 1‘Hotel Jean Charpentier-ben, Párás legelegánsabb kiállítási palotájában László Fülöp gyűjteményes kiállítása, melyen nyolcvanhárom protré és húsz tanulmány, közöttük a mester leghíresebb alkotásai kerültek bemutatásra.

A rue du Faubourg Saint Honoré-n, szemben az Élysée-palotával, már délután három órakor egymásra torlódtak az elegánsnál elegánsabb autók és még egyre újabb és újabb Hispanók és Rollsok hozták a nagy magyar festő vernissage-Ara a francia és a Párásban időző angol arisztokrácia hölgyeit * urait, de ezeken kívül a párisi társaság egykét jellegzetes alakja, divatdíktátór-nők és férfiak, irék, színpadi művészek és kirátiku- eok, egymással vetekedve a buzgalomban tódultak a mesterhez, aki kis ezüst hajfürtökkel a halántékain, derült boltozatos homlokával, fiatal tüzű, átható nézésű fekete szemeivel, derekára simuló fekete redingote- ban, ruganyosán, kedvesen fordult jobbra balra, hogy előkelő híveit és hódolóit a legkedvesebb szavakkal és gesztusokkal fogadja.

A vernissage-on a francia kormány képviselőjeként megjelent Petsiche, a szép művészetek államtitkára és az ő jelenlétében nyitotta meg Lord Tyrrel, Nagybritannia párisi nagykövete a kiállítást. Ezután a meghívott előkelő közönség, miután megelőzőleg aláírta a kitett ivet, szinte megrohanta a termeket és elragadtatott felkiáltásokkal és lelkesedéssel adót kifejezést tetszésének. László leszűrt művészete egész skáláját tárták fel a szebbnél-szebb portrék, amelyeken sikerült a mesternek realizálni szintézisét annak a társadalmi rétegnek, amely ma talán inkább, mint valaha elkülönült a többi rétegektől, de festői szempontból annál privilegizáltabban kifinomodott, szép és elegáns. Itt láttuk Marquise dél Merítő és Comtesse de Castellane két fehérruhás portréját, a belga királyné csodálatos szemű, Curzon marquise álmodozóan finom feketefátylas arcképét, a görög királynét, a Yorki hercegnőt, XlII-ik Leó pápát, Lady Mountbatten-t, csodálatos rózsaszínű világításban, mosolygó szemeivel és habos menyasszonya fátylaiban, Faud egyiptomi királyt, az olasz trónörököst, sir Austen Chamberlain bravúrosan odavetett vonásait, a portlandi hercegnőt, Roberts marsall és Keyes admirális energikus ecsettel, elegáns szín összhangban megfestett portréit, néhány ragyogóan könnyed gyermekportrét és az elsőemeleti kis galériában egy-.két színvázlatot a világ minden tájáról, melyeket úgy látszott, hogy a mester csak kacérságból vetett a publikum elé, pihenőóráinak kis szórakozásait, színes kis ékköveket, a nagy gyémánt-solifairek után.

Alak almunk volt László Fülöppel beszélni, azt mondta, hogy nagypn boldog, hogy össze tudta hozni parisba ezeket a müveit, melyeknek jórészét távoli vidéki kastélyokból, messze külföldről kellett megszereznie kölcsön a tulajdonosoktól, akik nagy előzékenységgel bocsátották azokat rendelkezésére.

A kiállításon, mely társadalmi esemény volt Parisban, ott láttuk a társasági és diplomáciai élet sok kiválóságát. A katalógushoz Camille Mauclair, az ismert kiváló iró és kritikus irt lelkes meleghangú előszót, amelyben László Fülöp méltóságteljesen elegáns, büszkén előkelő és mesterségbei ileg tökéletes technikájú művészetét egy Largilliére, egy La Tour, egy Gainsborough művészetéihez hasonlítja, azokéhoz akik, mint ő pszichológiailag ábrázolták az irosztokrata társaságot, amely nekik teljes bizalmával nyilatkozott meg. Szmeráosányi Ninon.

(*) Pósa Lajos-emlékiinnep Nemesradnd- ton. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Vasárnap lélekemelő ünnepségek keretei között avatták fel Nemesradnóton a község nagynevű szülöttjének, Pósa Lajosnak, a gyermek- világ rajongva szeretett költőjének emléktábláját a református egyház által újonnan emelt iskolaépületen. A kettős ünnepségen a környékbeli községekből százakra menő közönség jelent meg és részt vett azon a református egyház kerületi főgondnoka, Tor- mallyay Zoltán, Bornemissza Elemér, Pósa Lajos özvegye és leánya, valamint a Pósa- család rokonsága köréből is számosán, úgyszintén a környékbeli falvak lelkészei és tanítói. Az ünnepély a ref. templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, ahol Kovács Bertalan rámasimonyi lelkész mondott lélekbemarkoló szép beszédet, majd a közönség átvonult előbb a régi, később pedig az uj iskolához. A régi iskolaépületnél Nemesradnót ékes szavú lelkésze, Pósa Lajos mondott köny- nyekreinditó búcsúbeszédet és Ugyanő tartotta meg az avatóbeszédet az egyház Uj iskolaépületénél is, hálás köszönetét mondva az egyházközség nemeslelkü, adakozó híveinek. Az Iskolaavatás végeztével került sor Pósa bácsi emléktáblájának leleplezésére. Az iskolaépület falába épített díszes emléktáblánál Pósa Lajos lelkész helyezte el szép beszéd kíséretében az első koszorút, később pedig a csengő-bongó gyermekversek halhatatlan költőjének özvegye, Pósa Lajosné mondott könnyek között, könnyekre Indító búcsúszavakat ugyancsak díszes koszorút letéve. Az ünnepélyt az iskolás gyermekek Pó- sa-versek szavalásával fejezték be. A lélekemelő avatási szertartás alatt Bodon Lajos kántörtanitó vezetésével a radnóti ref. énekkar működött közre. A radnóti ref. énekkart és buzgó vezetőjét külön dicséret illeti meg, hogy az 'éveken át rendezett hangversenyek révén és műkedvelői előadásokkal nagy mértékben hozzájárultak az iskolépités költségeinek biztosításához. Este gyemekelőadáis volt az iskolában a vendégek tiszteletére.

(*) Hangosfilmet készítenek a Dolovai nló- bob leányából. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Gaumont filmgyár vezérigazgatója tegnap szerződést irt alá a Hunnia filmgyárral, amely szerint Herczeg Ferencnek a Dolovai nábob leánya cimü színdarabjáról „Rókoczi induló" címen hangosfilmet készítenek. A filmet, amelyhez a zenét Ábra- hám Pál komponálja, magyar, német és francia nyelven készítik el. A külső felvételeket a sárospataki ősi Rákóczi-kastélyban, míg a belső felvételeket a Hunnia filmgyár atelier- jébeu veszik fel. A film előállítása egymillió pengőbe fog kerülni.

(*) Rottmann Mozzart képkiállitása Ung- váron. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Rottmann Mozzart budapesti festőművész egy hetes képkiállitást rendezett Ungváron. A kiállítás a mester legértékesebb alkotásait tartalmazza. A mesternek Ungváron való megjelenése lokális tekintetben is igen érdekes, amennyiben ungvári .származású lévén, tulajdonképpen szülőföldjére jött vissza, ahonnan évtizedekkel ezelőtt, mint ismeretlen fiatalember távozott el s bejárta úgyszólván az egész világot. A kiállítás >ünnepies keretek között nyílt meg. A mestert Marki dr. alpolgármester, mig a Pod. Ruszi Magyar Kulturegylet nevében Bródy Miklós dr. al- etnök üdvözölte. Az ungvári művészek, a Mozaik kulturegylet élén, csütörtökön este bankettet rendeztek a város neves szülöttje tiszteletére.

(*) 15 évig kafferok, busmannok és kerületi

főnökök között. Mecklenburgi dragODyos volt Angebauer. amikor jóval a világháború kitörése előtt, az afrikai német gyarmaton lázadás ütött ki a. hererók között, önkéntesnek levitték a fiút s a lázadás leverje után földet kapott ott lenn. Csakhogy a német katonákkal egyidejűleg a német beamter is letelepedett a gyarmaton s rövidlátó kicsinycskedésévePkülöncnek akaszko- dott a zarcuk verejtékével fáradozó telepitők nyakába. Valami marhapasszus miatt Angebau- eruek is meggyűlt a baja az afrikai német „hatósággal4. elárverezték a holmiját s ettől kezdve Angebauer mint „rideg betyár” élt Afrikában: vándorolt ide-oda; ha lehetett, kereskedett, ha muszáj volt csempészikedett. Jóbarátságban élt a „vadakkal11 és borsot tört a beamterek orra alá. Kalandorélete közben persze egészen másnak ismerte meg áz afrikai életet, mint ahogy a hivatalos utazók és források azt leirjás. A há ború után, a vensaillesi szerződés értelmében, az angolok elkobozták a birtokát, amelyért majd a német kormány fog kárpótlást adni. Berlinben évekig járja a hivatalokat; végül az infláció kel-, lős közepén megkapja pénzét; három pár virstlire telik belőle. Ekkor ül le az íróasztala mellé, hogy megírja ennek a másfélévtizednyi afrikai kalandozásának érdekfeszitő történetét. Angebauer könyve „Ovambo“ címmel most jelent meg magyarul Dante kiadásában.

(*) G. Stratil-Sauer: Az afgánok fogságában Stratil-Sa/uer a lipcsei egyetem földrajzi intézetén asszisztens, de a bábom utáni nyomorúságban nem jut hozzá, hogy földrajzi ismereteit idegen világok közvetlen szemléletével mélyítse el, Ezért elhatározta, hogy különböző német cégek kereskedelmi képviseletével elindul a legsötétebb Ázsiába. Nagy segítségére van, hogy a Zelee-cég fényképező- és csillagászati műszereikkel, a Wan- derer-cég pedig motociküvel ajándékozza meg. Úgy látszik azonban, hogy bizonyos diplomácia! megbízatása Í6 volt Németország részéről, aminek következtében aztán Ázsiában életveszedelembe is kerül. Útja a Duna mentén vezet (szimpatikus szavakkal Magyarország irányában), aztán a Fekete-tenger mentén halad végig Törökországon; mulatságos esetek közepette motoroz végig Örményországon, északi Mezopotámián és Perzsián át Afganisztániba. Itt azonban megreked az útja. Egy szerencsétlen véletlen folytán — motorjától megbokrosodik egy afgán katona lova s a katona erre lelövéssel fenyegeti az utast, aki erre önvédelemből lelövi azt — afffán börtönbe kerül. Hónapokig tartó börtönélete elvan élményekkel gazdagítja ,aminőkre fehér embernek még nem nyílt alkalma: belát az ázsiai népek lelke mélyére Hosszas „törvényszéki*4 tárgyalások után, amelyekbe különböző világpolitika, diplomáciai érdekek Mólnak bele, halálra ítélik, de Amarrallah végül megkegyelmez neki s Stratil-Sauer drámai útja ezzel véget ér. Pompás felvételek kisérik a könyvet.

(*) Zmertych Edit művészi jubileuma. Pozsonyból jelentik: Szép évfordulóhoz érkezik junius ö-án Zmertych Edit, a népszerű pozsonyi zongoraművésznő. 25 éve lesz annak, hogy először szerepelt nyilvánosan a nagyközönség előtt és ezzel sikerekben gazdag művészi pályát nyitott meg és 25 éve lesz annak, hogy mint zongoramestemő érvényesíti zenei tudását. Zmertych Edit, aki Léseké- titzky Tivadarnak volt egyik jeles tanítványa, 1906 junius 6-án mutatkozott be a pozsonyi közönségnek- Zichy Géza gróf, a nagyhírű zongoraművész akkor Vörös kereszt javára a városi színházban nagy hangversenyt rendezett és azon szerepelt Zmertych Edit. Azóta vagy hetven hangversenyen működött közre, legfcöbbnyire a jótékonyság szolgálatába állítva művészetét. Rendkívüli örömmel látott vendége volt mindenkor a Toldy-Kör rendezéseinek is. Az eltelt negyedszázad alatt 152 növendéke volt, akik hálával eltelve ismerik el a mesternő zene- pedagógiai tudását. Zmertych Edit barátai és tisztelői kívánságának megfelelően junius 7-én intim keretben ünnepli meg jubileumát. Reggel 7 órakor a polgári ápold* templomában misét hallgat ismerő* eei körében, majd este 5 órakor növendékei hangversenyt rendeznek a művésznő Bognár-o. 11. sz. a. lévő lakásán. Ezután a művésznő régi kedves tervének megfelelően észak európai útra indul, amelyen több városban hangversenyt ad. A művésznőt jubileuma alkalmával máT eddig is sokon üdvözölték és bizonyos, hogy mindenki, aki a jubileumról tudomást szerez, igaz • tisztelettel fog megemlékezni Zmertych Editről, aki nemcsak a zenekultúra terén kifejtett működésével, de egyébként is osztatlan nagyrabecsülést vivott ki magának.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

ÁTLÓN: A fékeveszett saenvedéljr. (GneAa Garbó)

AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA:

Junius 6—7-ig: Muzsikus Jancsi.

Junius 8—10-ig: Chopin bucsuvalcere.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ALFA: Grock, a nevetés királya. (Iiame Hald.) FLÓRA: Az ikerférj. (Maria Pa/udfer. Halimay T.) LUCERNA: X—27. (Mariene Dletrioh uj hímje.) METRÓ: A cég házasodik. (Ohadotte Andor.) MACE8KA: A posfásfiu és húga. (Omira. Burján.) PÁSSÁ GE: Az elveszettek uccéja. (Pola Negri.) RÁDIÓ: A farsang tündére. (Verebes, Szőke Sz.f