Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-28 / 146. (2663.) szám

2 TO«GM-MAG$Aft-HlRLAR 1931 junius 28, ■mnímcn! vasárnap. kell, de Hoover módszere elfogadhatatlan. Az amerikai köztársasági elnök tönkreteszi a szerződéseket. Herriot azonban minden ener­giájával a szerződéseket kívánja megvédeni. Herriot uj nemzetközi békejogot kiván, álta­lános lefegyverzést és uj nemzetközi erköl­csöt. De hogy érhető mindez el, ha az álla­mok a szerződéseket semmibe sem veszik? Hoover javaslata ellentétben áll Franciaor­szág legfontosabb érdekeivel, mert útjába áll Franciaország és Németország közvetlen ki­békülésének. A németországi krízist nem a Young-tervezet okozta, hanem a német ipar tulkapitalizálódása és tulracionalizálódása. Franciaországban is krízis van és ugyanany- nyi ember ment tönkre, mint a birodalomban, de csak azért mentek tönkre, mert eleget tet­tek kötelezettségeiknek. Lávád miniszterelnök ezen a ponton félbe­szakította Herriot beszédét és ingerült hangon azt kívánta, hogy Herriot fejezze be alaptalan támadásait. Laval jól tudja, hogy a radikális párt mindenáron a kormány ellen akar szavazni és elhatározását már akkor meghozta, amikor nein tudta, mit tartalmaz a kormány nyilatko­zata, Fáz a helyzet nem jelent fair play-t. Lávád kö/.beszólására Herriot ugyanilyen ingerülten válaszolt és kijelentette, hogy a miniszterelnök várhatott volna, amíg a vita belpolitikai terekre tér át. Hosszabb szóipárba.j után Herriot. végre befejezhette a kormányt továbbra is élesen tá­madó beszédét, Herriot nyilatkozata után León Bilim ismét szólásra emelkedett és kijelentette, hogy a ra­dikális párt vezérével ellentétben, a szocialista párt az internacionális szolidaritás és a béke érdekében á kormány mellett fog szavazni, hosszú idő óta- először a radikálisok nélkül. Hit fog tavai Brüningnek mondani? A vita végén Laval miniszterelnök emel­kedett szólásra. Vázolta a Hoover-jaraslat előzményeit. Junius 17-én Hoescb párisi né­met nagykövet kijelentette, hogy a biroda­lom kénytelen moratóriumot kérni, mert nem tud fizetni. Két nappal később Hoover megtette híres javaslatát. A francia kor­mány nyugodtan és hidegvérrel mérlegelte a helyzetet. Két lehetőség állott előtte: vagy visszautasítja Hoover javaslatát, vagy szi­gorúan megkötött feltételiekkel elfogadja azt, A kormány egyhangúan az utóbbi mó­dot választotta. Most a parlamentben arról van sző, hogy a képviselők azonosítsák ma­gukat a kormány határozatával. Ha ez nem történik meg, akkor a Mellonnal folytatott tárgyalások azonnal megszakadnak. Viszont Németország mégis moratóriumot fog kérni s azt a hataiümak a helyzetre való tekintet­tel kénytelenek megadni. Ha azonban vá­lasztani lehet a francia feltételekkel meg­szorított Hoover-javaslat és a Young-mora- tóriuni között, akkor bizonyos, hogy Hoover javaslatának elfogadása Franciaország | Az első komoly férfi Irtás Szitnyai Zoltán (7) —Igenis, igenis mert ha meg Jpg halni, — s Tenci szeméből már potyoglak a könnyek, —- hát tudja meg, az apus lelkén szárad, egy ilyen emberélet! Nem tudta folytatni és hangos sírással ki­futott a szobából. Miartus álmélkodva csapta össze a kezét: — Node mi lelte egyszerre ezt. a gyereket? Az asszony a vállát vonogatta: — Részben igaza is van ... — í-ga-za? — No nem úgy értem. Persze, ki tehet er­ről... Deliát ez a szegény lünv... Istenem, csak rá kell nézni, fülig szerelmes. — Sze-rebmes? — Hát persze, hogy az. Miartus elgondolkozott. Hiszen éppenséggel nem is volna baj. Ez a fin neki kezdettől fog­va rokonszenves volt. meg az orvosi pálya is a kedvére való. Az. hogy ma este kissé elej­tette a zászlót?... Ezen minden fiatalnak át kell esni. Csak most már ue legyen valami baj. Ha egyszer már igy állnak a dolgok. Végre megjött az orvos. Kicsi, kövér em­ber, aki mosolyogva gurult be az ajtón. Sza­badkozva dörzsölte össze a tenyerét hogy csak úgy jött, amint az ágyból ugrott ki, háló- ingbep, amit nem szabad az orvostól rossz néven venni a’ gyorsaság érdekében. Kedves uramöcsémtől már értesült az esetről. Igen derülten mondta ezt s látszott, hogy nemcsak az esetről, hanem összes előzményeiről is ér­tesült. Mondta is, hogy temperamentumos fia­talul' lehet ez a kedves kolléga. Reméljük azonban, hogy nem lesznek a dolognak súlyo­sabb következményei. Az eddig hallottakból valószínű, hogy ájulásféle foghatta el az esés után. aztán mély álom, ami természetei Fo- lvománya a korábbi szép teljesítményeknek. FA ismét mosolygott nagyon megértőén. Kü­lönben rögtön meglátjuk. ,\z urak bevonulnak a bet éghez. Miartusné benyitott Teuci szobájába. — Megjött az orvos — mondta mély sóhaj­ai INT a tiszta égbolt napsugara, olyan az egészséges fogazató ember mosolya. Ehhez a mosolyhoz azonban gondtalanság szükséges, amivel csak akkor bírunk, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy a fogaink egészségesek, a lehelletünk pedig tiszta. Az Odol- szájvíz rendszeres használata ezt a biztonságot nyújtja önnek. Az Odol a fogait a romlástól megóvja. A fogai tisztítására az Odol-szájvíz mellett az Odol-fogpaszta felel meg a legjobban. Ha mindkettőt használja, a lebellete kel* lemes, a szája pedig mindig teljesen tiszta. c szempontjából kedvezőbb. A parlament megbuktatja a kormányt, de az uj kormány sem hozhat más határozatot, mint a mos­tani. A francia kormány a közeílljövőben I Párisban közvetlenül tárgyalni fog Brii- ning német kancellárral s Laval már most. bejelenti a kamarának, hogy mit kiván a német államférfin tudomására hozni. Ki fogja jelenteni, hogy Franciaország 1926- ban ugyanolyan nehéz helyzetben volt, mint a mai Németország. Franciaország azonban sohasem apellált a külföldhöz és saját erejéből óriási nemzeti áldozatokkal emelkedett ki a nyomorból. Ezzel szemben Németország számíthat Franciaország támo­gatására. De az európai együttműködés po- Üitikájának érdekében végérvényesen ki kell emelkedni a bizalmatlanság légköré­ből és lehetetlenné tenni, hogy a nyugal­mat olyan tüntetések zavarják meg, mint amilyen például az Acélsisak-szö vétség bresíaui párrnapja volt. Ezenkívül Laval ki fogja jelenteni, hogy Németország Francia- ország szent pénzével nem követhet fegy­verkezési vagy duniping-politikát és végül azt. hogy a francia nép érzelmeivel nem lehet büntetlenül játszani. Franciaország nem akarja a német nép méltóságát meg­sérteni. A nagyhatású bejelentés után Laval árra? kérte a kamarát, hogy könnyítse meg a kormánynak a súlyos feladatok teljesíté­sét. A kamara ma nem valamelyik politi­kus vagy a kormány mellett szavaz, hanem Franciaországért! A kamara Laval beszéde után 386 szava­zattal 189 ellenében a következő szövegű nyi­latkozatéi fogadta el: „A kamara heiív esli azt a választ, amit a kormány Hoover elnök javaslatára adott. Számit arra, hogy a kormány biztosítani fogja a meg nem védett német fizettségek átutalását, a Young-tervezet épségét, vala­mint a béke politikájának folytatását és a gazdasági együttműködést. A kamara visz- szautasit minden módosító javaslatot és át­tér a napirendre, Laval miniszterelnök e határozat elfogadá­sával kapcsolatban a bizalmi kérdést, is fel­vetette. Az amerikai is a francia javaslat különbsége Paris, junius 27. A kamara ma reggelig tartó ülésének elején Laval miniszterelnök fölolvasta a Hoover-javaslatra adott francia válaszjegyzéket, amelynek tartalmát tegnap közöltük. Összefoglalásképpen fölsoroljuk azo­kat a pontokat, amelyekben a francia jegy­zék és ellenjavaslat az amerikai javaslattól különbözik: L Hoover elnök főcélja az, hogy Német­országot egy év tartamára mentesítse min­den jóvátételi fizetségtől, hogy a birodalom a megtakarított összeget teljes egészében saját belátása szerint iparának és kereske­delmének újjáélesztésére használhassa fel. A francia kormány ezzel szemben azt kí­vánja, hogy 500 millió márkát, azaz a jóvá­tételi annuitás csaknem egy harmadát, a bi rodalom fizesse be rendesen a Baseli Nem­zetközi Jóvátételi Bankba, ahonnét kölcsön alakjában visszakapná, de nemcsak a biro­dalom kapná vissza, hanem a rászoruló *ö- zépeurópai államok is. 2. A francia kormány Hoover javaslatával ellentétben azt kívánja, hogy a moratórium letelte után a birodalom 1932 ben azonnal fizesse vissza a Baseli Banknak az 500 mil­liós kölcsönt, azaz 1932-ben az 1700 millió márkás rendes annuitáson kiviil még 500 i milliót fizessen jóvátételi célokra.. 3. Franciaország bizonyos ellenőrzést kí­ván, amely vigyázna arra, hogy- Németor­szág a megtakarított összegeket ne fordítsa politikai célokra, dumping-müveletekre, vagy fegyverkezésre. Mint ismeretes, Ame­rika ellenez mindenféle ellenőrzést. 4. Franciaország javaslatai abban is el­lentmondanak Hoover tervének, hogy kom­plikált részlettárgyalásokat előfeltételez­nek, inig Hoover elnök fölismerte a helyzet súlyosságát és rájött arra, hogy a krízis okait csak úgy szüntetheti meg, ha egyetlen csapásra véget vet a kedvezőtlen atmoszfé­rának, visszaadja a pénzügyi világ bizalmát és hosszadalmas konfereiiciázások helyett már július 15-én egyetlen tollvonással egy évre megszabadítja a birodalmat jóvátételi terheitől. Amikor Laval miniszterelnök a parlamentben felolvasta a francia jegyzéket, amely részlete­sen kifejti ezeket a szempontokat, a kamara alig helyeselt. Amikor pedig felolvasta az el­ső amerikai választ, ami a francia jegyzékre jött, a kamara fagyos nyugalommal vette tu­domásul a bejelentést. Az amreikai válasz a következőképpen hangzik: — A washingtoni kormány becsülni tudja azt a szívélyességet, amellyel a párisi kor­mány Hoover elnök javaslatára válaszolt. Re­méli, hogy a francia kormány Mellon pénz* ügyi államtitkár párisi tartózkodását a fran­cia és az amerikai javaslatokról adódott prob­lémák és ellentétek 'megtárgyalására fogja felhasználni. A párisi amerikai nagykövet és Mellon megkapják a washingtoni kormány in­jai és felgyújtotta a villanyt. — Mért gubbasz­tasz ilyen sötétben? Tenci kissé felemelkedett a sezlonon, a párnák tömegéből. Szeme vörösre volt sirva s a kis csipkezsebkendő nedves gömbbé tö­mő mit a kezében. — És mit mond? Miartusné a sezlon szélére tilt s a rugók feiszisszentek muzsikálva és mélyen lesüly- lyedtek alatta. — Csak most vizsgálja. — Jaj mama, — kesergett Tenci — én. hallottam, ahogyan puffant a földön. Oh, mi­lyen szörnyű! Biztosan a gerincét törte össze és ha életben is marad, már nem lesz ép em­ber belőle. Az asszony megsimogatta Tenci fejét:-- Várjunk még... Ne gondoljunk a leg­rosszabbra. De belül ő is tele volt. aggodalommal. — Soha, mama, soha többé nem lesz ép ember belőle. Miartusné is szipogni kezdett. Tenci más­kor pajkosan nevetett volna, amint az arca, mintha nevetni akarna, szélesre nyíló száj­jal, keserves sírásra torzult. Most azonban ki­tárta a karját és hangos zokogással összebo- rultak. Kinyílt az ajtó. A két nő felriadt. Miartus és Pali álltak az ajtóban mosolygós ábrázal­tab Az anya még remegő mozdulattal szőri­től ta tenyerét bő keblére, de az arca mái mo­solygás felé gömbölyűdéit. Tenci is felhagyott a sirassál. — No, mi van? — kérdezte Miartusné tü­relmetlenül. Az apa föléuyesen legyintett: — Hát semmi. Hisz ezt előre megmondhat­tam volna. Egy kis alkoholmérgezés amire egy jót alszik a gyerek és holnapra már ku­tya baja sincsen. Tenci felegyenesedett a sezlonon: — Ku-lya ba-ja siu-csen? És még csak ösz­sze se törte magát? ( —- Légy nyugodt, fiam, a részegeket az ls-; lénké védi. — ügy? — méltatlankodott Tenci _ ezt igazán rosszul teszi. Egy kis törés nem ártott volna a fiatalúrnak. És tovább méltatlankodott magában, ami­kor egyedül maradt. Igazán utálatos az ilyen részeg ember. Duzzogva fúrta szőke fejét a párnákba és sóhajtozott. Ne is merjen többé a szeme elé kerülni. Legfeljebb még egy­szer, hogy meg mond hassa a véleményét. Jó Isten, hiszen egész éleiére nyomorékká vál-j hatott volna. Nem is jó rá gondolni. Oh, hogy, mennyi haj van egy ilyen férfivel. Akár egy j gyerek. Talán ő is hibás volt kissé, mert mi-1 nek is beszélgetett annyit azzal a kadéttal? . A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtót gyógytényezőkkel küzdünk a legeredményesebben! Leuegő Fürdő Napfény Diéta Igmándi kesertiivíS' Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Node a kadét?! És a féltékeny kis vadállat!... Hogy ilyen ember mellett élhesse le egy nő az életét? Soha, soha! Pedig kár, máskülön­ben olyan kedves, okos és komoly. Istenem egy szegény nőuek mennyi mindent kell meg­bocsátani. így hányódott magában Tenci s a szénié mind mélyebben leragadt. Aztán keskeny ajka fölött hirtelen és boldog mosollyal bir­tokba vette az álom. Az egész aludt már. Pali is lefeküdt, csak Miartus és Miartusné beszélgettek még a há­lószobában. Alaposan megvitatták az esetet. Persze, az emberek most mindenfélét fognak 'beszélni. Pláne, ha kitudódik, hogy Tibor ná­luk töltötte az éjszakát. No és valljuk be, egy kissé részegen. Még azt is hihetik, hogy igy akarták Tenc.it a nyakába varrni. Igen kelle­metlen. Legokosabb azt mondani, hogy már rég mátkapár voltak, csak nem került uyilvá- nosságra a dolog. Jobb eset lesz, ha majd ez a bolondos fin felébred ott a szobában és azt sem tudja, hogyan került oda. Csak egy jót alszik és reggelre már vőlegény lesz belőle. Ez aztán a kegyelemdöfés, ahogy ő mondaná. Ha ugyan mondani fogja? Mert mi lesz, ha egyszerre megmakacsolja magát és semmit se akar tudni az egészről? Az volna csak a szé­gyen. De hiszen akkor le is töri a derekát fogad kozott Miartus. daliásán kifesziive sui- lásos hálőkabáljál vékony bordázata fölött. Az asszony már a takaró alól, álmosan, ási- tozva Intette nyugalomra, hogy minek beszél­ni butaságokat? — De ha egyszer... — Mit egyszer? Hisz olyan szerelmes, mint egy kis cica. — Szóval te biztos vagy benne? — Hát persze, hogy biztos, —- ásított az asszony. :• ' ■ r ■) Miartus már teljes hálódiszbe öltözött s pa- pucsosan végigjárta még a szobákat. Gondo­san bezárt minden ajtót. Benézett Tiborhoz és Tenci szobájában is eloltotta a villanyt. Lábujjhegyen tért vissza. — A menyasszony is alszik már — mond­ta meghatódott suttogással. — És ha látnád, hogy mosolyog álmában a kis szemtelen. Meg a másik is. Isten úgyse, illenek egymáshoz. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents