Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-27 / 145. (2662.) szám

2 <PI^GAlAVA<AARHIKLaa 19M janim 87, Mambót. azt mindnyájan jól tudtuk és jól tudjuk s a* egész képviselőház is tudja. A kommunisták itt hangos lármáiban tör­nek ki. Kubac koimimunista képviselő minisz- tért-sértő kifejezést használ, amiért Malypetr elnök rendreutasitotta. Stránsky: Ha nekem valami érdemem van, úgy ez csak az, hogy a bizonyítás terhét ma­gamra vállaltam. Az egész csehszlovák parla­mentarizmus újjászületéséről van itt szó. Aki becsületesen gondolkozik,, az jól tudja, hogy a személyi momentumok itt mellékesek voltak és hogy a főkérdés az volt, hogy a miniszter felelőssége és a parlament tagjainak felelős­sége csak papíron van-e meg, vagy pedig eb­ből a papírból élő valóságot akarunk-e csi­nálni? Stribrny sajtója álfen dóan azzal gyanúsí­tott és ezt a gyamisitását .átvette Szüllő dr. képviselőtársam is, hogy nem saját kezde­ményezésemre, hanem Benes megbízásából indíttattam meg az eljárást Stribrny ellen. Megállapítom, hogy Benes az egész dolog­ba nem avatkozott bele és a vizsgádat fo­lyamán egyetlen adatot sem szolgáltatott Stribrny ellen. Ellenkezőleg Benesnek igen sok részletkér­dés uj dolog volt. Stránsky ezután arról beszél, hogy van-e egyáltalában erkölcsi jogosultsága arra, hogy föllépjen egy képviselőtársa ellen. Elmondja, hogy 1921 őszén a mozgósítás idején, amikor Csehszlovákia Magyarország ellen mozgósí­tott, egyes cseh bankárok kihasználták az al­kálimat és a csehszlovák korona besszére spe­kuláltak. Ekkor ő lapjában nyíltan kikelt ezek ellen a bankárok ellen, akik őt a vádlottak padjára ültették és az volt a szerencséje, hogy esküdtszék ítélkezett felette, különben -elítél­ték volna. Aki egyszer ilyen esetet átélt, az . nem maradhat közömbös oly ügyekkel szem­ben sem, minit a Stribrny eset. Bizonyára szomorú számunkra, hogy oly embert kell le­lepleznünk, aki államunkban magas funk­ciókat viselt és erről az emberről azt a véle­ményt kell alkotni, hogy nem becsületes, azonban mégis hozzá kell látni a tisztogatás munkájához. Nehéz volt a vizsgálat, mert a, korrupciós tettek közvetlen tanúi egyút­tal! részesei is voltak, még pedig büntetőjo­gilag felelős részesei a cselekményeknek. Például Stribrny hivatkozott Sychrovszky ék­szerészre, hogy Sychrovszky neki semmit sem adott a hét millió koronából. Szó volt itt bizonyos bányatulajdonosokról, akik terrné- . szelesen nem vallották azt, hogy ők tudtak arról, hogy Stribrny Is kap a pénzből, mert hogyha bevallották volna, akkor ők is bünte­tőjogilag felelősek volnának. És hogyha ez bebizonyulna, reáljuk, akkor épp úgy bünte­tendők volnának, mint Stribrny. Stránsky minden pártot szubvencionálni akar Stribrny tulajdonképpen nem is értette meg, mivel vádolják és azzal védekezett, hogy nem ó keresett az üzleteken, hanem a politikai párt, sőt valamennyi politikai párt. Ez volt az egyetlen védelme, amikor rábi­zonyult, hogy igenis egy csomó millió koro­nát a saját zsebe részére inkasszált és hogy ezekből a milliókból nyomdát és lapot alapí­tott. Stribrny visszaélt azzal a ténnyel, hogy politikai pártjaink nem élnek meg tisztán tagdíjakból, hanem különböző intézmények­től, különösen maguk létesítette intézmények­től kapnak hozzájárulásokat. Amikor ez a kérdés fölmerül, tudatára kell ébrednünk an­nak, hogy micsoda tulajdonképpen a mi al­kotmánytörvényünk szerint a politikai párt. A csehszlovák alkotmánytörvény a politikai pártokon nyugszik és ha ez így van, úgy senkinek sem lehet ebben az országban közömbös, hogy a politikai pártok pénz­ügyileg hogyan látják el magukat. Mert a pártok az alkotmánytörvény szerint bizonyos feladatokra vannak hivatva és igy a normális utakon nem tudják megszerezni a szükséges pénzösszegeket, kénytelenek oly lehetőségeket teremteni maguknak, amelyek gazdasági vállalatok létesítését elősegítik. Te­hát a politikai pártok pénzügyi kérdését első­sorban ebből a szempontból kell felülvizsgál­ni és ez oly kérdés, amely a rossz embert rossz tettekre vezetheti. Másodsorban pedig ezt a kérdést úgy kell a jövőben megolda­ni, hogy valamennyi politikai párt, tehát nemcsak azok, amelyek ideiglenesen a kor­mányban vannak, megfelelő pénzügyi ellá­tásban részesüljön. A szónok ama meggyőződésének ad kifeje­zést, hogy a lelkiismeretes politikumok ebből az esetből okulni fognak és ezt a kérdést kellő megfontolás tárgyává teszik és meg is találják rá a megoldást. Végül a szónok megemlékezik arról., hogy a képviselőház elnökségi termében ott függ a csehszlovák nemzeti tanács képe. Ezek között szerepel Stribrny is. Ezen a plaketten szereplők egyike nem vigyázott a köztársaság érdekeire, hanem csak a saját zsebérdekeire vigyázott. Az állam történelme változott és változik mindig, akár királyok áMottak az élén, akár köztársa­ság Tolt, vagy akármilyen más rezsim jön. Azonban egynek mindig változatlannak kell ma­radni ia történetiemben és ez: a nemzet becsülete. Mi nem ítélünk ma egy ember fölött, hanem egy utálatos fekélyt vágunk föl, amit Stribrny ütött az álltam jó hírnevén. Masaryk köztársasági el­nök mondotta ezeket a szárnyas igéket: Ne félj és ne lopj! Mi nem engedjük meg, hogy itt lo­pások legyenek és ezért nem is fogunk félni senkitől a világon. Stránsky beszéde végén Gajda és a nemzeti szocialisták között éles kontroverzia támadt Ezután Stribrny jelentkezett szólásra. Stri­brny megállapítja, hogy száznál több tanút hall­gattak ki, azonban a bizottság egyrészt mind a tíz vádpontot nem vizsgálta meg, másrészt ki­terjeszkedett oly dolgokra is, melyekhez semmi köze sem volt. A bizottságnak legalább húsz tagja nem olvas­ta és nem is látta a tanuvallomási jegyző­könyvet Emellett a kihallgatások idején drámai jelenetek játszódtak le, embereket becsuktak, úgyhogy a tanuk a börtöntől való félelmükben úgy val­lottak, ahogy az előadó kivánta. A szónok ismételten követelte, hogy a többi pártok pénzügyeit is vizsgálják felül. Ez nem történt meg- A bizonyítási, eljárás folyamán a hivatalos irat okkal való bizo­nyításnak nem adták helyet. Az uraknak — folytatja Stribrny — kedvezőtlen véle­ményük van az én becsületemről. Én nem fogom megmondani azt, hogy nekem mi­lyen a véleményem egyes urak becsületé­ről. Tény az, hogy én vagyontalan voltam és vagyok, mások azonban milliókkal ren­delkeznek. Benes sohasem nézte jó szem­mel, hogy Striibrny Ferenc a cseh nemzeti szocialista párt pénztárosa volt, mert Be­nes a pártolt maga akarta fiuan szír ózni. Krebs német nemzeti szocialista a bizottság jelentését nem fogadja eh Pohl német szociáldemokrata nincs megelé­gedve a vizsgálat eredményével és megállapít­ja, hogy a határozati javaslat koalíciós kompro­misszum, amely épp ezért nem elégíthet ki min­denkit Luschka német kereeztényszocialista nem ve­szi tudomásul a bizottság jelentését ég csak azt szavazza meg az indítványok közül, hogy Stribrny ügyét adják át az illetékes ha­tóságoknak. Amíg Stribrny Ferenc volt a pénztáros, addig tudtuk, honnan vette a párt a pénzt, most Benes finaniszirozza a pártot és most már nem tudjuk, hogy honnan kapja a párt a pénzt. Stribrny reméli, (hogy a-vizsgáló bizottság egyszer azt is megállapítja, hogy honnan pénzelik most a nemzeti szocialista pártot, le fogja rántani a leplet a párt politikai ak­cióiról és akkor ki fog derülni!, (hogy nem az álfiam és nem a párt javára fordit- tatnak pénzek, hanem tisztára egyes sze­mélyek vágnak zsebre nagy összegeket. Tévednek az urak, ha azt gondolják, hogy engem a markukban tartanak. Én igen is a független bíróság elé akarok menni. Tény az, hogy az egész ügy tisztára személyi hajsza, mert félnek a Stribrny-féle sajtó­tól és meg akarnak szabadulni egy kelle- metfien embertől ezért botrányt kevernek. Ne felejtsék el azonban, hogy az egész nemzet elégedetlensége egyre nő és ezt nem fogják megállítani. Politikailag és gazdaságilag tönkre akarnak tenni, főleg a sajtómtól félnek, a harcot azonban itt is el fogják veszteni. Stribrny után Stetka kommunista beszélt, majd Kramár nemzeti demokrata állott fel szólásra. mmmrn Magyar cserkészek Prágában Prága, junius 26. Néhány nap óta Prága nagyvárosi zűrzavarában egyre gyakrabban tűnnek fel nagykalapos, khakiinges cserkész- fiuk. Kipirult arccal, izgatott léptekkel siet­nék, szinte látszik mosolygó, izgatott gyerek- arcukon, hogy valami nagy dologra készül­nek. Most van Prágában a nagy szláv jamboree, a szláv cserkészek első nagy találkozója. Mint vendégek azonban megjelentek más nemze­tek cserkészfial is, hogy a cserkészszolidari­tás mellett hitvallást tegyenek. Eljöttek a mi magyar cserkészeink is, hogy itt a Prága szi­vében felépített nagy cserkésztáborban is fel­csendüljön tiszta fiatal ajkukon a magvar 'cserkésznóta: „Magyar cserkész a legelső a világon". Sok munka, nagy akarás és még több ki­tartás és bátorság kellett ahhoz, hogy a mi szegény, magukraihagyott kisebbségi magyar cserkészeink kimertek Miami a nagy nemzet­közi cserkésztalálkozóra és cserkészmérkő­zésre. Hisz egész éven át csak szekatúra, kel­lemetlenkedés, csapatok működésének be­szüntetése vagy felfüggesztése volt az osztály­részük. Kassá és Rimaszombat virágzó cser­készéletét egyik napról a másikra szüntették be s e két városban már évek óta nem tud­nak dolgozni. Ipolyság és Pozsony magyar cserkészeinek ez éviben állandó kellemetlen­kedések és felfüggesztések akadályozták meg a rendszeres munkáját. És a szlovenszkól magyar cserkészet küzködik a nehézségekkel, de — él. A fiatal magyar gyerekek lelkese­dése, ragaszkodása és néhány önfeláldozó magyar ember önzetlen munkája életben tartja ezt a nemzeti életünk szempontjából oly fontos intézményt. Pár nap előtt megnéztem a szláv jamboree! megelőző nagy, országos cserkészkiállitást. A kiállítási pavillon hatalmas termét megtölti a rengeteg kiállított tárgy: kis cserkésztünk maguk készítette festményei, szobrai, szer­számai, cserkészkönyvek és még sok minden más. Azonban valami meglepett: az egész te­remben valami idegen szellő lebegett. Sem­mi nyoma a nemzeti sajátosságoknak. Vala­mi idegen, indián álromantika tette nyomot­tá a levegőt. Meg kellett állapítanom, hogy a cseh cserkészet még nem jutott el ahhoz a magasabb stádiumhoz, mely a nemzeti ro­mantikát állítja be a cserkész nevelés szolgá­latába és ezen keresztül viszi az ifjú lelket a nemzeti realitás egyedül szilárd talajára. Ezt a kiállítást bárhol épp igy megrendezhet­ték volna, mint Prágában. A szlovenszkói magyar cserkészek kiállí­tása szerényen, nem Ízléstelenül kiabálva, két kis sarokban húzódott meg. Egész más világ, egész más szellem sugárzott ki ionét Kié. cserkészek festményeiből, rajzaiból, lombfü- részmunkáiból áradt a magyar léhellet. Eze­ket a fiukat nem idegen, indián romantika szállta meg, hanem a magyar valóság termé­kenyítette meg munkára termett fiatal aka­rásukat. Komárom, Érsekújvár és Rimaszom­bat fiucserkészei állították itt ki Ízléses tár­gyaikat. A pozsonyi leánycserkészek a ma­gyar motivumu kézimunkának szereztek hí­veket. Á magyar cserkészsajtót a Tábortűz két vaskos évfolyama és a Tábortűz cserkész- könyvtára képviseli. Ez a kiállítás volt a szlovénszkói magyar cserkészek első bemutatkozása. S itt győztek! Az a pár kiállított tárgy elvitathatatlan bizo­nyítéka, hogy a kisebbségi magyar cserké­szet sokkal magasabb szellemi nívón mozog, mint az agyontómogatott cseh cserkészet. A lelkes magyar fiuk és az önzetlen vezetők ér­deme ez. Holnap megkezdődnek a cserkészverse­nyek, megnyílik a nagy nemzetközi cserkész- tábor: a jamboree. Az első bemutatkozás után hisszük, hogy a magyar cserkészek itt is meg­állják a helyüket. Jó munkát kívánunk. Tud­juk, hogy el nem felejtik a magyar cserkész- induló szavait: Fiuk, fel a fejjel a harsona zeng, álljunk csatasorba vidáman, Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, Katonái vagyunk valahámyan. Itt, az idegen tengerben szerezzetek jő ne­vet és becsületet a kisebbségi magyar cser­készetnek. Rády Elemér. ra, hogyan éltek vissza magas állami hivata­lok kompetenciájával a nemzeti szocialista pártnak nevezett, ideológiai és politikai zagy­valék érdekeiért, amely ilyenformán állami pénzen demoralizálta politikai életünket és általában az egész politikai közéletet Nyugdíjba vonul Cerny osztályfőnök, Sfribrny koronatanúja Több prágai lap jelenti, hogy Cerny dr., a vasutügyi minisztérium osztályfőnöke, aki a szénszállitási osztályt vezette, a legutóbbi napokban benyújtotta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Cerny legutóbb a Stribrny-affér- ben vallomást tett a parlamenti vlzságlóbi- zottság előtt s vallomásával megkönnyítette Stribrny helyzetét. A vallomás utáni napon — nem tudni, milyen motívumokból — elha­tározta, hogy elhagyja állását s nyugdíjba vonul. Kramár: Ha kell. diktátorhaftalommal is... Kramár megállapítja, hogy a Stribr ny­alté r nemcsak Stribrny személyes ügye, ha­nem az állam és az állam jövőjének a kér­dése i®. Kramár hangoztatja, hogy valamit sejtett, hogy az állami gazdáik Oldásban nincs .reind* de nem tételezte föl, hogy a szenny ilyen áradata válna Jelen. Stránsky nagy érdeme volna, Sogy ha az ő Célja a tisztogatás volna, azonban Stránsky célja egy ember megsemmisítése. Stráns'ky (közbeszól): Ez illojális beszéld. Az én célom netm volt egy emlber megsem­misítése. Stribrny önmaga semmisíti meg magát. 1 Kramár: Ha nem egy ember megsemmisítése lett volna célja, akkor Strámskynak kellett vol­na az elsőnek lenni, aki azt követelje, hogy a vizsgálóbizottság folytassa tovább munkáját. A vizsgálóbizottság csaik ennél az első tény- nél marad és nem követi a többi tényeket, igy az egész csak játék és a tisztogatási tö­rekvés csúnya kigúnyolása. A vizsgálóbizott­ság kétségtelenül megállapította, hogy rend­ellenességek voltak a vasutügyi minisztérium gazdálkodásában. Az a kérdés, hogy más mi­nisztériumokban is nincsenek olyan dolgok, nevezetesen a közmunkaügyi minisztérium­ban. A szónok hangoztatja, hogy mindig el­lene volt a helytelen szénbehozatali alap rendszerének és ugyancsak ellenezte a bank­szanálásnak módját Is. Itt azonban az a törekvés, hogy Stribrnyt a vízbe fojtsák és nem az, hogy megtisztít­sák a közéletet. Kramár beszéde végén azt javasolja, hogy a parlament takarékossági bizottságot külMjön Jd. Kell hogy néhány tisztakezü ember találkozzék a parlament­ben, akiben a többi megbízna. Ebbe a bi­zottságba kívülálló személyeket is be kel­lene vonni Ezt a takarékossági bizottságot minden hatalommal és ,ba ke Ili diktátori ha­talommal is fel kell ruházni. Lapunk zártakor Kramár még beszól. A szlovák sajtó véleménye a Stribray-esetről A Národny Dennik árja: Nem volt és nincs kétség afelől, hogy St-rihray 'kínos ügyébe egyes nemzeti szocialista vezetők ás ibe vannak ke­verve. Elismerte ezt még Stránsky szócsővé is. Kénytelen volt 'beismerni, hogy a nemzeti szo­cialista párt kompromittálva van, de szerinte nemcsak egyedül ez a párt. A korrupciót .meg­állapított ák, de nemi igaz, hogy Stribrny érája alatt csupán Striibrny Ferenc gazdagodott vol­na, mert épp úgy gazdagodtak egyes más nem­zeti szocialista elvtársaik is. Igazságtalan 'lenne, 'ha ezért csupán Stribrny 'büdhődme s a korrup­ció többi részesei, akiket a vizsgálat folyamán gyanúba kevertek, nem kapnának büntetést. Mi azt akarjuk, hogy valamennyi bűnös fölött Ítél­kezzenek, hogy radikális tisztogatást hajtsanak végre, mert a nemzeti szocialisták és szövetsé­geseik csak bosszút akarnak állni, csupán Stri­brny töl akarnak megszabadulni, ellenben par­dont akarnak adni a többieknek, akik ugyan­csak meggazdagodtak az állam kárára ® akik a pártok kasszáit milliókkal tömték az állami szállításokból nyert korrupt pénzekkel. Hogy Stribrny följelentőinél csupán a bosszúvágy sze­repelt, azt a német iszociáldemokrata párt ve­zető orgánuma is megállapította. Be van bizo­nyítva, hogy az állammal kötött üzletek milliód­ból Stribrny Ferenctől a nemzeti szocialista S ári jelentékeny részesedést kapobt. Stribrny ■yörgy röpiratában azt állítja, hogy tizenkét­milliót kaptak. A vizsgálóbizottságban a nemzeti szocialis­ta képviselők, például Stránsky dr., miként a Rudó Právo meg nem cáfolt jelentése közli, kijelentették, hogy ez hatmillió volt 8 jelez­ték, hogy ezt be fogják ismerni a Stribrny- féle kérdésekre adandó válaszukban is. A válasz ugyan megjelent, de csak a régi jelszó jegyében, hogy „semmi sem történt". Az ösz- szes nemtiszta machinációkat nagyrészt leta­gadták. Hogy a nemzeti szocialisták válaszá­nak mekkora értékük van, megmutatta Klo- fács levelének fényképmásolata, mely szerint Klofács tiz százalék províziót kért a prátnak és sógora csokoládégyárának, nemkülönben ama százezer koronáról szóló nyugtának a fényképe, mely szerint Benes sajátkezű alá­írásával nyugtatja Stribrnynek a brünni Bu- doucnost cimü nemzeti szocialista lap szaná­lását. Klofács és Benes sajtója úgy védekezik, hogy a párt Stribrny testvérek millióinak át­vétele közben azt hitte, hogy ezeket a pénze­ket korrekt üzletekből szerezték. Most ugyan­az a párt Stribrnyt ügyész elé állította, mivel ezek a pénzek korrupcióból eredtek. Azon­ban, sajnos, sehol sem olvastuk, hogy ezeket a korrupciós pénzeket, melyekkel megkárosí­tották az államot, a nemzeti szocialisták visz- szatéritenék, miután már megtudták, hogy nem korrekt eredetűek. Legalább is azt a hat milliót vissza kellene adniok az államkincs­tárnak, melynek átvételét maguk is beismerik. Az a tény, hogy ezt eddig nem tették meg, arról beszél, hogy a nemzeti szocialisták ugyancsak bűnösök a korrupcióban, mellyel Stribrnyt vádolják. A nemzeti szocialista vezetők hosszú hall­gatása rossz lelkiismeretről tanúskodik. A parlamentben és a sajtóban Striibrny György korrupcióval vádoltá meg őket. De a mai na­pig egyikük sem kért elégtételt Stribrnytől, úgy ahogy Stribrny kért elégtételt Stránsky- tól,v mikor ez megvádolta. Bár, ma a sajtótör­vény alapján minden lappáliáért pörösködni lehet s ezt az előnyt a szocialisták igen szíve­sen ki is használják, mégis eddig a megtá­madottak közül egy sem adott életjelt magá­ról. Ez úgy fest, mintha a nemzeti szocialis­ta pártra nem volna komoly sértés az a vád, hogy a kapitalistáktól milliókéit fogadott el választásra. A Slovák a következőket írja: Klofács le­vele több mint közönséges levél. Ez dokumen­tum arról, hogy kéz a kézben mint rövidítet­ték meg az államot pártérdekekből és szeny- nyes személyi érdekekből. Dokumentum ar­Stribrny: Az egész ügy tisztára személyi hajsza %

Next

/
Thumbnails
Contents