Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-24 / 142. (2659.) szám
Í9S0 jnnátts 24, szerda5 MARGÓ Az egész más vakáció Prágában az esti szlovén szk ói gyorsaknál mostanában sok a magyar beszéd. Az egész Wilsonovó hangos tőle. A júniusi hőhullámmal útnak erednek kelet felé a prágai magyar diákok is. Az ablakokból hangos szervuszók, viszontlátások és ahogy hazaérek, rögtön meg- kiildöm-ök röpülnek ki a maradók felé és a zsebkendők lengő rengetege fölött a hazavágyás olthatatlan, sodró, magávalragadó vihara villamosozódik össze. Nem lehet ellentállni ennek a feszültségnek. Ó boldog, szerencsés és mégis ennyivel sivárabb lelkek, akik sose vágytatok a Wilson, vagy a Masaryk perronján diákvivő, vakációs vonatokkal. Jobb lehet, nem érezni ezt. De ezzel a nagy vággyal, ezzel a viharos vonat után szaladni akarással szegényebb az érzésvilágtok. Hogy mit ér és milyen a mi fiatalságunk, gyertek ide a vakációs vo- naíinduláshoz, itt megtudhatjátok. Vakáció. Bizony, az én még nem is olyan régvolt diákkoromban is, egész mást jelentett ez a szó. A csengésében nem volt komolyság, csak derű. Jelentett napos délutánokat, hosszú nyári alvásokat, jó kosztol és gyümölcsöt, és kirándulást, idegenbeutazást, más tájakat, messzi nyaralást, külföldi fürdőt tenger-, vagy Balaton- partot, ismeretlenséget és szórakozást. A mai diákság vakációja más. A szó csengése komolyabb lett, uj tartalmat kapott, talán kevésbé víg és csiklandós, de nemesebb és melegebb. Jelent az idegen hónapos szobák helyett otthont, családot, hazai kosztol, másizü ételeket, ismerős vidékeket, gyerekkori hegyeket- völgyeket, egyszerű otthoni életet szegénységgel és gonddal a szülői házban is, jelent hazautazást, otthoniételt — jelenti a szülőföldet, A régi diák nyáron járt világot látni és idegen népeket megösmerni. A mai kisebbségi diákság egész éven át kinn él a nagyvilágban, száz és száz kilométerre az otthontól, egész évben idegen nép, vagy népek környezetében él, sőt idegen nyelven is él, — egész két szemeszter alatt idegen világot él, csak a nyár az otthon, a hazai rög, a gyerekkori környezet, a szülőföld s — más neki a vakáció jelentése, ize, csengése, mint a mi korunkban. És — részben már ez is igy van — más nemcsak a jelentése, de a jelentősége is. Az én koromban a diák elment utazni nyáron, Smgy fölfedezze a világot. A mai diák elmegy haza nyáron, hogy fölfedezze — a szülőföldjét. A régi fiatalság nagy átlaga csak a szőkébb pátriáját ismerte (ha beutazta is szupü- kánsként Magyarországot, úgyszólván csak a magyar vidékeket és a magyarul beszélőket ismerte meg), a mai diák tizenkét hónapból legalább kilencet csehek, vagy németek, vagy csehek és németek között forog, más népszokásokat ismer meg, sajátít el, vagy legalább is tudomásul vesz, furcsa ételeket gyűr magába, más erdőket lát, másféle folyópartokat (egyszer egy fiatal diák csodálkozva mondta nekem: Istenem, nem birom megszokni, hogy itt a folyók nem dél felé futnak), másféle erdőket, jobb országutakat s állandóan egy tényleg polgári értelemben demokratikus hétköznapokat élő, igénytelen, szertelenségektől megőrzött népet. Aki ismeri a legújabb tudományos kutatások megdöbbentő eredményeit — amik messze túlszárnyalják az átlagfantázia fölületes miliőelméletéről való elképzeléseket — a környezet amberformáló befolyásáról, és tényleg ismerik a mi fiatalságunk másult fölfogását — legyen az mindenben kedvező, vagy kevert, kutató és kialakulatlan bár —, az nem térhet napirendre egy egyszerű, spleenes gesztussal a mai kisebbségi magyar egyetemisták vakációjának valóságos problémája fölött. Fölösleges a szószaporitás. A tények ereje beszél. Ha szavait erős aláhúzással akarnám visszaadni, bátran beszélhetnék a jövő kisebbségi intelligencia lelkialkatának, világot szemlélésének és konzekvencia levonó képességének s akaratának korszakos fordulójáról. Hogy ez igy van, annak bizonyítására elég lesz két jellemző sajátság fölemlitése, amit uton-utfélen mindenki tapasztalhat, ha komoly és tisztasze- mii prágai magyar egyetemistával beszél: az egyik, hogy az otthon, a szlovenszkói vidék, a szülőföld szeretete szinte extatikus szélsőségességgel és idealizálva lobog előtte, sose tapasztalt (de most magamon is érzett) tűzzel; a másik az, hogy ugyanakkor (világot látása folyományaként) szinte beteges intenzitással veti magát a magától adódó összehasonlításokban a magyar fogyatékosságok és hibák éles kritizá- lásába. Röviden ngy is mondhatnám, hogy soha még magyar ifjú nem rajongott úgy a szülőföldjéért, és soha még igy nem gyűlölte népe fonákságait, mint ezek az egyetemisták. A fölfokozott szeretettel karöltve jött a másik szenvedély, mint a fény és az árnyék, mint a kéj és a kin, a szerelem és a halál. A természet bölcsessége, hogy az utóbbit csak az elsővel együtt adta társul. Egymagában csak destrukció, csömör és veszedelmes passzivitás lehetett volna a következmény. És itt van az uj, másult vakáció punctum sa- liens-e is. A kisebbségi magyar egyetemisták vakációjáé. Itt kell megfogni a problémája nyelét is. Ez a fiatalság imádja az otthonát, az otthoni vidékeket, a népét, a nyelvét, a tradícióit s gyűlöli a hibáit. De szeretete tárgyát: a szlovenszkói magyar népet, egész Szlovenszkói sem, nem ismeri eléggé a maga valóságában. Nem ismeri eléggé, mert nem is ismerheti. Ezért van annyi eteiklás, tévedés, bokmdgomba; kétKalmár Henrik volt népbiztos egy pozsonyi szálló szobájában lóíakm&ziotía magái Teljes lelki összeroppanás tsíán követte el végzetes tettéi Pozsony, junius 23. (Pozsonyi szorkosztő- ségünk telefon jelentése.) Kalmár Henrik német szociáldemokrata városi tanácsos, a Volksstimme volt szerkesztője, voíSt magyar népbiztos mára virradó éjszaka az egyik pozsonyi szállóban fölakasztotta magát és mire rátaláltak, a hatvanegy éves ember már halott volt. Kalmár a régi nyugatmagyarországi szociáldemokrata mozgalomnak egyik megteremtője, régi pozsonyi polgári család sarja volt. Eleinte nyomdász volt, de tovább képezte magát és csakhamar vezető szerepet játszott a szociáldemokrata mozgalomban, ő volt a megalapítója a pozsonyi nyomdász-szakszervezetnek. ő szerkesztette a Volksstlmme című német szociáldemokrata Lapot, amelyet 1913-ban Budapestre vittek, ahol ezután mint napilap jelent meg. Kalmár ekkor mint a lap szerkesztője, Budapestre került és tevékeny részt vett a magyar szociáldemokrata mozgalomban. Jóbarátja-' volt Garami Ernőnek, Bauer Ottó, Renner és Sertz osztrák szociáldemokrata vezéreknek, valamint a csehszlovákiai német Czechnek, a jelenlegi csehszlovákiai népjóléti miniszternek. A Károlyi-kormány alatt a nemzetiségi ügyek államtitkára, később a proletár diktatúra idején német kisebbségi népbiztos volt. A komün bukása után 1919-ben a népbiztosok perének tárgyalásán életfogytiglani fegyházra Ítélték. Hosszú ideig volt letartóztatásban, majd a népbiztosok kicserélése alkalmával ö is belekerülik abba a cseretranszportba, amely Pozsonyon keresztül a kommunista foglyokat Oroszországba szállította. A pozsonyi német szociáldemokrata párt közbenjárására a pozsonyi rendőrigazgatóság Kalmárt mint csehszlovák állampolgárt kivette a cserefoglyok közül és azóta Pozsonyban élt. Ismét bekapcsolódott itt a szociáldemokrata mozgalomba és csakhamar bekerült a város képviselőtestületébe, ahol a legutóbb elhunyt Masár Ágoston helyett mint váróéi tanácsos működött, ő volt a Rosenheim-telep építési mozgalmának kezdeményezője. Kalmár az utóbbi időben Lelkileg teljesen összeroppant. Hat héten keresztül Gráfenbergben üdült, ahol megrongált idegzetét gyógykezeltette és ahonnan csak nemrégiben tért vissza. Jelentékeny mértékben elkedvetlenítette az a körülmény, hogy pártjában, a német szociáldemokrata pártban a radikális fiatalok állandó támadásának volt kitéve. A pozsonyi páTtvezetőaégnek viharos ülése volt péntekem, amelyen különösen a pártvezetőség két fiatal tagja agresszíven lépett fel ellene. A viharos ülés után Kalmár csüggedten jelentette ki párthiveinek, hogy nem bírja idegekkel a sorozatos támadásokat. Vasárnap miég a magyar színház előadásán látták. Hétfőn délután két órakor azzal távozott el a Safarik-tér 3. szám alatt levő lakásából, hogy öngyilkos lesz. A Savoy-kávéházban levelet irt, amelyet hordárral küldött el feleségének, amelyben megírta, hogy nem bírja tovább az izgalmakat, lelkileg teljesen Összeroppant és önkénével fog véget vetni életének. Felesége a levél kézhezvétele után nyomban a rendőrségre rohant, ahol bejelentette férje eltűnését. A rendőrség emberei tegnap délután és egész éjszaka keresték Kalmárt, de sehol sem tudtak ráakadni. Ma délelőtt tizenegy órakor Filsimger de t ehtivf elugy élőt figyelmessé tette az egyik belvárosi szálló szohaasszotős szenvedélye alól hiányzik az édes, nyers valóság: a tények, a viszonyok és az összefüggések szilárd, éltető, biztos bázisa. A romantika vad szikláin ,vagy a csak kritizálás homoksivatagján nincs humusz, televény: miből épüljön hát élet, csira, virágzás, termés? Ezt a drága, szükséges humuszt csak a tapasztalat és megismerés adhatja meg nekik. Hogy okosabban szeressék, bölcsebben bírálják: javíthassák, tovább építhessék századok magyar munkáját. Mert hisz csak ezért szabad lelkesedni és csak ezért szabad a rossz helyébe újat akarni. Ezt a lelki humuszt kell megszereznie ennek a fiatalságnak. Évközben nincs rá idő és alkalom. Itt az idő és az alkalom: a vakáció. Az aj jelentésű magyar vakáció aj jelentőara, hogy a buszonhárinas számra szoba vendége már hosszabb ideje neon mutatkozik. A detekíivfelűgyelő álkulocsal felnyitotta a szobát és megdöbbentve látta, hogy az ablakvasora egy villanydrótra felakasztva lóg Kalmár Henrik holtteste. Fi Is inger det e k t ivf eliigyellő azonnal levágta a drótról Kalmár Henriket, akiiben azonban már nem volt élet. A halál körülbelül tiz- t izénkét órával előbb követ kezet t be. Az asztalon több búcsúlevelet találtak és Kalmár többek között Czech népjóléti miniszternek, a német szociáldemokrata párt elnökének is irt levelet. Megállapítást nyert, hogy Kalmár tegnap délután két órakor, miután a feleségéhez irt levelet egy hordárral elküldőt te, elment a belvárosi szállóba, ahol egy prágai szociáldemokrata vendéget vártak. Kalmár a pincérnek azt mondotta, hogy megnézi a vendég -szobáját. A pincér föl'vezette a harmadik emeleti 23-as szobába. Kalmár Henrik magára zárta a szoba ajtaját, megir-ta búcsúleveleit és azután felakasztotta magát. A szálló személyzete abban a hi szemben, Éger, junius 23. Az égeri bíróság tegnap egy nagystílű nemzetközi házasságszódelgő- nek Csehszlovákiában viselt dolgaival foglalkozott, két csalási és házasságszédelgési bűncselekménnyel, amelyekért kétévi súlyos börtönre ítélte a vádlottat. Wilhelm Netz a boryi fegyintézetben tölti ki büntetését, azután kiadják őt a német igazságszolgáltatási hatóságoknak, amelyek hasonló bűncselekményekért fogják felelősségre vonni. Netz az intellektuális bűnözők ama kategóriájába tartozik, amelynek tagjai újsághirdetések utján vagy előkelő- fürdők dancigjai- ba,n szemelik ki áldozataikat. A házasságszédelgő különböző neveken szerepelt Berlinben, Drezdában, Becsben, Rotterdamban. Zürichben, Bernben, majd Prágában és Marienbadban. Leggyakrabban a Friedrich Dürenféld, Hans Leichner és Sarui Kayser neveket használta. „Meglátni önagyságát és megszeretni a pénzét” — ez nála egy pillanat müve volt, de legtöbbször nem is volt kiváncsi a hölgyre, csak éppen mint szükséges és elmellőzhetet- len rosszat vállalta a jövendőbelijének szórakoztatását. Csehszlovákiában kőt nő került a hálójába. Az egyiket, egy Prága-köirnyéki városkában élő özvegyasszonyt, újsághirdetés utján „hajtotta föl“. Ebben az időben a szélhámos Teplitz-Sohönauban lakott, onnan figyelte a prágai lapok házassági hirdetéseit s amikor alkalmas esetre talált, tüstént papirost s tollat -ragadott, hogy érintkezésbe lépjen a házasulni vágyó hölggyel. Ezúttal Hans Leichner néven szerepelt és riccionei szállodatulajdonosnak adta ki maglát. Lobositzban találkozott össze az asszonnyal, ki természetesen -megnyerte a tetszését s mint mondotta, benne látja az ideálját annak a hűséges és dolgos élettársnak, akit éveken át hasztalanul keresett. Az özvegyasszony szerényen és felesen megjegyezte, hogy nem tudja, megfelel-e az előkelő szállodatulajdonosnak az ilyen parti, hiszen neki aránylag kis hozománya van, ezzel szemben négy gyereket hozna a házasságba. sége itt mutatkozik meg a maga nagyszerűségében. Megmutatkozik és súlyos, komoly, drága föladatokat rak a fiatalság vállára: okosabban szeresd a néped, nemzeted, földed és csak javító tudással közeledj problémáihoz. Ezt kell megtanulnia a mi fiatalságunknak. S ehhez csak a bölcs humusz-szerzésre: a megismerő, földerítő és ténymegállapiíó munkára fölhasznált vakáció adhat módot. Az uj vakáció magyar misszióját fölismerő ifjúság felé igy szól a küldető Ige: Menjetek és járjatok el széles e világ helyett életet adó édes otthonaitokban, a hazai rögön, a szülőföldeteken s a magyar nép között, akiknek egyre nagyobb szüksége lesz rátok. Menjetek... hogy a vendég megérkezett, nem törődött a 23-as számú szobával és csak akkor vált gyanússá a dolog, amikor másnap délelőtt tizenegy órakor még mindig zárva volt a szoba ajtaja. Kalmár holttestét beszállították az állami kórház halóit asházába. Temetése iránt még nem történt intézkedés. Valószínűleg csütörtökön fogják temetni. Kalmár Henrik tragédiájának hírére a pozsonyi városházára, valamint a Rosen- heim-ezövebkezet épületére kitűztél: a gyász- lobogót. Barátai úgy magyarázzák teliét, hogy teljes lelki összeroppanás volt az öngyilkosság oka. Fájt neki az, hogy amíg ösz- szes barátai a köztársaságban magas állásokat töltenek be, addig neki meg kellett elégednie a német szociáldemokrata párt kis titkári fizetésével. Bár tagja volt a prágai központi vezetőségnek és mindenben kikérték a véleményét, a párt tulajdonképpeni vezetésében mégsem adtak neki .szerepet és idegzete a helyi párt- vezetőség áldatlan harcaiban, ahol a fiatalok előretörekvésével találta magát ezemlben, teljesen felőrlődött. — Nem tesz sem-mit, — válaszolta a szélhámos, — pénz nálam nem számit, a szálló 300.000 koronát hoz évente. Megállapodtak és kitűzték az esküvő napját, amely veszedelmesen közeledett. A „rajongó” vőlegény rábírta menyasszonyát, hogy villájára 40 ezer koronás kölcsönt vegyen fel s ebből az összegből azután 36.000 koronát kicsalt a szegény özvegytől. 1929 junius 6-án kellett volna megülniöik a la-gzit, a vőlegény azonban sehol sem volt fellelhető és ettől kezdve a becsapott özvegyasz- szony hosszra ideig hiába kerestette. Múlt év augusztusában az özvegy az egyik prágai lapban házassági hirdetést olvasott s szinte ösztönszerüen — Áldott állapotban lévő nők és ifjú anyák a természetes „Ferenc József” keserüviz használata által rendes gyomor- és bélmüködést érnek el. A modern nőgyógyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. iiwii .'ni1 J L 'nin t—tt irr-”""" • megérezte, hogy a hirdetés mögött az ö életének a megrontója áll, áld ujabb áldozatokra vadászik. Rábeszélte egyik barátnőjét, hogy lépjen érintkezésbe a hirdetővel és csakhamar kezei között volt egy levél, melyben határozottan felismerte elillant vőlegényének kezevonását. A szélhámos most Sami Kayser néven szerepelt, ez azonban nem tévesztette meg az özvegyet, aki haladék nélkül a marienbadi rendőrséghez fordult és feljelentésére letartóztatták a házasságszédelgői Wilhelm Netz marienibadi tartózkodását gáláns kalandok epizódjai tarkították. A fürdő előkelő közönségéből kihalászott egy lipcsei leányt, akinek fejét azzal csavarta el, hogy Argentínában nagyobb birtoka van és titkárnőjéül szerződteti. Célzásokat tett arra is, hogy tulajdonképpen asszonyt keresni jött Európába, ha megfelelő élefctársat találna, akkor habozás nélkül feleségül venné. A leány hallgatott a csábitó szóra, de szerencséjére éppen a kritikus napokban detektívek vitték el környezetéből a veszedelmes szélhámost s igy csak tapasztalattal lett gazdagabb és mintegy ezer márkával szegényebb. Boriönben éri végei egy nagystílű németországiházasságszédeígö csehszlovákiai Újsághirdetés utján szerezte áldozatait, de végül az újsághirdetés torié ki a nyakát — Az égeri bíróság kétévi börtönre Ítélte
