Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-23 / 141. (2658.) szám

1901 fontos 28, kedd. 5 Meghalt Dombay Hugó Nyitra, junius 22. Pénteken este Nyitnám egy 85 éves aggastyán, Domibay Húgé ügy­véd, volt megyei főügyész hunyta le örök álomra a szemeit. Vele nemcsak a régi Nyit- ramegye kimagasló, markáns alakja, nemcsak az egyetemes magyar lélek egvik öreg tölgye dőlt ki a sorból, hanem a múlt század ko­moly, nemes törekvésű dalnoka szállt a sir- ba, hogy helyet kérjen a magyar Parnasszu­son. Dombay Hugó 1846 április elsején született Nyi torai vánkán, nemes földbirtokos családból. A család prédikátumát az első ős, Dombay János, (kinek neje Verbőczy örzse volt), sze­rezte II. Ulászló alatt, 1506-ban a török ellen vitott harcokban. Dombay Hugó középiskoláit Nyitrán és Nagyszombatban végezte, Po­zsonyban hallgatott jogot és ott szerezte meg ügyvédi oklevelét. Már jogászikori éveire esett irodalmi szárnypróbálgatása, első cikkei az Ellenőrben és a Nefelejtsben jelentek meg. 1872 óta Nyitrán ügyvédi prakszist folytatott Ettől kezdve Írásai, szépirodalmi alkotások, aforizmák, tanulmányok, jogi cikkek nagy számban láttak tollából napvilágot a külön­böző nyitrai lapok hasábjain. 1882-ben Nyit- ramegye címen politikai és szépirodalmi la­pot szerkeszt, de már akkor szívesen fogadja írásait a Vasárnapi Ujs-ág, a Képes Családi Lapok s a Magyar Szemle szerkesztősége is. Nemsokára megnyílnak előtte a Budapesti Hírlap és a Magyar Hírlap hasábjai. Az első nagyobb elismerés 1893-ban éri, ami­kor rész tv esz a Magyar Hírlap által hirdetett költőversenyen. A Petőfi-Társaeág egyhangúlag az ő „Mária11 című költeményének ítélte oda az 50 arannyal jutalmazott első dijat. Versei és egyéb szépirodalmi alkotásai most. már komoly figyelmet keltenek budapesti irodalmi körökben is. Az ország elismert kritikusai az akkori ma­gyar irodalom egyik reménységének tartják, akitől igen sokat várnak. 1896-ban megalakul a Felvidéki írók Köre, amely elnökévé választja Dombay Hugót. Az irodalom továbbra is szív­ügye maradt, s bár a polgári foglalkozás erő­sen lefoglalja idejét, minden szabad percét a művészetnek szenteli. Magyarország Vármegyéi és Városai című monográfia negyedik kötete számára ő írja meg a „Nyitravármegye kiváló férfiai“- cimü fejezetet. Ilyen és hasonló meg­tisztelő és értékelő megbízásokat bőven kap. Költői és írói pályafutása állandóan fölfelé ivei. A Petőii-Társaság 1904-ben megtartott fölolva­sóüléséin Zemplény Árpád adta elő Dombaynak a Gőg cimü költeményét, melyet a Pelőfi-Tár­saság Bujovezky-pályázatán jutalommal tüntet­tek ki. Dombay német nyelven is tökéletesen irt és költött. A Neues Wiener Journalba és más osz­trák lapokba tárcákat, költeményeket ée afo­rizmáikat irt. Mindenütt megbecsülték kivételes írói kvalitásait. Nyitra városában közkedveltségnek örven­dett ugyannyira, hogy 1897-ben polgármester­nek akarták megválasztani, de ezt a megtisz­teltetést szerényen, a közélettől való idegenke­désére hivatkozva, visszautasította, ő maga életének főcélját nem az irodalmi alkotásban s az írói sikerekben látta, hanem sziwel-lélekkel egyetlen cél felé nézett, ez a cél pedig a spiri- tizmusban való tudományos elmélyedés volt. Harminchatéves korában kezdett foglalkozni a spiritizmuesal, hatalmas szakirodalmat tanulmá­nyozott át, számtalan értekezést és hosszabb munkát irt a spiritizmus jelentőségéről és tudo­mányos megalapozottságáról. Ezeket az íráso­kat nem adta ki könyvalakban, a kéziratok ki­adóra várnak egy csomó regénnyel és novellá­val együtt. Dombay Hugó ez év tavaszán töltötte be 85-ik életévét s ebből az alkalomból a pozsonyi Toldy Kör meleghangú levélben köszöntötte az aggas­tyán költőt, aki életének utolsó szakában teljesen visszahúzódott a nyilvános szerepléstől s kesernyés rezignációval állapította meg, hogy Írói termésé­nek legnagyobb részét nem tudta a nagyobb iro­dalmi nyilvánosság elé tárni. „Hiába éltem, — mondogatta — tizenhét kötetnyi vers szakadt ki a szivemből, de érzem, ezek sohasem kerülnek kiadásra." *' Dombay Hugót vasárnap délután a nyiltrai római .katolikus temetőben lévő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Temetésére nagy számiban vonultak fel barátai és tisztelői. Sírjánál megható búcsúbeszédek hangzottak el. LEGÚJABB SPORT A Ferencváros győzött Rio de Janeiroban Budapest, junius 22. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Ideérkezett kábeljelentés szerint a Ferencváros tegnap játszotta le Rio de Janeiroban amerikai túrájának első mérkőzését Fíuminense ellen és 3:2 (0:0) arányban győzött. A magyarok a Fíuminense csapatában erős ellen­felet kaptak, de a győzni akarás diadalhoz segí­tette. Újpestnek tegnap kellett volna a montevideoi Penarol, Uruguay bajnokcsapata ellen játszani, de a rossz időjárás miatt ez a mérkőzés elmaradt. A Hungária vasárnap Kolozsváron az Universi- tatea ellen 1:1 (1:0) arányban eldöntetlent ért el, mig Nagyváradon a Nagyváradi AC a III. kér. FC csapatát 6:2 (2:2) arányiban győzte le. Petro- asényben a Budai 11 a Cs. Jiul csapata ellem 3:0 n :0) arányban győzedchneekedeil. A monopólium Jövedelme csak részben lesz az államkincstáré A soMheies vajúdás után a megoldás: rejtett monopólium Prága, junius 22. Sokhetes válságos tár­gyalás után a kormány végre megegyezett a gabonabehozatall intézkedésekben. A két vitás alternatíva között: monopoltársaság és behoza­tali engedélyezési eljárás között kompromisszu­mos megoldást választottak, amelyet azonban csak formai szempontból lehet ilyennek tekin­teni, mert a dolog lényegében nem más, mint leplezett monopólium. A pártok megegyeztek, hogy a behozatal szabályozását nem nyilt mo­nopóliumtársaságra bizzák, hanem egy minisz­terközi bizottságra, amely az érdekelt minisz­tériumok képviselőin kivül még a résztvevő gazdasági csoportok delegátusaiból fog állani. Ezen miniszterközi bizottságnak ténykedése azonban nem az eddigi engedélyezési eljárás elvén épiil föl, hanem speciális föladatok telje­sítését fogja szolgálni. Ezen bizottságnak meg­adják a kizárólagos jogot arra, hogy cessziós okmányt állíthasson ki gabona- és lisztbehoza­talra. Más szóval az importőr ilyen engedélye­zési okmány értékének lefizetése ellenében meg­kapja azt a jogot, hogy bizonyos gabonameny- nyiséget közvetlenül kaphasson a külföldi ex­gnil@ pupaisapi lo?elaliak a szlovenszkói német evangélikusok A csehszlovák expanzivizmus furcsa vádja az evangélikus egyház kisebbségeivel szemben Prága, junius 22. A Lidővé Noviny jelenti, hogy a szepesi német evangélikus esperes- 9ég Mühlbadhiban közgyűlést tartott s a po­zsonyi és kárpátaljai német esporességgél egyetértőén német evangélikus szövetség lé­tesítését határozta el. Az esperességi köz­gyűlésnek a lap nagy jelentőséget tulajdo­nit, mert a németek egyházi követeléseit határozottan körvonalazza. Az egyetemes egyház alkotmányának oly értelmű megvál­toztatásáról van itt szó — írja a Lidővé No­viny — hogy Szlovemiszíkón önálló német egyházkerületeit létesítenek, amely magába ölelné a sze­pesi városok egyházmegyéjét, a podkar- patszká ruszi és pozsonyi egyházmegyét. A német egyházkerület létrehozása — véli a lap — a szlovák evangélikusoktól való teljes elkülönülést jelentené, a német kerü­letinek külön püspökei lenne s mindén joigot élvezne, mely szükséges az önálló egyházi éleihez. A cseh lap ezt a tisztán egyházi szempon­tú szervezkedést a mindent politikai szem­üvegen keresztül néző csehek szokása sze­rint rögtön politikai előítélettel fogadja és saját bűnével — a német evangélikusokat gyanúsít ja meg, amikor igy érvel: A német evangélikusok emez önállósulási törekvése egyházi szempontból egészen ért­hető, bár még tisztán egyházi téren sem érez­hetnek semmiféle elnyomatást, de törekvé­seiket politikai mozzanatok festik alá. A természetes (!) feljödés ugyanis a szlo­venszkói német evangélikusok vidékén a szlovák elem erősödését hozza magával — véli a cseh lap. Például a még öt ven évvel ezelőtt evangéli­kus többséggel bíró n yugaifcs zlo ven szkói vá­rosok és falvak, főleg Modor és Bazim, né­met többségűek voltak, ma el vannak szlo- vákosodva. Poprádfelka, éppúgy, mint Pop- rád harminc évvel ezelőtt még egészen néme­tek voltak, nem is beszélve Késmárkról, Lő­cséről és Iglőról. A falusi szlovák lakosság állandó beözönlésével — főleg az államfordu­lat után — mindezekben a községekben és városokban lényegesen megváltozott a nem­zetiségi arány s most is állandóan módosul éspedig a szlovák elem javára. A németek ellenállása Szlovemszkón megtört s miután a háború előtti rendszeres magyarosításhoz hozzászokott, most nemblehet ezt a széthullás! processzust semmiféle akciókkal megállítani... — érvel a Lidové Noviny. Érdemén fölül foglalkozunk a szocialista lap véleményével, de azért idéztük, hogy rámutat­hassunk, hogy mennyire a sovén nemzet! expanzlvlzmus nézőszögéből ítéli meg mindén cseh lap as egyházi törekvéseket is. Politikai motívumokat olvas bele a német hívek törekvésébe, hogy vallási életüket az egyház önkormányzati életében teljessé tehessék s e legjogosalbb egyházi célkitűzését politikai kár­tyák e verésnek próbálja deklasszálni. Éppen fordítva áll a helyzet: a nagyétvágyú, mohó szlovák nacionalizmus, sőt sovinizmus az, mely épp a fiatalságánál fogva az egyházi életet is megfertőzi és nacionalista túlkapásokat juttat érvényre a közös egyházon belül a német és magyar evangélikusok legelemibb jogai és leg­természetesebb követeléseivel szemben. A német és magyar evangélikusokat a har­cias szlovák nacionalizmus készteti az önvé­delemre, hiszen épp a Lidové Noviny mutat rá, hogy az egykori német Modorban, Bazáriban, Felkán és a többi helyen rövid emberöltő alatt mily szé­dítő hódításokat vitt véghez a csehszlovák ex­panzió ... A Etassal magánalkalma- zottak demonsfricióla a vasárnapi munka- szünetért Kassa, junius 22. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A magánalkalmazottak országos szövetsé­gének kassai c&opOTtja a kereskedelmi alkalma­zottak szervezetével együttesen demonstrációs gyűlést rendezett vasárnap délelőtt Kassán a Rádió-mozgó helyiségében. A demonstrációs gyűlés egyetlen tárgyát a vasárnapi munkaszü­net bevezetésének kérdése képezte, amely esz­tendők óta egyik legégetőbb sérelme a magám- és kereskedelmi alkalmazottaknak. A gyűlésre ideérkezett Pozsonyból Bródi Béla, a magánal­kalmazottak országos szövetségének főtitkára, a főjegyzői hivatalt pedig Tatár közigazgatási főbiztos képviselte. A gyűlést Englönder, a helyi csoport elnöke nyitotta meg s utána Bródi Béla főtitkár ismer­tette hosszabb beszédben a vasárnapi munka- szünet bevezetéséért folytatott harc történetét. Elmondotta, hogy ez a harc hosszú esztendőkre nyúlik vissza 6 annak ellenére, hogy az alkalmazottaknak törvényes joguk van hetenként 36 órai pihenésre, még mindig ott tartunk, hogy harcolni kell a vasárnapi munkaszünet bevezetéséért. Novak volt kereskedelmi miniszter ígérete éllenére sem vezette be a vasárnapi munkaszünetet, utódjá­ban, Matousek kereskedelmi miniszterben azon­ban meg van a hajlandóság .erre. Egyedül az 'Utóeée* *»eiy ezzel a tisztán szo­ciális jellegű intézkedéssel szembehelyezkedik és mindent elkövet a meghiúsítására. Sikerült eddig elérni azt, hogy Pozsonyban május 1-től bevezették a teljes vasárnapi munkaszünetet és előkészületek folynak ennek az egész országban való kiter­jesztésére. A magánafkalmazottaknak ezért elsőrendű kö­telességük önmagukkal szemben, hogy a vasár­napi munkaszünet mielőbbi kiterjesztését Kas­sára és az egész országra erélyesen követeljék. Következő fölszólalóként Strauszman József dr. ügyvéd ismertette a vasárnapi munkaszünet kérdését s annak nagy szociális jelentőségét méltatta. A magánalkalmazottak nem engedhe­tik kijátszani az érdekeiket, azért egységes frontba kell tömörülniök a vasárnapi munka- azünet kiharcolására. Téves az a beállítás, mintha a vasárnapi munkaszünet a fogyasztó- közönség szempontjából hátránnyal bírna, mert a szükségleteit mindenki beszerezheti hótköz- ben, ahogy azt a nyugati országok példája mu­tatja, viszont a 36 ÓTai pihenés nagyban emeli az alkalmazottak, a munkás produktív képes­ségét. Konkurrenciális szempontból sem hátrá­nyos a vasárnapi munkaszünet, mert ha minden üzlet zárva van vasárnap, akkor a fogyasztó nem mehet a konkurrenciához vásárolni. Több föl&zólaflás után a gyűlés végül egy ha­tározati javaslatot fogadott el, amelyben követelik a vasárnapi munkasziinet bevezeté­sét a köztársaság egész területére s követelik, hogy a hatóságok szigorú rendsza­bályokkal sújtsák azt, aki ezt a törvénybe ik­tatott szociális intézkedést bármilyen módom ki- j4tsg% vagy megszedi. j;, ~ ^ portőrtől. A mlniszterközi bizottság a bevételek egy részét az állampénztárba juttatja, míg a másik részét a bizottsági kollégium javaslata alapján fogják egyéb célokra fölhasználni. Ezen mlniszterközi bizottságnak lesz a föladata a belföldi árakat is szabályozni. Miután a gabonabehozatal szabályozása alap­vonásokban már megegyezés tárgyát képezi, valószinii, hogy az erre vonatkozó törvényja­vaslatot még e héten benyújtják a parlament­nek. Meghall Faltiéres a hanem köztársaság volt elnöke Páni*, junius 22. Fallieres, a francia köz­társaság volt elnöke, szombatom este 90 éves korában meghalt — Clement Arxnand Fal- Meres 1841-ben született Meslníben, ahol ap­ja bíró volt. Páriában és Toulouseban jogot tanult és megszerezte az ügyvédi képesí­tést. 1876-iban választották először képvise- lőnek mint a köztársasági baloldal jelöltjét Miniszteri pályafutása 1880-lban kezdődött, amikor belügyi államtitkárrá nevezték kti. Később belügyminiszter, közoktatásügyi mi­niszter és igazságügyminiszter volt. 1890- ben a szenátus tagjává választották és 1906- bam Doumer-vel szemben Loübet utódja­ként köztársasági elnöknek. Fallieres 449 szavazatot kapott, Dourner 371-et. Az uj köztársasági elnök 1906-tól 1913-ig, amig mandátuma lejárt, teljes erejével támogatta a francia allianszipolitiikát. 1913-ban utódja Poincaré lett. Fallieres élete utolsó éveit szülőföldjén, a Gusioogne-ban töltötte. Romániában a Stisafebséii magyar iskolái vissza­kapják nyilvánossági jogukat? Bukarest, junius 22. Jorgia miniszterelnöS a sajtóban kijelentette, hogy az összes ma­gyar kisebbségi gimnáziumok és egyéb tan­intézetek visszakapják nyilvánossági jogukat. E tárgyban törvényjavaslat fog készülni, amely egyben lehetőivé fogja tenni, hoigy a kisebbségi tankötelesek szülei szabad aloa- ratuk szerint választhassák ki azt az iskolát* amelyben gyermekeiket taníttatni kívánják. A vallás nem lesz többé akadály, úgy hogy ?— Dugulás és arany eres bántalmak, gyomor-, ée bélzavarok, máj- ót lépduzzadás, hát- ée de­rékfájás ellen a természetadta „Ferenc József** keeerüviz, naponként többször bévévé, hathatóe segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József-viz aKhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban ée füszerüzletekben kapható. a reformátusok járhatnak a katolikus gim­náziumba. Vonatkozni fog ez a zsidókra is, akiket Romániáiban küllőn nemzetiség gyár nánt kezelnek. A román iskolatörvények megváltoztatása régi követelése a romániai magyaroknak, akiket az eddigi rendszer a legfurfangosabb módszerekkel fosztott meg attól a lehetőségtől, hogy gyermekeiket ma­gyarul taníttassák. — Felvétel a kassai női kereskedelmi tan­folyamra. A kassai római katolikus egyház­község magyar tannyelvű egyéves női keres­kedelmi tanfolyamára felvesznek olyan leá­nyokat, akik a polgári iskolát befejezték vagy a középiskola IV. osztályát elvégezték. Továbbá olyanokat is, akik ezeknek az isko­láknak megfelelő ismereteiket felvételi vizsgán képesek igazolni. A tanfolyammal kapcsolatban van az Orsolyarend leányinter­nátusa. Felvételre jelentkezés a tanév végén akár személyesen, akár Írásban Kassán az Orsolya/reudi zárdában, Fő-uccu 72, ahol az érdeklődők úgy az iskolára, mint az inter- nátusra vonatkozólag bővebb felvilágosítást nyerhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents