Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-20 / 139. (2656.) szám
t**l jNrnfas 90. szombat. 5 Mléoch: A vasúti személytarifát nem lehet leszállítani! A vasutOgyi miniszter expozéja a forgalmi bizottságban — Tizenegy millióval kevesebb utas. 600 millió koronával kevesebb bevétel - ez az államvasutak négy havi mérlege MARGÓ Uj magyar „ERÖ“-h :—Bólya Lajos verseskönyvével kapcsolatban — Nincs semmink, csak a tömegeink és a tehetségeink. Ez a kettő az, amit nem vehetnek el tőlünk, kisebbségi magyaroktól. A magyar nép tömegeire épitünk és a magyar tehetségekkel építünk. Mennél nagyobb, Izmosabb, szervezettebb a magyar tömeg, annál biztosabb létünk horizontális síkban. Mennél erősebbek, korszerűbbek, alkotóképesebbek tehetségeink — minden vonalon, ahol tehetség lehető, sőt szükséges, legyen az politika, társadalomszervezés, közgazdaság, tudomány vagy művészet — annál biztosabb fejlődésünk és létünk vertikális vetületben. Mert: mindenünket elveheti az élet gonoszsága vagy szeszélye. Még a föld, az édes anyaföld is kicsúszhat alólunk ideig-óráig, csak a magyar nép lelkét és a magyar tehetség önfeláldozását nem veszíthetjük el, — talán még ha ellene dolgoznánk se. Ez az alapzat és ez a csúcs. A bázis és a kulmináció. * Mindkettő életjelenségeit egyforma szeretettel kell figyelnünk, aggódva, remegve: önmagunkat ápoljuk, ha őket gyámolitjuk, önmagunkat erősítjük, ha őket gyarapítjuk, önmagunkat szeretjük, ha őket szeretjük. Ha a magyarság sokszor és nagyon helyesen hangoztatott önsegély elvére helyezkedve kell felmérnünk mai életviszonyainkat és helyzetünket, hogy céltudatos, organizált és kollektív akarattal mentsük meg magunkat és minden magyar értéket, amit ez a nemzet jelent a világ számára, — akkor az önsegélynek el kell kezdődni valahol. Valahol lenn, a szürke tömegembereknél, — hogy a tömeget mentsük. És valahol lenn, az Induló tehetség cslraeresztésénél, — hogy tehetségeinket mentsük. Az önsegélyben benne rejlik az átfogó koncepció széles szárnyú gondolata mellet a de- tail-munka vállalásának aprólékos, szinte kicsinyesnek látszó feladatmegoldásokat követelő kategori kus imperatívusza is. A nagy zivatarfelhő hiába borítja el áldásos Ígéretével a kiszikkadt földet, titáni csalás és öncsalás volna csak, ha a pici esőcseppek le nem hullanának minden levélhez, minden kis fűszálhoz, minden életképes gyökérhez. Az önsegély nemzetmentő gondolatának nagy és áldásos május-esője csak akkor hoz frlssülést, erősödést, javulást, ha az apró feladatok gyökeréhez tényleg lehull az eső-csepp és megnedvesitl életéhez a talajt. * Mindezek a gondolatok ne vonjanak le értékéből annak a pár sornak, amiket a fentiek pillanatnyi apropójáról: Bólya Lajos komáromi költő „Erő“ című könyvéről akarok leírni. Azok közt az ez évben végre feltűnt, és szinte csoportosan feltűnő fiatal magyar versirók között, akiknek jövetelét — ha nem is személyeknek szólóan, de komoly várakozással — várta a szlovenszkói magyar irodalom, erősen kimagaslik Ígéret dolgában Morvay Gyula és Bólya Lajos. Az utóbbiról mindjárt megállapíthatjuk, hogy eleddig könyve nem kapott méltó fogadtatást a sajtóban, holott irókörökben a fiatal tehetségek legelejével emlegetik. Ha nem is tartom igazságosnak a hűvösebb fogadtatást, nem tartom szerencsétlennek sem. Bizonyos, hogy Bólya Lajos, ha egész lelkét beleteszi a Urába — és persze, ha szárnyátbontó tehetsége valójában és egészében meg fog mutatkozni — ebből csak profitálni fog. Az „Erő" nagy ígéret. Egy elmélyedő, temperamentumos, becsületes lélek fiatalos lírája. Ami témaköreit illeti, kétségtelen, hogy a „Forróra fülledt a talaj" nagyobb hullámhosszal dolgozik. De a rövid hullámhosszon kapott hangok muzsikája viszont tisztább, egyöntetűbb, művészibb. Azt, hogy a költőnek muszáj programverseket Írni, nem lehet elfő gadni. Sőt nem is szabad. Ha jön programvers benne, ne bújjon el a felelősség előL De erőszakolni a lírát: vétek és hiba. Bólyának javára legyen mondva, hogy ezt a vétket és hibát egyszer sem követi el az első kötetek általános jó és rossz sajátságait egyaránt felmutató verseskönyvében. Sőt vannak versei, amelyek határozott és komoly figyelmet érdemelnek: van annyi jó verse, amennyi elég egy jó lírai kötethez. Egyedül, Te is megtagadsz, Több vagy, A gyerekem siratod, Anyám, Lovakat hajtok és különösen a Vallomás a kutyámnak cimü verseiben egy biztató tehetség szólal meg. Költő. És van egy nagyszerű tulajdonsága ennek a fiatal komáromi tehetségnek: az, hogy őszinte, keresetlen. Manapság az őszinteséget gyakran dugdossák el a költők: az olvasók egy része nem követeli tőlük, sőt szemükre hányja. Amelyik költő ma őszinte mer lenni, az még a programverseket követelő fiatal olvasógárda előtt is megérdemli a megbecsülést: szembeszállott a környezet, a közönség felfogásával. Becsületére válik ez Bolyának, akit odateszünk magunk elé az Íróasztalra, hogy szem előtt legyen. Hogy figyelhessük útját. Erősen bízunk benne, hogy ha vénája az igazi tehetség bővizű forrásából táplálkozik, az első könyvek után tanácsos periódust követőleg jelentékeny dolgokkal fog előjönni. * Szlovenszkón, mint értesülünk, több helyen vitatkoznak egy légbőlkapott, ferde és ostoba állításon, amelyik úgy szól, hogy a szlovenszkói „beérkezettek" féltékenyek a fiatalokra. Ez a lap s ennek hasábjai a legjobb bizonyíték, hogy ez a beállítás a zöldséges kertbe való. Számos cikket Írtak e hasábokon az utóbbi másfélév folyamán „beérkezett" írók, melyben a fiatalok indulását kérték, vártáit, sürgették. BUnk m alaptalan alapon Matt vttákfeM, a Prága, juniuis 19. Müöocth vasutügyi miniszter a képviselőiház forgalmi bizottságának csütörtöki ülésén expozét mondott az államvasutak gazdasági helyzetéről. Megállapította, hogy az államvasutak bevétele 1930-ban közel 000 millió koronával kevesebb, mint volt 1929-ben. A kiadások ezzel szentiben 110 millióval csökkentek. Azonban tekintetbe kell venni, hogy a régi nyugdíjasok nyugdíj rendezése következtében az államvasutakra újabb 150 millió koronás tehertétel hárul, A teher tarifa aránylag nem magasabb, mint a szomszéd államok tehertarifája, sőt még alacsonyabb is. A személytarifa körülbelül ugyanolyan magas, mint a szomszéd államoké. A háború előttinél 7 és félszer magasabb. Paris, junius 19. Különös ember titokzatos élete került az érdeklődés központjába. Egyik budapesti magyar lap híradása nyomán egy állítólagos magyar nemesről van szó, aki valamilyen képviselőválasztás miatt meghasonlott hazájával, külföldre ment, Franciaországban telepedett íe, ott Clement Deltour néven mind- erősebb pozíciót vívott ki, a legelőkelőbb politikai körökkel került összeköttetésbe s mint ilyen, a világháború előzményeiről és kezdetei- rő1 rendkívüli adatok birtokába jutott. Életének történetét és a háború rejtett mozgató erőiről, az 1914-es politikai helyzetről szóló leleplezéseit. most legutóbb megjelent „Leleplezések" cimü könyvében kiadta s ez a könyv világszerte föl tűnést keltett. Ez a könyv végső vallomásként azt meséli el, hogy a hányatott életű magyar most egy karthausi kolostor lakója, 70 éves aggastyán, aki a világtörténelem eddig föl nem fedett eseményeinek a birtokában, mindenről lemondva várja a megváltó halált. A feltűnést keltő könyv megjelenése után természetesen mindenfelől megindult a kutatás, hogy fölfedjék, ki is lehet „a magyar nemesség" ama titokzatos tagja, aki Clement Deltour neve mögött húzódik meg. A múlt századvégi magyar politika eseményeinek legjobb ismerői sem tudtak semminemű nyomravezető adatra bukkanni s az akkori magyar politikai élet ma élő szereplői sem emlékeznek vissza semmi olyan választási harcra, amely airra kényszeri- tett volna akármilyen történelmi nevet viselő „magyar nemest", hogy megtagadja a hazáját és a külföld ismeretlenségébe vonuljon vissza-. Clement Deltour titokzatos alakja körül a titokzatosság mindinkább nő. Egy magyar ujságiró most azután olyan adatok birtokába jutott, amelyek föllebbentik a •misztikus fátyolt a karthausi kolostor halálra váró lakójáról. A titokzatosság erre eloszlik a különös élet körül, de a felszínre hozott adatok egy olyan életet tárnak elénk, amelynek érdekessége minden titokzatossággal vetekedik. A nyom, amely után az ujságiró elindult, földerítette, hogy Clement Deltour nem magyar nemesi család származottja, hanem egy jónevü polgári család fia, amely családnak ma Budapesten élő egyik tagja mint az ellenzéki liberális párt egyik vezére játszik ismert szerepet, a másik tagja pedig egyik koncerteken igen sűrűn hallható neves magyar hegedűművész. Mindketten apai ágon édes unokaöccse! a Leleplezések névtelenség homályába burkolózó szerzőjének és a család a háborús évek előtt bizonyos összeköttetéseket tartót fönn Francia- országban élő, ott előikelő pozíciót betöltő, jó módban élő tagjával A romantikus gyermek- szerelemtől a papi esküig A múlt század hetvenes éveinek a végén Szlovenszkó egyik legnagyobb városában az fiatalok felé, csak egyet: a kritikátlanság és a puszipajtás-kritika egy évtizede után mi magunk jöttünk rá legjobban ennek káros, átkos hatására. Négy öt könyvvel mögöttünk, Írók rikoltottunk komoly kritika után. — Higyjék el az indulók, hogy az ö érdekük, ha a tehetségeknek kijáró kritikát kapják és nem vállveregetö hozsannát. Mert a tehetséget arról ismerni meg, milyen kritikát szeret: komolyat-e, vagy tömjénezőt. És ex nem csak az irodalomra áll. ALFA. Ex év első négy hónapjában az utasok száma 1930. ugyanezen idejével szemben 10.933.800-zaJ csökkent. Ez nemcsak a csehszlovák államvasutaknál mutatkozó jelenség, hanem mint az általános elszegényedés következménye mindenütt észr- ilelhető. A személyforgalom jövedelme csupán 3 százalékkal csökkent, mig az utasok száma 13 százalékkal esett. Ilyen körülmények között a vasúti személytarifát nem lehet csökkenteni, azonban a térti jegyeknél akar az állam vasút kedvezményeket nyújtani és pedig a munkás térti jegyeiknél 80 százalékos, a munkás heti jegyeknél 87 és a havi diák jegyeknél 92 százalékos kedvezményt. ottani rabbicsalád legfiatalabb fia egyezerre azzal állt az apja elé, hogy ő kikeresztelkedett. A kikereeztelkedé6 okának azt mondta, hogy szerelmes. Reménytelen nagy szerelem volt ez, amely elé a felekezeti különbségen kivül más, súlyos akadályok is tornyosultak. A fiú kitérése céltalannak bizonyult, szerelme tárgyához nem jutott ezzel sem közelebb. De amilyen reménytelen volt a szerelem, oly hamaT el is múlott. A fiú most már nem találta helyét a családban, amely minden tekintetben fölvilágosodott volt, de hitéihez is hűen ragas®kodott s igy a fiú a városban lévő szerzetesrendhez fordult, hogy gondoskodjanak taníttatásáról, sőt nem sok idő múlva be is lépett a rendbe. A friss felfogású, rendkívül tehetséges fiatalember tanárainak kegyét hamarosan megnyerte és az eredmény az lett, hogy tanulmányainak folytatására Rómába küldték. A római évek után visszatért hazájába, a szerzetes rendet otthagyta, szekularizált, vagyis világi pappá lett és az óbudai plébániára osztották be mint hitoktatót. Itt híved és környezete megszerették s talán ez indította a rendkívüli ambíciójú fiatal papot arra, hogy 1890 táján a képviselőválasztásokon jelöltként fellépjen. Ez az a képviselőválasztás, amelyről a „leleplezések" kissé misztikus beállítással és kissé oly hangon beszélnek, mint hogyha az akkori politikai életnek páratlan szenzációt keltő eseménye lett volna. így, amint látjuk, a karthausi barát visszaemlékezései nem mondanak ellent a valóságnak, sőt a könyv további részletei is sokban egyeznek az igazsággal, de nem a teljes igazságot mondják el. Mert ez a képviselőváiasztási bukás egyáltalán nem támasztott válsággal fenyegető utó- hullámokat, mint azt az emlékezések irjáik, sőt a bukott jelölt sem vette kudarcát annyira a lelkére, hogy ezért elhagyta hazáját, legfeljebb, hogy egyházközségének híveitől elkedvetlenedett és egy másik, szlovenszkói városba helyeztette magát. Itt történt azután, hogy felettes hatóságaival valami ok miatt összetűzésbe került s ez az összetűzés olyan helyzetet teremtett, hogy a fiatal pap jobbnak látta, ha külföldre megy. A nyelvtanárságtól a Liberté antiszemita vezércikkéig .Parisban telepedett le mint nyelvtanár s ezentúl igaza neve helyett mindinkább s végül állandóan a felvett Clément Deltour néven szerepel a nyilvánosság előtt. Tanulsága, rendkívüli tehetsége s tán legfőképpen diplomatikusan rokonszenves modora pályáján mind előbbre viszi. A „Leleplezések" részletesen ismertetik ennek az előretörő pályának egyes állomásait s el kell fogadnunk azt, hogy velük csakugyan a valóságot mondja. Lehet ugyan, hogy más motívumok is belejátszottak e karrier kialakulásába, oly motívumok, amelyekről Clément Deltourom kivül talán senki sem tud. Elég az hozzá, hogy a század elején már a Liberté állandó munkatársa s ott nevével olyan cikkeket jegyez, amelyeknek tendenciája nem mentes bizonyos antiszemitizmustól. A papi rendből kilép, holott ott is már eléggé magas pozícióhoz jutott, sőt a kanonoki elmet is megkapta. Még paipkorában többször megfordult Béos- ben, ott misét is celebrált és a bécsi egyházi és hóvatah körökben általában úgy tisztelA miniszter részletesen foglalkozott az autó buszt org alom kérdésével és bejelentette, hogy ősszel vadásziniilég benyújt egy törvényjavaslatot a vasúti és autóbuszlorgaloin rendezésére vonatkozólag. Ami az államvasutak reorganizálását illeti kijelentette a miniszter, hogy a vasutiigyi minisztérium is tanulmányozza ezt a kérdést, azonban a reorganizálásra gondolni sem lehet. Magánkézbe bérbeadói, vagy eladni a vasutat, annyit jelentene, hogy a magán társaság elsősorban a salát in ereségét nézné és nem lenne tekintettel az államnak sem a gazdasági, sem a szociális érdekeire. Ezért ellenzi az állam vasutak bérbeadását. ték, mint a francia klérus egyik igen számottevő tagját. De bécsi papi szereplését hirtelen abba kellett hagynia egy esemény következtében, amely Clément Deltour életére érdekes fényt vetít. A nők barátja A bécsi előkelő társaság egyik ismert nő- tagja öngyilkos lett. Hírek szállongtak, itt is, ott is arról beszéltek, hogy a feltűnő szép hölgy öngyilkossága s a párisi pap bécsi tartózkodása között valami összefüggés van. Arról is beszélt a fáma, hogy a hölgy anyagilag teljesen tönkrement, jelentős vagyona elúszott, holmi spekulációkon, amelyekbe Clément Deltour vitte. Hogy nagyobb botrány ne keletkezzék, a francia papnak sietve el kellett hagynia Bécs városát. Valószínűleg nem az első, de semmiesetre sem az utolsó ilyesfajta kalandja volt ez a francia ábbének, ha a többi nem is volt ilyen tragikus kimenetelű. Clément DeltoaiT szerette a nőket és nem egy nő szivét sikerült meghódítania. Pedig távolról sem volt szép ember, alacsony, kissé köpcös, korán kopaszodó és markáns orrú ur, egyáltalán nem az, atkát a női szivek ideáljának lehetne ne— Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes „Ferenc József" keserüviz használata könnyű és pontos béknübödést biztosit. Klinikai vizsgálatok igazolják, bogy ? Ferenc József víz különösen agyvérzésre és gutaütésre hajlamos idősebb embereknek kitűnő szolgálatot tesz. A Ferenc József keserű víz gyógyszertárakban, drogériákban é-- füszerüzl etekben kapható. ve zni. De a viselkedésében, a modorában van valami varázs, szellemes kedélyesség, valami csodálatos rábeszélőképesség, amely politikai pályáján is bizonyára nagy segítségére volt s amely a kalandos hódítások terén is alkalmas fegyvernek bizonyult. Amellett tele van szentimentalizmussal, könnyen lelkesedik s a szeme a legkisebb megható szóra, mozdulatra könnybe lábad. Sikerekre tör, de ugyanakkor mindig áldozatkész és mindig jószivü. Ez a jószive viszi rá, hogy amikor vagyoni szituációja már megengedi, ne feledkezzék meg elmúlt szerelmeiről. Pária környékén, az előkelőségek kertes- városiban villája van s a villában gyerekek. Négy gyermek. Mind a négynek az anyja más és más. És vele ötödiknek egy asszony, igen <sz ám ötté vő német polgári család gyermeke, akiről később kitűnik, hogy nem is a felesége, hanem csak szerelemből vállalta, hogy az akkor már korosodó Clement Deltour mellett éljen ős nevelje a gyermekeket, akik nem az ő gyermekei. „A mi hortársainh44 A „Leleplezések" arról számol be. hogy Clement Deltour nagy pozícióját és gondtalan jómódját írói és újságírói működésének köszönhette. Egy körülményről azonban hallgat, ami talán sok mindent jobban megmagyarázhatna. A század első évtizedének közepe táján eleme®* Deltouroak egy kitűnő ötlete támadt. A T. G. V. betűk mögé rejtőző titokzatos hetven éves karthausi aggastyán kiadta szenzációt keltő „leleplezéseit4* Ki az a Clément Deltour? — Egy magyar ember rendkívül mozgalmas karrierjének története a szlovenszkói rabbi-ház küszöbétől a karthausi
