Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-19 / 138. (2655.) szám

Az államffogházró! szőlő javaslat a páriáméit elüt Törköly és Jablonicsky képviselők fejtették ki a magyar álláspontot a javaslat fölötti vitában A ÉrencséntepUci uf „§ina“-iardő Treacscnteplic, június .közepe. A válágirü ,.Sd- na“ kénes hőforrások fölött száz év óta fennálló régi fürdőhöz helyébe uj, a legmodernebb bal­neológiái szempontokat megvalósító hatalmas für­dőcsarnok épült. A régi épületet le kellett bonta­ná egyrészt, mert a régi architektúra által terem­tett adottságok nem feleltek már meg a korszerű igényeknek, másrészt, miivel a meglehetősen szűk­re méretezett fürdőépület már nem tudta befo­gadni a világ minden tájáról oda zarándokló és évről-évre rohamosan növekvő betegsereget. A tervezők és építők kiválót produkáltak az­zal, hogy az uj fürdővel szemben támasztott szi­gorú orvosi és balneoteohoiikaii követelményeket egy stílusában tiszta ardhíteMiurával összhangba tudták hozná. Az első feladat az volt, hogy a két „Sina“- gyógyforrás vízszolgáltatását olyannyira növeljék, hogy azok az uj, méreteiben a réginél lényegesen nagyobb fürdőmedencét bőségesen lássák el ther- mállis gyógyvízzel. Ezt úgy oldották meg, hogy az uj fürdőmedence vizezimtjét és fenekét kb. 50 om-rel mélyebbre helyezték és ezzel a két forrás fölött az azelőtt ránehezedő nyomást tetemesen lecsökkentették. A hydrosztatikai nyomás ily mó­don való lefokozásával elérték azt, hogy a Írét gyógyforrás telt fürdőmedence mellett kb. há­romszor annyi vizet szolgáltat, miint a régi álla­potnál. További nagy előnye a felfokozott vízszolgál­tatásnak az, hogy a nagyobb thermáiis víztöme­gekkel nagyobb hőmennyiségek is áramlanak az uj fürdőmedencébe. Ez a körülmény a fürdőme­dence hőfokának egyenletességét még jobban biz­tosítja és esetleges hőbeli kilengéseket még in­kább kizár. Tudnivaló, hogy a „Sim“-forrásók ter­mészetes hőfoka nem tépi túl a 42 fok Celziusí. Ez az a hőhatár, melyet az emberi szervezet még veszély nélkül könnyen elbír. Aiz uj fürdőmedemcéhen fakadó jelentéke­nyen nagyobb thermáiis vízmennyiségek lehető­vé teszik, hogy a fürdőmedence űrtartalmát a réginél jóval gyorsabban és jelentékenyen több­ször lehessen-friss thermáiis vízzel megújítani. További feladat volt a két ,.Sina“-gycgyforrást. úgy foglalni, hogy a források állandó egyenletes hyroszl'ikai nyomás alatt, dolgozzanak, anélkül, azonban, hogy a fürdőhely tradicionális sajátos­ságától el kelljen térni. Ez az évszázadok óta be­vált fürdési mód abban áll, hogy a beteg közvet­lenül a fürdőmédenoében fakadó eredeti forrá­sokban fürdik. Érdekes, hogy,a legmodernebb bal­neológiái elvek teljesen megegyeznek azzal a fürdési móddal, ahogyan azt T roncsén! epllc-für- d'őn már évszázadokkal azelőtt meghonosították. Ezt a kérdést is fényesen oldották meg, még pe­dig olyan módon, hogy a két forrás furatának fel­ső végét a telt fürdőmedence víztükréig meghosz- e®0bbitották, majd két különlegesen konstruált be- tónhengerbe zárták avégből, hogy a gyógyvíz leg­értékesebb vegyi alkatrészének, a nem kötött kénhyürogénnek, egy molekulája se i Illanhasson el, hanem a fürdőmedence számára megmentessék. A kénes thermáiis viz ebbe a két hengerbe ömlik, hogy azután a fürdőmedence különböző pontjain törjön fel. Mint egy erődítmény két tornya, amelyekből erős és sikeres küzdelem folyik az emberiség nagy átka: a rbeumutikus, köszvényes, isohiati- kne és neuralgikus megbetegedések ellen, emel­kedik ki a fürdőmedencéből a két forráefoglalat. Az alapépítményt és magukat a falakat is a leg­nagyobb körültekintéssel kellett felépíteni: Alul­ról meleg vadforrások törlők fel és kénes gázok áramlottak fel a mélységekből, amelyek olyan erős nyomást fejtettek ki, hogy a lefojtásukra föléjük épített vasbetonréteget több helyen áttörték. Az emberi lelemény itt is talált megoldást és a bajt előnnyé tudta átváltoztatni. Az alapzat alatt fa­kadó vadforrásokat elvezették és a feltörő gázo­kat megfelelő berendezéssel a fürdőmedencébe irányi tolták. A külső falakat a legmodernebb izo­láció szempontjai szerint építették fel, nehogy a fürdőmedence melegségéből akár egy tizedfokot is veszítsen, bármilyen szigorú téli időjárás is le­gyen a falakon kívül. Az uj „Siin.a“-fürdő belső és külső archiiekto- nibus kiképzésében a legmodernebb stílust fejezi ki. A fürdőház belső berendezése harmonikus foglalta a legmodernebb higiéniának, a legtökéle­tesebb kényelemnek és művészi Ízlésnek. A für­dőmedence padozatától egészen a tetejéig minde­nütt halványlilába játszó kékes csempével van kirakva. A tizenkét nnatrv négyzetre osztott hatal­mas ablakié Kilét szemnek kellemes zöldes vilá­gosságot bocsát a fürdőcsarnokba. Az uj fürdőlház külső architektúrája vonatai­nak egyszerűségével é6 méreteivel monumentálisán hat. A legközelebbi napokban fogják ünnepélyes kül­sőségek között felavatni az újjá teremt élt fürdő- házat. — A Titanie 700 utasának megmentője csak most vehete át 200.000 dolláros jutalmát. Amikor 1912- ben a Titaoic katasztrófája történt, a Oarpathia volt. az első hajó, amely a süllyedő gőzös segít­ségére sietett és a Titauic 700 utasát megment ette. Akkor a megmentettek köréiben mozgalom indult meg, hogy a Carpalhia' derék kapitánya, Rostnim részére adományt gyűjtsenek hálájuk kifejezésére. Tekintélyes összeg gyűlt össze, de Rostrim nem kaphatta meg. mert a tengerészek arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy amit Rostrim tett, a tengerészek :>!.•■:őrángu kötelessége volt, s azért juta'om nem kr. 1’oT.rim kapitány most 4(3. évi szolgálni a nyugalomba vonult és Így 19 esz­tendőve: a T. ’íjíT katasztrófája után, átvehette az akkor összegyűjtött összegéi, amely azóta kama­tos hajnalaival együtt ieö mintb 200.000 doilér. Prága, janius 18. A képviselőiliáz ma dél­után ülést tartott, a molyét Malype-t r elnök fél négy órakor nyitott meg. A mai ülésen a kormány benyújtotta a háznak az • export­hitelről szóló javaslatot. A napirenden sze­repel az államifoglházak létesítéséről szóló törvényjavaslat, amelynek előadója Ivánka Milán dr. cseh nemzeti demokrata párti kép­viselő volt. Ivánka hangsúlyozta, hogy ezt a törvényt a közvélemény már tiz év óta kö­veteli. A legnagyobb nehézséget az alkot­mányjogi bizottságban az a kérdés okozta, vájjon az államifogházzal büntetendő cselek­ményeket a törvényben taxatíve sorolják-e fel, vagy pedig általánoisságibau. A bizottság a törvényjavaslat egyes részleteit meg is változtatta. A vita első szónoka Törköly József dr. ma­gyar nemzeti párti képviselő volt. London, junius 18. Az Amidé Internacionates nevű pacifista egyesület II. G. Wellanók, a nagy angol Írónak a tiszteletére diszkekómat rendezett, amelynek részi vevői impozáns formák között tün­tettek a béke mellett. A banketten Wells nagyobb beszédet mondott, melyben körvonalazta állás­pontját a pacifizmus elméleti és gyakorlati szem­pontiból aktuális kérdésedre. Sohasem küszöbölhetjük lei a háborút fejteget­te Wells, — ha csak szavakkal küzdünk ellene. A világ jelenleg egy fehér háború nyűge és pusztításai alatt sínylődik és ez a háború éppen Róma, junius 17. Darwin O. Lyon amerikai professzor Genuából Triipoliszba utazott, hogy ott az olasz gyarmat területén, a tripoliszi pusz­taság birodalmában uj rakétáját eddig még semmiféle emberi alkotmánnyal el nem ért ma­gasságba lőjje ki. Tudjuk, hogy a légrétegek ki kutatásának technikája az utolsó évtizedek­ben már nagyot fejlődött és a műszerekkel ellá­tott megfigyelő ballonok 36 kilométeres magas­ságot is elértek és automatikusan működő mű­szereikkel megbízható följegyzéseket hoztak le ilyen nagy magasságokból. Lyon professzor azonban nem elégszik meg ezekkel az eredmé­nyekkel, ő a légkörnek ©okkal magasabb réte­geiből is megbízható értesüléseket akar szerez­ni. Erre a célra a megfigyelő ballonok már nem elégségesek, Lyon professzor tehát a legmoder­nebb instrumentumot, a rakétát veszi elő, hogy célját elérje. Kísérleteinek semmi köze sincs Piccard professzor sztratoszféra-repüléséhez. Az ő vállalkozása egészen más természetű. Lyon professzor a nagy Columbia-University tanára. Mint tudósnak és kutatónak igen jó neve van világszerte. Jogosan támaszt tehát igényt arra. hogy komolyan vegyék úgy a sze­mélyét, mint kísérleteit. Mivel azonban a sajtó­ban nagyon fantasztikus és meg nem felelő lm- r esz telesek jelentek meg vállalkozásáról, a saj­tónak adott legújabb nyilatkozatában tisztán és világosan jelölte meg szándékait. Sohasem volt olyan terve, hogy egy kolosszális ágyulövegbe, egy projektilbe csukássá magát kutyájával, macskájával és kanári madarával és igy lövesse,, ki magát egy óriási ágyúiból a holdba. Verne Gyula álmodott és nem ő. Az ő terve mindössze csupán az, hogy igen nagy magasságokba pilótanélküli raké­tákat 18 föl. Ezeknek az a rendeltetésük lesz, hogy fokozatosan elérjék a légkör határát, só't még azon túl is jussanak és kikerüljenek a világűrbe. Egyelőre ezekben a rakétákban nem lesz élő­lény, viszont nagy mennyiségben lesz fölhal­mozva benne egy olyan robbanó anyag, amely­nek kémiai összeálIrtása egyelőre Lyon profesz- szor titka. Ez a robbanó anyag hajtja automa­tikusan a rakétát a nagy magasságokba. A ra­kétában még benne lesz egy ládikó a fontos tu­dományos miiszerekkel. A műszerek a légkör legmagasabb légköreinek viszouvait jegyzik le, elsősorban a hőmérsékletet, azután a levegő |sűrűségét, végül pedig a kozmikus sugárzást, 1 amelynek hatását Piccard 16 kilométer ma^as-( akinek beszédét lapunk legközelebbi számá­ban ismertetni fogjuk. Utána Ravasz szlovák néppárti, Hassold cseh nemzeti szocialista párti szólalt fel, majd lapzártakor Jabloniczky János dr. országos keresztény­szocialista párti képviselő beszélt, akinek beszédét ugyancsak legközelebbi szá­munkban fogjuk ismertetni. Az üilés tart. A * házelnökiség rendelkezése szerint a kép­viselőház legközelebbi ülését péntek délelőtt 10 órakor tartja, majd utána a jövő hét kedd­jén lesz ülés. A koalíciónak a parlament munkaprogramjáit eddig még nem sikerült összeállítani, miután a gabona monopólium 'kérdésében megegyezés nincs és az agrá­riusok az exporthitelt csakis akkor akarják letárgyalhatni a képviseloházzal, ha a kor­mány a gabonamonopólium javaslatát is be­nyújtja. olyan veszedelmes öngyilkos. mint amilyen az 1914. évi vörös háború volt. A fehér hálom a mim-lanélkuliek, a könyörte­lenek millióit szedi ádczatul. Csak a társadalom miuden^vétegét összefogó tö­kéletesen szolidáris világszervezet tudná az em­beriséget a fehér háború poklából kiszabadíta­ni. Wells mellett a legnagyobb hatást a ha dívák francia képviselőnek, Thiebaudnak a szónokla­ta keltette, akt lángoló szavakkal hívta harcba a pacifistákat a háború ellen. ©ágban tanulmányozta. Hogyan akarja visszatéríteni Lyon professzor ezt a ládikót műszereivel az óriási magasságok­éból? A megoldás nagyon egyszerű. 1929-ben első rakétájával már 9950 méter magasságot ért el. Ez azonban nem elégítette ki. Több kí­sérlet után, amelyek — sajnos — emberéletet is követeltek, ©őt a maga súlyos megsebesülé­sével is jártak, egy olyan rakétát épitett, amely szektorokra van fölosztva. Minden egyes szektor sorjában gyullad ki és mindegyike bizonyos gyorsaság és távolság el­érésére szolgál. Az első szektor x-sebességgel jut föl például 10.000 méter magasságba, levá­lik és lehull és a második szektor öngyujtással tép akcióba, tovább hajtva a profilt. És igy megy tovább a rakéta útja a nagy magasságok felé. Ha a rakéta mintegy 70 kilométer magassá­got ér el, akkor az utolsó szektor is fölhasz­nálódott és leesik és az egész projektilből nem marad más semmi, mint egy ejtőernyő, amely automatikusan széttárul és lefelé száll. Most már ebben az ejtőernyőben van a ládikó. a mérést végző műszerekkel és az ejtőernyő hozza vissza a rakéta megfigyeléseit a föld fel­színére, ahol majd beszámol az elért magasság hőmérsékleti viszonyairól és beszámol a koz­mikus sugárzás természetéről és erejéről is. így a tudomány fölbecsülh etet len értékű ellenőrző anyaghoz jutna olyan magasságok viszonyaira vonatkozólag, amiket Máig nem lehetett elérni. Ezeket a kísérleteket tehát Lyon professzor a pusztában akarja elvégezni, 200 kilométernyi távolságban Tripolisz városától és a kísérletek végrehajtására máT a legközelebbi napokban sor ikerül. Azért választotta a pusztát, mert vé­leménye szerint ez a legideálisabb terep nem annyira a rakéta kilövése, mint inkább az ejtő­en n yö ne k v i ss z átérése • sz emp cmtjábó 1. Lyon professzor már egy olyan rakéta meg­építését is tervezi, amely legalább is 100 ki­lométer magasságba jut föl s ebbe a rakétába azután két kanárit és két •egeret zár be, hogy azután a kozmikus sugár­zás hatását az élő szervezetben is kitanulmá­nyozza. , Lyon professzor lehetségesnek tartja, hagy j •ilyen szerkezetű rakétákkal a holdat is e! lehet ; érni. ö azonban lassan és fokozatosan halad j előre a kutatás utján, tehát egymás után akarja 1 elérni a folyton nagyobbodó nuurasságnkaU I A prágai MÁK ianévzáró cmhétja Prága, junius 17. A Prágai Magyar Akadémiku­sok Köre nagy érdeklődés melleit folytatta évzáró kultiuraufcétját. A pénteka est eredményeiről már beszámoltunk lapunk hasábjaim. A következő nap a szemiinártiumoik előadásai képezték a programot. Az orvosi szeminárium részéről Kalocsay Olga lép etil az előadói asztalhoz, hogy megtartsa élénk vitát kiváltó előadását a tuberkulózis elleni küz­delemről. Miután ismertette a betegség terjedésiét •és azokat a körülményeiket, melyek ezt megkönnyi- tik, áttért a fertőzés meggáit-ásámalk az ismerteté­sére. Már gyermekkorban kell megkezdeni a vé­dekezést. Olyan nevelési rendszerit kell bevezetni, amelyik felhívja a gyermekek figyelmét a tüdő- vész veszélyére és felvilágosításokat ad az ellene való küzdelemre, de ugyanakkor gyakorlatilag is igyekezik kiküszöbölni a megbegedés lehetőségeit. A fejlődő gyermek mozogjon sóikat szabad leve­gőn. A sötét tantermeik, szűk padok, az erős tanu­lás aláássák a gyermek egészségét Erdei • iskolá­ikat kell szervezni, ahol a játék, napfény, fokozol l tisztaság eredményes eszközzé válhatna a beteg­ség elleni harcban. A tömegek részére üdülőhelyek felállítása, (jól! megszervezett orvosi Mv&lógosáitó propaganda, a méphligiemiai viszonyok gyökeres megreformálása és elsősorban a gazdasági helyzet •és életmivó emelése azok a sürgős társadalmi te­endők, mélyek révén útiját lehetne állni a tuber­kulózis pusztításának. Másodiknak Margócsy Ibolya a női szeminá­rium tagja adott elő az anyák és lányok közötti ellentétről. Ez az ellentét nem magyarázható egy­szerűen a két generáció közötti kcrkü’lönibséggel. A világháború, az ezt követő összeomlások, az át­alakulások és forrongások kora sokkal élesebb'' és általánosabbá tették ezt a jelenséget, semhogy egyéni kérdéssé lehetne leegyszerűsíteni. Egy tár­sadalom fejlődésének a törésvonalán állunk és az a megértőshiány, amelyik éket ver az anyák és kenyérkereső, dolgozó lányaik közé, csak része az önmagában meghlasomCdtt társadalom Intellek­tuális válságának. A közgazdasági szemináriumot Benedek Elek képviselte, aki Rv-.'zinszkó gazdasági helyseiét is­mertette. Az előadó értékes képet nyújtott minden hallgatójának Rusziinszkórók Hatalmas adatkiészíe- itével és pontos megfigyeléseivel döbbenetes szí­nekben tárta fel azt a szörnyű anyagi romlást, amelyik Rusziuszkó lakosságát fenyegeti. A hal­dokló ipar ‘és mezőgazdasóig romjain a termelő esz­közeitől és termelési lehelőséegitől megfosztott nép sorsán csak öntudatos együttműködés segít­het. A technikai szeminárium előadását Wcin Gyu­la csütörtökön tartja meg Az ankét nagyszerű alkalmat szolgáltatott a szemináriumoknak arra, hogy munkájuk jelentő­ségét értékéé módon bízonyithassák be. A prágai fiatalok harcos előrehaladásának és eredményes önképzésének a jele azonban az a sok értékes felszólalás is, amelyik minden előadás után el­hangzott a viták folyamán. A prágai MÁK képet akart nyújtani a magyar 'közönségnek egész évi kulturmunkájáról s ez a kép biztató és az elismerést méltón váltotta ki. Debussy és az indiai béka. Debussy özvegye Póriéban él, közel a Trocaderóhoz. egy kis villá­ban, ahol férje is élt és dolgozott. Debussy fele­ségénél látogatást tett egy Bécsiben élő újságíró, aki a látogatásról cikket irt, amelynek érdekesebb részletei a következők: „Évek múltak el Debussy •halála óta, de párisi kedves, finoman épitett, fehér házacskája még most is középpontja Paris zenei életének. Claude Debussy nemcsak mint kom­ponista volt jelentős tényezője a francia zenének, de nagy szolgálatokat tett azzal is, hogy rengeteget dolgozott a fiatal, modem francia muzsikusok érdekében és valami fantasztikus szeretettel törő­dött mindennek ami összefüggésben ált a francia muzsikával. Lelki támasza volt a fiataloknak, mo­rális segítője és útmutatója. Ebben a munkában özvegye is teljes erővel részt vesz. Férjének halála óta olyképpen szolgálja Debussy személyes kultu­szát, hogy mindent támogat, ami összefüggésben van a modern zeneművészet fejlődésével. Háza ma Is 'találkozóhelye mindazoknak, akik úttörők o francia muzsika terén. Nemcsak Debussy iuter- pretátoraá jelennek meg ebben a házban, hogy el­játsszák az özvegy előtt a nagy mester kompozi - dóit és hogy meghallgassák az özvegy véleményét, de alig akad valaki a zene művelői közül a fran­ciák fővárosában, aki ne jelenne meg a nagy öz­vegy empire-szalonjában. Debussy felesége, ez a finom, halkhaugu nagyasszony, a következőket mondja: ..Éppen úgy. mint a férjem, akii az ő ide­jében a zene forradalmára volt. mágiám is azon a véleményen vagyok, hogy semmiféle uj zenei kí­sérletezéssel széniben nem szabad elzárkózni." Debussy özvegye végigvezet, a szobákon és meg­mutatja azokat a emléktárgyakat, amelyeket De­bussy különösen szeretett. Többek között egy kő­ből faragott békára mutat Debussy özvegye. A béka ott guggol előreimeredt fejjel a zongorán. „Ezt a békát. — mondja Debussy özvegye — vala­honnan a Távol-keletről. Indiából hozta a féljem. Kedvence volt. Amikor dolgozott, a békát mindig ide kelle tt állí tanunk « zongorára és amíg a kotta- fejeket árba a fekete vonalak sűrűjébe, gyakran nézett fel a békára. Sokszor gondoltaim arra, hogy ennek az állatinak különös és babonázómn furcsa szemei inspiráló erővel haiőtiaik férjemre. Annyira rag- cíkodctl férjem hozzá, hogy utazásainkra min j dig magunkkal kcddelt vinni. Ilyenkor szalmába i és vallóba cet:nj|igolt,atk és egy kofferbe zártuk, I yjueiyel feiüöii p- bdíAaák késaáitítetetít a férjem." Az afrikai sivatagról fövi a világűrbe rakétánál Lyon amerikai professzor Megfigyelő rakéta száz kilométer magasságban — Két kanári és két egér fesz a rakéta utasa H. G. Wells hadjáratot hirdet a „fehér háború“ ellen A munkanélküliség réme váltotta föl a habom vörös fúriáit — mondja a világhíréi angol sró — Szavak helyett tetteket követel a pacifistáktól 4 1931 junius 19, pémteik.

Next

/
Thumbnails
Contents