Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-03 / 125. (2642.) szám

6 Péter Mihály püspöki látogatásai Tora*, járnius 2. A toefeta«íaveai8rfcái református e^diózkerütelnek püspöke, Péter Mihály május 27-án kezdte el a göinöri raf. egyházmegye gyiÜe- kesseteinek a meglátogatása irtán a rágd tornai egy­házmegye ittaiaradt, többnyire kicsiny, de sain- imagyar egyházainak is a megvizsgálását. Május 27-én délelőtt 9 óraikor Luoskán vált, ahol nőm,csak a maroknyi kálvinista nép, de az egész község, jegyzőjével az éden a Ceermosnya portáján, köszön­tötte. Innen lovas 'legényeik s ifehérmlhás leányok díszes serege Ideérte át Barkára, ahol a püspök az iskolát is meglátogatta. Délután 4 óraikor már Jab- lloneán prédikált. Az itteni reformátusok templo­mának építésére 1789-ben II. Jóaseí császár adott engedélyt. Az ősök olyan hatalmas s pompás bol­tozattal építették az itten ismeretes darázsikőből', hogy ma is változatlanul éli, úgy mint megépítése első évében. A félezernyi református lélek 1929- ,ben 120,000 K-ás kivetéssel mintaszerű, teljesen modem két tantermet és kiét tanítói fiiak ást épített fel kizárólag a maga erejéből. Május 26-án Körtvélyest és Almást látogatta meg a püspök. A templomban buzdító szavak kíséreté­ben megáldotta a 'híveket s útra kelt Görgő felé, ahöl, mint a legnépesebb gyülekezetben, a fogad­tatás szép külsőségei megsokszorozódtak. A kör­nyék kisebb egyházaiból is idegyüjtött konfirman­dus sereget a püspök megáldotta s bibliákkal aján­dékozta meg. Az istentiszteletet az 52 tagú férfi- énekkar, majd a vegyeskor álltai Törzsök István ig. tanító vezényletével előadott, miidamabok eléjnek- lése tette még változatosabbá. A kis Méhész meg­tekintése és gondjai közé tartozott a püspöknek. Május 29-én már SzádeHő s utána Áj reformátu­sait látogatta meg s részesítette lelki áldásokban. • Innen Tornaujíaíuba ment, ahol gyülekezete élén Boncaik Sándor esperes-plébános fogadta szeretet­től és tisztelettől sugárzó meleg szavakkal. Délután még Zsarué ár valón yhaja6 legényeinek lovasban­dériuma fogadta s kisérte az ősi templomig. Május 30-án reggel 8 órakor a pederi régi rornán- stüliü. faragott kövekből alkotott templomban hir­dette az .igét a püspök s még a délelőtt folyamán a szepsi-i kálvinistákat kereste fel, ahol az önkén­tes tűzoltóság főparancsnoka üdvözölte a határban. A pároddá kapujában a járási hivatal képviselő­je. az egyházi gondnok és a leánykor elnöke üdvö­zölte a püspököt. A templomiban buzdító beszédet, áldást mondott a gyülekezetre s a konfirmandus ifjakat megáldva, bibliákat osztogatott. Innen Pány-Csécebe látogatott el, ahol e napon kálvinista testvéreik ünnepnapjára tekintettel, a más vallá­sunk is tartózkodtak a munkától. A püspök min­denütt nemcsak a vallásos érzés felébresztésére, de mint miagyar anyanyelvű polgárokat a magyar nemzeti érzés és öntudat ápolására iis lelkesen fi­gyelmeztette híveit. Idráuyi Barna aibaujtomai esperes pedig mint fáradhatatlan kísérője a piis- í-pökirek, minden gyülekezetben előadta annak tör- •iiffeénetéf, a jelen nemzedéket figyelmeztetvén az ősök példájában mutatkozó kötelességekre. áliüéfsgos iiatáríncidensériH sr i üárodny Sesii Prága, június 2. A Národny Dennik Írja, hogy egy 250 főnyi magyar leven tecsapat át­lépte a csehszlovák határt. A leventék, irja a lap, Vác és Miskolc közt gyakorlatoztak. Habár a leventéknek világosan látniuk kel­lett a határjelzést, ezt nem respektálták, ha­nem néhány Ízben átléptek a vonalon és csehszlovák területen mozogtak. Mivel a le­venték — folytatja a Národny Dennik — fegyveres (?) szervezet tagjai, az eset tehát durva megsértése a nemzetközi jogoknak s üledékes hivatalainknak kötelességük megin­dítani a legszigorúbb vizsgálatot. Letartóztattak egy csihágói méreg- keverönöt, aki 25 éven át folytatta szörnyű mesterségét Lipcse, junius 2. A szociáldemokrata pártkongresszuson ina Breiíscheid Rudolf képviselő nagy beszédet mondott a fasiz­mus leküzdéséről, majd a kölni Sollmann Vilmos felolvasta a szociáHdemokraía párt parlamenti frakciójának jelentését. Breit- sebeid természetesen hevesen megtámadta a fasiszta mozgalmat és párhuzamot vont az olasz fasizmus és a német nemzeti szo­cializmus között. Beszéde további részében a szociáldemokrata párt parlamenti politi­kájával foglalkozott és kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt engedékenységével meggátolta a páriáménturizmus összeomlá­sát és a nemzeti szocialistákat taktikájuk megváltoztatására kényszeri tette. Vélemé­nye szerint a jövőben ugyanilyen utón kell hadad ni. Breit gebéid beszédét a párt óriási helyesléssel fogadta. Osjkágó, junius 2. Az itteni rendőrség teg­nap letartóztatott egy méregkeverőnőt, aki 25 esztendőn át zavartalanul űzte borzalmas mesterségét és egy sereg embert a másvilág­ra küldött. SummeTS Margitnak hivjlák a esik ágói lá­ger Marit, aki áldozatait rokonságának és ismerős körének férfitagjaibólD válogatta ki. Az eddigi megállapítások szerint 19 mérge zés es haláleset terheli az elvete­medett asszony lelkiismeretét. Négy családfő, két fivér, egy gyermekleány szerepel az áldozatok listáján, akiket a csiiká- gói boszorkány által készített méreggel tet­tek el láb alól. A hatóságok most exhiimáltatni fogják az évekkel ezelőtt elföldelt holttesteket és a bels. részeket vegyvizsgálatának vetik alá. A terhelő bizonyítékok máris nagy számban összegyűltek és kétségtelenné teszik, hogy a méregkeverőnő több évtizedes tevékenységé­vel számos embert a másvilágra küldött. „A helyzet mm komoly” — jelenti a Lídové Meviny „A kormánypártok nincsenek tudatában, milyen komoly pillanatokat élünk** — Uj koalíció a láthatáron? — Pártszervezeti tisztujitás. A magyar nemzeti párt magyairsoki helyi szervezete e napákban tar­totta meg tisztújító gyűlését, amelyen helyi elnök­nek Fü'öp Vincét, ügyvezető elnöknek Tóth Lajost, ^elnököknek Tafcáts Gézát és Gzamiik Györgyöt, jegyzőnek ér-ászár Ignácot, pénztárosnak Bíró Kál­mánt s ellenőröknek Bérét Pált és Fülőp Ferencet választották meg. ...........’ “ ’• Pr ága, junius 2. A képviselőhöz a mai retndikivüli ülésen kiivül csupán a jövő héten ül össze, föltéve, hogy addigra egyes gazda­sági javaslatokra nézve sikerüli a ikorimány- nak megegyeznie. Hogy mennyire nagyok a nézeteltérté&ék a koalícióban, azt a legjob­ban bizonyítja a sajtóvisszhang. A Lidové Noviny tegnapi számában már a koalíció esetleges megváltozásáról is -tesz említést. Az ütközőpont a gabonámonotpólinim kérdé­se. Knotek képviselő a cseh néppárti Lido­vé Listyben erről a proiblélmáról és az álta­lán o<s helyzetről többek között ezeket írja: „Alig két hónap választ el beniniiinket az aratástól és még minidig neim tudjuk, hogy milyenek lesznek az árak. Viskovsky mi­niszter az egyik gyűlésen kijelentette, hogy az eddigi törvényeket azért hozták, hogy a mezőgazdák kiüríthessék hambárjaiikat. Ezt a célt el is érték. Az árakkal azonban resz- szabbul vagyunk. Eredetileg azt remélték, hogy a gabona iránti érdeklődés emelkedé­sével az árak is emelkedni fognak. De hogy ütött ki az egész? Amikor a gabonaárak emelkedni kezdtek, a mezőgazdáknak, kivé­ve a nagybirtokosokat, akik gyákran spe­kulálni -is,.szeretnékj már nem volt init el­adni ok. Egyesek azt mondják, hogy a leg­többet használt a lisztkeverési törvény. A hivatalos körök azonban hallgatnak arról, milyen mértékben hajtották végre ezt a tör­vényt és mit nyertünk vele. Azt is mond­ják, hogy teljes mértékben nem lehetett végrehajtani. Igaz az, hogy az áremelést nagyban elősegítette az, hogy a Magyaror­szágiból való behozatal a szorződésuélküli állapot következtében úgyszólván teljesen szünetel. Most újból tárgyalni fognak, de a tárgyalás befejezés© az aratási idő kellős közepéibe kerül. A magyar behozatal nem gyakorolt nyomást piacunkra olyan időbeni, amikor a mezőigazdák eladtak, de nyomni fogja piacunkat, amikor majd újból eladni akarnak. Kérdés, vájjon a lisztkeverési és gabonafcevenési törvényt az uj magyar szer­ződésben meg lehet-*© tartani. A törvény ér­vényessége a legrosszabb időiben, azaz augusztus 3lsén jár le, amikor a parlament szabadságon van. Ha most nem fognak uj intézkedéseket hozni, úgy az árak újból le fognak esni. További kérdés, hogy mit fo­gunk tenni? Meghosszabbítjuk az úgyneve­zett keverési törvényt? Nem tudjuk, hogy az uj szerződésiben megtar'thatjulc-e és az seim biztos, vájjon a kormányban találunk-e többséget erre. ' A molnárok közgyűlésükön dicséritek a törvényt, a pékek lázongiainialk ellene, ügy, ahogy van., nem akarják és azt követe liik, hogy ha mér keverni kell, úgy a keve­rés közvetlenül a péknél történjék és a pék olyan külföldi lisztet vásárolhasson, ami­lyenre szüksége van, nem pedig olyat, ami­lyet -más kever neki. A1 jelen piBánatban senki sem tudja, mi lesz. A földművelés- ügyi minisztérium kidolgozta a gabona- monopólium javaslatát. A mai kormány ezt már másodszor teszi. A terv ellem újból 'ál­lást foglalnak a nemzeti demokraták és az ipairospiártiak. Az iparos-pártiaknál ez az ellenállás annál feltűnőbb, mert hiszen is­meretes az agráriusokkal való kooperáció­juk. Meg kell tehát állapítani azt, hogy k;t áll a monopólium ellen. Eddig osuipán azt látjuk, hogy ezen terv mellé nyál tan és koimpromisz- S7/Um nélkül senkii sem állt. Csak remélik azt, hogy azok a pántok, ame­lyek ma nyiilltatn minőseinek ellene,, a mono­pólium mellett lesznek. Senki sem dicséri és senki sem védi eZt a javaslatot. Méig a földművelésügyi miniszter pártja sem, melynek tudta nélkül alig lehetett volna ezt a törvényjavaslatot előkészíteni. Az ag­rárpártnak egyetlen vezére és egyetlen ve­zető sajtóorgánuma sem állt a monopólium mellé. A legjobban megegyeznek a két leg­nagyobb párt vásárló szövetkezetei, a szo­ciáldemokrata és az agrárius szövetkezetek, jóllehet a .szociáldemokrata szövetkezet igazgatója azt irta, hegy a menopóliumínak nem volna értelme', ha a jelenlegi vámtari­fa érvényben marad. Érdekes, hogy a nem­zeti demokratáik ellenállása épp azokra az indokokra támaszkodik, amelyeket a szocia­lista .pártoknak kellene hangsulyozniok. Egy közkereseti társaság abszoiluit ural­mát jelentetné a kenyér fölött. A törvényjavaslatnak abban a formájában, ahogy elkészítették, nem lehetnek nagy eredményei. A javaslat úgy szól, hogy az úgynevezett republikánus szövetkezet alkot­ja a többséget a földművelésügyi miniszté­rium képviselőivel együtt. Anra számítanak, hogy a külföldiön majd kizárólag olcsó ga­bonát vásárolnak s nem veszik számításba, hogy drágát is fog kelleni vásárolni. Hogy ki fogja fedezni a deficitet, hogy milyenek lesznek a belföldi piaci árak, arról senki sem beszél. Nagyon helyesen jegyezte meg Mirigy és bőrbajoknál Kérje a csizí jód-bróm kúrák használati utasitását. Csízfürdő. egy republikánus — fejezi be a cseh nép­párti képviselő —, hogy a monopóliumot bevezetni igen könnyű dolog, de nagyon ne­héz lenne annak likvidálása." Prága, junius 2. A kedvezőtlen belpoliti­kai helyzetre nézve jellemző és feltűnést kel­te jelentést közöl a Lidové Noviny. Azt ír­ja többek között, hogy a helyzet igen szomo­rú. Már néhány hét óta folytonosan azt je­lentik, hogy a kormány a közeli napokban ha­tározni. fog fontos gazdasági kérdésekről, melyek elintézése az állam gazdálkodása szempontjából sürgős. A döntést azonban hétről-hétre halasztgatják. Tanácskoznak gazdasági miniszterek, egybehívják a politi­kai bizottságot, összeül a minisztertanács és várvarvárt döntést az egyik tanácskozásról a másikra halasztják. Nem lehet azt állítani, irja a Lidové Noviny — hogy a kormány nem dolgozik, azonban a kormány malma üresen őröl. Különösen két javaslatról van szó, ame­lyet még a nyári szünet előtt kellene elintéz­ni: éspedig a mezőgazdasági termékek beho zatálának a rendezését s a kiviteli hitel ál­lami garanciáját. A kiviteli hitel szükséges­ségét általánosságban elismerik, tárgyi kiifo gások nincsnek ellene, de a régen elkészült javaslatot nem lehet a parlamentnek benyúj­tani, mert politikai junktimban van az agrá­riusoknak olcsó mezőgazdasági hitelre vonat­kozó követelésével. A kormányban hiányzik az eltökéltség és a határozottság. Vitásabb kérdés a gabonamonopólium, amelyet a kor­mánynak talán mégis sikerül kompromisz- szummal nyólbeütni. Hoigy még mindig nem lehetett megegyezésre jutni, ebben elsősor­ban ie a túlságos pártegoizmus és a pártok rövidlátása az oka s azonkívül hiányzik a kormányban a kezdeményezés képessége is. Nem volna szabad elfelejteni, hogy a kor­mánynak és koalíciónak első kötelessége pon­tos irányítást adni a kereskedelempolitikai tárgyalások számára. Ha a mezőgazdasági behozatal rendezése a legjobb eszköz és mód arra, hogy kereske­delení®<rfS#kaá egyezményt létesitheeeünk a közép és déleurópai mezőgazda-sági álla­mokkal, úgy ezen kérdés rendezését nem volna szabad elodázni. Azonban a kereskedelempolitikai érdekeket szem előtt kell tartani saját gazdálkodásunk szempontjából és a külpolitika munkájának eredményessége szempontjából is. A helyzet igen komoly. Bűntény volna, hogyha most elszalasztanánk a kedvező alkalmat, amelyet a genfi tárgyalások meg­adtak. Úgy látszik, hogy a pártjaink — fe­jezi be a Lidové Noviny — nincsenek tu­datában annak, hogy milyen komoly pilla­natokat élünk, máskülönben nem volna le­hetséges, hogy egyes pártok politikusai ép­pen most fenyegetőznének azzal, hogy el­lenzékbe mennek, ha követeléseiket nem teljesiitik. Ilyen fenyegetések senkit meg nem ijesztenek. Ami az állam érdekében van, azt végre kell hajtani. A mai koalíció szétesése nem teszi lehetetlenné egy más koalíciónak a megalakítását. A Lidové Noviny utolsó mondata elárulja azt, hogy bizonyos politikai frakciók, főleg Benes köre, készülnek arra az eshetőségre is, hogy szükség esetén az állam vezetését egy más alakulatu koalícióban vegyék át. Egy amerikai találmány feje tetejére állítja a modem stratégiát A „pacifista*1 Unió l'övegszállitó repülőgépei fogják megreformálni a hadviselést Genfiben évek éta kxmí-er enoiáznak a leszerelés­ről. Hogy ennek a konfeireniciázásnak mi értelme van és mennyire lehet és szabad komolyan venni, a legjobban bizonyítja az az izgalom, amely a nyugateurópai államok katonai vezetőkörein lett most úrrá. Helyesebben ennek az izgalomnak az oka. Amerikában ugyanis állítólag rájöttek aura, hogyan lehet könnyű, de nehéz tüzérségi anyagot is levegőben villámgyorsan egyik helyről a másik­ra szállítani. A nyugateurópai államok hadvezető­ségeivel ez a hír nyomban megérttette azt. hogy a tüzérséget szállító repülőgépek problémájának a megoldása, máról holnapra a hadvezetésről és hadviselésről eddig vallott legújabb tanokat is egy­szerűen a fejük tetejére állítja. Az Amerikai Unió hadügyminisztériuma Panamáiban kisérleíezett az említett szállítási móddal és mert a kísérletek tel­jes sikerrel jártak, most lázas gyorsasággal szere­lik föl az Eygesült-Államok hadseregét tüzérségi anyagot szállító repülőflottákkai!. Egyidejűén ki­dolgozzák a tervet is, mely a tüzérségnek ilymódon adódó uj felhasználását van hivatva szabályozni. Hír szerint az uj repülőgéptípusok a£ őszi amerikai hadgy akorltfdpkon már szerepelni fognak, sőt összekötő kapocs lesznek a szárazföldi és tengeri haderők között. Ezek az újfajta repülőgépek fog­ják lehetővé tenni, hogy tengerről való támadás során, tengerészcsa-paitoknak pairtraszálilitásávul összefüggésben villámgyorsan megfelelő tüzérséget is rakjanak partra, a megtámadott szárazföldön. * A legnagyobb izgalmat ez az amerikai találmány természetszerűen Angliában okozza, ami nem csoda, mert hiszen Angliát, mint szigetországot az uj lehetőség csakugyan intenziven érinti. Ha ugyanis az amerikai szállító repülőgépek valóban képesek lesznek a tőlük várt hivatást betölteni, kétségtelen, hogy az európai államok ezt hatalmi pozíciójuk növelésiére fogják felhasználni. Angliát a világháború előtt a legbiztonságosabb államterü­letnek tartották. Ez a biztossága a haditechnika hallatlan fejlődése következtében már a világ- f háború vége óta lepergett tizenhárom esztendő alatt is nagy mértékben csökkent. Ha már most az amerikai találmány életkép esnek bizonyul, gyer­mekjáték lesz. Angliát, a szigetországot, amelytől eddig tengerek tartották távol az ellenséget, a saját földjén megtámadni. Az angol katonai szak­értőik véleménye szerint Angliának sietnie kell, hogy eszel az uj támadási lehetőséggel szemben a lehető legsürgősebben találjon ki valamelyes el­hárító védekezési módot, nehogy Alibién egy szép napon arra ébredjen, hogy ellenséges könnyű és nehéz ágyuk százai álltnak a földjén. Ahogyan Anglia hatásosan tudott védekezni a német búvár- hajó támadások ellen, épp úgy meg kel találnia a módját annak, hogy meg tudja akadályozni. hogy tüzérségi anyagot szállító repülőgépek rajai hir­telen lepjék el az angol szigetország partjait. * Az angol gemerálitás termiészetesen nem mond­ja, azonban künn; ü kitalálni, hogy elsősorban Franciaország az az állam, amely Angliára vesze­delmet jelenthet. Nyílt titok, hogy a francia vezér­kar nemcsak a keleti szomszéd támadó és védő intézkedéseivel szemben tett megfelelő ellenintéz­kedéseket, hanem az északi szomszéddal: Angliá­val szemben is, Londoniban úgy tudják, hogy a francia kormány máris szakértőket küldőt* az amerikai Egyesült-Államokba, akik a helyszín ón fogják tanulmiiányoznii a tüzérséget szállító repülő­gépek munkáját. Ám vannak, akik azt mondják, hogy a repülőtámadások elhárításának a techniká­ja ma már ugyancsak annyira fejlett, hogy az amerikai találmányitól nem kell túlságosan félni. Meg kell azonban állapítani, hogy a tenger felől való támadásnak eleddig éppen az volt a gyönge oldala, hogy ha csapatokat tudtok ős part raszálli- tani, de nem tudtak támogatásukra velük egyide­jűén megfelelő füzér&éegt ás partra tenni. Az ame­rikai találmánynak azonban talán nem i® ebben a vonatkozásban, dohát nem a tengerivel kombi­nált szárazföldi hadműveletek során lesz nagy szerepe, hanem magában a puszta szárazföldi .had­műveletekben, ahol minden azon fordul meg. ki tud minél gyorsabban, minél nagyobb számú tüzér­séget a front együk pontjáról a másikra vetői. 1931 fttninfl 3, HMŰtU 1 líálsctöc! a fasizams álén Isiséit a llpuei szeciáíderaiekrata párthapen

Next

/
Thumbnails
Contents