Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-18 / 137. (2654.) szám

10 1931 jimiua 18, csütörtök. KőZOjAZDA^ÁfiT1, A kisiparosok gépvásárlási segélye Prága, június 17. A múlt napokban közöltük, hogy a kormány a 150 millió rendkívüli inség- hiteliből 3 millió koronát engedélyezett a kisipa­rosok gépvásárlási segélyeinek céljaira- Számos ildsiparos-olvasónk levélben kifejezett kívánsá­gára alább részletesen ismertetjük a segély meg­szerzésének módját. A segélyezési akció végrehajtásával a kor­mány az ipar és kereskedelemügyi minisztériu­mot és a kisipari gépszerzési szövetkezeteket bíz­ta meg s igy a minisztérium csakis az illetékes gépbeszerzési szövetkezet utján előterjesztett ké­relmeket veszi figyelembe. Az ipar és kereske­delemügyi minisztérium a segélykiosztási akció irányelveit az alábbiakban állapította meg. Az egyes kisiparosok a segély iránti kérelmü­ket valamely szövetkezet utján adják be. A gépvásárlási szövetkezet a kérelmet az illeté­kes iparostársulathoz, esetleg az iparügyi inté­zethez teszi át véleményezés végett különösen arra vonatkozólag, hogy a kisiparos által venni szándékolt gép megfelel-e a kérelmező üzeme nagyságának s mesteri iskolázottságának annyi­ra, hogy az iparos azt teljesen kihasználhassa. A kisiparos által benyújtott kérelemnek tar­talmaznia kell A) a kérelmező vezeték- és ke­resztnevét, foglalkozását, családi állapotát, a születési helyét és napját, illetőségi községét és lakóhelyét; B) a vállalat megjelölését annak székhelyével; C) azt az időszakot, amelyben az iparos üzemében dolgozik; D) a kérelmező va­gyoni helyzetét, különös figyelemmel az ingat­lan vagyonra; E) a. venni szándékolt gép megje­lölését a hajtóerő közlésével. A segélyakció ter­hére csakis belföldi gyártmányú gépek vásárol­hatók. A kellően indokolt és fölszerelt s az ipartársu­lat és a szövetkezet által ajánlott kérelem alap­ján a kérelmezőnek szövetkezeti taggá való fel­vétele után a gép vételárának 30 százalékát en gedélyezheti előlegként a minisztérium segély cí­mén. A pénzt a kérelmező nem, hanem a szövet­kezet kapja kézhez. Ha a segélyt engedélyezték, a kérelmező a vételár 10 százalékát köteles a szövetkezethez nyomban készpénzben befi­zetni, amely ezt a pénzt a 30 százalékos állami elő­leggel együtt a gépgyárosnak, illetve gépkeres- kedőnek kifizeti. A fennmaradó 60 százalékát a kisiparos a szövetkezet által kiadott szabályzat szerint részletekben köteles kifizetni. Az előlegként nyújtott 30 százalékos segély kamatmentes segély lesz s annak fedezetére a kérelmező váltót köteles adni. A váltót elfogadóként a kérelmező felesége is aláírni köteles. A váltóilletéket a kisiparos vi­seli. A szövetkezet a váltót a saját szövetkezeti központjánál helyezi el g a gép vételárának tel­jes kifizetéséig megőrzi. Ha a kisiparos a hát­ralékos 60 százalékát, a veteArnak is teljesen kifizette a szövetkezetnek, úgy a váltóját vissza­kapja s ebben az esetben, illetve akkor alakul át egyszer s mindenkorra szóló eJlenszolgáltatás nélküli segélyre az állam által nyújtott harminc százalék. A vételár 60 százalékának törleszté­séné; a kamat.kból 3'százalékot a zövelkezct fizet a segélyakció terhére, a 3 százalékot meg­haladó kamatokat a vevő köteles a szövetkezet­nek megfizetni. A szövetkezet minden év julius 31. és január 31-re vonatkozó állapot szerint egy kimutatást köteles beterjeszteni a minisztérium­nak az engedélyezett segélyek összegéről, a tör­lesztések állapotáról és a kamattartozásokról. A kimutatásban külön feltüntetendő, hogy a ka- matteherből mennyi jut az érdekel: tagra és hogy a tag mennyit fizetett be tőke és kamat- törlesztés elmén. Egy kisiparos legfeljebb 15.000 korona értékű gép vételére kérhet 30 százalékos segélyt. En­nél drágább gépeket csakis az ipar és keres­kedelemügyi minisztérium külön engedélye alapján lehet államsegéllyel vásárolni. Az adós a vóto'ár 60 százaikat a szövetkezet által megállapított részletekben és időközökben törleszteni tartozik. A gép a vételár teljes kifizetésének napjáig a szövetkezet udajdona. marad, amit a szövetke­zet a gépre erősített táblácskán feltüntet. Ha a gépet az ingat’aura beépítik, úgy a szövetkezet­nek jogában áll a gép tulajdonjogát a telek­könyviben is bejegyeztetni azzal, hogy a gép nem tartozéka az ingatlannak. Ha az adós bérelt helyiségekben tartja fenn üzemét, úgy az ingat­lan tulajdonosát figyelmeztetni köteles, hogy a gép a szövetkezet tulajdona. A szövetkezeti tag a gépet jó karban tartani s a szövetkezetnek lehetővé tenni köteles azt, hogy a szövetkezet illetékes szervei a gép állapo­táról s kihasználásáról bármikor személyesen meggyőződhessenek. Ha a szövetkezeti tag a gépet a vételár teljes kifizetése előtt elzálogosítja, vagy elidegeníti, úgy sikkasztás miatt bünvádiíag felelősségre vonható. Ha a kisiparos ellen végrehajtást vezetnek, úgy a szövetkezetei a foglalásról nyomban értesíteni köteles, hogy a szövetkezet a szükséghez képest bejelenthesse igényét. A szövetkezet vagy az adós a segéllyel vásá­rolt gépet a teljes kifizetéséig bebiztosítja tűzkár ellen. A biztositási dijat az adós viseli. A biztosí­tási dijat a vételár teljes kifizetéséig a szövetke­zet javára kell lekötni. A szövetkezet tőke, kamatkövetelése, vála^ mint a kamatmentes segély is nyomban esedé­kessé válik teljes egészében, ha az adós a szö­vetkezet által megállapított fizetési föltételeket nem tartotta be. Ha az adós a vételár 70 százalékát $ ennek reá eső, 3 százalékot meghaladó kamatait teljesen kifizette, úgy az ipar és kereskedelemügyi mi­nisztérium a vételár 30 százalékát kitevő ka­matmentes előleget egyszer s mindenkorra szóló, ellenszolgáltatás nélkül segéllyé alakítja át olyképpen^ hogy ez akció céljaira a szövetkezet­nek kiutalt összegekből ezt a segélyösszeget leírja. A szövetkezet a minisztérium által neki utalt összeget a vele összeköttetésben álló pénzinté­zetnél elhelyezi és azt az évi zárszámadásban a szövetkezet passzívái között feltüntetni köteles. A bank által fizetett betéti kamatok az akció ja­vára fordítandók. Ha valamely szövetkezet nem használná ki teljesen vagy kellően a neki utalt segélyösszeget, úgy a minisztérium azt más szö­vetkezetnek adhatja. Miután a szövetkezetek­RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 14.10 Gramofon. 14.30 Délutáni hang­verseny. 1. Schubert: C-dur nyitány. 2. Kricka: Furiant. 3 Heurtqu'es: Tündártámc. 17.15 Gramo­fon. 19.30 Csehszlovák nemzeti dalok. 21.00 Pipka Bohusláv operaénekes hangversnye. 21.30 Hang­verseny 2 zongorám. 1. Schubert: 2 induló. 2. Brahms: 3 keringő. 3. Novak: Képek. — POZSONY: 12.15 Német és magyar birek. 12,30 Brünn. 14.00 Gramofon. 14.30 Prága. 17.20 Gramofon. 17.45 Sport és turisztika. 18.00 Magyar óra. 1. Doerell: A helyes táplálás jelentősége a növény, állat és ember egészségének fenntartására. 2. Dr. Kmoné: A napdslen győzelme c. előadása. 19-05 Brünn. 19.50 Prága. 20.10 Brünn. 21.00 Moliiere: A kény­szerűéit házasság c. 1 felv. vigjátéka. 22.15 Máhr.- O&trani. — KASSA: 12.00 Gramofon. 12.25 Rádió- hírek. 12.30 Hudy J. cigányzenekarának hangver­senye. 13.20 Helyi és magyar birek. 1430 Zene­kari hangverseny, műsor bemondás szerint. 17.00 Gramofon. 17.35 Zd. Klofamdova népszerű dal- hangversenye. 1. Tosbi: Vorrei moriere. 2. Arditi: I] bacáo. 3. Tosti: Utolsó dal. 18.00 Gramofon. 18.20 Proppemé Békefi Hennán magyar előadása: A divatról. 18.40 Sport és turista birek. 19.05 Iro­dalmi kabaréit. 1. Reggel a faluban. 2. Édesanyám, írta A. Kudja—Riavin. 19.50 Prága. 20.10 Brünn. 21.00 Esti zenekari hangverseny. 22.15 Mahrisch- Ostrau. — BRÜNN: 12.30 Déli hangverseny. 1. •Bizet: Carmen. 2. Thornas: Nyári ünnep. 8. Gou- nord: Faust. 19.05 Zenekari hangverseny. 1. Men­delssohn: Szentivánéjl álom. 2. Schubert: H-moll szimfónia. 20.10 J. Fadrusova és A. Vondráöek ha- nák dalokat énekelnek. — MÁHRISOH-OSTRAU: 22.15 Zenekari hangverseny. 1. Fucsiik: Huszár- iruduilő. 2. Weber: Strau-ss egyveleg. 3. Rolliimgs: I Fox 4 Kudma: DaJ. 6. Rottar: Madrid • «#ép-| asszonyok városa. — BERLIN: 22.15 Idő-, napi- és sporthírek, utána tánczene. — LEIPZIG: 20.30 Operett. - KÖNIGSWUSTERHAUSEN: 20.00 Mit várhat a rádió az ultrarövid hullámoktól. 20.30 Leipzig. 22.00 Berlin zárásig. — VARSÓ: 16.10 Gramofon. 17.15 Gramofon. 18.00 Mandolinhang­verseny. 1. Flotow: Nyitány. 2. Waldteufel: Szi­rénkeringő. 3. Nizakowstoi: Ukrajnai dal. 19.20 Gramofon. 20.15 Szimfonikus hangverseny. 1. Mo~ niuszk'0: Nyitány. 2. Padere'wski: Lengyel ábránd. 3. Dvorák: V. szimfónia. 22.30 Könnyű és tánczene. — BÉCS: 20.10 Millöcker: Gasparone c. bárom- felvomásos operettje. Szünetben időjelzés, időjárás, •hírek. 22.40 Gaudriot-jiazz játéka. — BUDAPEST: 9.15 Gramofomibangversemy. 12.05 A rádió házi- kvartettjének hangversenye. 16.00 „Divatcseve- gés“. Cselényi Pállné előadása. 17.00 Magyar Káz- rnér előadása. 17.30 Kálmán Sári magyar nótáikat énekel Kurima Somi és dgányzenekarának kísére­tével. 18.30 Gyorsirótanfelyam (Szlabey Géza). 19.00 „A szabadban való fürdés egészségügyi sza­bályai". Bénárd Ágoston dr. előadása. 19.30 Szalőn- zenekari hangverseny. 1. Szirmai Albert: Táncos huszárok, nyitány. 2. Bubiüstéin Antal: Melódia. 3. Lehár: Vig özvegy, egyveleg. 4 Ábránd Grieg müvedből. 5. Meyer—Heilimund: Orosz szvit: I. Téli holdas éj. II. Gigánymuz&ifca. III. Szánkózás trojkával. 20.30 Helyszinii közvetítés a pannonhal­mi apátságból., A közvetítés vezetője Gyanmatihy Sándor. Konferál Koudela Géza dr. — Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — Majd: A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekará­nak hangversenye az Angol Parikból. 1. Ketelbey: Ohail Romáim) (Oigánylegóny), nyitány.. 2. Strauss: Ahol a citromfa virágzik, keringő. 3. Wagner— Uríbach: Nibelungofc, ábránd. 4. Popper Dávid: Magyar rapszódiák. 5. Fali Leó: Részletek „Az el­vált asszony" o. opérettből; b) Steghanides Károly: Hortobágy (oigámyszerenád). 7. Dől Dauber: Egy est Grinaángben, egyveleg. nek ez akció végrehajtásával kapcsolatban külön költségeik lesznek, ezért a szövetkezetek az en­gedélyezett előlegek 3 százalékának megfelelő összeget a saját javukra számolhatnak el a segélypénzekből. A cseh kereskedők szövetsége a vasutak gazdálkodása ellen. A cseh kereskedők szö­vetsége a mu'lt napokban tartott közgyűlésén egyebek között az államvasutak helyzetével is foglalkozott. A titkári jelentés kiemelte azt, hogy az államvasutak a politikai pártok tagjainak éllátási intézetévé vált, mely pár­tok a vasúti személyzet szervezeti ügyeit a kezükben tartják. A vasúti szállítások gya­nús jutaléküzletek lettek az egyes személyek meggazdagodására, valamint megbatározott politikai pártok választási alapjainak a növe­lésére. A jelentés a továbbiakban a személy- és áru-autószállitás rohamos emelkedésére, valamint az államvasutak tarifaemelési poli­tikájának alapvető hibáira utal. A vita folya­mán több felszólaló is rámutatott a vasúti tolvajlások egyre emelkedő számára különö­sen a königgrátzi vasutigazgatóság területén, amelyek annyira elszaporodtak, hogy például hordós borszállitmány ritkán érkezik meg rendeltetési helyére sértetlenül. A közgyűlés elhatározta, hogy Írásban fogja kérni a vasut- ügyi minisztériumtól és az egyes igazgatósá­goktól az ellenőrzés megszigorítását. — A ga- bonamonopólium tervei kapcsán a szövetség a leghatározottabban visszautasítja a magán­kereskedelembe való beavatkozás és a gaz­dasági termények áralakításának mindenne­mű kísérletét. A bécsi Kredáfcan&talí felmondja romániai kölcsöneit. A bukarestben megjelenő Oon- sum cimü la.p azt írja, hogy a bécsi Kredit- anstalt romániai követeléseit teljesen likvi­dálni szándékszik. Csak a rövidlejáratu köl- csünökben mintegy másfélmílliárd lejt helye­zett el Romániában a Kreditanstalt. A köl­csönök felmondásának a kire különösen az erdélyi és bánáti pénzintézeteik körében nagy nyugtalanságot keltett. Az első kölcsönfel- mondás a nagyváradi Czitter és társa bank- cégnél 10 ezer font sterlingre máris megtör­tént. A Czitter-ház a tartozást ki is fizette, azonban a belföldi hitelezők kielégítésére moratóriumot volt kénytelen kérni s azt meg is kapta. A gyiimölcskereskcdök a C&ehofrukt tár sas ág ellen. Az ipar- és kereskedelemügyi miniszter tegnap fogadta a gyümölcskereske­dők küldöttségét, amely a Csehofrukt társa­ságnak a gyümölcskereskedelem terén mono­póliumhoz való juttatása ellen tiltakozott. A kereskedők a gyümölcskivitel olyértelmü sza­bályozását követelik, hogy az a szabad keres­kedelem érdekeit ne sértse. A miniszter megígérte, hogy a kérdés végleges eldöntése előtt a gyümölcstermelőket és a kereskedő­ket közős tanácskozásokra hívja meg s azok eredménye szerint fog a kormány határozni. A küldöttség ezután a minisztérium illetékes osztályának főnökével, Kauífmamn miniszteri tanácsossal tárgyalt hosszabb deig, ezek a tárgyalások azonban csak a kölcsönös véle­ménykicserélésre szorítkoztak. A kereskedők már azt is jelentős eredménynek tartják, hogy a miniszter az ankét összehivását meg­ígérte, bár az sokkal helyesebb lett volna, ha az ankét az engedélyezési eljárás beve­zetése előtt ült volna össze. Az ankétet állí­tólag még e hét végén megtartják. Csehszlovákia is résztvesz a nemzetközi gya- potkouferencián. Parisban, juniius 23-án nemzet­közi gyiapotkonferenciát tartanak, amelyen Cseh­szlovákia részéről a gyapotfonók szövetsége, a Maiultner szövőipari konzern, a szudótamémet textilipari szövetség és számos gyár képviselte­ti magát. A csehországi három vezető autógyár egyezménye tárgyában — amelyről annak­idején már részletesen beszámoltunk — a to­vábbi megbeszéléseket a legközelebbi napok­ban tartják., Valószínűnek látszik, hogy az autógyártás koncentrációja után számos autó­típust teljesen kiküszöbölnek. Az autókeres­kedelmet a Skoda, Tatra és Praga vállalat közösen fogja megszervezni. Egyes hírek sze­rint az egyesült üzem az autó árát annyi­ra csökkenteni akarja, hogy a belföldi kocsik felvehessék a versenyt a külföldi gyártmá­nyokkal abban az esetben is, ha a belföldi gyártás vámvédelemben nem részesülne. Romániában megszűnnek a fakiviteli vá­mok. A román kormány elhatározta, hogy a megmunkált faáru kiviteli vámját teljesen megszünteti s az épület- és bányafa vámta­rifáit lényegesen leszállítja. A butorfa vala­mennyi fajtájánál a vámot teljesen megszün­tetik. Védekezés a dumping ellen. A termelők ér­dekeltséged (ismételtein utalnak e küHföHdá áru­val a belföldi piacokon előidézett versenyre, amely olyan nagyfokú, hogy a külföldi árut ter­melési áron alul kínálják, vagyis kimondott dum- ping áld fenn. A mezőgazdasági tanácsolt 6 a gyáriparosok szövetségei is ezért azt követelik, hogy az illetékes kormánykörök sürgősem in­tézzék el az erre vonatkozó beadványéi;at s kü­lönösem az engedélyezési eljárás kiterjesztésével siessenek a belföldi termelés segítségére. A ter­melők és gyárosok külön szakbizottság megszer­vezését is javasolják, amely kizárólag a dumping- foérüésekkel foglalkoznék. A bizottságban a mi­nisztériumok képviselőiből és a termelők kikül­döttedből alakúim*. A vámtanácsot csak ősszol hívják ősszé, Legújabb jelentések szerint a vámtanács ki­nevezésének hatásköri vitája távolról sem intézhető el olyan könnyen, mint azt a pénz­ügyminisztérium eredetileg gondolta s igy a kinevezésié csak ősszel kerülhet sor. A tej és terjtermékek vámvédelme. A sziléziai és északmorva tejgazdaságok memorandummal fordultak a földművelésügyi minisztériumhoz s et­től a tejtermelés vámvédelmét kiérik, figyelem­mel arra, hogy a határvidéken Lengyelországi és Németország tejterméked a csehszlovákiai tej­gazdaságokat válságba hozták. A lengyel és né­met tej jelentősen olcsóbb a morva és sziléziai •bejnél. Miután Szilézia és északi Morvaország la«! kosságának fő kereseti foglalkozása a tejgazdáb kodás, ezért a vámvédelem alkalmazása Létérdek, A csehszlovákiai tejgazdák végül azt követelik, hogy a vámvédelem törvényes 'kiépítéséiig a kor­mány az engedélyezési eljárással segítse meg őket. A földművelésügyi minisztérium a memo­randumot további intézkedés végett a kereske­delemügyi minisztériumhoz tette át. A nagykereskedelmi árak indexe a statiszti­kái hivatál kiimultatása szerint juniius elsejére május elejével szemben 1.5 százalékkal vissza­esett éspedig 110.3-ról 108.7-re. Emellett az élel­miszerek indexe 106.9-ről 104.8-ra esett vissza, a takarmánynemüeiké 92.7-ről 96.5-re emelkedett. A francia cipőgyárak vámvédelmet követelnek. A francia cipőgyárak azzal a kívánsággal fordul­tak a kormányhoz, hogy a csehszlovák-francia ke­reskedelmi szerződés küszöbönálló revíziós tár­gyalásai során a cipővám okról is tárgyaljanak. A francia cipőipar azt követeli, hogy a cipő vám­ját szerződésileg az érték 25 százalékában álla­pítsák meg, esetleg emeljék föl a specifikus vá­mot. A francia cipőgyárosok' gyűlésén megállapí­tást nyert, hegy egyes csehszlovákiai cipőgyárak annyira tért hódítottak Franciaországban, hogy azok már a nemzeti ipar létét fenyegetik. A francia cipővám fölemelése a csehszlovákiai ci­pőgyártást nagyon érzékenyen sújtaná. Uj vasútvonal Észaikosehországban. A vas- ut-ügy.i minisztérium s a königgraízii vasut- igazgatóság kiküldötteinek jelenlétében aa északcsehországi ipari és kereskedelmi kö­rök a mult napokban Podébrady-ferdőben manifesztációs gyűlést tartottak, amelyen a most építendő Pecsky—Podébrady—Neu Bid- zsoiv—Horice—Miletin—K öniginhof—Nachod- vasntvonal tervét beszélték meg. Az építendő vaspálya hossza 118 km s az 'építési költségek 160 millió koronára rugtnak. Az építést rövi­desen megkezdik. — Fájó szívvel gondolunk a vöröskő—margitfálvai vasútvonal csigalas­súsággal történő kiépítésére, . amit pénzhiányí miatt kell állandóan halogatni, míg Csehor­szágban a 118 km-es uj vasútvonalak tervé* nek szankcionálására elég egy bankett. ÉRTÉKTŐZSDE Némileg javult a prágai értéktőzsde Prága, junius 17. A mai tőzsdén teljes nyugalom mellett általános üzlettelenség uralkodott, mert ren­delkezések nem voltak. A németországi belpolitikai helyzet lecsillapodása s a berlini tőzsde szilárdsága másrészt az Ausztriából érkező kedvezőtlen jelen­tések folytán az irányzat egyenetlen volt. Nyitás­nál az árfolyamok valamivel javultak, az első jegy­zések után azonban ismét visszaestek. A korlátnál egyes papírok jobb jegyzéseket is elértek. Ez azon­ban nagyon szabálytalan volt, A bank és betéti piac egészen el volt hanyagolva, s a papirok a leg­utóbbi árfolyamokat tartották meg. Az ipari rész­vények piacán Nordbahn 30, Cseh Morva 20, Kö- nigshoffi és Deli 10—10, Solo 8, Prága-Duxi 6, Ring- hoffer és Kovarik 5—5, Skoda 4, Cseh Cukor 3, Aussigi Vegyi és Gyapjú 2—2 koronával javult. A prágai Vas és Schöller 10—10, a Tej, a Kábel 5—5, Brünni Gép 4, Krizsik 3, Schönprie6neri 2 koronával esett. A bankértékek piacin csak a Nemzeti Bank papírjai értek el 25 koronás emelkedést. Prága, junius 17. Valuták. Holland 1355, jugo­szláv 60.17%, német 798.75, belga 469.25, magyar 587.25, román 19.90, svájci 654.50, dán 900.50, angol 168.é5, spanyol 337.50, olasz 177.40, amerikai 83.70, norvég 900, francia 132.32%, bolgár 24.90, svéd 901, lengyel 876.25, osztrák 472.25. ’y -------------­+ A budapesti értéktőzsde kedvező külföldi je­lentésekre való tekintettel barátságosan nyitott. A hitel és arbitrázs üzletek is megjavították a helyze­tet. Számos értékpapír jelentősen megszilárdult. A későbbi órák folyamán a kereslet csökkent s a for­galom vontatott lett Ennek következtében az ár­folyamok Is mérsékelten csökkentek. A tőzsde igen' alacsony napi árfolyamokkal zárt. A betéti papi­rok piacán az árfolyamváltozások jelentéktelenek voltak. A devizák lényegükben változatlanok.-f A bécsi értéktőzsdén nyugodt irányzat mellett a forgalom csekély volt. Csak a későbbi órákban köszöntött be némileg barátságosabb hangulat és zárásnál az árfolyamok általánosan javultak. + A berlini értéktőzsde szilárd nyitás titán gk- lanyhult. A hangulatot az a tény diktálta, hogy a birodalmi nemzetgyűlés államháztartási bizottságá­nak összehivását elutasították. A válság megoldá­sát mindenki kedvezően fogadta. Ez az árfolyamok­ban 1—3 százalékos emelkedést idézett elő, sőt egyes speciális értékek 5 százalékkal is emelked­tek. Általános az a. nézet, hogy a. kormány rövide­sen megkezdi a jóvátételi tárgyalásokat, ennek kö­vetkeztében a tőzsdén a- spekuláció éppen úgy, mint a. magánosok vételektől tartózkodtak. Ugyan­csak jó befolyásssal voltak azok a külföldi fairek, amelyek a némot értékeknek a külföldi tőzsdéken való megszilárdulásától számoltak be.

Next

/
Thumbnails
Contents