Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-17 / 136. (2653.) szám

<PR«GAIiVtAGtoRHIRI)AP

1931 juiuus 17, szerda.

gálát folyamán bebizonyosodott — mondja Koudelka előadó — hogy Striibrny Zelenká- ék érdekében még akkor is interveniált, amikor már Szlovenszkón voltak. Striibrny azzal védekezik, hogy a kéipet a Jednotától kapta tiszteletbeli ajándékként, miután ő maga 25—30.000 koronát fizetett már rá a Jednotára.

Az előadó behizonyitottnak látja, hogy Stribrny képviselői mtetrvenciéjáért jutalmat fogadott el.

Stribrny ellenvéleménye

Stribrny fönt ismertetett vallomását megismétli brosúrájában s hozzáfűzi, hogy Klo- ifácsot is kártalanította, mert egy alkalommal, amikor Klói ács építkezési szerződési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, ő Klofács helyett 80.000 koronát fizetett, tehát annyit, amennyire a Slavicsek-képet becsülték.

A szudátanémei vasutak államosítása

Stránsky azzal is vádolja Sirilbrnyt, hogy hozzátartozóiinak és barátainak elárulta azt, hogy a kormány államosítani akarja az aussig-teplitzi é« a busteihradi magáiwasuta* kát. Bátyjának és Stejekalnak azt mondta, hogy ezen vasutak részvényei emelkedni fognak s azt tanácsolta nekik, hogy vásároljalak aussigi-részvényeket, ő államosítani fogja a vasutat s a részvények értéke emelkedni fog.

Az előadó a tanúvallomások alapján megállapítja, hogy ezzel Sirilbrnyt vádolni nem lehet.

Stribrny csattanós válássá

1 Slri'brny megáll api íja, hogy

az aussigi vasút állam ősi tás a 1922-ben történt, ő azonban még 1920-ban megszűnt miniszter lenni, tehát két évvel előbb nem árulhatta el a terveit egy olyan kormánynak, amelynek nem volt a minisztere.

A busteihradi vasutat azonban ő államosította s erre büszke is, mert ezzel sikerült a jóvátétel! fizetéseket is csökkenteni. A vasút részvényei nagy óbbá ra német kezekben voltak s sikerült neki a vételárat lényegesen leszorítani.

Dohányszálllfással is szépen lehet keresni

Stránsky hetedik vádja Stribrny Ferenc do- hányszállitásaira vonatkozik. A vád szerint a Cseszkoorientálni részvénytársaság, melynek elnöke Stribrny Ferenc s amely a Druzsstevná banka vállalkozása, a csehszlovák dohányjö- vedékhez külföldi dohány szállítására ajánlatot tett. Az árajánlat magassága miatt azt elutasították, ekkor a cég tíz százalékos en- gendményt adott és kapott is 260 ezer kilogram íöbbtajtáju dohány szállításra megbízást. A cég négy részletet szállított, azonban a dohányjövedék központi bizottsága a dohányne- müt meg nem felelőnek tartotta és a céget a szerződés alapján felszólította a dohány visz- szavételére és 10 százalékos bánatpénz lefizetésére. Englis pénzügyminiszter egy bizonyos intervencióra utasítást adott a dohányjövedéknek, hogy a dohányt még egyszer vizsgálja felül. Ennek a felülvizsgáló bizottságnak az elnöke Vlasák dr. pénzügyminisztériumi osztályfőnök volt. Ez a bizottság is megállapította, hogy a szállított dohány nem felel meg a mintáknak s megerősítette a dohányjövedék határozatát. A pénzügyi proku- ratura kötelezte a céget körülbelül 1 millió 200 ezer korona bánatpénz lefizetésére. A pénzügyminisztérium pedig utasítást adott a cégnek, hogy a dohányt külföldre szállítsa. Amikor a pénzügyi prokuratura a bánatpénzt be akarta hajtani a cégtől, akkor kitűnt, hogy a dohány tulajdonosa a cégen kívül még egy bizonyos Papadatos nevű görög kereskedő és egy bázeli bank. 1930-ban a Moravská Banka prágai fiókja 1 millió 577 ezer korona hitelt nyújtott Papadatosnak éspedig a dohányjövedéki igazgatósághoz beterjesztett faktúrák alapján. Stribrny Ferenc a Diszkontbankra irta át a hitelt és az egész összeget kifizette a Moravská Bankának. Papadatos ezután a diszkontbanktól 3 millió 100 ezer korona hitelt kapott s a görög még több faktorát adott át a Di^kontbanknak. Ebből az üzletből Stribrny Ferenc 1 millió 135 ezer koronát kapott, vagyis Stribrny Ferenc 1.4 százalékos jutalékot élvezett.

E vádpont kapcsán a tanúkihallgatások alapján az előadó azt, jelenti, hogy

Stribrny Györgynek közvetlen részesedése néni bizonyult be, azonban bátyja igénybe vette politikai befolyását.

Bebizonyult az is, hogy^Stribmy Gjrörg^ a

dohányszállitásról tárgyalt bátyjával, Ferenccel.

Stribrny György röpiratábam azt Állítja, hogy dohánykereskedelemmel sohase foglalkozott, tagadja a vizsgálóbizottságnak a jogát, hogy ezzel az üggyel foglalkozzék, mert abban az időben ő nem volt se miniszter, se képviselő. A dohányjövedék főszállitója különben is Kucsera igazgató, aki annak idején a Konopisti kastély igazgatója volt s aki mindig és mindenhol dicsekedett azzal, hogy milyen szoros baráti viszonyban áll Udrzsal m i n iszterel nőkkel.

A sógor vasútállomást épít

Stránsky vádjai során még azt is állítja, hogy 1922-ben pályázatot Írtak ki a Tsohe- chisdh-trübaui vasutállomás-épület egy részének felépítésére. A legolcsóbb ajánlatot Berán Károly nyújtotta be, aki Stribrny Györgynek a sógora. A minisztérium építészeti bizottsága az ajánlatot komolytalannak tartotta, azonban „felsőbb parancsra" mégis csak Be- ránnak adta ki a munkálatot. A parlamenti vizsgáló bizottság a tanúkihallgatások alapján megállapította, hogy ebben az ügybén Stribrnyt nem lehet semmiféle szabálytalansággal vádolni, még akkor sem, ha bebizonyulna az, hogy Berán Károly Stribrnynek a villáját ingyen építette föl.

A Stribrny röpiratia ebhez a ponthoz azt adja elő, hogy 1922-ben, amikor Berán ezt az építkezést megkapta, Stribrny nem volt miniszter. Stribrny saját villájának építéséért 125 ezer koronát fizetett sógorának négy részletben. A villa berendezése a legegyszerűbb. A berendezést a saját pénzéből fizette ki.

1 ©ssskaatlsaafe szanálása

A vizsgálat utolsó tárgya a Di szkon tbank ügye volt, mely pénzintézet állítólag a Stribrny-t est vérek tulajdona. Köztudomás szerint a bankot Stribrny Ferenc néhány hét előtt eladta. A bankban Stribrny Ferencnek •és Györgynek különböző néven vezetett folyószámlái voltak, amelyekkel csakis a két i es t vér rend el kezet t.

Egy alkalommal a P e tsc hek-bankház 3 millió korona betétet helyezett el a bankban. A tanúvallomások szerint ezt azért tette, mert a Ceské Sloivo állandóan támadta Pet- schekéket, a szénibárókat és Petschek azt hallotta, hogy a Diszkontbank fizetési nehézségekkel k-üzd.

A 3 millió koronát tehát Petschek a bank szanálásának céljaira ajándékozta, Stribrny ezt az összeget azonban a zaját magánszámlájára vezette. A bank 10 milHó segélyt is kapott az állami szanálási alapból A kihallgatott bírósági bank szak értők szeközött. A Diszikontbamk által igényelt 10 millió korona olyan jelentéktelen összeg volt, hogy miég csak interveniálni sem kellett.

A bankmérleget nem ő állította össze és nem is tudja., hogy az szabályos rolt-e vagy nem.

Neki magának ötven bankrészvénye volt s az igazgató tanácsi tagságáról lemondott akkor, amikor miniszternek kinevezték. Beismeri azt, hogy

Velkoborsky néven közös folyószámlája volt bátyjával, Ferenccel, azonban ő soha egyetlen fillért nem vett ki erről a folyószámláról.

Stribrny kifogásai

Stribrny brosúrájában még részletesen foglalkozók az egyes tanukkal,

kétségibevonja S'íejskal, Janecsek és "Wit- tenhoffer tanuk szavahihetőségét, az utóbbi ellen hamis tanuzás miatt bűnvádi feljelentést tett az ügyészségen.

Magáról a parlamenti vizsgálatról, illetve annak menetéről is éles kritikát mond Stribrny. Azt állítja, hogy

Koudelka képviselő, előadó szuggesztiv kérdésekkel befolyásolni akarta és befolyásolta is az egyes tanukat. Kifogást emel az ellen, hogy szénkcrcskedelmi szakértőnek Vohryzek Hugót kérte föl az előadó, holott közismert dolog, hogy Vohryzek, a cseh szociáldemokrata párt tagja, ugyancsak állami szállításokat kapott és pedig mint az Antracit szénkercskedelmi vállalat társtulajdonosa.

Bechyné vasutüigyi miniszter idején szállítási kontingensének fölemelését is elérte. Kifogásolja azt is, hogy a kihallgatásba beleavatkozott Sochr dr., a vizsgálóbizottság jegyzőkön yivveze tője, akii egyszerű beosztott hivatalnoki minősége ellenére egyes tanukhoz szubjektív kérdéseket intézett s e kérdéseket Koudelka engedélyezte.

rint ez a szanálási akció hamis és szabálytalan mérleg alapján történt.

Ezzel kapcsolatban Striibrny Ferenc még azt vallotta, hogy Györgynek a laipalapitáshoz 3.5 millió koronát adott és egyéb politikai célokra is nagyobb összegeket juttatott neki.

Stribrny a Diszkontbank szanálása kérdésével azt állítja röpiratában, hogy az általános szanálási alapot. 1500 millió koronát szétosztották az egyes bankok és pénzintézetek

Az előadó javaslatai

Koudelka előadó jelentése végén a következő javaslatokat tette:

1. A ház vegye tudomásul a vizsgáló bizottság jelentését.

2. A képviselőház elhatározza, hogy a vizsgálat eredményét átteszi az illetékes hatóságokhoz.

3. A képviiselőház felszólítja a kormányt, hogy sürgősen tárgyaltassa le a kormány tagjainak felelősségrevoinásáról szóló törvényjavaslatot és annak végrehajtásáról gondoskodjék.

Az előadó végül kijelentette, hogy tudatában vau feladata fontosságának, amit a kéjp- vieelőbá® reá hárított. Rá semmiféle Ígéretekkel nem lehetett hatni, de még fenyegetőzésekkel sem. Kötelességét nyugodt és tiszta lelki isme rét tel teljesítette és annak tudatában tette meg fenti javaslatait.

Steifánek elnök ezután az ülést délután négy óráig felfüggesztette.

A szünet után megkezdték a vitát, amelynek első szónoka Szülő Géza dr., pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke volt. Szülő általános figyelemmel fogadott beszédében a kövétkezőket mondotta:

Síim Géias

Ha eltussolnak dolgokat, az igen nagy hiba. de hacsak félig mosnak ki dolgokat, az még nagyobb hiba

— Tisztelt Vizsgálóbizottság! Semmilyen áUamközülot nem erős, ha benne az erkölcsi alap nem ép. Talleyrand mondása „il faut corrompre pour gouveraer“, áll egy pártra nézve, állhat egy minisztérium részére, de nem állhat meg egy állam részére, mert egy államnak lehetetlen másképen az exiszten- ciája, csalt úgy, ha kandidus tisztasággal vezettetik.

— Ezért, amikor a csehszlovák republika egy volllt miniszterelnökhelyettesével, a cseh nemzeti tanács egyik legerősebb tényezőjével szemben a tisztogatás miatt fellép az egész államhatalom, ezt a célt önmagában helyesnek kell tartanom. Azonban már az első tárgyalásnál!! kifejtettem, hogy egy demokratikus államban a demokráciának első princípiuma a teljes nyilvánosság és nem a zárt ajtók mögötti tárgyalások.

— Egy nagy elaborátumot adott elénk az előadó ur. Tisztelettel újból kifogásoílom azt, hogy ez az elaborátuin közreadatott, mielőtt az mivelünk, a bizottsággal közöltetett volna. Ez az elaborátum összefoglalja azokat az impressziókat, amelllyeket az előadó ur tulajdon- képen ellenőrzés nélküli kihallgatásokból merített. Teljes tisztelettel vagyok az előadó személye iránt, de ki kell jelentenem, hogy — miután a tanúvallomások nem bíróság előtt történtek, hanem politikusok előtt, — így ezek az impressziók nem menteseik a pomosnak ki dolgokat, az még nagyobb hiba, mert akkor a viz szennyes lesz s mégsem lesz tiszta a fehérnemű. Ilyen nyilvánosság nélküli tárgyalásoknak s vizsgálatoknak itt a hibája! Ezért újból a vizsgálhatnak a nyilvánosság előtt való lefolytatását tartom az egyetlen kivezető útnak, nem pedig a parlamenti bizottság előtt.

— Ez lalakilag, amit ki akartam jelenteni.

— Lényegileg nem törődöm a lap pátiakkal!. Arról van azonban »zó, hogy egy volt minisz- terelnökhelyettes, az első ideiglenes csehszlovák kormány legerősebb tényezője, volt nemzetvédelmi s vasutügyi miniszter, az egyik Elegtekintélyesebb politikai párt elnöki bizottságának volt tagja a világszerte ismert Benes miniszter ur tudtával, az ö bizalmasa által, a cseh nemzeti szocialista párt akaratából azzal vádoltatik, hogy közös és éveken keresztül tartott miniszterségük alatt vagyori gazdagodást vitt véghez, miniszterséget fcl- használJía arra, hogy rokonait és másokat meggazdagitson és ebben velük osztozzék.

— Itt van, amit a leginkább kifogásolok. Mindezek az aljas bűncselekmények, amelyek ja vádat képezik, olyan időben törtontok, jhogy azóta már régen napfényre kelleti volna kerülniük, Sokkal előbb, nem 1931-ben! És jmost, 1931-ben is csak azért kerültek nyilvánosságra, mert az, aki ezeket a bűnöket elkövette, ellenzékbe ment. Vagyis az, hogy 1931- ben mutatnak csak rá arra, hogy miket csinált Stribrny 1919-től 1924-ig, tehát hat esztendeig miért hallgattak, azt mutatja, hogy nem az állami közélet és a polgárság védelme érdekében tisztogatnak itt, hanem azért, hogy bosszút álljanak, iníimidáljauak és *61' retegyenek embereket, akik útjában állanak olyan politikának, amelynek személyes indokai vannak.

— Minden államban van állami számvevőszék, amely kontrollálja minden évben az áljlami kiadásokat és bevételeket és a tullé- ; pést. Kérdem azt, hogy hogyan lehetséges, hogy 20—25 milliókat tudtak egy állami üzemben provízióként egy családnak juttatni ezelőtt hat-hét esztendő vei!, s erről máig senki sem tudott?! Kérdem azt, hogy Cserny miniszteri osztályfőnök ur miért éppen csak most tud pozitív vallomást tenni arról, hogy milyen bűnös módon cselekedett azelőtt hat esztendővel az ő volt minisztere?! Micsoda lelkiismeret és micsoda álllamhüség az, mely nem akkor szólal meg, amikor a bűn megtörtént, hanem csak akkor amikor a kormányzat érdeke ezt megkívánja?!

— Itt a politikum s itt a hiba! És itt van az, amit most mint a szegény néprétegek egyik képviselője itt ki akarok cégérezni.

— Ahol az egyik minisztériumban ilyenek történhettek, ott minden embernek megmarad a lelkében az a gondolat, hogy más minisztériumokban is történhettek ilyen dolgok. Le kell vonni ezért a végső konzekvenciát, le kell folytatnia végső pontig a legnagyobb részletességgel a vizsgálatot, hogy minden gyanút kiirtsunk, s hogy ez a republika ne úgy tűnjék lel, mint a korrupció meegágya.

— A jelentés azt tartalmazza, hogy azért olyan beteg és eladósodott az államvasutak üzeme, mert visszaélések történtek a szénszállításoknál, azért olyan drága a vasúti fuvar, azért drága aiz élet és azért nagy a nyomorúság, mert ebben az államban éveken keresztül tűrték a visszaéléseket. .Mindezek miatt ax adózó nép nevében kívánom felelősségre vonását mindazoknak, akik a kontrollt elmulasztották.

— A legteljesebb mértékben kell tájékoztatni a közvéleményt, mert azért vagyunk itt s azért küldték ki ezt a bizottságot, hogy el ne hallgassunk semmit. Oknyomozólag kell minden okot megkeresnünk, hogy objektíve tudjunk ítélni, mert mi az igazságot kell, hogy keressük. Az igazság nem függ a politikától!

— Stribrny, Gajda és Pergler az a hármas egység, akiket nekem legkevésbé érdekem támogatni, mert hiszen ezek éppen ellenünk, nemzeti kisebbségekkel szemben dolgoztak. Ez a három ember nem akart egyebet, mint ezt a republikát tiszta nemzeti állammá alakítani s minden nem cseh lelket elfojtani. Ezért tervezték ők hárman a diktatúrát. Amikor azonban a diktatúra nem sikerült, akkor léptek fel velük szemben azok. akik a mai rendszer fenntartását akarják. A céligazság azonban nem igazság!

— A republika megalakításán, mint tudjuk, két fronton működtek a csehek: beim a monarchiában és a külföldön. Remi Knurnár, Stribrny, JSvehla, Soukup és Kasin feszitették a monarchia kereteit s ezek Kramárt választották meg miniszterelnöknek Kint a külföldön Masaryk, Benes és Stefanik csináltak propagandát s itt Masarykot választották ni cg miniszterelnöknek. Ez a két csoport ma is azon vitatkozik még, hogy melyikük érdeme Csehszlovákia megalakítása: a kiil«ő, vagy a

tátikától, vagyis a contratio nélkülözik a pártatlanságot.

— Tegyük fel, hogy én elfogadom teljes objektív megnyilatkozásnak azt, ami ebben a jelentésben van, de vájjon megvan-e a garancia arra nézve, hogy nem állottak-e befolyás alatt azok a miniszteri tisztviselők, akik egy politikai bizottság előtt tettek tanúvallomásokat, s nem volna-e tisztább döUlog, ha ezek a tisztviselők az objektív bíróság előtt a nyilvánosság kontrollja alatt vallottak volna? Feltehető, hogy ezek a szolgálati viszonyban Merő tanuk ezen bizottság előtt nem mertek vallani oly teljes mértékben, mert méltán féltek attól, hogy áthelyezik őket, — ellenben a bíróság előtt mernének vallani, mert a nyiWvánosság ellenőrzése mellett nem mernék őket áthelyezni.

— Régi parlamenti ember vagyok. Áthoztam Magyarországról a parlamenti életnek a tradícióját, amely parlamenti élet mintaszerű volt, amit az egész világ elismert s ezt a tisztaságot a parlamenti életben meg akarom tartani ebben az országiban is. Mint a vizsgáló- bizottság tagját nem vezet engem itt most már más, csak a parlamenti tisztaság érdeke és az egyéni becsületnek az érdeke. A parlament által él a republika. A parlament szellemétől függ az, hogy hogyan Ítélik meg a republikát. Ha egy padiamé ntben eltussolnak dolgokat, m igen nagg hiba, ele haoSja|

4