Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-03 / 125. (2642.) szám

1961 junius 8, szerda. 3 <PmCxAI-/V^GYAR*HIRLAI> Slávik: A csendőrség jogosan használta fegyverét A képviselőház viharos vita után kiadja Malőr képviselőt, a oesneskossuti vérontás előidézőiét — Kilenc Seiariáztafás a kossuti véres essssténF kapcsán Pírágia, junius 2. A •képvíse-löháiz ma dél­után roradkiivüűii ülést tartott a nemoskossuti viéres osomónyo'k kavotkozménye-képpera, amienmyilbein a pozsonyi államügyészség Ma­jor kommunista képvisolő további fogvatar- tására kért' engedélyit, valamint a képviselő momtelimi jogának felfüggesztését kérte. A délelőtt folyamán a képvisolöház falaira há­rom iifju kommunista piákat nagyságú betűk­kel kormánygyalázó jelszókat irt. Mire ész- revették müvüket, már csak egy fiatalem­bert 'Sikerült megcsípni, a másik kettő;meg­szökött. A képvisetőház. délutáni ülésére feltűnő nagy számban jelentek meg a kom­munista képviselők, összesen 23 koimimuni's- ta képviselő volt, az ülésteremben, de a kar­zatokon is számos kommunista foglalt he­lyet, A kommunisták a mentelmi ügy vitá­jához 15 szónokot jelentettek be. A vitában felszólalt Slavik. belügyimimiszter is, aki új­ból részletesem ecsetelte a kossuti esemény előzményeit és a véres eseményt. Viharos előjáték A délután 3 órára összehívott ülést fél- négy órakor még nem kezdték meg- Ekkor már türelmetlenek voltak a kommunisták és állandóan kiabáltak: hol van a kormány és hol van az elnök? Masata háznagy leintő hangon feléjük ki­áltja: Csak legyenek szépen csendben! Ez a kihívó hang még jobban felizgatta a kommunistákat. — Gyilkosok, majd ti fogtok ha Ugatni! •— kiáltozták. — Ha nem kezdődik aneg gyor­san az ülés, nemsokára lejár a 14 nap és Majort ki kell bocsátani a fogházból. ■ Amikor Slarüfc balügyminásater az iilés- itenembe érkezik, a kommunisták óriási lár­mával fogadják. Revaj kommunista Slavik felé ront, A miniszter nyugodtan helyet fog­lal, Masata háznagy Reraj elé áll. A többi kommunista is a miniszteri pádkor elé siet és nagy tumultus támad Slavik előtt. MalypefUjr elnök nagy tumultus közepette nyitja meg az ülést, rázza a csengőt, de a zaj nem akajr elülni. Az agráriképviselők ía- lanikszot alkotnak Slavik előtt, vissza szorít­ják a kommunistákat, tettlegességre azon­ban nem kerül sor. Az elnök több kommunistát rendreufasit, azonban a nagy lármában nem lehet kiven­ni azt, hogy kit és mit kiáltoznak a kommu­nisták. Megindul a vita Végül is háromnegyed négy órakor a napi­rend tárgyalására kerül a sor. A napirend egyetlen pontja Major István képviselő men­telmi joga. Az ügy előadója Suchy agrárpárti, aki a mentelmi bizottság javaslatát olvassa fel. A bizottság azt javasolja, hogy a Ház já­ruljon hozzá Major képviselő további fogva- tartásáihoz és függessze fel mentelmi jogát. A kommunisták az előadó jelentését állandó ki­áltozással kisérik. Amikor egy kissé eláll a zaj, az elnök bejelenti, hogy 20 percnyi be­szédidő mellett megnyitja a vitát. A vitához 15 kommunista képviselő jelentkezett. Az el­ső szónok Kopecky volt, aki rámutat arra, hogy a kossuti véres eset a régebben tör.tént kcrompai, trencséni, verebélyi, galgóci véres események utolsó láncszeme. Ecseteli a föld­munkások helyzetét és kijelenti, hogy nem igaz az, hogy Kossuton kidobolták vol­na a gyülekezési tilalmat. Az elnök háromizben is figyelmezteti a szó­nokot, hogy beszédideje lejárt, Kopecky azon­ban továbbra is beszól, mire az elnök meg­vonja tőle a szót. A kommunisták gyenge fuj- kiá!fásai mellett Kopecky lelép a szónoki emel vényről. Slávik expozéja Ezután Slávik belügyminiszter jelentkezett, szólásra. A képviselők tömegesen és izgatot­tan a iniszteri padsor elé sietnek. Slávik bejelenti, hogy első jelentését telefonon kapott információ alapja u tette meg és most az újabb körülményekről akar jelentést tenni, amelyek a vizsgálat folyamán felmerültek. Még márciusban megállapította a hatóság, hogy a kommunista ifjumunkás-központ ja­nuárban utasításokat adott arra, hogy pün­kösdre szervezzenek kerületi pártg^üléseket és azokon a kormány és a militarizmus ellen beszéljenek, községről községre járjanak éf még ha meg is tiltják a nép gyűléseket, tart­sák meg azokat és ifjúsági rohamcsapatok is vegyenek azokon részt. Meghagyták továbbá, hogy a demonstrációs népgyüléseken nemze­tiségi jelszavakkal is operáljanak. így szólt az utasítás. A kommunisták ismételten közbekiáltják: Nem igaz! Nem igaz! Slávik beszéde további részében megállapít­ja, hogy ezen utasítás még a községeket is je­lezte, ahol ezeket a tüntető ué.pgyüléseket ren­dezni kell. A pozsonyi országos hivatal meg­tette a szükséges óvintézkedéseket, miután nyilván államellenes tüntetésekről volt. szó. Közben a galántai járásban kiütött a földmun­kássztrájk, amely május 18-tól 22-ig tartott. 24-én Diószegen kellett volna népgyiilést tar­tani, 25én pedig Kossuton és más községekben. A rópgy ülése két azonban mindenütt betiltot­ták, A kommunisták mindamellett föl akarták használni az alkalmat az izgatásra és igy Ma­jor István képviselő néhány nappal a véres ese­mény előtt fölkereste Nemeskossutot és a szom­szédos községeket, ahol fölszólította a földmun­kásokat, hogy a nemeskossuti népgyülésen ve­gyenek részt. Már akkor látszott, hogy a kom­munisták a tilalom ellenére demonstrálni akar­nak. Május 21 én Galántán az adóbehajtások miatti küldöttségét is Major vezette. A kommu­nisták a csendőrséget ekkor kővel dobálták meg és nem akartak szétoszlani. a halvan ember tüntetése Pünkösdkor a kommunisták a tilalom dacára meg akarták tartani a népgyüléseket, mire Sou­cek csendőrtörzskapitány kidobóitatta, a járás- I főnökség tilalmi rendelkezését. Kossuton az emberek már azt beszélték, hogy a kommunisták gépfegyverrel fognak fellépni a csendőrök ellen. (A miniszternek ezt a bejelentését a kom­munisták óriási nevetéssel fogadják.) A ha­tóság hangsúlyozottan figyelmeztette a la­kosságot, hogy népgyüléseket nem szabad tartani és erről Nemeskossuton is mindenki­nek tudomása volt. Csendőr járőrök járták be a vidéket és megállapították, hogy a szomszé­dos községekből mintegy 70 ember készül Nemeskossutra. Az egyik őrjárat meg is ál­lította az egyik kommunista csoportot, ezek azonban áttörték a csendőrök kordon­ját és tovább mentek. A kossuti községháza előtt a csendőrparancsnok szlovák és magyar nyelven szétoszlásra szólította fel a körül­belül hatvan emberből álló tömeget és figyelmez­tette, hogy ellenkező esetben fegyvert fog­nak használni. Major nem karta magját igayolni és azt mondotta a tömeg felé: Pred — előre! Egy kommunista képviselő közbekiált: Én ott voltam, nem úgy történt, nem igaz! Tizennégy lövés eseti Slávik folytatja: A csendőröket kővel ostromolták meg, mi­re Jánosik főhadnagy látva, hogy a csendőr- kordon barszárnya szorongatott helyzetbe került, sortüzet vezényelt a balszárnynak. Tizennégy lövés dördült el. Hat csendőr azonkívül puskatussal, egy csendőr szu­ronnyal védekezett. A csendörséget a sor- tű z után is kővel dobálták. A miúiszter ezután felolvassa a halottak és se­besültek neveit, majd megállapítja, hogy -Sovi­cék törzekapitáray, mikor a lövéseket hallotta, azonnal a községházára sietett és intézkedett, hogy a sebesülteket kórházba szállítsák. A se­besültek állapota a nagyszombati kórház jú­nius elsején kelt jelentébe szerint kielégítő. A véres esemény során hét csendőr sebesült meg. Janosik főhadnagy és a csendőrök val­lomása szerint a csendőrök életveszedelem­ben forogtak és nem maradt számukra más hátra, mint a fegyverhasználat. Ezt. vallják különben a nemeskossuti szemta­nuk is. A támadásra, a kommunisták előre föl­készültek. A pozsonyi kommunista központ 25 embert küldött Nemeskossutra. jóllehet tudta, hogy a gyük* be van tiltva. A csendőri és a katonai vizsgálóbizottság megálla- pitóttá., hogy a csendőrség jogosan használta fegyverét. Major képviselőn kivül még nyolc személyt tartóztattak le és további 3 személy ellen folyik az eljárás­Major, mikor a lövések eldördültek, a.esendöi'si'g előtt földre bukptt. mikor azon hun a .tüntetők, szétszéledtek,' Major felkelt a. földről A csend­őrök » képviselőt a községházára, vezették, ahol Major íbucek törzskapitány előtt, igazolta ma­cát, és akt kérd te. hogy vezessék a járási főnök­höz.* A~ törzs-kapitány .teherautót szerzett, s azon Gálántára vitette Majort, Közben a. vizsgálat folyamán kid érült, hogy Major büntetendő cselekményt követeit el, mert ö volt a tüntetés.értelmi szerzője. Ezért, a- törzskapitány intézkedett, hogy Majort tartóztassák le, akit azután Galántáról a, pozso­nyi állami ügyészség fogházába szállítottak- A miniszter tagadja azt. hogy Majort, bántalmazták volna és ha. volt. is némi sebesülése, ez legfeljebb úgy történhetett, hogy nagyon hirtelen a földre vetette magát. A miniszter végül is bejelenti, hogy minden törvényes eszközt, igénybe kellett venni a rend fentaríása érdekében. Az eseményt mélyen sajnálja, de felhívja a, törvényhozók fi­gyelmét arra, hogy a. képviselő kötelessége a törvények betartása, nem pedig az. hogy a tör­vények ellen uszítsa a tömeget. A belügyminiszter beszédét az agrárpárt iák nagy tapssal fogadták. Lapzártakor az ülés tart. tei bizalmukról és ragaszkodásukról bizto­sították. Az értekezletet követő barátságos megbe­szélés sorám idb. Gálffy István a munkásság, gazdasági sérelmeiről beszélt, továbbá rá­mutatott a magyar anyák azom kötelességére, hogy a gyermekeiket odahaza a magyar tör­ténelemre oktassák. Közérdekű gyakorlati kérdéseket vetettek . föl föl szól alásaikban Miskoroványi Ernő bankigazgató helyi párt­elnök és Hlayathy János Vágsellye kérész- tényszocialista párti községi bírája. A késő délutáni órákban Böhm Rudolf szenátor és a pozsonyi pártközpont kiküldöt­tei Vághosszufalut látogatták meg, ahol épp aznap búcsú volt. A szenátort és a központ képviselőit Molnár Vilmos gazda igazi ma­gyaros vendégszeretettel látta házában ven­dégül, kát setft. Böhm: A kormánypártok gazdasági politikája valósággal bolsevizálta Szlovenszká gazdasági életét A magyar földmunkás és gazda súlyos létproblémáiról tárgyalt a keresztényszocialista párt vágsellyei körzete Vágsellye, június 2. (Saját tudósítónktól). Az országos keresztényszocialista párt vágsellyei körzete népes pártértekezletet tartott vasárnap délután, amelyen Böhm Rudolf szenátor és a pártközpont részéről id. Gálffy István és Kárpáti Béla dr. vett részt. Eredetileg nagyszabású nép- gyiilésnek tervezték ezt a gyűlést, azonban a szombati galántai járásban a nemeskossuti ese­mények miatt elrendelt gyüléstilalomra való tekintettel a hatóság kívánságára népgyülés he­lyett a. körzeti pártelnökség csak értekezletre hívta össze ez alkalommal a. járás összes párt- szervezeteinek vezetőit. A többszáz főre menő gazdaközönség részvé­telével megtartott pártértekezletet Pigler Ist­ván dr. vágsellyei ügyvéd, körzeti pártelnök nyi­totta meg. Fölkérésére Böhm Rudolf szenátor hosszabb beszédben ismertette a politikai és gazdasági élet aktuális kérdéseit. Mindenekelőtt azzal, a bizonyos politikai körök részéről nagy előszeretettel terjesztett állítással foglalkozott, amely szerint a magyar kisebbségi közélet túl volna politizálva. Ezzel a félrevezetésre alkal­mas jelszóval a közöny halálos mérgét akarják a magyar lelkekbe beoltani. Az igazság ezzel szemben az, hogy ebben az államban mindenkinek muszáj poii tizálni, hisz a pártok képviseletére van építve úgy a községi, mint a parlamenti élet, s aki például nem szavaz valamely választásnál, azt büntetés­sel sújtják. Ha pedig már politizálnunk kell, nem lehet közömbös az, hogy milyen politikát folytatunk. Mi magyarok csakis olyan politikát csinálhatunk, amely magyar érdekeinket legjob­ban szolgálja. Ha más politikai utakat követ­nénk, a megsemmisülés veszélyének tenraők ki magunkat. Gazdasági érdekeinket is elsősorban a poli­tika segítségével vihetjük előbbre, hiszen súlyos gazdasági bajainkat is elsősorban az ellenünk irányuló politikának köszönhetjük. Kik voltak mindég azok, akikkel a kormányzat gazdasági téren a legkevesebbet törődött? A ma­gyar gazdákkal, iparosokkal és munkásokkal! Cseh- és Morvaországban is érzik az emberek a gazdasági válságot, azonban mégis sokkalta job­ban állják meg a helyüket minden nehézséggel szemben, mert az ottani cseh és német gazdakö- zöDségnek nagyszerűen kiépített önsegélyző szervezetei vannak. Ezzel szemben az államala­kulás után Szlovenszkón megakadályozták a ré­gi központjuktól elszakadt magyar saöveikaze­tek külön szervezkedését Alapos kritikában részesítette ezután a szená­tor az Udrzsal-kormány „válságenyhitő14 in­tézkedéseit, Másféléves élete alatt ez a kormány folytonosan tárgyal a válság enyhítéséről, azon­ban megfelelő tettek hiányában mit sem javult ezen idő alatt a mezőgazdaság helyzete, sőt ál­landóan rosszabbodott. Szlovenszkó falvai sohasem éltek ilyen leron­gyolta^ mint manapság. Az őrlési törvényt is teljesen későn alkották meg, miután ősszel a szlovenszkói gazdának már nem volt mit eladnia. így csakis a morvántuli nagy­malmok látták hasznát ennek a törvénynek. Miután a gazdának ma. már nem fizetődik ki a termelés, az a komoly veszedelem fenyegeti a közgazda- sági életet, hogy egyre több gazda csakis annyit fog vetni és aratni, amennyit saját ház­tartása föltétlenül igényel. Népszerűén megmagyarázta a szónok a kor­mánykoalíció furcsa kölcsönpolitikáját s annak a gazdasági helyzetre károsan kiható következ­ményeit. Majd megdöbbentő színekkel ecsetelt? a földmunkásság nyomorúságos helyzetét, amely szinte minden képzeletet felülmúl. A kormánypártok önző gazdasági politikája valósággal bolsevizálta Szlovenszkó gazdasá­gi életét s ennek legszánandóbb áldozatait, a földmunkásokat a bolesvizmus karjaiba ker­gették. Fájdalommal látjuk földmunkástestvéreink szá­nandó sorsát, aminek tragikus kirobbanása volt az illetékes köröket komoly meggondolásra kész­tető nemeskossuti eset. Mi, kisebbségi magyarok — úgymond — szívósan ragaszkodunk ehhez a földhöz, amelyen őseink éltek és boldogultak, itt akarunk mi is élni és bodogulnil A kormány­zat gazdasági politikája juttatott mai helyze­tünkbe, jogosan követelhetjük tehát azt, hogy egy jobb gazdasági politikával megvál­toztassák javunkra ezt a helyzetet. A magyar kisebbségi iskolák jelentőségére hívta fel végül Böhm szenátor hallgatói figyelmét. Nemzeti kötelességünk iskoláinkhoz ra­gaszkodni, azokat megerősíteni, azokért ál­dozatokat hozni s gyermekeink számára mindenütt magyar iskolát követelni és magyar iskolát biztosi tani! A lelkes helyesléssel fogadott beszéd végén a pártértekezlet közönsége a szenátort mele­gen ünnepelte « m egyes községek kiküldőt iOOOOOOOOOOC OOOÍÍOOOOOOOOOOOOOOOÓ — Államtitkári kinevezés Magyarországon, Bu­dapestről jelentők: A hivatalos lap vasárnapi száma közölte Horthy Miklós kormányzó kéziratát, amel­lyel Lázár Andor dr.4 budapesti ügyvédet, honvé­delmi államtitkárrá nevezte M. Lázár dr. tegnap elfoglalta uj hivatalát, és Gömbös honvédelmi mi­niszter kezébe letette a hivatalos esküt. — A máltai lovagrend nj nagymestere. Rómából jelentik: A szuverén mákéi lovagrend tanácsa a nagymester i tisztségre Ghiigi A libámi deka Rovere Lgjoe heipeget választotta meg. VVVVVVwVVVVVVVVVVVVWVVWVW i %aJ# j > IN. • -y- Ö I ^chia^ § ItrencianskeI jTEPLICE. | } gyógyfürdő X ) (a Kárpátok gyöngye. Q > világhírét öt körülménynek köszönheti: , 1. gyógyforrásai nagyfokú kénhy drogén tártaim.•inak. V í 2. annak, hogy a gyógyforrások közvetlenül a fürdő- sj í medencékben fakadnak és a bennük való közvetlen í fürdést lehetségessé teszik, 2* í 3. hogy gyógyvizét sem hűteni sem melegíteni sem jí? \ szivattyúzni nem kell. sí > 4. kénes iszapfürdőinek, M-j 5. idillikusán szép hegyi fekvésének. x

Next

/
Thumbnails
Contents